Augusztus 1-jétől - azaz szombattól - hatályosak az új menekültügyi szabályok. Az eljárások lerövidítéséről július elején döntött a parlament.
Pintér Sándor belügyminiszter korábban célként határozta meg azt, hogy akiknek megalapozott nemzetközi védelmi igényük van, azokat minél gyorsabban és hatékonyabban be lehessen azonosítani, az ilyen védelmi igénnyel nem rendelkező, tipikusan gazdasági bevándorlókat viszont mielőbb ki lehessen toloncolni.
A jelenleg kétfokozatú - előzetes és részletes vizsgálati - szakra bontott eljárás a két szakasz összevonásával egyszerűsödik, ezzel az eljárási idő lerövidül. A menekültügyi eljárás a kérelemről hozott döntés végrehajthatóvá válásáig tart, így a kérelmező a bírósági eljárás végéig menekültügyi őrizetben maradhat.
A hatóság megszünteti az eljárást, ha a kérelmező a neki kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet 48 óránál hosszabb időre engedély nélkül elhagyja.
A menekültkénti elismerést kizáró okok kiegészülnek a terrorcselekménnyel, a terrorizmus finanszírozásával, illetve az ezekre való felbujtással, s nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit sem, akinek magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti vagy veszélyezteti.
Módosul a visszatartási idő is: ez 12 óráról 24 órára emelkedik az idegenrendészeti hatóságok regisztrációval összefüggő terhei miatt. A kérelmezőket pedig az őrizet helyén hallgathatja meg a bíróság.
A módosítással az ismételt kérelem előterjesztőit nem illeti meg automatikusan, hogy korlátlanul Magyarországon maradjanak.
A kérelmezők személyazonosításra alkalmas, hiteles okmányok hiányában kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni személyazonosságuk tisztázásáért, így például felvenni a kapcsolatot családtagjaikkal, származási országuk hatóságaival, amennyiben nem azok üldözik.
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló jogszabály a többi között azzal egészült ki, hogy az idegenrendészeti hatóság lefoglalhatja az érintettek által szándékosan okozott kár ellenértékét, illetve bizonyos esetekben a tartásukra, ellátásukra fordított összeget. Utóbbi alól kivételt jelentenek a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezők és a nemzetközi védelemben részesített külföldiek.
A jogszabály lehetőséget teremt arra is, hogy az elismerését kérő, valamint kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgár közfoglalkoztatási jogviszonyban munkát végezzen.
Életbe lép az államhatárról szóló törvény módosítása is, amire a szerb-magyar határon épülő ideiglenes biztonsági határzár miatt volt szükség. E szerint a magyar államot schengeni külső határokon a határvonaltól számított 10 méteres sávon belül közérdekű használati jog illeti meg.
Illegális bevándorlás - Új szabályok a menekültügyi eljárásokban
Évtizedekig tartó romló tendencia után javulni kezdtek a táplálkozási szokások az Egyesült Államokban, megállt a túlsúlyosak részarányának növekedése mind a felnőttek, mind az iskoláskorúak körében, sőt, a ráta a legkisebb gyerekek között még csökkent is - írta vasárnapi számában a The New York Times.
Egy átlagos amerikai felnőtt napi kalória-bevitele, amely 2003 körül tetőzött, most először csökken huzamosabb ideje azóta, hogy több mint négy évtizeddel ezelőtt a szövetségi statisztikát kezdtek vezetni a problémakörről. A tendencia, ha különböző mértékben is, de minden társadalmi csoportban kimutatható. Egy átlagos amerikai gyerek napi kalóriafogyasztása legkevesebb 9 százalékkal csökkent.
A legjelentősebb változást a nem csökkentett energiatartalmú italok fogyasztásában regisztrálták: ez a '90-es évek vége óta egynegyedével csökkent. Amíg az emberek 1998-ban éves szinten átlagosan 40 gallon (több mint másfél hektoliter) cukros üdítőt vásároltak, addig ez az adat 2014-re 30 gallonra (113,5 literre) esett vissza. Ez nagyjából megfelel a '80-as évek szintjének, amikor az elhízási folyamat még nem szabadult el.
