forrás: Brigitte

A Lehet Más a Politika (LMP) szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai azt bizonyítják, hogy Magyarországon továbbra sem tudnak megélni a munkájukból a dolgozó emberek.


    Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében a KSH friss jelentésére reagált, amely szerint 4,1 százalékkal nőttek a keresetek az első negyedévben; a nettó kereset 156 ezer 700 forint volt. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél 4,1, a közfoglalkoztatottak nélkül számítva 3 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek az első negyedévben.
  
Az ellenzéki képviselő szerint a pár százalékos emelkedés a minimálbér-emelésnek, illetve a közmunkások létszámadatainak tudható be. Bérfelzárkózásról tehát szó sincs, a kötelező emeléseken túl nincs bérfejlesztés - vont mérleget.
  
Hozzátette: a kormány gazdaságpolitikájának következtében a béremelkedés elsősorban a magasabb keresetűeknél csapódik le, míg 2,2 millió adózó, az adózók fele továbbra is a létminimum alatt keres. Közölte, a dolgozók kétharmadának jövedelme az átlagbér alatt van.
  
Szél Bernadett szerint Magyarországon a bérek az Európai Unió 28 állama közül az ötödik legalacsonyabbak, a kormány mégsem tesz semmit a bérfelzárkózásért, és csodálkozik, hogy egyre több ember menekül a körülmények miatt külföldre.
  
Az Orbán Viktor miniszterelnök által ígért hosszabb távú béremelési programnak nincs nyoma a jövő évi költségvetésben - mutatott rá Szél Bernadett. Jelezte, módosító javaslatokat nyújtanak be annak érdekében, hogy jövőre már elérje a minimálbér legalább a létminimum szintjét, az átlagkeresetűek helyzete is javuljon, és legyen valós bérfejlesztés a közszférában.

Hárman meghaltak egy közlekedési balesetben Lajosmizse közelében csütörtök délután, amikor összeütközött két személyautó - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság internetes oldalán. A baleset miatt az 5-ös főutat a 64-es kilométernél lezárták.


    A tájékoztatás szerint Lajosmizse közelében két gépkocsi karambolozott, az egyik autóban hárman utaztak, valamennyien életüket vesztették. A másik autóba egy utas beszorult, őt a tűzoltók feszítővágó segítségével szabadították ki, a súlyosan sérült embert a mentők ápolják.
 
A főutat teljesen lezárták, a környéken jelentős torlódás várható - olvasható awww.katasztrofavedelem.hu oldalon.

A csillagok forgási sebességét a tömegük és a koruk határozza meg - minél nagyobb, "masszívabb" egy nap, annál gyorsabban pörög. Régóta ismert az is, hogy idővel a csillagok forgása lelassul, ám a tudósok eddig kevés adattal rendelkeztek ahhoz, hogy meghatározzák a távoli napok születésük dátumát - olvasható a BBC hírei között, valamint a ScienceDaily hírportálon.

"Célunk egy olyan +óra+ konstruálása volt, amelynek segítségével pontosan meghatározhatnánk a csillagok korát forgási sebességük alapján" - hangsúlyozta a vizsgálatokat irányító Soren Meibom, a Harvard Smithsonian Asztrofizikai Központ tudósa.

 A csillagok korának ismerete a Földön kívüli élet keresése szempontjából létfontosságú, hiszen bolygónkon is hosszú idő elteltével alakultak ki az élet kialakulásához szükséges komplex létfeltételek. A "csillagóra" segítségével határozhatják meg a Nap "kortársait", vagy az idősebb csillagok körét, amelyek bolygóin létrejöhetett az élet.

A kutatók az amerikai Kepler űrteleszkóp segítségével a csillagok fényének parányi elhalványulását mérték, amelyet a látótérbe kerülő "napfoltok" okoztak. Ezeket a változásokat igen nehéz észlelni, hiszen egy "átlagos" csillag fénye mindössze 1 százalékkal csökken a foltok hatására, s napokba telik, míg ezek képződmények kikerülnek az űrteleszkóp fókuszából. Különösen problematikusak az idős csillagok, amelyeken kevesebb a "napfolt", s kisebb a "szeplők" mérete.

 Mint Soren Meibom rámutatott, eddig csupán egyetlen csillagnak ismerték a pontos korát és a forgási idejét, a Napnak, amely 4,6 milliárd éve született és 26 nap alatt "perdül" egyet.

 A Harvard Smithsonian Asztrofizikai Központ tudósai egy korábbi kutatás során az 1 milliárd éves csillagokból álló NGC 6811-es katalógusszámú halmazt vizsgálták, amelynek csillagai tíznaponta tesznek egy teljes fordulatot.

 A jelenlegi projekt keretében a 2,5 milliárd éves NGC 6819 halmaz 30 csillagát elemezték, ezek "testsúlya" a Nap tömegének 80-140 százalékát tette ki, forgási idejük pedig 4-23 nap volt. Az NGC 6819-es halmaznak a Naphoz leginkább hasonlító 8 csillagának átlagos forgási ideje 18,2 nap volt. Körülbelül ilyen lehetett a Nap forgási ideje is kétmilliárd évvel ezelőtt, amikor olyan idős volt, mint a vizsgált klaszter csillagai.

  "A halmaz egy közel négymilliárd éves +hézagot+ tölt ki a csillagok forgásában" - jegyezte meg Soren Meibom.

A kutatók a továbbiakban több olyan komputeres modellt is teszteltek, amelyek a csillagok korának a forgási sebesség és a tömeg alapján történő meghatározásra szolgálnak, míg kiválasztották a megfigyeléseikkel leginkább egybeesőt.

 "A csillagok korát immár 10 százalékos hibahatárral tudjuk meghatározni forgási sebességük alapján. A módszer révén az asztronómusok többet megtudhatnak a csillagok és bolygórendszereik evolúciójáról, és az eljárás segíthet olyan égitesteket találni, amelyek elég idősek komplex életformák kifejlődéséhez" - összegezte Soren Meibom.

http://www.sciencedaily.com/releases/2015/01/150105141651.htm
http://www.bbc.com/news/science-environment-30691779

A keddi csehországi Gripen-baleset vizsgálata után az MSZP tájékoztatást vár a honvédelmi minisztertől.


    A Harangozó Tamás, a Honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke és Demeter Márta országgyűlési képviselő által jegyzett közlemény emlékeztetett: a csehországi baleset előtt, március végen az egyik Gripen kényszerleszállást hajtott végre Kassán.
 
Mint írták, az ezekkel az esetekkel kapcsolatban indult vizsgálatok eredményeiről várnak tájékoztatást a honvédelmi minisztertől az illetékes országgyűlési bizottság zárt ülésén, miután a vizsgálatok befejeződtek.
 
A Magyar Honvédség Gripen típusú vadászgépe földet érés után túlfutott a kifutópályán kedd kora délután a Prágától keletre fekvő Cáslav katonai repülőtéren, a két pilóta katapultált - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) az MTI-vel, hozzátéve: a személyzet a biztonsági protokollnak megfelelően döntött a katapultálás mellett, a pilóták nem sérültek meg.

 A Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe, Svédországból útban Magyarországra, biztonsági okokból a kassai repülőtéren szállt le március 20-án - közölte a HM akkor az MTI megkeresésére.