A kutatás szerint a szülők 14,5 százaléka iskolai napközis táborban gondoskodik az elhelyezésről, 34,5 százalékuk sport-, tánc- vagy kalandtábort választ, 17,7 százalékuk pedig alkotó, kézműves, kreatív, vagy dráma tevékenységekkel foglalkozó tábor mellett dönt, közel 8 százalék pedig nyelvi tábort választ.
 
A válaszadók 24 százaléka szerint a gyerekük a nyári szünetben nem foglalkozik tanulással, mintegy 47 százalékuk azt válaszolta, hogy hetente egy-két órát tanul, 17,4 százalékuk pedig hetente 3-5 órát.

Legtöbbjük, közel 40 százalék kötelező olvasmányokat olvas, de majdnem ugyanennyien vannak, akik készségfejlesztő játékokon keresztül tanulnak, egynyolcaduk nyelveket gyakorol, 13,6 százalék pedig azt tanulja, amiből gyengén állt az iskolában.

Valószínű, hogy a gyerekek körében nem túl népszerű a nyári tanulás, de kifejezetten pozitív az, hogy egyre többen - a megkérdezettek közel 40 százaléka -fedezi fel a játékokon keresztüli fejlesztést.

Kavalecz Imre közölte, hogy 17 ember könnyebben, kettő viszont súlyosan megsérült. A sérültek között van az egyik mozdonyvezető is.
 
A baleset nem sokkal fél kilenc után történt, Acsa-Erdőkürt és Nógrádkövesd állomás között. A menetrend szerint Balassagyarmatra, illetve Aszódra tartó motorvonat ütközött össze. Az első vizsgálatok szerint mindkét vonat 20 kilométer/órás sebességgel közlekedett. A szerelvények egymásba nyomódtak, de nem siklottak ki.
 
A két vonaton összesen 30-40-en utaztak - tudatta Kavalecz Imre.
 
Közölte: a helyszíni vizsgálat időtartama alatt Aszód és Nógrádkövesd között vonatpótló autóbuszok szállítják az utasokat. A vonatközlekedés délután indulhat újra a vonalon.
 
A vasúttársaság biztonsági szolgálatának munkatársai a rendőrséggel közösen megkezdték a baleset okának kivizsgálását - közölte a referens.

Az ellenzéki politikus ismertette az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) ügyét.
   
A szervezet egy uniós programban hátrányos helyzetű, alulképzett munkavállalók foglalkoztatását vállalta öt évre az észak-alföldi régióban, szerződést is kötött velük, ám az emberek nem kapnak fizetést. A cég 1,3 milliárd forintot kapott öt hónap alatt, ennek ellenére nem tud fizetni az embereknek és nincsenek irodái sem - mondta a képviselő, hozzátéve: ezzel a cég becsapott 2800 munkavállalót és lehetetlen helyzetbe hozta a családjukat is.
   
Az érintettek, éppen az érvényes szerződésük miatt, álláskeresési támogatást sem kaphatnak, így ma semmilyen bevételük nincs - közölte.
   
Az elmúlt hetekben ezrek keresték meg az ügyben az MSZP Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezeteit, és több mint 500 feljelentést nyújtottak már be munkaügyi bírósághoz.
   
Utalt arra, hogy három hete írásbeli kérdéssel fordult Lázár Jánoshoz, a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez és Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez. A válaszokból az derült ki, hogy „egyértelműen Orbán Viktor és Lázár János felelős a kialakult helyzetért” - fogalmazott, ezért az MSZP felszólítja őket, minél hamarabb rendezzék a lehetetlen helyzetbe hozott 2800 munkavállaló sorsát.
   
Közölte, pártja minden eszközt és jogi lehetőséget felhasználva igazságot akar szolgáltatni az embereknek, és feltette a kérdést: vajon hány hasonló, meg nem valósult pályázat lehet Magyarországon?

 
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere kiemelte: szeretnék, ha a virágkarnevál Magyarország legnagyobb kulturális rendezvénye lenne.
  
Ennek érdekében minden évben bővül a programkínálat, ilyen újdonság az idén először megrendezett Értéksziget, amelyen régi debreceni mesterségekkel is megismerkedhetnek az érdeklődők, mint például a gubakészítés és a fazekasság - emelte ki a polgármester.
  
Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke bejelentette: 14 település mutatkozik be hagyományos termékeivel az Értékszigeten, a Békás tó partján felállított pavilonokban.
  
A politikus elmondta: kiadványban foglalták össze a hajdú-bihari értékeket, s minden vendéget, aki megszáll Debrecenben, illetve Hajdúszoboszlón - ezen a két településen van a legtöbb szállodai hely a megyében -, arra biztatnak, töltsenek egy-egy délutánt a megye kisebb településein is, ismerkedjenek meg az ottani értékekkel. "A vidékiek hihetetlenül közvetlen és vendégszerető emberek" - tette hozzá Pajna Zoltán.
  
Az Értékszigeten Hajdú-Bihar megye települései közül Álmosd, Balmazújváros, Debrecen, Derecske, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúsámson, Létavértes, Mikepércs, Nyíradony, Püspökladány, Vámospércs mutatja meg a helyi értéktárakban már lajstromba vett értékeit.
  
Debrecen például a páros kolbászt és a gubát (a tiszta magyar juh gyapjából készült ruhadarabot), Balmazújváros a híres Mihalkó kalapot, Nyíradony a mézes gazdák termékeit, Hajdúböszörmény bőrdíszműves termékeit és kemencés süteményeit mutatja a debreceni Értékszigeten, ahol bemutatkoznak a települések művészeti csoportjai is.

   
Az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzés szerint a legmagasabb fokú, piros figyelmeztetés érvényes a hőség miatt Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék területén, ahol a napi középhőmérséklet tartósan 27 Celsius-fok felett alakulhat. Eggyel alacsonyabb, narancs fokozat van érvényben Baranya, Fejér, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Tolna, Veszprém területén, mert a napi középhőmérséklet tartósan 25 Celsius-fok felett alakulhat.
  
Narancs fokozatú figyelmeztetést adtak ki a várható zivatarok és felhőszakadás miatt is. Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém, Zala területén közepes bekövetkezési esély mellett kialakulhat heves zivatar (károkozó szél vagy nagy méretű jég kíséretében), illetve intenzív záporokból, zivatarokból rövid idő alatt 50 millimétert meghaladó csapadék hullhat.

A milánói műszaki egyetem kutatói a biblia pergamenoldalain végeztek vizsgálatot, eredményeikről a Journal of Proteomics tudományos folyóiratban számoltak be.

   
Arról nincsenek pontos adatok, hogy hány vaddisznó él jelenleg a kontinensen - mondta a tanulmány szerzője, Sebastian Vetter. Hozzátette: ezért vadászati és közúti baleseti statisztákat vizsgáltak, így rögzítették a vaddisznó-populáció változását. Az elmúlt években az élelmet kereső vaddisznók a mezőgazdaságban okoztak jelentős károkat, de egyre többször tűntek fel a nagyvárosok környékén is.
   
A Bécsi Állatorvos-tudományi Egyetem Vadbiológiai és Ökológiai Kutatóintézetének (FIWI) munkatársai 12 európai ország az elmúlt 150 évben mért hőmérsékleti és csapadékmennyiségi adatait hasonlították össze és azt a következtetést vonták le, hogy az enyhébb telek után mindig jelentősen megnőtt a vaddisznók száma - írták a kutatók a PLoS One tudományos lap friss számában megjelent tanulmányukban.
   
Testhőmérsékletük fenntartásához, vagyis a termoregulációhoz hidegebb időben több energiára volt szükségük az állatoknak, a fiatal egyedek gyakran nem is élték túl a kemény fagyokat. A következő évben kevesebb energiát tudtak a reprodukcióra és a malacok gondozására fordítani.
   
A melegebb időben a termoreguláció kevesebb energiát igényelt, a fiatal állatok közül is többen maradtak életben. Döntő tényező ilyenkor, hogy elegendő táplálékhoz is jutottak az állatok, az egyedszám ilyenkor növekedett.
   
Mivel az enyhe telek egyre gyakoribbá váltak, a vaddisznók egyedszáma jelenleg exponenciálisan növekszik - állapították meg a bécsi kutatók.