Annak ellenére, hogy a magyar vásárlók több mint fele nyitott arra, hogy online vegyen napi fogyasztási cikket, a lakosság 62 százaléka - ami a globális átlagnál egy százalékkal magasabb - fontosnak tartja, hogy élelmiszerboltban szerezze be a szükséges termékeket - derült ki a piackutató Nielsen szerdán közzétett kutatásából.


A magyarok többsége, 52 százaléka szerint az élelmiszerek vásárlása kellemes bolti időtöltés saját maga, illetve családja számára.

A globális felmérést az online kiskereskedelemről 2014. augusztus 13.-szeptember 5. között végezték, több mint 30 ezer internetfelhasználót kérdeztek meg hatvan országban; Európa mellett Ázsiában és Óceániában, Észak- és Dél-Amerikában, Közép-Keleten valamint Afrikában.

A felmérés szerint összességében vegyi termékeket többen terveznek venni a neten, mint élelmiszert, Magyarországon a válaszadók legnagyobb arányban tusfürdőt, kozmetikumot és dezodort vennének.

A kutatás rámutatott arra is, hogy az interneten vásárló megkérdezettek többsége házhoz szállítás helyett az üzletben, illetve más helyszínen személyesen veszi át az online megrendelt terméket.

A Nielsen szerint a felmérés eredménye egyúttal azt is jelzi, hogy az internetes vásárlás és a valódi boltok határai ötvözhetők, ami által különböző új módok állnak a gyártók és kereskedők rendelkezésére a vevők megnyeréséhez.

A piackutató cég úgy véli, a legsikeresebb kiskereskedők és gyártók összekötik a fizikailag érzékelhető világot a virtuálissal, használják az új technológiákat, vevőik elvárásait pedig ott és akkor elégítik ki, ahol és amikor azok vásárolni akarnak.

Ilyen digitális megoldások lehetnek az online vagy mobil kuponok, wifi, vagy számítógép az eladótérben, hogy tájékozódhassanak a bolti választékon túl elérhető, online megrendelhető termékekről.

A magyar vásárlók legnagyobb arányban, 67 százalékban ez utóbbi megoldásnak örülnének a kutatás szerint.

Rogán Antal szerint precízen zajlik az elszámolás a devizahitelesekkel, a pénzügyi intézmények és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is komolyan vette feladatát, amiért - mint mondta - elismerés jár a bankrendszernek.

Az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke, a Fidesz frakcióvezetője erről szerdán a pénzügyi hatóság épületében tartott sajtótájékoztatón beszélt, miután Windisch Lászlóval, az MNB alelnökével áttekintette az elszámolás folyamatát. Bejelentette, az alelnök a május 11-én kezdődő héten számol be a gazdasági bizottságnak a részletes adatokról.
 
Rogán Antal az újságírók kérdésére elmondta, hogy az autóhitelek forintosításával és egyéb felmerülő kérdésekkel az elszámolási folyamat lezárása után foglalkoznak majd.
 
Az MNB jogkörét kiszélesítő törvényjavaslattal kapcsolatban kifejtette: erős, szigorú, nagy hatáskörrel rendelkező hatóságra van szükség, erős ellenőrzés nélkül ugyanis nincs biztonságban az ügyfelek pénze. Úgy vélekedett, aki ezt nem támogatja, bizonyos értelemben a brókerek pártján áll az ügyfelekkel szemben.
 
A politikus felhívta a figyelmet: április 30. két szempontból is fontos fordulónap, egyrészt a bankok túlnyomó többségének addig kell postára adniuk az elszámolási értesítőket, másrészt az MNB e napig indíthat közérdekű keresetet a 2010. november 26. után kötött forint- és devizaszerződések esetében, ha úgy látja, az általános szerződési feltételek (ászf) tisztességtelen kikötést tartalmaznak.

 A gazdasági bizottság elnöke szerint az elszámolás az eddigi információk alapján rendben zajlik. A bankok és az MNB is mindent megtett azért, hogy így legyen - hangsúlyozta. Hozzátette, jelentős összegről van szó, a 2 millió devizaalapú hitel kapcsán 570 milliárd forintot kapnak vissza az ügyfelek, 300-400 milliárd pedig majd ősszel, a forinthitelek kapcsán jár vissza.
 
Rogán Antal felhívta a figyelmet: mindenki alaposan tekintse át az elszámoló levél tartalmát, amely tartalmazza a tisztességtelenül elvont összeg mértékét, és azt is, hogy milyen módon számolják el. A törlesztőrészletek 15-25 százalékkal csökkennek, azok járnak a legjobban, akik nem vettek igénybe banki, állami segítséget, és precízen törlesztettek. Az árfolyamgátasok törlesztőrészlete nem változik, de gyűjtőszámla tartozásuk jelentősen csökken, sőt meg is szűnhet - mondta a politikus, aki felhívta a figyelmet arra: mindenkinek lehetősége van az elszámolások vitatására.
 
