A Coloradói Egyetem tanulmánya szerint a szeretkezés hasonló a fizetéshez: jobban tud örülni az, aki leköröz másokat. Ez a lépést tartani akarás a szomszéddal áll a szexre is.
  
"A több szex boldogabbá teszi az embert, de még inkább, ha azt hiszi, hogy gyakrabban szeretkezik másoknál" - idézte Tim Wadsworth professzort a The Daily Telegraph című brit lap.
  
A szociológus több mint 15 ezer ember válaszaira alapozva szűrte le tézisét. Az alanyok életét - ezen belül a nemit - 1993 és 2006 között követte nyomon, jövedelmi helyzetüket, iskolázottságukat, egészségüket egyaránt figyelembe vette.
  
Azok, akik hetente kétszer-háromszor szeretkeztek és tudomásuk szerint mások ennél ritkábban - például csak havonta ugyanennyiszer -, 55 százalékkal érezték magukat boldogabbnak, míg azok, akik úgy vélték, hogy nem tartanak lépést a "szomszédokkal" az ágyban, 14 százalékkal alacsonyabbra tették boldogságérzetüket.

Magasabbra juthatnak a társadalmi ranglétrán azok, akiknek gyermekkorban az anyatej jelentette a fő táplálékforrást - állapította meg egy új tanulmány.  



Az elemzés céljából 34 ezer, 1958-ban, illetve 1970-ben született brit állampolgár életútját vették górcső alá. A kutatók megkérdezték az érintett anyákat, vajon szoptatták-e - és ha igen, meddig - gyermeküket, majd összevetették a felmérésben részt vevők "társadalmi rangját" azzal a státussal, amelyet annak idején - 33-34 éves korukban - apjuk töltött be - írta a tanulmányt ismertető LiveScience című tudományos hírportál.
 
Az eredmények azt sugallták, hogy azok, akiket kiskorukban szoptattak, felnőttként nagyobb valószínűséggel jutottak feljebb a szociális hierarchiában, mint azok, akiknek nem az anyatej volt az elsődleges táplálékuk. A társadalmi felkapaszkodást - az elért osztályhelyzetet - a kutatók olyan foglalkozással vagy munkahellyel azonosították, amely a vizsgált személyek számára magasabb szociális státust biztosított apjukhoz képest. (A megjelölt foglalkozási kategóriák a szakképzetlen vagy kézimunkát igénylő állásoktól a szellemi pályákon át a menedzseri-vezetői beosztásokig terjedtek.)
 
Az Archives of Disease in Childhood című szaklapban közölt felmérés szerint a gyermekkorukban anyatejjel tápláltak 24 százalékkal nagyobb eséllyel tudtak társadalmilag előbbre lépni, illetve 20 százalékkal kisebb valószínűséggel csúsztak lejjebb a ranglétrán.
 
A kutatók úgy vélik, hogy a szoptatás jelentősen előmozdítja a gyermekek jobb kognitív képességeket - megismerő funkciókat - eredményező idegrendszeri fejlődését, ami később segítheti őket az előbbre jutásban. Mi több, az anyatejjel táplált kicsik kevesebb érzelmi stresszt mutatnak, ami szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy felnőtt életüket sikerek kísérik.
 
Korábbi vizsgálatok már bizonyították, hogy az anyatej olyan tápanyagokat - például hosszú láncú többszörösen telítetlen zsírsavakat - tartalmaz, amelyek nagymértékben javítják az agyi kognitív képességek kifejlődését, az anya és a gyermek közötti közvetlen testi érintkezés pedig korlátozza a kicsit érő stressztényezőket.
 
A két folyamat együttes hatása mutatkozhat meg a felnőttkorban betöltött társadalmi pozícióban - jegyezték meg a kutatók a mostani tanulmányban.
 
A vizsgálat során néhány évi időközönként felmérték az érintettek kognitív teljesítőképességét, illetve idegrendszeri működését. A tanulmány szerint az anyatejjel való gyermekkori táplálkozás utólagos összhatása legalább egyharmad részt a megismerő funkciók szintjében, illetve a stresszkezelés hatékonyságában nyilvánul meg.
 
