Új darabok és régebbi, jó ideje nem játszott szerzemények különleges átiratait adja elő az After Crying május 21-én csütörtökön a Művészetek Palotájában. A saját meghatározása szerint korszerű komolyzenét előadó csapat a Müpa MR2 Akusztik+ sorozatában lép fel.


A progresszív rock és a klasszikus zene határán egyensúlyozó After Crying 1986 novemberében alakult. Az együttes eddig 11 stúdióalbumot és négy koncertanyagot jelentetett meg; legutóbb 2013 végén a XXV című dupla élő korongot, amelyet éppen a Müpában rögzítettek két évvel korábban.

 "Hosszú évek óta meglehetősen ritkán adunk koncerteket, sokan is vagyunk és mindenki tele van egyéb munkákkal, nem könnyű összehozni a bulikat. Jó előre szoktunk tervezni, de egyelőre nem tudjuk, mit hoz pontosan a következő időszak" - mondta korábban Winkler Balázs trombitás, szintetizátoros, zeneszerző az MTI-nek.

 A csellón és basszusgitáron játszó Pejtsik Péter egy interjúban így fogalmazott: "félig viccesen szólva csaknem három évtized és 15 lemez után még mindig sokakban él a félreértés, hogy az After Crying egy ismeretlen zenekar. Valahogy minket soha nem tudtak hová besorolni: amit csinálunk, az nem igazán progresszív rock, csak befogadott minket ez a közeg. Persze a hatások között a klasszikus zenei szerzők mellett nagyon fontos a hetvenes évek art-rockja, elsősorban a korai King Crimson. Számunkra már ez is klasszikus zene, ugyanúgy tanultuk, mint Bachot, Bartókot vagy Stravinsky-t, ezért is használjuk magunkra nézve a korszerű komolyzene kifejezést".
 
Az After Crying már 1997-ben klasszikus nagyzenekart szólaltatott meg saját szerzeményeiben, első szimfonikus koncertjét pedig 2000-ben a venezuelai Caracasban adta. A mostani, május 21-i est a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben egy kamaraszimfonikus koncert lesz, az After Crying különleges átiratokkal készül összefoglalni eddigi 28 éves munkásságát. Vendégként a zenekarral színpadra lép a VoiceStation kórus.
 
A héttagú After Cryingban jelenleg is szerepel két alapító tag, Pejtsik Péter mellett Egervári Gábor (szövegek, narráció, fuvola, koncerthangzás). 1992 óta tag Winkler Balázs, 1998 óta Madai Zsolt (dob, produceri munkák), 2002-ben lépett be Bátky Zoltán énekes. Erős Csaba (zongora, szintetizátor) 2011-ben, Horváth András Ádám (gitár) egy évvel késősbb lett az After Crying tagja.

Az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményükben nagy jelentőségűnek nevezik az uniós és állami források támogatásával létrejött bátonyterenyei gyárat, amely 150 új munkahelyet teremt, és amelyet a múlt héten adtak át. Hangsúlyozzák: a cég a "jövőbe vetett hitnek és bizalomnak jelképéül kérte fel az ünnepségen a helyi óvodás csoportot egy rövid táncos-énekes műsor előadására". (Az erről készült fotók alapján bírálta néhány portál, hogy kisgyerekeknek kellett tartani a szalagot, amit egy államtitkár vágott át.)
 
A Sinia hangsúlyozza, hogy "Nógrád megyében az ünnepeken, nagy horderejű eseményeken hagyomány a jövő generációjának, azaz helyi óvodás, és iskolás csoportok fellépése. Az, hogy a fellépő gyermekek tartották a nemzeti szalagot, úgy gondoljuk ünnepélyes, és mindenképpen pozitív szimbóluma volt egy jövőre ható, a helyeiknek, az új nemzedéknek is jövőképet nyújtó új fejlesztés szalagátvágó ceremóniájának".
 
Megjegyzik azt is, hogy a gyár mintegy 700 millió forintos uniós és állami támogatással épült meg, és kiemelt megtiszteltetésnek tartották, hogy Rákossy Balázs, az európai uniós forrásokért felelős államtitkár elfogadta a meghívást és részt vett az átadási ünnepségen.

 "Azt gondoljuk egy ilyen ünnepélyes pillanatot méltatlan csúfolódás tárgyává tenni" - áll a közleményben.

A New Horizons amerikai űrszonda, amely jelenleg 90 millió kilométerre van a Plutótól, lencsevégre kapta a törpebolygó összes ismert halovány holdját.