Az amerikaiak étkezési szokásai a hetvenes évek közepén kezdtek gyors ütemben változni, ami maga után vonta a kalóriafogyasztás csaknem egyenletes növekedését és az emberek egészségi állapotának ezzel együtt járó romlását. Ez a tendencia a jelek szerint végre megváltozhat.
A lap szerint a fordulat azt jelzi, hogy az amerikaiakban egyre jobban tudatosul, hogy ártanak az egészségüknek azzal, ha túl sokat esznek-isznak. A tudatosság a '90-es évek végén kezdett megerősödni, a tudományos kutatások gyors fejlődésének és az elmúlt évek közegészségügyi kampányainak hatására.
Különösen egy, a szövetségi járványügyi hatóság (CDC) által elkészíttetett és The Journal of the American Medical Association folyóiratban 1999-ben megjelent tanulmány volt kijózanító hatással. Ez kimutatta, hogy a '80-as és a '90-es években a túlsúlyosak aránya mind az 50 államban megnőtt. Egy évvel később hasonló felmérés jelent meg a cukorbetegek számának növekedéséről.
Ennek nyomán David Satcher, az Egyesült Államok akkori fő tisztiorvosa 2001-ben felhívást adott ki a túlsúlyosság és az elhízás elleni harcra, hasonlóan ahhoz, ahogyan a hivatali elődje 1984-ben a dohányzás elleni küzdelemre szólított fel. Satcher rámutatott, hogy a túlsúlyosság több krónikus betegség kialakulásának rizikófaktora, és hangsúlyozta, hogy a megelőzés érdekében prioritásként kell kezelni a gyerekek testsúlyát.
A Gallup szerint 2003-ra az amerikaiak 60 százaléka akart lefogyni, szemben az 1990-es 52, és az '50-es évekből származó 35 százalékos adattal. Az Obama-kormány fokozta a nyomást: az egészségügyi reform bevetése után az étteremláncoktól megkövetelték, hogy közöljék, fogásaik hány kalóriát tartalmaznak. A szövetségi kormány hatást gyakorolt annak érdekében, hogy az iskolai ebédek egészségesebbek legyenek, igaz, ezen a téren súrlódások is keletkeztek.
A változást sugalló, mostani bátorító adatok ugyanakkor nem jelentik azt, hogy vége lenne már az elhízási járványnak: az amerikai felnőttek több mint egyharmada most is túlsúlyosnak számít, ezért fokozottan kitett a cukorbetegség, az érrendszeri betegsége és a rák kockázatának. Az amerikai lakosság még mindig túl kevés zöldséget, gyümölcsöt és túl sok gyorsételt fogyaszt, még ha az utóbbi téren némi csökkenés is észlelhető.
A pozitív változások azonban a legkövérebb amerikaiakat a jelek szerint nem érintették: a túlsúlyosak testsúlya és derékbősége az elmúlt években tovább gyarapodott. Kevin Hall, a Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) kutatója egy tanulmányában azt írta: ahhoz, hogy az amerikaiak 2020-ra az 1978-as súlyukra fogyjanak vissza, napi 220 kalóriával kellene visszafogniuk a fogyasztásukat. A lap szerint azonban az utóbbi időben észlelt csökkenés ennek csak a töredéke.
Javultak az amerikaiak táplálkozási szokásai, megállt a túlsúlyosak arányának növekedése
Eminemnek van a legnagyobb szókincse a zeneiparban: a nem egyszer modern William Shakespeareként aposztrofált amerikai rappert Jay Z, Tupac Shakur, Kanye West és Bob Dylan követi a sorban.
A világ legnagyobb dalszöveg-katalógusa, a Musixmatch mögött álló csapat 25 műfaj 93 legsikeresebb előadójánál nézte meg, hogy a felhasznált szavakat tekintve ki dolgozik a legszélesebb palettáról a számaiban - olvasható a digitalspy nevű szórakoztatóipari hírportálon.
