Diane Keaton és Jude Law főszerelésével forgatják az HBO Young Pope című új sorozatát, amelyben az Oscar-díjas színésznő egy apácát fog alakítani - értesült a The Hollywood Reporter.

 
A nyolcrészes sorozat középpontjában egy kitalált személyiség, egy amerikai pápa, XIII. Pius áll, akit Jude Law személyesít meg. A Lenny Belardo néven született amerikai püspök a katolikus egyház valaha szolgált legkonzervatívabb vezetőjévé válik. Konokul ellenállva a vatikáni udvar embereinek, de nagy könyörületet tanúsítva a gyengék és szegények iránt, az a veszély leselkedik rá, hogy elveszítheti a hozzá legközelebb állókat, még Istent is.
 
Diane Keaton Mária nővért alakítja a sorozatban, egy olyan amerikai apácát, aki Vatikánvárosban él.
     
http://www.hollywoodreporter.com/live-feed/diane-keaton-star-hbo-series-811429

Diane Keaton apácát alakít Jude Law oldalán az HBO új sorozatában



Polgári mentőhelikopter-pilótaként folytatja hétfőtől pályafutását Vilmos herceg.
 
Az Egyesült Királyság majdani uralkodója - II. Erzsébet királynő unokája - a kelet-angliai Norfolk megye légi mentőszolgálatánál állt munkába, mégpedig - ahogy a BBC-nek nyilatkozva fogalmazott - "az újoncok idegességével".
 
Vilmos - Károly trónörökös és a néhai Diana hercegnő elsőszülött fia, aki édesapja után a második a brit trónutódlási sorban - mindazonáltal korántsem számít újoncnak választott hivatásában: 2013 szeptemberéig három éven át a brit királyi légierő (RAF) egyik walesi támaszpontján dolgozott kutató-mentő helikopterpilótaként.
 
A légierő hivatalos statisztikája szerint a herceg 1301 repült órát teljesített az RAF Sea King típusú helikopterein, 156 műveletben vett részt és 149 bajba került ember kimentésében segédkezett pilótaként.
 
Vilmos 2012-ben hathetes szolgálatot töltött a dél-atlanti Falkland-szigeteken is, éppen olyan időszakban, amikor a szigetcsoport hovatartozása feletti vita ismét fellángolt Nagy-Britannia és Argentína között. Az argentin kormány annak idején nyílt provokációnak minősítette Vilmos herceg falklandi állomásozását.
 
Vilmos tavaly szeptemberben kezdte átképző tanfolyamát, és féléves kurzus után szerzett jogosítványt a polgári légimentő-szolgálat által használt EC145 típusú helikopterre. Egyelőre első tiszti beosztásban dolgozik, majd miután teljesítette az előírt repülési óraszámot, kapitánnyá léptethetik elő.
 
A herceg hat napot dolgozik, kora reggeltől kora estig, vagy délutántól éjfélig tartó műszakokban, utána három szabadnap következik. Bevetési területéhez Norfolk, Suffolk, Cambridgeshire és Bedfordshire megyék tartoznak.
 
Első munkanapján adott nyilatkozatában kijelentette: új munkája a légierő kötelekében teljesített szolgálatának természetes folytatása, és jórészt ugyanazokat a képesítéseket igényli.
 
Alig burkolt utalást tett ugyanakkor arra, hogy előbb-utóbb a királyi családban ráháruló kötelezettségek kerülhetnek az első helyre, mondván: nyilvánvalóan elérkezik az idő, amikor élete "másik feléből" jóval nagyobb felelősség nehezedik majd rá. "Egyelőre azonban megpróbálok zsonglőrködni a kettő között, és élvezem a feladatot" - tette hozzá.
 
Az udvar már korábban bejelentette, hogy Vilmos herceg teljes egészében jótékonysági szervezeteknek utalja át a polgári mentőhelikopter-pilótaként őt megillető javadalmazást.

Mentőhelikopter-pilótaként folytatja pályafutását Vilmos herceg

Hozzávalók / 2 adag

- 60 g cukor
- 500 g görögdinnye
- 100 ml víz

Elkészítés

Egy kis lábasban kevergetve forraljuk fel a cukrot és a vizet, majd lassú tűzön főzzük tovább 5-6 percet.

Távolítsuk el a dinnye magjait, és kockázzuk fel a gyümölcs húsát.

Helyezzük egy tálba, és öntsük rá a kihűlt cukorszirupot.

Tegyük a fagyasztóba, néha keverjük át. Ha félig megfagyott, zúzzuk össze villával, és tálaljuk poharakba.

forrás: nosalty.hu

Dinnyés granita


forrás: Dr.Ganyé

Fő a biztonság...

A világ legrégebbi napfogyatkozás-ábrázolását fedezték fel Írországban, Meath megyében, ahol a Kr.e. 3340. november 30-án lezajlott asztronómiai eseményt vésték három hatalmas kőre.


A csillagászati jelenségek közül a napfogyatkozások gyakorolták a múltban a legnagyobb lélektani hatást távoli őseinkre, akik óriási riadalommal észlelték az életet adó égitest eltűnését. Az ősi hiedelmek szerint ilyenkor a Napot valamilyen égi szörnyeteg falja fel - a kínaiak, az indiaiak és az indonéz szigetvilág népessége szerint sárkány kapja be, a vietnamiak szerint óriási béka. Dél-Amerikában a jaguár bűnéül rótták fel a Nap eltűnését, míg Szibéria népei vámpír ármánykodásának tudták be a jelenséget - olvasható az Irish Central és a Newgrange.com ír hírportálon.