(http://www.livescience.com/37698-breastfeed-social-class.html)

A gyíkok és a kígyók nagy csoportjainak egymáshoz való viszonyát rajzolták meg újra amerikai kutatók, akik az evolúciós családfán elhelyezték a kréta időszak gigantikus tengeri csúcsragadozóit, a dinoszauruszokkal együtt 65 millió éve kihalt moszaszauruszokat is.
   

Az Arizonai Egyetem, a San Diegó-i Állami Egyetem, a Smithsonian Intézet, a Brigham Young Egyetem és a Mississippi Egyetem kutatóinak tanulmánya a PLoS ONE folyóiratban látott napvilágot.
   
A pikkelyes hüllők (Squamata) az egyik legváltozatosabb rend, amelybe a kígyók és gyíkok több mint 9000 ezer jelenleg élő faja tartozik. Tanulmányozásuk egyebek mellett azért fontos, mert például a mérgeskígyók marása több tízezer életet követel évente. Ugyanakkor a kígyóméreg számos orvosság, így szívgyógyszerek, diabétesz kezelésére alkalmazott készítmények nélkülözhetetlen komponense. A gyíkok és kígyók modellrendszerekként szolgálnak különösen az ökológiai és evolúciós biológiai kutatások számára - olvasható a PhysOrg hírportálnak a tanulmányt összefoglaló ismertetőjében.
   
A Squamata rend kutatását megnehezítik a pikkelyes hüllők evolúciós családfája körüli tudományos viták - a hagyományos anatómiai-morfológiai szempontú osztályozás ugyanis egészen más eredményeket ad, mint a molekuláris alapú megközelítés. Különösen éles vitákat vált ki a leguánalakúak (Iguania) alrendágának más gyíkokhoz és a kígyókhoz való viszonya. A leguánalakúak alrendágába a tüskés békagyíkok, (Phrynosoma), a közönséges repülőagámák (repülő sárkány/Draco volans), továbbá a vastagnyelvű gyíkok (Basiliscus) tartoznak.
   
Az ellentmondásokat vázolva John J. Wiens, az Arizona Egyetem professzora elmondta, hogy az anatómiai megközelítés alapján a leguánalakúak a családfa legalján helyezkednek el, míg a DNS-adatokból kiindulva lényegesen később fejlődtek ki, és sokkal közelebbi rokonságban állnak a kígyókkal, valamint a lábatlangyík-alakúakkal (Diploglossa, vagy Anguimorpha).
   
A kutatócsoport a gyíkok és kígyók anatómiai és molekuláris jellemzőit tartalmazó eddigi legnagyobb adatbázisát elemezte. Mint kiderült, a kétféle paraméterrendszer együttes vizsgálata a molekuláris megközelítésű osztályozás eredményeit támasztja alá, a kígyókhoz és lábatlangyík-alakúakhoz sorolva az Iguania alrendágat.
   
A korábbi félreértések okát taglalva Wiens professzor kifejtette, hogy a leguánalakúak nyelvük segítségével kapják el zsákmányukat, míg a kígyók és a többi gyík állkapcsaik segítségével vadászik. A tudósok korábban számos olyan étrendbeli, viselkedési és anatómiai különbséget is dokumentáltak, amelyek a kétféle vadászati módszerrel látszottak összefüggést mutatni. A kígyók és a gyíkok legközelebbi élő rokona viszont, az újzélandi hidasgyík (tuatara/ Sphenodon punctatus) viszont szintén a nyelvével ejti foglyul a kiszemelt prédát. Ily módon a morfológiai jellemzők, amelyek alapján a leguánalakúakat a családfa bázisába sorolták, a különböző táplálkozási módok kialakulásával kapcsolatos párhuzamos evolúciót tükrözi.
   
A kutatócsoport kiderítette a moszaszauruszfélék eredetét is, amelyeknek a kígyók a legközelebbi rokonaik, nem pedig a lábatlangyík-alakúak és egyéb, a családfa legalján helyezkedő más gyíkok, mint korábban feltételezték.
   
http://phys.org/news/2015-04-reptilian-family-tree.html

Holtan találták J. Paul Getty, a Getty olajtársaság néhai alapítójának unokáját a Hollywood Hills-i otthonában - közölte kedden a Los Angeles Times.