Az igazságosság jegyében - mivel nem mindegyik művész egyformán termékeny zeneileg - a vizsgálat készítői az egyes előadók száz "legszószátyárabb" számára koncentráltak.
Az összehasonlításból Eminem került ki győztesen, aki eddig 8818 különböző kifejezést használt a számaiban, a második helyet Jay Z szerezte meg 6899 szóval. Tupac Shakur a dobogó harmadik helyét szerezte meg (6596 szó), Kanye West negyedikként (5069 szó), Bob Dylan ötödikként (4883 szó) futott be.
A The Black Eyed Peas a hatodik, Celine Dion a tizedik, Beyoncé a tizenötödik, Robbie Williams a tizenhetedik, Mariah Carey a huszadik helyre került. A dalaiban használt 2524 szóval Taylor Swift negyvenedikként futott be, mindössze egy hellyel - és öt szóval - megelőzve Katy Perryt.
A sereghajtók közé tartozik 1497 szavas szókincsével a Spice Girls, majd rögtön utána Bruno Mars áll a 92. helyen 1489 szóval. A lista legvégén Kenny G amerikai szaxofonista áll, aki dalaiban mindössze 809 szót használva adott el több mint 75 millió lemezt világszerte.
Bár az emberek leginkább az egyszerű pop zenét részesítik előnyben, minden idők három legsikeresebb zenei előadója meglehetősen alacsony helyezést ért el a listán: a The Beatles a 76., Elvis Presley a 38., Michael Jackson a 42. helyre került.
(http://www.digitalspy.co.uk/music/news/a659792/eminem-has-the-biggest-vocabulary-in-music-beating-jay-z-and-bob-dylan.html#~pjmIwXPkNcXYVK)
Eminemnek van a legnagyobb szókincse a zeneiparban
A norvég Rosenborg hátrányból fordítva 3-2-re nyert a Debreceni VSC vendégeként a labdarúgó Európa Liga-selejtező 3. fordulójának első, csütörtöki mérkőzésén.
A hajdúsági együttes a vereség miatt nagyon nehéz helyzetből várja az egy hét múlva esedékes visszavágót.
Európa Liga-selejtező, 3. forduló, első mérkőzés:
Debreceni VSC-Rosenborg (norvég) 2-3 (1-0)
Debrecen, Nagyerdei Stadion, 10 532 néző, v.: Neil Doyle (ír)
gólszerzők: Balogh N. (33.), Bódi (90.), illetve Mikkelsen (52., 87.), Helland (58.)
sárga lap: Varga J. (49.), Brkovic (57.), illetve Helland (45.)
Debreceni VSC:
--------------
Verpecz - Jovanovic, Brkovic, Máté P., Korhut - Bódi, Varga J., Szakály P. (Zsidai, 84.) - Balogh N., Sidibe (Castillion, 64.), Tisza (Mihelic, 84.)
Rosenborg:
----------
A. Hansen - Svensson, Eyjólfsson, Skjelvik, Dorsin - Jensen, Selnaes, Midtsjö - Helland (De Lanlay, 73.), Söderlund (Vilhjálmsson, 79.), Mikkelsen (Riski, 91.)
Nagyszerűen kezdett a Debrecen, a meccs elejétől ugyanolyan támadó felfogásban, harcosan és ellenfelét letámadva futballozott, ahogy azt tette az előző, Skonto elleni párharc 9-2-re megnyert hazai visszavágóján.
A hajdúságiak bátor játékuknak köszönhetően már az első tíz percben két nagy helyzetet dolgoztak ki, azonban mindkettő kimaradt.
Ezt követően is a magyar együttes játszott fölényben, ez pedig bő félóra után góllá érett Balogh pontos lövésével. Pár perccel később a norvégok egy akcióból kétszer is a kapufát találták el, igaz, a szünet előtt a Debrecennek is volt újabb lehetősége.
Szünet után jelentősen megváltozott a játék képe: a Rosenborg átvette az irányítást, és nagy nyomás alatt tartotta a debreceni kaput.