Windisch László ugyancsak elismeréssel szólt a bankok teljesítményéről. Egyelőre a jogszabályi előírásoknak megfelelően zajlik az elszámolás, ami bravúr a bankrendszer részéről, hiszen több millió egyedi szerződést kellett átszámolni - mondta. Az MNB arra számít, hogy nem lesznek téves adatok az elszámoló levelekben.
    Az MNB alelnöke a közérdekű keresetekről elmondta: 210 intézménytől kértek adatszolgáltatást. Közülük 138 úgy nyilatkozott, hogy a meghatározott dátum után nem élt egyoldalú szerződésmódosítással; 56 intézmény alávetési nyilatkozatot tett, nem tekinti ugyan tisztességtelennek a feltételeit, de elszámol az ügyfelekkel. A Kúria által kidolgozott és törvénybe is foglalt feltételeknek 16 pénzügyi intézmény nem felelt meg, esetükben az MNB április 30-ig közérdekű keresetet nyújt be, hogy a bíróság mondja ki szerződéses feltételeik tisztességtelenségét.
    Az MNB úgy látja, a pénzügyi intézmények határidőre kiküldik mind a kétmillió értesítést. Csupán 110 ezren olyan bank ügyfelei, amelynél a per jogerős lezárulta nem történt meg március 1-jéig; jelentős részük az OTP Bank ügyfele, amelynek esetében március 3-án született jogerős ítélet, így május 3. a kiküldés határidő - számolt be az alelnök.
    Windisch László kiemelte: a jegybank az elszámolási eljárásban arra törekedett, hogy megelőzze a panaszokat, 308 szolgáltatónál már februárban megindította a fogyasztóvédelmi témavizsgálatot, amelyek alapvető célja az volt, hogy segítse az intézményeket a felkészülésben. A vizsgálatok nyomán 146 esetben fogyasztóvédelmi figyelmeztetést adott ki a jegybank, 8 esetben azonnali intézkedésre került sor, amelyek három témakört - levélminták, a honlapokon közzétett tájékoztatások tartalma, fogyasztói szerződések minősítése - érintettek.
    Az alelnök felhívta a figyelmet arra, hogy az ügyfelek az értesítő levél átvételétől számított 30 napon belül kifogással élhetnek, a határidő betartása fontos. Első körben saját pénzügyi szolgáltatójukhoz kell fordulniuk, ez a feltétele egy esetleges későbbi jogérvényesítésnek is.

- Az egyedüllétben az a legjobb,  

- hogy tudod Ő mindig ott van veled!... 

kép: joportal.hu
forrás: Tubiyooly

Legitimnek tartja a halálbüntetésről szóló vitát a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője.
  
   
Rogán Antal kedden az M1 aktuális csatorna műsorában azt mondta - utalva a múlt heti kaposvári dohánybolti gyilkosságra -, ha egy fiatal eladólányt 22 ezer forintért meggyilkolnak, akkor az embernek automatikusan az jut eszébe, hogy "az ilyen ember megérdemelné a halálbüntetést".
    
A frakcióvezető szerint legitim a halálbüntetésről szóló vita, mert "erről a magyar társadalomnak nem volt módja dönteni". Magyarországon ugyanis nem népszavazás, nem a parlament törölte el a halálbüntetést, hanem az Alkotmánybíróság - jegyezte meg.
    
Mint mondta, a politikában vannak olyanok, akik "liberálisabbak a büntetőjog szabályai terén", velük szemben a Fidesz a szigorúságot képviseli. Hangsúlyozta: a három csapás törvénye miatt ma Magyarországon hétezerrel többen vannak börtönben, mint 2010-ben, és nem azért, mert ennyivel többen követtek el bűncselekményeket, hanem azért, mert hosszabb ideig tartják fogva a bűnismétlőket. Egyre többen vannak azok is, akik tényleges életfogytiglani büntetésüket töltik - tette hozzá Rogán Antal.
    
Orbán Viktor miniszterelnök keddi pécsi látogatásán a napokban történt kaposvári dohánybolti gyilkossággal kapcsolatos kérdésre válaszolva azt mondta, hogy napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését. Szavai szerint néhány éve azt hitték, a magyar büntetőjogról és a bűnüldözésről szóló viták végére pontot tettek, amikor bevezették a három csapás törvényét és a tényleges életfogytiglani büntetést, de ezek visszatartó ereje önmagában nem volt elegendő. A kormányfő szerint a bűnözők előtt világossá kell tenni: Magyarország nem riad vissza semmitől, ha az állampolgárai védelméről van szó.

forrás: MTI
kép:  http://m.blog.hu/

    

A fővárosi egyesületnek a Diósgyőr elleni mérkőzés kapcsán 200 ezer forintot kell fizetnie szurkolóinak megbotránkoztató magatartása, valamint a hangosbemondó használatával kapcsolatos szabályzati előírások megsértése miatt.
    
