Teljesen robotizált világban, digitális identitásuk virtuális környezetében élnek majd az emberek három évtized múlva a Kaspersky Lab kiberbiztonsági vállalat prognózisa szerint, amelyet a személyi számítógép három évtizedes múltja apropóján készítettek az informatika harminc éves jövőjéről.


Az MTI-hez eljuttatott előrejelzés szerint harminc év múlva már valószínűleg az élet minden területét elárasztják a robotok. A világ többmilliárdos lakosságát több milliárd megerőltető rutinmunkát végző robot egészíti majd ki. Az informatikai ágazat pedig - ahhoz hasonlóan, ahogy manapság a felhasználók számítástechnikai eszközei számára fejleszti a letölthető alkalmazásokat - harminc év múlva már a robotok szoftvereinek fejlesztésével foglalkozik majd.

A határok is elmosódnak majd az emberek és a robotok között a Kaspersky Lab szerint. Az emberi testbe szükség szerint elektronikusan vezérelt mesterséges szervek és protézisek kerülhetnek. A szervezetben közlekedő nanorobotok pedig közvetlenül a beteg sejtekhez juttatják majd el a gyógyszereket, és képesek lesznek mikrosebészeti beavatkozások végrehajtására is.

Az emberek egészségi állapotát a testbe telepített speciális érzékelők fogják figyelni, az adatokat pedig felhő alapú tárolóba továbbítják a háziorvosok számára. Mindez a lakosság várható élettartamának jelentős növekedéséhez vezethet.

A Kaspersky Lab előrejelzése szerint az emberek olyan okos otthonokban laknak majd, ahol a legtöbb kényelmi szolgáltatás már automatizáltan működik. A házat irányító szoftver gondoskodik majd az energia, a víz, az élelmiszer és az egyéb kellékek fogyasztásának méréséről és pótlásáról. A lakóknak csak arra kell ügyelniük, hogy legyen elég pénz a bankszámlájukon a kiadások fedezésére.

Mindez összességében oda vezet majd, hogy az emberek "digitális alteregói" együttesen önszabályozásra és az egész bolygó életének a irányítására képes különálló, globális virtuális infrastruktúrát alakítanak ki. A rendszer valamelyest a mai TOR hálózathoz hasonlóan fog működni, amelyben a legaktívabb és leghatékonyabb felhasználók kapnak moderátori jogokat - írták.

A 3D nyomtatási technológia olyan fejlettségi szintet ér el, hogy már bizonyos termékek gyártására sem lesz szükség többé. Az emberek megtervezhetik és megalkothatják a tárgyakat, amelyeket szeretnének, a háztartási eszközöktől és a ruháiktól kezdve egészen az otthonukat alkotó téglákig.

 Végső soron pedig a harminc évvel ezelőtt ezt a folyamatot megindító személyi számítógép is megszűnik a ma ismert formájában. Minden feladatot célgépek, a legkülönfélébb okos eszközök látnak majd el. Például a pénzügyi elemzéseket is olyan szerver végzi majd, amelyet egy, az elektronikus dokumentumokkal foglalkozó szervezet irányít, nem pedig egy könyvelő a személyi számítógépén.

Egy dolog azonban nem fog változni: a jó öreg technofóbia megmarad. Az okos otthonokat, automatizált életmódot és robotokat elutasító új luddita nemzedék jelenik majd meg. Ők lesznek azok, akik nem rendelkeznek majd digitális identitással, és kerülni fogják az okos rendszerek, berendezések és robotok használatát - vetíti előre a Kaspersky Lab kiberbiztonsági vállalat előrejelzése az informatika fejlődésének elkövetkező harminc évéről.

 "Abban is biztosak lehetünk azonban, hogy a kiberbűnözők továbbra is megtesznek majd mindent annak érdekében, hogy a saját rosszindulatú céljaik megvalósítására használják fel az új informatikai fejlesztéseket" - tette hozzá Alekszander Gosztev, a Kaspersky Lab vezető biztonsági szakértője.

Teljesen robotizált világ lesz harminc év múlva

Finnországban a negyedik generációs (4G) mobil előfizetők ugyanazért az összegért adatforgalomban az európai átlag tízszeresét kapják, illetve ötvenszeresét a németországinak és százszorosát a magyarországinak - derül ki a finn Rewheel piackutató vállalat politico.eu portál által idézett tanulmányából.


    Európában 35 euró előfizetési díj ellenében az ügyfelek átlagosan 5 gigabájt adatforgalomhoz juthatnak 4G hálózatban. A finneknél ez 50 gigabájt, vagyis az európai átlag tízszerese.
 
Észtországban 40, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Svédországban és Dániában pedig 20 gigabájt adatforgalom jár 35 euró előfizetésért.
 
Németországban egy gigabájt, Magyarországon pedig 0,5 gigabájt jár 35 euróért, illetve annak megfelelő összegért. A szomszédos országok közül Ausztriában 13, Lengyelországban 10, Szlovéniában 8 gigabájt, Horvátországban, a Cseh Köztársságban és Szlovákiában 4 gigabájt, Romániában pedig 3 gigabájt adatforgalmat biztosítanak ekkora összegért.
 