A New Horizons, amely a tervek szerint először veszi közelről "szemügyre" a Plutót, a törpebolygó holdjait és a Kuiper-öv néhány objektumát, 2006. január 19-én startolt. Útja során "meglátogatta" a Jupitert és a tervek szerint 5 milliárd kilométer megtétele után 2015. július 14-én kerül a legkisebb távolságra a Plutótól, amikor csupán 13695 kilométer választja majd el a jeges égitest felszínétől. A másodpercenkénti 14 kilométeres sebessége azonban túl nagy lesz ahhoz, hogy a törpebolygó körüli pályára álljon. Így feladata, hogy minél több adatot gyűjtsön a történelmi találkozás során, mielőtt az 1,6 milliárd kilométerre lévő Kuiper-öv felé indulna - olvasható a BBC hírei között.

A Charon a Pluto legnagyobb és legfényesebb holdja: míg a törpebolygó átmérője 2300 kilométer, égi kísérőéjé feleekkora. A Hydra átmérője viszont alig 100 kilométer, a többi három apró kis égitest "derékbősége" pedig pár tucatnyi kilométer.

A Hydra és a Nix már a korábbi felvételeken is láthatók voltak, ám a legújabb képeken a Kerberos és a Styx is megkülönböztethető. Megörökítésükhöz az űrszonda távoli felderítő és képalkotó kamerájának, a látható fény tartományában működő LORRI-nak ( Long Range Reconnaisance Imager) túl kellett exponálnia a felvételeken a Plutót és a Charont.

 A 2006. augusztus 24-ig bolygóként számon tartott Pluto meglátogatásával a Naprendszerünk mind a kilenc "eredeti" planétájával legalább egyszer "randevúzott" valamely űrszonda.

http://www.bbc.com/news/science-environment-32724092

Félelmetes ragadozó lehetett az a dinoszauruszfaj, amely közeli rokona volt a Jurassic Park című filmből megismert velociraptornak, és valószínűleg éles szaglása tette igazi predátorrá az új fajt azonosító amerikai tudós szerint.


    Az új fajt egy eredetileg más fajhoz tartozó egyed maradványainak tanulmányozásával fedezte fel Steven Jasinski, a Pennsylvaniai Egyetem doktorandusza és a Pennsylvaniai Állami Múzeum paleontológia és geológia kurátora. Elemzése szerint az állat koponyája alapján eddig ismeretlen fajhoz tartozik, amelyet a kutató Saurornitholestes sullivaninek nevezett el.
 
Tanulmánya a New Mexico Museum of Natural History and Science Bulletin új számában jelent meg - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon.

 A nagyjából 75 millió éves egyed maradványait 1999-ben fedezte fel Robert Sullivan Új-Mexikóban. Először azt hitték, a theropodák, vagyis szörnylábúak csoportjába tartozó Saurornitholestes langstoni faj egy példányának fosszíliái kerültek elő.

 Jasinski azonban összehasonlította az új-mexikói kövületet az S. langstoni egyedeivel, és finom különbségekre lett figyelmes. Észrevette, hogy az agy szaglógumójához tartozó koponyarész felülete szokatlanul nagy, és ez arra utal, hogy az állatnak rendkívül jó szaglása volt.
 
"Ez a vonás azt jelenti, hogy az S. sullivaninak jobb szaglása lehetett a családjába tartozó többi fajnál, a velociraptornál, a dromeoszaurusznál vagy a bambiraptornál is. Éles szaglása tehette félelmetes ragadozóvá az állatot" - vélte a kutató.
 
Kevesebb mint 90 centiméteres csípőszélességével és nagyjából 180 centiméteres magasságával az S. sullivani nem volt különösebben nagy. Korábbi tanulmányok szerint azonban az állat mozgékony és gyors lehetett, talán falkában vadászott, és kifinomult szaglásával könnyen megtalálhatta a zsákmányállatot - írta a kutató.

http://phys.org/news/2015-05-dinosaur-keen-nose-formidable-predator.html

Felborult rabszállító jármű Budapesten, a BAH-csomópontnál 2015. május 13-án.


A rendőrség többet egyelőre nem közölt. Későbbre ígértek tájékoztatást.

forrás: MTI
kép: Szigetváry Zsolt

Mind a vezetékes, mind a mobilhálózat fejlesztése meghatározó lesz a Magyar Telekom tevékenységében a következő időszakban - mondta a társaság gazdasági vezérigazgató-helyettese sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.


Szabó János hozzáfűzte: arra törekszik a társaság, hogy tovább növelje az ügyfelek elégedettségét, így megtartsa ügyfélkörét, illetve tartós növekedési pályán tartsa a céget.