A napfogyatkozásokat már 4500 éve dokumentálták az ókori Egyiptomban, és 4000 évesek a legrégebbi kínai és babilóniai csillagászati feljegyzések. Egy kínai legenda szerint a császári udvar két hivatalos csillagjósa életével fizetett azért, mert nem volt képes prognosztizálni a Kr.e. 2134. október 22-én bekövetkezett napfogyatkozást, vagyis már az időszámításunk előtti 3. évezredben képesek voltak a tudósok kiszámítani a jelenség bekövetkeztét. Az asztronómiai események dokumentálásában azonban az ősi kelták bizonyultak abszolút világrekordernek, papjaik három kőtömbön örökítettek meg egy több mint 5000 évvel ezelőtti eseményt.

Martin Brennan archeoasztronómus és Jack Roberts író csoportjával hosszú évek óta vizsgálja az írországi megalitikus építményeket. Az Oldcastle várostól öt kilométerre délkeletre lévő Loughcrew ősi megalitikus temetkezési helyet kutatva fedezték például fel, hogy a két legfontosabb kelta ünnepen, a novemberi újévkor (samhain) és a tél végét jelölő imbolc (február 1.) idején a felkelő nap sugarai megvilágítják a Cairn L sírkamrát.

A helyszín tüzetes átvizsgálásakor fedezték fel a kőbe vésett rajzokat, amelyeket Paul Griffin ír archeoasztronómus vetett össze 92 ősi napfogyatkozás adataival. Így jutott arra a következtetésre, hogy a Kr.e. 3340. november 30-án lezajlott napfogyatkozást örökítették meg úgy, ahogy a jelenség az adott földrajzi helyen megfigyelhető volt.

http://www.irishcentral.com/roots/history/Ancient-Irish-recorded-worlds-first-eclipse-5355-years-ago.html
http://www.newgrange.com/loughcrew-eclipse.htm

A világ legrégebbi napfogyatkozás-ábrázolását fedezték fel Írországban



A bor és mámor görög istene, Dionüszosz szobrának feje került napvilágra Bulgáriában, Rusze közelében, ahol egy évtizede tárják fel a Sexaginta Prista római erődöt, azaz a "Hatvan kikötő városát".

   
A térségben a legkorábbi települést a trákok létesítették a Kr.e. 3. században. A Kr.u. 1. században, Vespasianus római császár utasítására kezdődtek a Sexaginta Prista erőd építési munkálatai a Singidunumot (mai Belgrádot) és a Duna-deltát összekötő főútvonal mentén. A létesítmény a Római Birodalom északi határát volt hivatott védeni a Dunán túlról érkező támadásokkal szemben.
   
Az első írásos említés az erődről Klaudiosz Ptolemaiosz (90-168) görög matematikus, csillagász, földrajztudós Kr. u. 150 táján megjelent, a görög-római világot bemutató Geográfia című művében található. Sexantapristis néven szerepel az erőd Marcus Aurelius Antoninus Augustus, ragadványnevén Caracalla császár "útikalauzában", az Itinerarum Antonini Augusti című műben is - olvasható az Archaeology in Bulgaria angol nyelvű bolgár régészeti hírportálon.
   
Egy Diocletianus uralkodásának idejéből fennmaradt felirat szerint a várost 250-ben pusztították el a gótok, de később Sexaginta Prista praesidiumként, azaz helyőrségként épült újjá. A település még létezett az 5. században, majd bolgár-törökök rombolták le.
   
Az idei ásatási szezonban a várfal 20 méteres szakaszát tárták fel. Az ókori szobortöredék mellett napvilágra került 300 pénzérme, valamint rengeteg cserépedényt is találtak. Az ókori kerámiákon túl feltártak az első dunai bolgár birodalom (632-1018) idejéből származó tárgyakat, valamint találtak Nyugat-Európából az oszmán uralom idején importált üvegárut is.
   
 http://archaeologyinbulgaria.com/2015/08/01/archaeologists-dig-up-ceramic-head-of-dionysus-in-ancient-roman-city-sexaginta-prista-in-bulgarias-ruse/

Dionüszosz-szoborfej került napvilágra Bulgáriában



A Finnugor Kulturális Főváros a finnugor rokonnyelvű népek összetartozásának jegyében létrehozott nemzetközi kulturális projekt. 

A négy évig (2014–2017) tartó programsorozat egy finn és egy észt szervezet, valamint a Finnugor Népek Ifjúsági Egyesülete (MAFUN) közös felhívására indult el és a MAFUN szervezésében valósul meg. A szervezők szerint a kezdeményezés fő célja a finnugor identitástudat erősítése.

A négy évnek megfelelően négy régiót különítettek el. A válogatás a földrajzi rotációt figyelembe véve, a települések által benyújtott pályázatok alapján történik. Elsőként, 2014-re a megtisztelő címet és a rendezés jogát az udmurtiai Bigi (Sztarije Bigi) falu nyerte el.

2015 finnugor kulturális fővárosa” egy észtországi kis falu, Obinitsa lett.
2016-ra az előírt határidőig oroszországi régióból nem érkezett pályázat, így csak a pályázatot benyújtott három magyarországi település maradt versenyben: Iszkaszentgyörgy, Nagykálló és Veszprém.

A pályázat végeredményét a MAFUN Tartuban rendezett 12. kongresszusának zárónapján, 2015. július 31-én hirdették ki.

A címet ezúttal két település megosztva kapta, így Iszkaszentgyörgy és Veszprém lesz a „2016. év finnugor kulturális fővárosa”

kép: http://www.vemafi.hu

Finnugor Kulturális Főváros