A Rewheel adatai szerint a németek tavaly előfizetőnként havi 410 megabájt adatot "fogyasztottak", többet az egy évvel korábbi 280 megabájtnál. A finnek tavaly havi átlagban 5,1 gigabájtot használtak fel, 2013-ban pedig 2,89-et.

 A német Focus Online lap cikke szerint az árazásban - egyebek között - a szolgáltatók közötti verseny is nagy szerepet játszik. Amióta a spanyol Telefónica megvásárolta az E-Plus mobilszolgáltatót - írja a Focus -, Németországban három vállalat, a Telefónica (O2 és E-Plus), a Deutsche Telekom és a Vodafone uralja a piacot. Más szolgáltató márkák ennek a három cégnek a hálózatát bérelik. Franciaországban ezzel szemben még négy szolgáltató működik, az Orange, az SFR, a Bouygues Telecom és a Free.
 
A Focus cikke szerint a német szövetségi gazdasági minisztérium (Bundeswirtschaftsministerium), az illetékes felügyelet (Bundesnetzagentur) nem látja indokoltnak a beavatkozást. "A német mobiltelefon piacot évek óta intenzív verseny jellemzi" - fogalmaztak közös közleményükben.

http://www.politico.eu/article/data-telecoms-europe-divide/
http://www.focus.de/digital/tarife/viel-geld-fuer-wenig-volumen-warum-deutsche-fuer-mobiles-internet-50-mal-so-viel-zahlen-wie-finnen_id_4701639.html

Nagy eltérések vannak Európában a 4G mobil adatforgalom árazásában

A Magyar Helsinki Bizottság beperli a Fideszt, mert szerintük valótlan és gyalázkodó kitételek szerepelnek a pártnak a civil szervezettel kapcsolatos pénteki sajtóközleményében.


A szervezet az MTI-vel pénteken azt közölte: a Fidesz elfogadhatatlan stílusú, "sötét időket idéző" közleményében hamis állítások olvashatók, a valótlan és gyalázkodó kitételekért bíróságon vesznek elégtételt.
 
A Fidesz közleményében az áll: a "nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendeléseit teljesítő álcivil Helsinki Bizottság pofátlan módon a fekete-fehér adatokat is próbálja meghamisítani" a bevándorlókról. A közlemény szerint a bizottság "hazugságaival" szemben 2014-ben a menedékkérők négyötöde, mintegy 35 ezer ember nem háborús övezetből érkezett Magyarországra, "tehát megélhetési bevándorló volt". Idén májusig a menedékkérők 17,3 százaléka érkezett háborús övezetből, vagyis az illegális határátlépők nagy többsége nem politikai menekült - írta a Fidesz.
 
A Magyar Helsinki Bizottság közleményében kifejtette: bár egy az ATV keddi adásában közölt adatnál - a 2015-ben ideérkezett menedékkérők 75 százaléka afgán, szíriai és iraki volt - a szervezetet szerepeltették forrásként, ők olyat sosem tettek közzé. Az állításuk az volt, hogy míg 2015 első két hónapjában a Koszovóból érkezők adták a menedékkérők túlnyomó részét, márciustól kezdve háborús és egyéb válságövezetekből érkezik a menedékkérők túlnyomó többsége. A kérelmezőknek a hivatalos statisztikák szerint márciusban 65, áprilisban pedig 70 százaléka Afganisztánból, Szíriából vagy Irakból származik - emelték ki.
 
Megjegyezték: a kommüniké manipulálja a statisztikákat, amikor azt állítja, hogy 2014-ben a kérelmezők 80 százaléka nem háborús övezetből jött. A szervezet hozzátette, az Eurostat adataira hivatkozott, amelyek szerint tavaly a Magyarországon menedékjogért folyamodók 21 százaléka Afganisztánból, 16 százaléka Szíriából, két százaléka Palesztinából, egy százaléka pedig Irakból érkezett, ami "testvérek közt is 40 százalék".
 
Úgy fogalmaztak: lehet zsonglőrködni azzal, hogy Afganisztán háborús övezetnek minősül-e, de ahhoz nem fér kétség, hogy az ottani súlyos belső fegyveres konfliktus elől menekülőket megélhetési bevándorlónak minősíteni cinikus és embertelen dolog.

Beperli a Fideszt a Magyar Helsinki Bizottság

A kormány benyújtotta pénteken a parlamentnek a reklámadóhoz kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslatát.


A javaslat szerint a 100 millió forintot meg nem haladó adóalaprész után továbbra is nulla százalék marad a reklámadó mértéke, az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után pedig 5,3 százalék lesz valamennyi adóalany esetén.
 
A reklám-közzététel adóköteles megrendelése után alkalmazandó 20 százalékos adó 5 százalékra mérséklődik.
 
A reklámadóról szóló törvény alapján a 2014. évben kezdődő adóév adóalapjának megállapítása során a reklámadó-alap csökkentő tételként figyelembe vett összeg a társasági adókötelezettség megállapítása során elszámolt elhatárolt veszteségnek minősül.
 