A 48 éves Andrew Getty, a Getty-vagyon örököse halálának okát nem közölték. A hírességek ügyében jól tájékozott TMZ pletykaportál szerint a férfira "gyanús körülmények" között kedd koradélután leltek rá a fürdőszobájában. Volt barátnőjét potenciális tanúként vagy gyanúsítottként előállították. Az ügyben Los Angeles-i rendőrség gyilkossági osztálya nyomoz.

 A mentőket a nő hívta ki, bejelentve, hogy Andrew Getty szíve megállt. A párhoz korábban 31 alkalommal szállt ki a rendőrség. A TMZ szerint a rendőrök gyakran bekábítószerezve találták őket.

 J. Paul Getty, Amerika egykor leggazdagabb embere, a képzőművészeti kaliforniai Getty Múzeum alapítója a 60-as években több kisebb olajtársaságot egyesítve hozta létre a Getty Oil Companyt, amelyet fia és Andrew Getty apja, Gordon Getty üzletember-zeneszerző 1986-ban adott el a Texacónak. A Forbes magazin szerint az Egyesült Államok 54. leggazdagabbjának számító Getty család vagyona 5 milliárd dollár.

-Van nekem egy kis locsolóm,
-Kölni nincsen benne,
-Ha én azt most elővenném,
...Nagy röhögés lenne...

-Van én nékem két tojásom... 
-pirosra van festve...
-Hogyha ezzel meglocsollak...
-rögtön elmész gyesre!!!...

Az AXA Bank megkezdte a devizaalapú kölcsönügyletek elszámolásáról szóló értesítőlevelek postázását ügyfeleinek, az első pénzügyi teljesítések már megtörténtek, és a továbbiakban a levelek kiküldésével párhuzamosan zajlanak - közölte a hitelintézet.


A bank az értesítőlevelekben részletes tájékoztatást ad az elszámolással és a forintosítással kapcsolatos tudnivalókról, teendőkről és lehetőségekről, illetve az ügyfelek új, forintalapú hitelének adatairól, így a kölcsönügylet új kamatáról és kamatperiódusáról is. Az elszámolás számszaki levezetésére vonatkozó részletes kimutatást a bank honlapján erre a célra kialakított felületen találják meg az ügyfelek, a belépéshez szükséges kódot az értesítőlevél tartalmazza - írja közleményében az AXA Bank.
 
 Az Erste Bank a múlt csütörtökön arról számolt be, hogy az érintett 227 ezer devizaalapú ügylet mindegyikét elszámolta. A megállapított fogyasztói követelések összege a banknál valamivel több, mint 100 milliárd forintot tesz ki, 20 milliárd forintot már jóvá is írtak, s a múlt hét végéig valamennyi konverziót elvégzik mind a hiteleknél, mind a lízing ügyleteknél. Az ügyfelek kiértesítése ugyanakkor még folyamatban van.
 
 A Raiffeisen Banknál az elszámolás 168 ezer devizahitel-szerződést, a forintosítás közel 30 ezer hitelszerződést érint. A forintosítás márciusban megtörtént és 4 ezer ügyféllel már elszámoltak - közölte ugyancsak a múlt héten a hitelintézet.
  
Az MKB Bank a tartozás nélkül lezárt deviza és devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos fogyasztói túlfizetéseket már két héttel ezelőtt rendezte, egy hete pedig azt jelentette be, hogy elszámolt a még le nem járt deviza- és devizaalapú hitelek döntő többségének fogyasztói túlfizetéseivel is. A részletes elszámolást április 15-30-a között kézbesítik a bank ügyfeleinek.
 
 Az OTP Bank március 16-i közlése szerint ugyancsak elkezdte a most is élő szerződéssel rendelkező ügyfelek számára a devizahitelekkel kapcsolatos jóváírásokat, első hullámban mintegy 100 milliárd forintos nagyságrendben.