A norvég Rosenborg hátrányból fordítva 3-2-re nyert a Debreceni VSC vendégeként a labdarúgó Európa Liga-selejtező 3. fordulójának első, csütörtöki mérkőzésén.
A hajdúsági együttes a vereség miatt nagyon nehéz helyzetből várja az egy hét múlva esedékes visszavágót.
Európa Liga-selejtező, 3. forduló, első mérkőzés:
Debreceni VSC-Rosenborg (norvég) 2-3 (1-0)
Debrecen, Nagyerdei Stadion, 10 532 néző, v.: Neil Doyle (ír)
gólszerzők: Balogh N. (33.), Bódi (90.), illetve Mikkelsen (52., 87.), Helland (58.)
sárga lap: Varga J. (49.), Brkovic (57.), illetve Helland (45.)
Debreceni VSC:
--------------
Verpecz - Jovanovic, Brkovic, Máté P., Korhut - Bódi, Varga J., Szakály P. (Zsidai, 84.) - Balogh N., Sidibe (Castillion, 64.), Tisza (Mihelic, 84.)
Rosenborg:
----------
A. Hansen - Svensson, Eyjólfsson, Skjelvik, Dorsin - Jensen, Selnaes, Midtsjö - Helland (De Lanlay, 73.), Söderlund (Vilhjálmsson, 79.), Mikkelsen (Riski, 91.)
Nagyszerűen kezdett a Debrecen, a meccs elejétől ugyanolyan támadó felfogásban, harcosan és ellenfelét letámadva futballozott, ahogy azt tette az előző, Skonto elleni párharc 9-2-re megnyert hazai visszavágóján.
A hajdúságiak bátor játékuknak köszönhetően már az első tíz percben két nagy helyzetet dolgoztak ki, azonban mindkettő kimaradt.
Ezt követően is a magyar együttes játszott fölényben, ez pedig bő félóra után góllá érett Balogh pontos lövésével. Pár perccel később a norvégok egy akcióból kétszer is a kapufát találták el, igaz, a szünet előtt a Debrecennek is volt újabb lehetősége.
Szünet után jelentősen megváltozott a játék képe: a Rosenborg átvette az irányítást, és nagy nyomás alatt tartotta a debreceni kaput.
A hazaiak nem tudták megtartani minimális előnyüket, ugyanis Rosenborg szűk negyedóra alatt megfordította az állást. Ezt követően az északi gárda visszahúzódott, átengedte a területet a Debrecennek, amely ugyan próbálkozott becsülettel, de sokáig nem találta a rést a betömörülő védelmen.
A hajrában is meddő mezőnyfölényben játszott a magyar csapat, de a Rosenborg egy gyors ellentámadás végén ismét betalált, majd Bódi egy kapusról kipattanó labdát értékesített az utolsó percben, így a szépítéssel maradt némi esélye Kondás Elemér együttesének a továbbjutás kiharcolására.
Hátrányból fordítva nyert Debrecenben a Rosenborg
Csökkentette bruttó 5 forinttal a 95-ös benzin és 2 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mol Nyrt.
A csökkentéssel a 95-ös benzin literenkénti átlagára 374-375 forintra, a gázolajé pedig 359-360 forintra mérséklődött.
Legutóbb szerdán változtak az árak, akkor bruttó 2-2 forinttal csökkent a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi ára.
A benzin literenkénti átlagára tavaly szeptember és 2015. január között mintegy 100 forinttal csökkent, majd idén július közepéig fokozatosan több mint 70 forinttal emelkedett. Az utóbbi két hétben viszont mintegy 20 forinttal ismét csökkent a benzin ára.
A gázolaj literenkénti nagykereskedelmi ára február eleje óta csaknem 30 forinttal lett magasabb, az utóbbi két hétben viszont már 10 forinttal csökkent.
A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Az autósok 15-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.
Csökkent az üzemanyagok ára
A mai ember két órával kevesebbet alszik, mint a száz éve élt elődje, és a nők között több a rossz alvó, mint a férfiak körében - egyebek mellett ez derül ki a Benyovszky Orvosi Központ által az alvászavarok hátterének feltárására indított kutatási program eddigi eredményéből.