Az első negyedév eredményei között biztatónak értékelte, hogy a társaság bevétele, valamint a kamatok, adófizetés és értékcsökkenési leírás előtti eredménye (EBITDA) is nőtt, készpénztermelő képessége (cashflow) pedig 10 milliárd forinttal javult, bár továbbra is negatív.

A Telekom nettó eredménye ugyanakkor 48,1 százalékkal, 2,5 milliárd forintra csökkent a tavalyi első negyedévhez képest.

A vezérigazgató-helyettes megismételte azt a célkitűzést, hogy az újgenerációs vezetékes hálózat fejlesztésének felgyorsításával az idén 440 ezer háztartást szeretnének elérni a szélessávú szolgáltatásokkal, így év végére mintegy 2,2 millió háztartásra nő a vállalat nagysebességű vezetékes internet lefedettsége. A mobil szélessávú, 4G/LTE fejlesztés is folytatódik, és az idei év végére a mostani 84 százalékról 97 százalékra növekszik a lefedettség.

Szabó János beszélt arról is, hogy a társaság augusztustól kilép a lakossági gázszolgáltatási piacról, de az üzleti előfizetőket továbbra is megtartja, utóbbi a szegmensben továbbra is értékteremtő a vállalat jelenléte. A lakossági szolgáltatás megszüntetését a megváltozott piaci környezettel indokolta, amely miatt hosszútávon már nem fenntartható az árelőny, amit az előfizetőknek nyújtani tudtak.

Hozzátette, hogy a villamosenergia-szolgáltatás területén is vizsgálják a további lehetőségeket, de döntés erről egyelőre nincs.

A Magyar Telekom kedden tette közzé a 2015. első negyedéves gazdálkodási eredményeit: a csoport konszolidált  bevételei 3,3 százalékkal, 156,96 milliárd forintra nőttek, míg a társaság részvényeseire jutó adózott eredmény 48,1 százalékkal, 2,5 milliárd forintra csökkent. Az EBITDA eredmény 4,8 százalékkal emelkedett, 42,5 milliárd forint lett.

A Telekom kissé lefelé módosította idei árbevétel-előrejelzését: a tavalyival megközelítőleg azonos árbevételt vár, míg az év elején nulla és 3 százalék közötti növekedést jelzett előre. A változás oka, hogy a társaság az idén augusztustól kilép a lakossági gázpiacról, továbbá az üzleti energiaszolgáltatásra a második félévben vegyesvállalatot alapít, amelynek eredményeit a jövőben nem konszolidálja.

Május 15-ig lehet még a tavaszi szemeszterre hitelt igényelni - mondta Imre Zita, a Diákhitel Központ Zrt. marketing és kommunikációs igazgatója az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában. Aki eddig az időpontig jelzi hiteligényét, már június 15-én a kért összeghez jut.


Imre Zita elmondta: a fiataloknak érdemes átgondolniuk, milyen kiadásuk lesz a nyáron, például nyelvtanfolyam, vagy laptop-vásárlás, és ezek alapján dönteni a hitelfelvételről, mert a május 15-i határidő lejártát követően benyújtott igények alapján már csak októberben juthatnak a diákhitelhez.
 
A szabadfelhasználású diákhitel 2001 óta elérhető, a hallgató maga dönti el a hitel célját - mondta, hozzátéve, hogy a Diákhitel1 esetében havi szinten 15 ezer, 21 ezer, 25 ezer, 30 ezer, 40 ezer és 50 ezer forint igényelhető. A Diákhitel Központ tapasztalata szerint a legtöbben a 40 ezer forint feletti hitelt veszik igénybe. A Diákhitel1 kamata félévente változik, jelenleg 5,75 százalék.
 
Elmondta, elérhető a Diákhitel2 is, amit az önköltséges képzésben tanulók vehetnek fel. A Diákhitel2-t is lehet még igényelni a héten, de mint mondta, ez kevésbé életszerű, hiszen a legtöbb főiskolában beiratkozáskor kell fizetni a képzési költséget, így aki igényelni akarta a Diákhitel2-t, az már megtette február 15-ig.
 
Hangsúlyozta: a diákhitel alanyi jogon jár mindenkinek, akit felvettek valamilyen felsőoktatási intézménybe.
 
Imre Zita beszámolt arról is, hogy új székhelyen, a Kacsa utcában intézhetik hallgatói hitelükkel kapcsolatos teendőiket május 11-től a diákhitelesek, a Diákhitel Központ Zrt. korábbi Csalogány utcai személyes ügyfélszolgálata megszűnt.