Többek között a korrupció hatékonyabb felderítését célozza az a kormány honlapján olvasható nagy terjedelmű tervezet, melyben az Igazságügyi Minisztérium számos büntető tárgyú törvény módosítását kezdeményezi.


A büntető törvénykönyv (Btk.), a büntetőeljárási törvény, továbbá a szabálysértésekről és a büntetések végrehajtásáról szóló törvények számos rendelkezésének megváltoztatására, pontosítására irányuló, közigazgatási egyeztetés alatt álló tervezet indoklása megállapítja, hogy "a korrupciós bűncselekményeknél kiemelkedően magas a látencia".
 
 A hatékonyabb felderítés érdekében befolyás vásárlása és befolyással üzérkedés esetén is lehetővé tenné az előterjesztés a büntetés korlátlan enyhítését vagy mellőzését abban az esetben, ha valaki a hatóságok előtt feltárja a történteket, ahogy erre más korrupciós bűncselekményeknél már eddig is volt lehetőség. A módosításra a tárca szerint azért van szükség, mert jelenleg nincs olyan rendelkezés a Btk.-ban, amely az elkövetőt a bűncselekmény feltárására ösztönözné.
  
A tervezet szerint korrupciós cselekmények esetén kötelességszegésnek minősülne majd az is, ha valaki kötelességének teljesítését előny adásához köti.
  
Ugyanakkor a tervezett módosítás egyértelművé tenné, hogy nem valósítja meg a vesztegetés elfogadása bűncselekményét az az eset, amikor valaki utólag, a szolgáltatása teljesítését követően fogad el valamilyen anyagi vagy más juttatást, amit a másik fél a megelégedettsége kifejezéseként ad neki. Ilyen esetekben bűncselekménynek csak az minősül, ha az előny elfogadása a kötelességszegés célzatával történik.

  A Btk.-ban az IM rögzítené a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztását, e szerint "az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést, vesztegetés elfogadását, hivatali vesztegetést, hivatali vesztegetés elfogadását, vesztegetést bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadását bírósági vagy hatósági eljárásban, befolyás vásárlását vagy befolyással üzérkedést követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".
 
 A tervezet módosítaná, pontosítaná számos más jogintézményre - így például az összbüntetésbe foglalásra, kényszerintézkedésekre, mentesítésekre - vonatkozó szabályokat, bűncselekménnyé minősítené például a lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet, illetve reintegrációs őrizet szabályainak bizonyos fajta megsértését.
 
 Továbbá ha valaki egyes - például vagyoni hátrányt okozó - szabálysértéseket egy éven belül többször követ el, a tervezet alapján számíthat arra, hogy cselekményeit együtt bírálják el és ennek során az egyes cselekmények elkövetési értékeit is összeadva a szabálysértéseknél súlyosabb következményekkel járó bűncselekményt állapítanak meg.
 
 A büntetőeljárási törvény tervezett módosítása lehetővé tenné többek között a kábítószer-kereskedelem, illetve terrorcselekmény miatti nyomozások során az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét. Az indoklás szerint az új szabályokra azért van szükség, mert ezeknek a cselekményeknek a finanszírozásához is egyre gyakrabban használják az internetet.
 
 A büntetések végrehajtásáról szóló törvény módosítására vonatkozó elképzelés szerint a többszörös visszaesők, valamint a legalább öt év szabadságvesztésre ítéltek esetében a büntetés letöltésének minél előbb meg kell kezdődnie.

- Szőrös a medve 
- viszket a segge 
- meg kéne vakarni 
- szabad-e locsolni?

forrás: MTI - kép: nhn.ou.edu

A legnépszerűbb elmélet szerint a Holdat egy titokzatos, Mars-méretű vagy annál nagyobb bolygó Földnek csapódása hozhatta létre körülbelül 4,56 milliárd évvel ezelőtt, röviddel a Naprendszer keletkezése után. A holdkőzetek friss elemzése azonban arra utal, hogy a Hold, amely valószínűleg ennek a gigászi ütközésnek a törmelékéből állt össze, valójában csak 4,40-4,45 milliárd éves - adta hírül a LiveScience tudományos-ismeretterjesztő portál a Hold eredete elnevezésű londoni konferencián hétfőn ismertetett kutatásról.

Az ÉFOSZ csütörtöki közleményében annak kapcsán hívja fel erre a figyelmet, hogy az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) és az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) közös hatásvizsgálata szerint csökkent az egészségkárosító összetevőket tartalmazó termékek fogyasztása a népegészségügyi termékadó hatására.

Az élelmiszer-feldolgozók szövetsége közleményében kifejti: "sajnos sem a közvélemény, sem az ÉFOSZ nem ismerhette meg részleteiben (...) a kutatást, de a publikált összefoglaló alapján feltételezhető, hogy rendkívül kisszámú mintából és számos alaptényező figyelmen kívül hagyásával, tévesen vonták le következtetéseiket a különadó hatásaira vonatkozóan".