A kutatási program beindítását az igazgató szerint az indokolta, hogy a tapasztalat szerint az alvás minősége kihatással van általános közérzetünkre, teljesítményünkre. "A mai korra jellemző pörgés, a vele járó kaotikus életvitel azonban éppen, hogy ellene hat az édesded alvásnak. A mai ember a villany, a tv, a számítógép, és egy sor az álomba szenderedés helyett az ébrenlét elnyújtására csábító technikai vívmány következtében eleve átlag két órával kevesebbet alszik, mint a száz éve élt elődje. A gyorsított tempó egészségromboló hatásának ellensúlyozására viszont nem épült be életvitelünkbe valamiféle kultúra, mint például a belső harmóniát elősegítő, napi akár néhány perces meditáció." Így aztán nem meglepő, hogy jelenleg már - nálunk, akár Európa más országaiban - minden harmadik ember valamiféle alvászavarra panaszkodik - magyarázta a szakember.
Márpedig a kialvatlanság következményeként az ember ingerültté, türelmetlenné válik, ami egyfajta ragályként terjedve hozzájárul a manapság tapasztalható általános ideges közhangulat, a mérgezett légkör kialakulásához. E társadalmi hatásán felül kézzel foghatóbb, hogy az alvászavar nyomán évi milliárdos nagyságrendű károk keletkeznek, például a közúti balesetek hat százaléka a volánnál az elalvásra, a szétszórt figyelemre vezethető vissza - hangsúlyozta Németh György.
Kedvező viszont, hogy az orvosi diagnosztika, a tudomány fejlődése eredményeként mára lehetővé vált az alvászavarok és a rájuk visszavezethető betegségek alaposabb feltárása, így a gyógyítás is - húzta alá a szakember. Más helyeken - mint például Svédországban, Németországban - a foglalkozás-egészségügy részeként a munkahelyi, üzemorvosi vizsgálatok e témára is kiterjednek, nálunk azonban a diagnózishoz az alvás többnyire legfeljebb csak érintőlegesen kerül szóba.
Pedig bizonyos foglakozásoknál kiemelten fontos a jó alvás képességének megőrzése - állítja Vida Zsuzsa orvos, neurologus, a program szakmai irányítója. A kutatásban az ő munkáját szív és tüdőgyógyász, pszichológus is támogatja. "A kamionsofőröknél például a monotónia tűrésének képessége mellett az alvászavarra hajlam fontos rizikófaktor, ennek felismerésével baleseti tragédiák sokaságát lehetne megelőzni." Az alvást tekintve veszélyeztetettek a fokozott stressznek kitett menedzserek is. Akiknél a napi gyors döntések meghozatalánál lenne szükség a figyelem összpontosítására, kialvatlan állapotban nagyobb az esély a baklövésre. A pilótáknál pedig az időzónák váltásai okozhatnak zavarokat, a biológiai ritmusuk felborulása a rossz alvásban jelentkezhet. "Hasonló a három műszakban dolgozók helyzete is, az ő esetükben a nappali alvásnál különösen javasolt a külvilágot kizáró füldugó használata, a háttérrádiózás és a fények elkerülése"- figyelmeztet a neurologus.
Az alvásdoktor szerint "az alvászavarok orvoslására hatásos a relaxálás, agyunk pihentetésének megtanulása, az elhízás elkerülése, az esti nagy evészetekről a lemondás, a több mozgás beiktatása a napi életmódba".
Az alvászavarokkal kapcsolatos kutatási program még az elején tart, az eredményt átadják majd az egészségügyi tárcának, hogy a népegészség javítását szolgáló intézkedéseknél felhasználhassák.
forrás: MTI
A mai ember két órával kevesebbet alszik, mint száz éve élt elődje
Az Oxfordi Egyetem biológusai megfejtették, miért tart olyan sokáig az alkalmazkodás, amikor egyik időzónából a másikba repül az ember.
| forrás: MTI - kép: gorogut.hupont.hu |
Állatkísérleteik során a tudósok azt tapasztalták, ha kikapcsolják ezeket a "fékeket" egerek szervezetében, akkor azok könnyebben alkalmazkodnak. Azt remélik, hogy a felfedezés új gyógyszereket eredményezhet, amelyekkel sikeresen kezelhetők az átállás okozta tünetek.
A biológiai óra a nappal és éjszaka ciklusát követi. Ennek köszönhető, hogy éjjel alszunk, ám az éhséget, a kedélyt és a vérnyomást is befolyásolja. A fény ennek az órának a "reset" gombja, ám amikor az ember kontinensek között repked, tovább tart az átállás, ez pedig napokig tartó fáradtságot, "jetlaget" okozhat.
Mivel az emlősök biológiai órája hasonló, egereknél vizsgálták meg, miért nem sikerül gyorsabban átállni. Az agynak arra a területére koncentráltak, amely a test többi részét a biológiai órával összehangolja. Olyan DNS-szegmenseket kerestek, amelyeknek fény hatására megváltozik az aktivitási szintje. Számtalan gén aktiválódott, ám egy SIK1 nevű fehérje sorban újra kikapcsolta őket. Úgy működött, mint a fény hatását korlátozó fék. Erre a tudósok szerint azért van szükség, hogy a szervezet egyensúlyát ne zavarja meg a mesterséges fény vagy a holdsugár.