A hazaiak nem tudták megtartani minimális előnyüket, ugyanis Rosenborg szűk negyedóra alatt megfordította az állást. Ezt követően az északi gárda visszahúzódott, átengedte a területet a Debrecennek, amely ugyan próbálkozott becsülettel, de sokáig nem találta a rést a betömörülő védelmen.
A hajrában is meddő mezőnyfölényben játszott a magyar csapat, de a Rosenborg egy gyors ellentámadás végén ismét betalált, majd Bódi egy kapusról kipattanó labdát értékesített az utolsó percben, így a szépítéssel maradt némi esélye Kondás Elemér együttesének a továbbjutás kiharcolására.
Hátrányból fordítva nyert Debrecenben a Rosenborg
Csökkentette bruttó 5 forinttal a 95-ös benzin és 2 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mol Nyrt.
A csökkentéssel a 95-ös benzin literenkénti átlagára 374-375 forintra, a gázolajé pedig 359-360 forintra mérséklődött.
Legutóbb szerdán változtak az árak, akkor bruttó 2-2 forinttal csökkent a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi ára.
A benzin literenkénti átlagára tavaly szeptember és 2015. január között mintegy 100 forinttal csökkent, majd idén július közepéig fokozatosan több mint 70 forinttal emelkedett. Az utóbbi két hétben viszont mintegy 20 forinttal ismét csökkent a benzin ára.
A gázolaj literenkénti nagykereskedelmi ára február eleje óta csaknem 30 forinttal lett magasabb, az utóbbi két hétben viszont már 10 forinttal csökkent.
A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Az autósok 15-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.
Csökkent az üzemanyagok ára
A mai ember két órával kevesebbet alszik, mint a száz éve élt elődje, és a nők között több a rossz alvó, mint a férfiak körében - egyebek mellett ez derül ki a Benyovszky Orvosi Központ által az alvászavarok hátterének feltárására indított kutatási program eddigi eredményéből.
A kutatási program beindítását az igazgató szerint az indokolta, hogy a tapasztalat szerint az alvás minősége kihatással van általános közérzetünkre, teljesítményünkre. "A mai korra jellemző pörgés, a vele járó kaotikus életvitel azonban éppen, hogy ellene hat az édesded alvásnak. A mai ember a villany, a tv, a számítógép, és egy sor az álomba szenderedés helyett az ébrenlét elnyújtására csábító technikai vívmány következtében eleve átlag két órával kevesebbet alszik, mint a száz éve élt elődje. A gyorsított tempó egészségromboló hatásának ellensúlyozására viszont nem épült be életvitelünkbe valamiféle kultúra, mint például a belső harmóniát elősegítő, napi akár néhány perces meditáció." Így aztán nem meglepő, hogy jelenleg már - nálunk, akár Európa más országaiban - minden harmadik ember valamiféle alvászavarra panaszkodik - magyarázta a szakember.
Márpedig a kialvatlanság következményeként az ember ingerültté, türelmetlenné válik, ami egyfajta ragályként terjedve hozzájárul a manapság tapasztalható általános ideges közhangulat, a mérgezett légkör kialakulásához. E társadalmi hatásán felül kézzel foghatóbb, hogy az alvászavar nyomán évi milliárdos nagyságrendű károk keletkeznek, például a közúti balesetek hat százaléka a volánnál az elalvásra, a szétszórt figyelemre vezethető vissza - hangsúlyozta Németh György.
Kedvező viszont, hogy az orvosi diagnosztika, a tudomány fejlődése eredményeként mára lehetővé vált az alvászavarok és a rájuk visszavezethető betegségek alaposabb feltárása, így a gyógyítás is - húzta alá a szakember. Más helyeken - mint például Svédországban, Németországban - a foglalkozás-egészségügy részeként a munkahelyi, üzemorvosi vizsgálatok e témára is kiterjednek, nálunk azonban a diagnózishoz az alvás többnyire legfeljebb csak érintőlegesen kerül szóba.