A pápai csapatot működtető gazdasági társaság ügyvezetőjét, Bíró Pétert 300 ezer forintra büntette a testület, mivel a mérkőzés lefújása után az öltözőbe vonuláskor kétszer is a játékvezető személyére súlyosan sértő kifejezéseket használt.
    
A Budapest Honvéd hétvégén kispadtól elküldött olasz vezetőedzőjét, Marco Rossit egy találkozóra eltiltották, akárcsak az elmúlt fordulóban kiállított játékosokat, azaz Ludánszki Bencét (DVSC), George Ikenne-Kinget (Honvéd) és Kesztyűs Barnát (Paks).

A mintegy 170 négyzetméter felületű I. kerületi téglakerítés csaknem egy évtizede volt elhanyagolt állapotban, a korábbi sárgás vakolat színe elszürkült, a fal omladozni kezdett, ezért a Színes Város Csoport és a Poli-Farbe festékgyár önkéntesei másfél hét alatt újravakolták és dekorálták a felületet többek közt olyan szavakkal, mint a mosoly, az öröm, a siker, az egészség, a harmónia és a szeretet - közölték a szervezők az MTI-vel.
 
Az ötletgazdák azt remélik, hogy az új fal egyfajta helyi látványossággá alakul, és a környéken közlekedőkben jó érzést kelt majd a látványa.
 
Utolsónak a remény szó került fel a falra, ezzel is erősítve a projekt üzenetét.
 
"Kezdeményezésünk akkor éri el a célját, ha ezek a szavak és a mögöttes tartalom újra a hétköznapi beszéd részévé válik, és a kerületben élők büszkék lesznek arra, hogy Magyarország első pozitív fala náluk valósult meg" – mondta Flór Péter, a Színes Város Csoport főtitkára. Hozzátette: a felület a MÁV tulajdonában áll, amely évek óta szakmai partnerként segíti a csoport munkáját.
 
Magyarország első pozitív falát a Színes város mozgalom önkéntesei mellett Kozák Danuta olimpiai bajnok kajakozó és Varga Antal, a kerület alpolgármestere adta át kedden.
 
A Poli-Farbe jótékonysági programjainak köszönhetően országszerte többek között óvodák, iskolák, egészségügyi intézmények falai szépültek meg, a Színes Város Csoport pedig az elmúlt években csaknem 40 falfelületet szépített meg, vagy újított fel az ország számos pontján.

 A tájékoztatás szerint ügyvezető alelnöknek Várady Zoltánt, elnökségi titkárnak Orell Zsoltot választották a hétfői elnökségi ülésen. Az elnök személyét a hatályos jogszabályok alapján a kamara elfogadásra felterjesztette az igazságügyi miniszternek - közölte a kamara.
 
Az április 24-i tisztújító közgyűlésen - a vonatkozó jogszabályok figyelembevétele mellett - a kamara elnökségi tagjainak Balogh Ágnest, Császti Ferencet, Lukács Tamást, Orell Zsoltot, Schadl Györgyöt, Tóth Dénest és Várady Zoltánt választotta meg a közgyűlés - tájékoztatott a MBVK.
 
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) hétfőn arról tájékoztatta az MTI-t, hogy megvizsgálja a MBVK közgyűlésén hozott határozatok törvényességét. Ha valamelyik ellentétes a bírósági végrehajtásról szóló törvénnyel, akkor a minisztérium felhívja a kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére - közölték.
 
Az MTI korábban beszámolt arról, hogy a kamara előző elnökségének mandátuma májusban járt volna le, de március 6-án az elnökség valamennyi tagja írásban benyújtotta lemondását. Schmidt Zoltán, a MBVK korábbi elnöke szerint döntésük indoka a teljes kamarai szervezet megújulása, a lehető legnagyobb és hosszú távú legitimitás biztosítása annak érdekében, hogy olyan elnökség folytathassa a munkát, amely a legszélesebb körű támogatottságot kapja a kamarai tagságtól.
    Trócsányi László igazságügyi miniszter korábban bejelentette, hogy szükség van a bírósági végrehajtói rendszer reformjára, mert sok a panasz, a rendszer nem úgy működik, ahogy kellene. A miniszter december elején kinevezte Szekér Juditot, a MBVK mellé miniszteri biztosnak. A kamarát az igazságügyi tárca átvilágította, a jogi és pénzügyi auditorok jelentésének elemzése során a tárca több - meg nem nevezett - ponton és több kérdésben is olyan körülményeket észlelt, amelyekkel kapcsolatban felmerült a bűncselekmény elkövetésének a gyanúja. A tárca március 27-én azt közölte: különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a végrehajtói kamaránál végzett audit alapján.