A SIK1 fehérje hatását csökkentő kísérletekkel elérték, hogy az egerek gyorsan átállították szervezetüket egy hatórás időeltolódás után. A kezelés után az egerek egy nap alatt hozták be a hatórás csúszást, míg a kezeletlen állatoknak ez hat napba telt.
Russell Foster, a kutatás vezetője elmondta, hogy egyes pszichiátriai betegségek, például a skizofrénia összefüggnek a biológiai óra rendellenes működésével, tehát a felfedezés talán nemcsak a "jetlaget" kezelheti, hanem más területen is új irányt adhat a fejlesztésnek.
Megtalálták az időeltolódás okozta testi zavarok sejtszintű okát
Évmilliárdokkal ezelőtt záptojásszagú volt a Föld - vonták le a következtetést azok a kutatók, akik ősi baktériummaradványokat tanulmányoztak a kanadai Felső-tó partján.
A felfedezett fosszíliák első ízben nyújtanak - jóllehet megkövesedett - "pillanatfelvételt" arról, amint heterotróf baktériumok egymásból lakmároznak. Heterotrófnak azokat az organizmusokat nevezik, amelyek szerves anyagokat - más organizmusokat - használnak a túléléséhez szükséges kémiai energia biztosításához. Ezzel szemben az autotrófok képesek szervetlen anyagokból bonyolult szerves vegyületek felépítésére, amit vagy kemoszintézis, vagy a napenergia felhasználásával (fotoszintézis) érnek el.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences című kiadványban megjelent beszámoló szerint a tudósok parányi, 1,9 milliárd éves mikrobakövületeket találtak a tó környéki sziklákban. A 3-15 mikron átmérőjű, a cianobaktériumok törzséhez tartozó organizmusok (Gunflintia) külső, átlyuggatott burkán világosan kivehetők azok a nyomok, amelyek arról árulkodnak, hogy más baktériumok táplálékául szolgáltak. (A mikron a milliméter ezredrésze.)
A különleges mikroszkóppal szemügyre vett fosszíliák segítségével most először sikerült nyomon követni, hogyan "zajlott le az egész, és ki evett kit". Valójában a mai baktériumok is hasonló módon bontják le a szerves anyagokat akár a bélrendszerben, akár a szennyvízcsatornában. "Szinte ugyanez a biológiai folyamat ment végbe az ősi bolygón" - húzta alá a kutatók egyike, Martin Brasier, az Oxfordi Egyetem professzora.
A tudós utalt arra, hogy a folyamat közben kén-hidrogén (hidrogén-szulfid) keletkezik, amely színtelen, büdös, mérgező gáz. "Nyugodtan kijelenthetjük, hogy még 1,9 milliárd évvel ezelőtt is a Föld úgy bűzlött, mint a záptojás" - jegyezte meg.
Egyéb bizonyítékot is találtak a mikrobafosszíliák burkán arra, hogy az ősi organizmusok egymást ették: vasszulfidot, amely bizonyos heterotróf baktériumok mellékterméke. Korábbi kutatásokból már kiderült, hogy ezek a szulfidot termelő mikrobák mintegy 3,5 milliárd évesek. A mostani leletek viszont azt jelzik, hogy a heterotróf életforma még 1,9 milliárd évvel ezelőtt is virágzott.
A kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy az ősi mikrobák bíborszínűek voltak, következésképpen a bolygó is bíborárnyalatot ölthetett évmilliárdokkal ezelőtt.
(http://www.livescience.com/29135-early-earth-smell-rotten-eggs.html)
(http://www.sciencedaily.com/releases/2013/04/130429154107.htm)
forrás: MTI
Évmilliárdokkal ezelőtt záptojásszagú volt a Föld
Havi golfmagazin indul pénteken az M4 Sport csatornán.
A magyar golfélet teljes spektrumát bemutató magazinműsor fontos lépés a magyar golf hosszú távú stratégiai céljainak közvetítése, a magyar golfsikerek, a kiemelkedő golfozók, a klubélet bemutatása, valamint a golf népszerűsítse felé - olvasható a műsor indulásáról szóló csütörtöki közleményben.
A Magyar Golf Szövetség gondozásában készülő magazin első adása pénteken 13.15 órakor kezdődik.
Golfmagazin indul az M4 Sporton
Feliratkozás:
Megjegyzések
(
Atom
)