Pedig bizonyos foglakozásoknál kiemelten fontos a jó alvás képességének megőrzése - állítja Vida Zsuzsa orvos, neurologus, a program szakmai irányítója. A kutatásban az ő munkáját szív és tüdőgyógyász, pszichológus is támogatja. "A kamionsofőröknél például a monotónia tűrésének képessége mellett az alvászavarra hajlam fontos rizikófaktor, ennek felismerésével baleseti tragédiák sokaságát lehetne megelőzni." Az alvást tekintve veszélyeztetettek a fokozott stressznek kitett menedzserek is. Akiknél a napi gyors döntések meghozatalánál lenne szükség a figyelem összpontosítására, kialvatlan állapotban nagyobb az esély a baklövésre. A pilótáknál pedig az időzónák váltásai okozhatnak zavarokat, a biológiai ritmusuk felborulása a rossz alvásban jelentkezhet. "Hasonló a három műszakban dolgozók helyzete is, az ő esetükben a nappali alvásnál különösen javasolt a külvilágot kizáró füldugó használata, a háttérrádiózás és a fények elkerülése"- figyelmeztet a neurologus.
Az alvásdoktor szerint "az alvászavarok orvoslására hatásos a relaxálás, agyunk pihentetésének megtanulása, az elhízás elkerülése, az esti nagy evészetekről a lemondás, a több mozgás beiktatása a napi életmódba".
Az alvászavarokkal kapcsolatos kutatási program még az elején tart, az eredményt átadják majd az egészségügyi tárcának, hogy a népegészség javítását szolgáló intézkedéseknél felhasználhassák.
forrás: MTI
A mai ember két órával kevesebbet alszik, mint száz éve élt elődje
Az Oxfordi Egyetem biológusai megfejtették, miért tart olyan sokáig az alkalmazkodás, amikor egyik időzónából a másikba repül az ember.
| forrás: MTI - kép: gorogut.hupont.hu |
Állatkísérleteik során a tudósok azt tapasztalták, ha kikapcsolják ezeket a "fékeket" egerek szervezetében, akkor azok könnyebben alkalmazkodnak. Azt remélik, hogy a felfedezés új gyógyszereket eredményezhet, amelyekkel sikeresen kezelhetők az átállás okozta tünetek.
A biológiai óra a nappal és éjszaka ciklusát követi. Ennek köszönhető, hogy éjjel alszunk, ám az éhséget, a kedélyt és a vérnyomást is befolyásolja. A fény ennek az órának a "reset" gombja, ám amikor az ember kontinensek között repked, tovább tart az átállás, ez pedig napokig tartó fáradtságot, "jetlaget" okozhat.
Mivel az emlősök biológiai órája hasonló, egereknél vizsgálták meg, miért nem sikerül gyorsabban átállni. Az agynak arra a területére koncentráltak, amely a test többi részét a biológiai órával összehangolja. Olyan DNS-szegmenseket kerestek, amelyeknek fény hatására megváltozik az aktivitási szintje. Számtalan gén aktiválódott, ám egy SIK1 nevű fehérje sorban újra kikapcsolta őket. Úgy működött, mint a fény hatását korlátozó fék. Erre a tudósok szerint azért van szükség, hogy a szervezet egyensúlyát ne zavarja meg a mesterséges fény vagy a holdsugár.
A SIK1 fehérje hatását csökkentő kísérletekkel elérték, hogy az egerek gyorsan átállították szervezetüket egy hatórás időeltolódás után. A kezelés után az egerek egy nap alatt hozták be a hatórás csúszást, míg a kezeletlen állatoknak ez hat napba telt.
Russell Foster, a kutatás vezetője elmondta, hogy egyes pszichiátriai betegségek, például a skizofrénia összefüggnek a biológiai óra rendellenes működésével, tehát a felfedezés talán nemcsak a "jetlaget" kezelheti, hanem más területen is új irányt adhat a fejlesztésnek.
Megtalálták az időeltolódás okozta testi zavarok sejtszintű okát
Feliratkozás:
Megjegyzések
(
Atom
)