Az ÉFOSZ azt állítja, hogy "az élelmiszereket sújtó különadó hatására" a költségvetés áfa-, nyereség- és iparűzési adóbevétele jelentősen csökkent, a feketegazdaság megerősödött, míg az adó beszedésének költségei az államkasszát terhelték.

Az intézkedés miatt több milliárd forint értékű tervezett beruházás hiúsult meg az ágazatban, az európai uniós támogatásokat visszamondták, megszűnt mintegy 1000 munkahely, különösen a hazai kis- és középvállalatoknál. A különadó ráadásul igazságtalan, hiszen az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező, ezért élelmiszerekre a jövedelmük arányában többet fordító társadalmi rétegeket fokozottabban sújtja - vélekedik a szövetség.

Az ÉFOSZ megjegyezte: ezt látta be a dán kormány is, amely a napokban - a cukor- és a zsíradó eltörlése után - a cukrozott üdítőitalok adóját is eltörölte, miután észlelte, hogy nemzetgazdaságilag az élelmiszerek adóztatása kizárólag károkat okoz, a lakosság egészségi állapota pedig ezektől az intézkedésektől nem javul.

Egyes termékek fogyasztásának visszaesése önmagában nem bizonyítja, hogy a fogyasztók egészségesebben étkeznek, valamint, hogy a cukor- és sófogyasztásuk csökkent volna. Kiskereskedelmi forgalmi adatok azt bizonyítják, hogy a lakosság só- és cukorfogyasztása érdemben nem változott az adó hatására - emelte ki az ÉFOSZ.

A gazdasági szempontokat vizsgálva az OÉTI legmeglepőbb kijelentése az, hogy az érintett vállalkozások jövedelmi helyzete a népegészségügyi termékadó hatására nem változott, sőt javult. "Ez az állítás egyértelműen nem felel meg a valóságnak" - vélekedik a szövetség.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján, az érintett ágazatok mérleg szerinti eredményének összesítésével megállapítható, hogy a már 2010-ben is meglévő veszteség 2011-re a nyolcszorosára nőtt - emelte ki az ÉFOSZ.

"Az OÉTI részéről egyértelmű felelőtlenség a fogyasztóknak (...) azt sugallni, hogy az érintett termékkörök fogyasztásának csökkentése önmagában elegendő az egészségi állapotuk javulásához, anélkül, hogy a hazai lakosság egészségi állapotának és elhízottságának összetett, valós okait érdemben feltárná, és komplex, hosszú távú felvilágosító programokkal kezelné" - olvasható a közleményben.

Az ÉFOSZ a közlemény szerint szeretne együttműködni a kormánnyal egy komplex, hosszú távú népegészségügyi program  élelmiszerek fogyasztására vonatkozó részének kidolgozásában.

A magyar emberek legnagyobb része leggyakrabban szupermarketben vásárol csemegeárut, tejet és tejterméket, míg szaküzletben húst és baromfit, kenyeret vagy péksüteményt, zöldséget-gyümölcsöt. Többek között ezt tárta fel az a nemzetközi kutatás, amit a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat végzett.
   
A Nielsen elemzése szerint a friss áruk közül kenyeret vagy péksüteményt vásárolnak a magyar fogyasztók leggyakrabban; a megkérdezettek 68 százaléka hetenként legalább négyszer vagy többször. További 28 százaléka pedig hetenként egyszer-háromszor. Tejet vagy tejterméket legalább négyszer vagy többször a válaszadók 45, egyszer-háromszor pedig 44 százaléka.

Zöldséget vagy gyümölcsöt a magyarok 27 százaléka vesz minden héten legalább négyszer vagy többször, míg 56 százalék egyszer-háromszor.

Csemegeárunál, amibe beletartozik a húskészítmény és a sajt is, 25, illetve 61 százalék az arány.

Hús és baromfi vásárlást tekintve Magyarországon tíz megkérdezettből egy tartozik a heti legalább négyszer vagy többször vásárlók közé. Hatan egyszer-háromszor keresnek fel hetenként hentest, szuper- vagy hipermarketet, kis boltot, piacot, hagyományos élelmiszerüzletet, esetleg diszkontot.

A hal vagy tenger gyümölcseinek megvételekor a leggyakrabban vásárlók aránya 2 százalék, és csak 10 százalék vásárol hetenként legfeljebb kétszer-háromszor.

Amikor a magyar fogyasztók eldöntik, hogy hol vásárolják meg a számukra szükséges élelmiszereket, a boltválasztás öt legfontosabb szempontja között szerepel, hogy a választékban magas minőségű friss termékek legyenek - idézi a közlemény Melisek Esztert, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatóját egy másik vásárlási szokásokkal kapcsolatos felmérés alapján. Hozzátéve: azokat az üzleteket, ahol a hús, tejtermék, zöldség, gyümölcs és a többi friss áru minősége kielégíti igényeiket, gyakran keresik fel a fogyasztók.

