forrás: MTI - kép: nhn.ou.edu

A legnépszerűbb elmélet szerint a Holdat egy titokzatos, Mars-méretű vagy annál nagyobb bolygó Földnek csapódása hozhatta létre körülbelül 4,56 milliárd évvel ezelőtt, röviddel a Naprendszer keletkezése után. A holdkőzetek friss elemzése azonban arra utal, hogy a Hold, amely valószínűleg ennek a gigászi ütközésnek a törmelékéből állt össze, valójában csak 4,40-4,45 milliárd éves - adta hírül a LiveScience tudományos-ismeretterjesztő portál a Hold eredete elnevezésű londoni konferencián hétfőn ismertetett kutatásról.

Az ÉFOSZ csütörtöki közleményében annak kapcsán hívja fel erre a figyelmet, hogy az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) és az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) közös hatásvizsgálata szerint csökkent az egészségkárosító összetevőket tartalmazó termékek fogyasztása a népegészségügyi termékadó hatására.

Az élelmiszer-feldolgozók szövetsége közleményében kifejti: "sajnos sem a közvélemény, sem az ÉFOSZ nem ismerhette meg részleteiben (...) a kutatást, de a publikált összefoglaló alapján feltételezhető, hogy rendkívül kisszámú mintából és számos alaptényező figyelmen kívül hagyásával, tévesen vonták le következtetéseiket a különadó hatásaira vonatkozóan".

Az ÉFOSZ azt állítja, hogy "az élelmiszereket sújtó különadó hatására" a költségvetés áfa-, nyereség- és iparűzési adóbevétele jelentősen csökkent, a feketegazdaság megerősödött, míg az adó beszedésének költségei az államkasszát terhelték.

Az intézkedés miatt több milliárd forint értékű tervezett beruházás hiúsult meg az ágazatban, az európai uniós támogatásokat visszamondták, megszűnt mintegy 1000 munkahely, különösen a hazai kis- és középvállalatoknál. A különadó ráadásul igazságtalan, hiszen az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező, ezért élelmiszerekre a jövedelmük arányában többet fordító társadalmi rétegeket fokozottabban sújtja - vélekedik a szövetség.

Az ÉFOSZ megjegyezte: ezt látta be a dán kormány is, amely a napokban - a cukor- és a zsíradó eltörlése után - a cukrozott üdítőitalok adóját is eltörölte, miután észlelte, hogy nemzetgazdaságilag az élelmiszerek adóztatása kizárólag károkat okoz, a lakosság egészségi állapota pedig ezektől az intézkedésektől nem javul.

Egyes termékek fogyasztásának visszaesése önmagában nem bizonyítja, hogy a fogyasztók egészségesebben étkeznek, valamint, hogy a cukor- és sófogyasztásuk csökkent volna. Kiskereskedelmi forgalmi adatok azt bizonyítják, hogy a lakosság só- és cukorfogyasztása érdemben nem változott az adó hatására - emelte ki az ÉFOSZ.

A gazdasági szempontokat vizsgálva az OÉTI legmeglepőbb kijelentése az, hogy az érintett vállalkozások jövedelmi helyzete a népegészségügyi termékadó hatására nem változott, sőt javult. "Ez az állítás egyértelműen nem felel meg a valóságnak" - vélekedik a szövetség.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján, az érintett ágazatok mérleg szerinti eredményének összesítésével megállapítható, hogy a már 2010-ben is meglévő veszteség 2011-re a nyolcszorosára nőtt - emelte ki az ÉFOSZ.

"Az OÉTI részéről egyértelmű felelőtlenség a fogyasztóknak (...) azt sugallni, hogy az érintett termékkörök fogyasztásának csökkentése önmagában elegendő az egészségi állapotuk javulásához, anélkül, hogy a hazai lakosság egészségi állapotának és elhízottságának összetett, valós okait érdemben feltárná, és komplex, hosszú távú felvilágosító programokkal kezelné" - olvasható a közleményben.

Az ÉFOSZ a közlemény szerint szeretne együttműködni a kormánnyal egy komplex, hosszú távú népegészségügyi program  élelmiszerek fogyasztására vonatkozó részének kidolgozásában.

A magyar emberek legnagyobb része leggyakrabban szupermarketben vásárol csemegeárut, tejet és tejterméket, míg szaküzletben húst és baromfit, kenyeret vagy péksüteményt, zöldséget-gyümölcsöt. Többek között ezt tárta fel az a nemzetközi kutatás, amit a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat végzett.
   
A Nielsen elemzése szerint a friss áruk közül kenyeret vagy péksüteményt vásárolnak a magyar fogyasztók leggyakrabban; a megkérdezettek 68 százaléka hetenként legalább négyszer vagy többször. További 28 százaléka pedig hetenként egyszer-háromszor. Tejet vagy tejterméket legalább négyszer vagy többször a válaszadók 45, egyszer-háromszor pedig 44 százaléka.

Zöldséget vagy gyümölcsöt a magyarok 27 százaléka vesz minden héten legalább négyszer vagy többször, míg 56 százalék egyszer-háromszor.