Az adómértékek változása a törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. Egy átmeneti szabály lehetővé teszi, hogy a reklám-közzétételi adókötelezettségre vonatkozó adómértéket a 2014. évi és a 2015-ben kezdődő adóév adókötelezettségének megállapításakor is alkalmazni lehessen.
 
A törvényjavaslat indoklása felidézi, hogy a reklámadóról szóló törvény egyes szabályait az Európai Bizottság két szervezeti egysége is vizsgálja, a kormány – mérlegelve egy esetleges jogvita elhúzódásának következményét, a jogvita lezárása érdekében – indokoltnak látja a törvény kifogásolt rendelkezéseinek módosítását.

 A kormány a törvényjavaslat kidolgozása során kiemelt figyelemmel volt arra, hogy a módosítás ne veszélyeztesse a reklámadó eredeti céljainak megvalósulását. Fontos szempont volt is, hogy az adózással összefüggő adóadminisztrációs költségek – melyek a kisebb, alacsonyabb reklámadóalapot elérő vállalkozások esetén különösen aránytalanok lehetnek – a lehető legalacsonyabbak legyenek.
 
A javaslat célja, hogy a reklámadóról szóló törvény a módosítást követően – uniós jogi aggályok nélkül, az adózási költségek minimalizálásával – továbbra is ugyanakkora nagyságú államháztartási forrást biztosítson a reklám-közzétételi tevékenység adóztatásával, mint a tavaly elfogadott törvény - tartalmazza az indoklás.

Benyújtotta kormány a reklámadóhoz kapcsolódó törvények módosítását


Suttyo parkol

Különleges mezzel búcsúztatják az FC Barcelonánál Xavit, az együttes világ- és Európa-bajnok futballistáját, aki szombaton, a Primera Divisón zárófordulójában utolsó bajnokiján lép pályára a Camp Nou Stadionban.


A katalán klub instagram-oldalán mutatta be, hogy az összecsapáson a címer és a márkajelzés között a "6graciesXavi" felirat lesz majd olvasható, utalva ezzel a 35 éves játékmester mezszámára.
 
Xavi háromszor nyerte meg a Bajnokok Ligáját a katalán együttessel, a spanyol bajnokságban pedig - az idei sikert is beleszámítva - nyolc alkalommal végzett az élen. Eddig 23 trófeát nyert, s még kettő elhódítására van lehetősége a Barcelonával, amely május 30-án az Athletic Bilbaóval találkozik a Spanyol Kupa fináléjában, míg június 6-án a Juventus ellen lép pályára a BL-döntőben.
 
A középpályás 133 mérkőzésen szerepelt a spanyol válogatottban, és kereken 100 alkalommal hagyta el győztesen a gyepet, négy vb-n és három Eb-n vett részt.

Különleges mezzel búcsúztatják Xavit

A jelenlegi 216 helyett 300 embert tud majd befogadni a vámosszabadi menekülttábor - közölte a település polgármestere pénteken az MTI-vel.


Lizákné Vajda Lívia (független) elmondta: a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) főigazgatója, Végh Zsuzsanna csütörtökön arról tájékoztatta, hogy a "nemzetközi migrációs helyzetre való tekintettel" emelik a tábor befogadói kapacitását. Jelezte, hogy nemcsak a vámosszabadi, hanem a debreceni és a bicskei menekülttábor befogadószámát is növelik.
 
A polgármester az MTI kérdésére elmondta, hogy a vámosszabadi tábor esetében megpróbálják "épületen belül megoldani" a bővítést: közösségi tereket vonnak össze, ahol újabb matracokat helyeznek el.
 
Hozzátette: tényként kezelik és tudomásul veszik a döntést. Azt kérte ugyanakkor, hogy a Győrbe közlekedő buszjáratokat sűrítsék, mert elsődlegesen az jelenti a problémát, hogy a menekültek nagy száma miatt - akik napjaikat a megyeszékhelyen töltik - nincs hely az autóbuszokon.

 Takács Krisztián, a Jobbik győri önkormányzati képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében felháborodásának adott hangot amiatt, hogy a kormány tovább növeli a menekülttáborok befogadókapacitását. Azt írta, a 216 ember befogadására alkalmas vámosszabadi táborban jelenleg 273 ember tartózkodik.
 
A Jobbik győri szervezete szerint "bebizonyosodott, hogy a Fidesz-KDNP-kormány valótlan ígéretekkel vezette félre nemcsak Vámosszabadi, hanem Győr és környéke lakosságát, amikor azt állította, hogy a tábor csak ideiglenes jelleggel fog befogadni menekülteket", mert a jelenlegi intézkedéssel nyilvánvalóvá vált, hogy a bevándorlótábor nem fog megszűnni.
 
Hozzátették: a kapacitásbővítés "ellentmond a kormány jelenlegi, bevándorlással kapcsolatos kommunikációjának". Az ellenzéki párt arra kérte a kormányt, hogy "fejezze be a kettős beszédet", és tegyék zárttá, majd zárják be a vámosszabadi tábort.

Több embert tud majd befogadni a vámosszabadi menekülttábor