Az Európában vizsgált huszonkilenc ország fogyasztói átlagosan szintén kenyeret vagy péksüteményt vesznek legtöbbször. Hetenként legalább négyszer vagy gyakrabban 45, egyszer-háromszor 44 százalék. A magyarokéhoz képest kevésbé gyakran, ahogyan húsnál és baromfinál is. Utóbbi két friss terméknél az európai átlag 13, illetve 64 százalék. A magyarokhoz képest az európai fogyasztók átlagosan ritkábban vesznek tejet és tejterméket, valamint csemegeárut is. Viszont hozzánk képest sokkal gyakrabban szereznek be halat vagy tenger gyümölcseit, és valamivel többször zöldséget-gyümölcsöt - tartalmazza a közlemény.

A Yersinia pestis baktérium által kiváltott betegséggel általában két, emberek százmillióit elpusztító járványt kötnek össze. A fekete halál néven emlegetett járvány az egyik legszörnyűbb volt az emberi történelemben: a középkorban, 1348 és 1350 között tetőzött Európában, és becslések szerint a földrész lakosságának 30-60 százalékát kiirtotta, a világ népességét 450 millió főről 350-375 millió főre apasztva. A bubópestis valószínűleg Kínából indult, és a selyemúton érte el a Krím-félszigetet. Onnan a kereskedőhajókon gyakran megjelenő házi patkányok bolhái révén terjedt el Európában. A 19-20. században újabb, ugyancsak a Yersinia pestis baktérium okozta járvány (modern pestis) söpört végig a világon, Európán kívül Afrikát, Amerikát, Ausztráliát és Ázsiát is érintve.

Eddig homály fedte viszont, hogy mi válthatta ki az 527-565 között uralkodó Jusztinianosz (Justinianus) bizánci császárról elnevezett járványt, amely feltételezések szerint több mint százmillió ember halálát követelte a 6-8. században.

A LiveScience tudományos hírportál beszámolója szerint kutatók a rejtély megoldása érdekében DNS-elemzést végeztek egy hatodik századból származó bajorországi sírhelyen talált csontvázakon, amelyek gazdái bizonyíthatóan a jusztinianoszi járvány áldozatai voltak. A vizsgálat bebizonyította, hogy az akkori dögvészt is a Yersinia pestis baktérium idézte elő.

Barbara Bramanti, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem archeogenetikusa kifejtette, hogy a 6-8. századi pestis - a két másik, későbbi hullámhoz hasonlóan - szintén Ázsiából eredt, és elképzelhetően Afrika felől érkezett Európába.

Történészek szerint a jusztinianoszi pestis tombolása előmozdíthatta a római birodalom maradványainak összeomlását.

A DNS-vizsgálat eredményeit részletesen ismertető tanulmány a PLOS Pathogens című szakmai folyóiratban jelent meg.

(http://www.livescience.com/29498-plague-helped-destroy-roman-empire.html)

Király Viktor Solo című dalát, Terék József Húzzad, cigány című felvételét, valamint az Egy Kiss Erzsi Zene Van Dala című számát is beválasztották az egyik legrangosabb nemzetközi dalszerző verseny, az International Songwriting Competition (ISC) döntőjébe.


Az idei versenyre több mint 18 ezer művet neveztek be a világ 117 országából. Az utolsó körbe mintegy 300 szerzemény került 21 műfaji kategóriába sorolva. Király Viktor és a Solo az R&B/hiphop dalok között versenyez, itt 17 szerzemény maradt állva, az Egy Kiss Erzsi Zene és a Van Dala a világzenék között, Terék József és barátai Húzzad, cigány című felvétele az instrumentális kategóriában szerepel a 15-15 legjobb között - olvasható az ISC honlapján, ahttp://www.songwritingcompetition.com-on.
    Az ISC zsűrijében a szerzeményeket világszerte ismert előadók és zeneipari szereplők bírálják el. A zsűriben szerepel többek közt Avicii, a Bastille, a Keane, Pat Metheny, Sarah McLachlan, Natasha Bedingfield vagy Darryl McDaniels, valamint a nagy kiadók szakemberei és vezetői.
    A műfaji kategóriák első három helyezettje a szakmai elismerésen túl értékes tárgynyereményeket (felszereléseket, szoftvereket, egyéb zeneipari termékeket és szolgáltatásokat) kap, a megmérettetés fődíja 25 ezer dollár készpénz, valamint egy 11 ezer dollár értékű személyre szabott, kézzel készített akusztikus gitár. A győztesek névsorát áprilisban teszik közzé.
    A szervezők egy közönségdíjat (people's voice) is kiosztanak, amelyet nyilvános szavazás alapján ítélnek oda.