Csemegeárunál, amibe beletartozik a húskészítmény és a sajt is, 25, illetve 61 százalék az arány.

Hús és baromfi vásárlást tekintve Magyarországon tíz megkérdezettből egy tartozik a heti legalább négyszer vagy többször vásárlók közé. Hatan egyszer-háromszor keresnek fel hetenként hentest, szuper- vagy hipermarketet, kis boltot, piacot, hagyományos élelmiszerüzletet, esetleg diszkontot.

A hal vagy tenger gyümölcseinek megvételekor a leggyakrabban vásárlók aránya 2 százalék, és csak 10 százalék vásárol hetenként legfeljebb kétszer-háromszor.

Amikor a magyar fogyasztók eldöntik, hogy hol vásárolják meg a számukra szükséges élelmiszereket, a boltválasztás öt legfontosabb szempontja között szerepel, hogy a választékban magas minőségű friss termékek legyenek - idézi a közlemény Melisek Esztert, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatóját egy másik vásárlási szokásokkal kapcsolatos felmérés alapján. Hozzátéve: azokat az üzleteket, ahol a hús, tejtermék, zöldség, gyümölcs és a többi friss áru minősége kielégíti igényeiket, gyakran keresik fel a fogyasztók.

Az Európában vizsgált huszonkilenc ország fogyasztói átlagosan szintén kenyeret vagy péksüteményt vesznek legtöbbször. Hetenként legalább négyszer vagy gyakrabban 45, egyszer-háromszor 44 százalék. A magyarokéhoz képest kevésbé gyakran, ahogyan húsnál és baromfinál is. Utóbbi két friss terméknél az európai átlag 13, illetve 64 százalék. A magyarokhoz képest az európai fogyasztók átlagosan ritkábban vesznek tejet és tejterméket, valamint csemegeárut is. Viszont hozzánk képest sokkal gyakrabban szereznek be halat vagy tenger gyümölcseit, és valamivel többször zöldséget-gyümölcsöt - tartalmazza a közlemény.

A Yersinia pestis baktérium által kiváltott betegséggel általában két, emberek százmillióit elpusztító járványt kötnek össze. A fekete halál néven emlegetett járvány az egyik legszörnyűbb volt az emberi történelemben: a középkorban, 1348 és 1350 között tetőzött Európában, és becslések szerint a földrész lakosságának 30-60 százalékát kiirtotta, a világ népességét 450 millió főről 350-375 millió főre apasztva. A bubópestis valószínűleg Kínából indult, és a selyemúton érte el a Krím-félszigetet. Onnan a kereskedőhajókon gyakran megjelenő házi patkányok bolhái révén terjedt el Európában. A 19-20. században újabb, ugyancsak a Yersinia pestis baktérium okozta járvány (modern pestis) söpört végig a világon, Európán kívül Afrikát, Amerikát, Ausztráliát és Ázsiát is érintve.

Eddig homály fedte viszont, hogy mi válthatta ki az 527-565 között uralkodó Jusztinianosz (Justinianus) bizánci császárról elnevezett járványt, amely feltételezések szerint több mint százmillió ember halálát követelte a 6-8. században.

A LiveScience tudományos hírportál beszámolója szerint kutatók a rejtély megoldása érdekében DNS-elemzést végeztek egy hatodik századból származó bajorországi sírhelyen talált csontvázakon, amelyek gazdái bizonyíthatóan a jusztinianoszi járvány áldozatai voltak. A vizsgálat bebizonyította, hogy az akkori dögvészt is a Yersinia pestis baktérium idézte elő.

Barbara Bramanti, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem archeogenetikusa kifejtette, hogy a 6-8. századi pestis - a két másik, későbbi hullámhoz hasonlóan - szintén Ázsiából eredt, és elképzelhetően Afrika felől érkezett Európába.

Történészek szerint a jusztinianoszi pestis tombolása előmozdíthatta a római birodalom maradványainak összeomlását.

A DNS-vizsgálat eredményeit részletesen ismertető tanulmány a PLOS Pathogens című szakmai folyóiratban jelent meg.

(http://www.livescience.com/29498-plague-helped-destroy-roman-empire.html)

Király Viktor Solo című dalát, Terék József Húzzad, cigány című felvételét, valamint az Egy Kiss Erzsi Zene Van Dala című számát is beválasztották az egyik legrangosabb nemzetközi dalszerző verseny, az International Songwriting Competition (ISC) döntőjébe.


Az idei versenyre több mint 18 ezer művet neveztek be a világ 117 országából. Az utolsó körbe mintegy 300 szerzemény került 21 műfaji kategóriába sorolva. Király Viktor és a Solo az R&B/hiphop dalok között versenyez, itt 17 szerzemény maradt állva, az Egy Kiss Erzsi Zene és a Van Dala a világzenék között, Terék József és barátai Húzzad, cigány című felvétele az instrumentális kategóriában szerepel a 15-15 legjobb között - olvasható az ISC honlapján, ahttp://www.songwritingcompetition.com-on.
    Az ISC zsűrijében a szerzeményeket világszerte ismert előadók és zeneipari szereplők bírálják el. A zsűriben szerepel többek közt Avicii, a Bastille, a Keane, Pat Metheny, Sarah McLachlan, Natasha Bedingfield vagy Darryl McDaniels, valamint a nagy kiadók szakemberei és vezetői.
    A műfaji kategóriák első három helyezettje a szakmai elismerésen túl értékes tárgynyereményeket (felszereléseket, szoftvereket, egyéb zeneipari termékeket és szolgáltatásokat) kap, a megmérettetés fődíja 25 ezer dollár készpénz, valamint egy 11 ezer dollár értékű személyre szabott, kézzel készített akusztikus gitár. A győztesek névsorát áprilisban teszik közzé.
    A szervezők egy közönségdíjat (people's voice) is kiosztanak, amelyet nyilvános szavazás alapján ítélnek oda.

A Mercedes-Benz luxuskivitelű pick-up modellel tervezi bővíteni termékpalettáját - számolt be pénteken a Wall Street Journal online kiadása.


    "Lehetőséget látunk arra, hogy a prémium kategóriás gyártók sorában elsőként lépjünk be ebbe a piaci szegmensbe" - mondta Volker Mornhinweg, a Mercedes-Benz furgon üzletágának vezetője a Wall Street Journalnak. "Ahhoz hasonlóan, ahogy a SUV modellek is idővel egyre igényesebb kivitelűvé váltak, már a pick-up szegmensben is ugyanez a trend figyelhető meg" - mutatott rá.
 
 Volker Mornhinweg a beruházási összegre és a gyártás megindítására vonatkozó részleteket nem hozott nyilvánosságra, mindössze annyit, hogy az új modellt "nagy példányszámban" fogják gyártani az elkövetkező öt éven belül a világ több különböző régiós piacai, az Egyesült Államok, Dél-Amerika, Ausztrália, Dél-Afrika és Európa számára.
 
 A Mercedes-Benz pick-up modellje valamivel kisebb méretű lesz a kifejezetten az amerikai piac igényeire szabott olyan "óriásokhoz" képest, mint a Ford, a GM vagy a Chrysler hasonló autói. Erre a piacra "nincs értelme belépni" - mondta Volker Mornhinweg.
 
 A Mercedes-Benz által megcélzott, az Egyesült Államokban "középméretűnek" nevezett pick-up szegmensben tavaly az IHS Automotive piackutató vállalat adatai szerint 2,34 millió járművet értékesítettek világszerte. A kereslet növekszik, az IHS előrejelzése szerint a világpiaci forgalom 2020-ra évi 2,83 millióra emelkedik. A Mercedes-Benz azonban nem a piac bővülésére alapozza terveit - mutatott rá Volker Mornhinweg, hanem a meglévő vásárlói kör luxuskivitel iránt növekvő igényére.
 
 A pick-up járműkategória két üléssoros utastérrel, négy ajtóval, valamint áruszállító rakfelülettel rendelkező olyan kisteherautót jelent, ami szabadidő, vagy hobbiautóként, illetve munkaeszközként egyaránt használható.

A Buda-Cash-ügy kirobbanásának másnapján, a február 25-én tartott kormányülésen utasította Orbán Viktor a minisztereket, hogy vizsgálják meg, van-e pénz kockázatos helyeken, és ha igen, azokat vegyék ki - hangzott el a kormányülés emlékeztetőjére hivatkozva az M1 aktuális csatorna péntek déli híradójában.



    Az M1 híradójában hozzátették: a miniszterelnöki utasítás tehát két héttel a Quaestor-ügy kirobbanása előtt történt.

 Orbán Viktor egy szerdai, soproni sajtótájékoztatóján beszélt arról: ő rendelte el, hogy a minisztériumok vegyék ki a brókercégeknél tartott pénzüket. A kormány ülésén hozott rendelkezés úgy szólt - mondta szerdán a miniszterelnök -, hogy minden minisztériumnak át kell néznie, van-e pénzügyi kapcsolata brókercégekkel, "állomásoztat-e" náluk közpénzt, és ha igen, azonnal vonja ki onnan, mert ilyen, "dominóhatással fenyegetett" időszakban "egyetlen forintnyi közpénzt sem szabad tartani" brókercégeknél.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) február 24-én jelentette be, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét és felügyeleti biztosokat rendelt ki a tudomására jutott visszaélésgyanús esetek miatt. A rendőrség csalás és a számvitel rendje megsértésének megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást az ügyben.

A jegybank március 10-én függesztette fel részlegesen a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki céghez a társaságnál észlelt szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Hruria Kft. 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből 150 milliárd forint fiktív kötvénykibocsátás lehet. A kötvényeket a csoport értékpapír-kereskedő cége forgalmazta. A Quaestor-ügyben a nyomozás március 11-én indult el, a Nemzeti Nyomozó Iroda csütörtökön három embert gyanúsítottként hallgatott ki, majd őrizetbe vette őket üzletszerűen elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt.