A gyerekkoruk óta két nyelvet használó idős emberek agya nemcsak fürgébben működik, hanem gyorsabban is tud váltani a kognitív feladatok között azokéhoz képest, akik csak egy nyelvet beszélnek - derül ki egy friss amerikai tanulmányból.

A The Journal of Neuroscience című folyóiratban szerdán megjelent elemzésükben a Kentuckyi Egyetem tudósai aláhúzták, hogy eredményeik azt sugallják: bizonyos szellemi tevékenységek valóban hasznosak lehetnek idősebb korban. Vizsgálataik során megállapították, hogy a kétnyelvű emberek agyi működésében olyan minták különíthetők el, amelyek az egynyelvűeknél nincsenek jelen.

Brian Gold vezetésével harminc, 60 és 68 év közötti, jó egészségi állapotban lévő koros emberrel végeztek kísérleteket, részben olyanokkal, akik a mindennapokban két nyelvet használnak, részben olyanokkal, akik csak egy nyelven tudnak. Agyuk működését - a különböző agyi régiók közötti véráramlás alakulását - funkcionális mágneses rezonancia képalkotással (fMRI) rögzítették.

A résztvevőknek agyuk rugalmasságának mérésére szolgáló kognitív (tanulási és emlékezési) feladatokat kellett végrehajtaniuk. Két különböző - kör és négyzet - alakú ábrát mutattak nekik két, piros és kék színben: miután a minták felvillantak a képernyőn, meg kellett nevezniük vagy a formát, vagy a színt. Később már ide-oda ugráltak a formák és a színek között.

Mindkét vizsgálati csoport jól oldotta meg a feladatokat, de a kétnyelvűek gyorsabbak voltak, mint az egynyelvűek. Az fMRI-képek ráadásul kimutatták, hogy az előbbiek agya nemcsak fürgébbnek bizonyult, hanem kevesebb energiát is fogyasztott a frontális (homlok) lebeny kéregben. "Ebből arra lehet következtetni, hogy a két nyelven beszélő idősek hatékonyabban veszik igénybe agyukat, mint egynyelvű kortársaik" - húzta alá Gold.

A szakemberek kíváncsiak voltak arra is, hogy a kétnyelvűség előnye mikor jelentkezik az élet során. Ennek érdekében fiatal felnőttekkel - átlagéletkorukat tekintve 31 évesekkel - végeztették el ugyanazokat a feladatokat. Mint előre sejthető volt, a résztvevők gyorsabbak voltak, mint idősebb társaik, ám kiderült az is, hogy a két kísérleti - kétnyelvű, illetve egynyelvű - csoport tagjai között nem mutatkoztak különbségek a kognitív képességeket illetően ebben a korban. A tudósok szerint ez azt jelenti, hogy az egész életet végigkísérő kétnyelvűség igazán az életkor előrehaladtával fejti ki jótékony hatását az agy homloklebenyének a működésére.

A tanulmányt ismertető LiveScience szakportál megszólaltatta a Wayne Állami Egyetem idősügyi szakértőjét, John Woodardot, aki nem vett részt a kutatásban. "A tanulmány az elsők között szolgáltat bizonyítékot arra, hogy kapcsolat van egyes kognitív ösztönző tevékenységek, jelen esetben több nyelv napi alapon történő használata és az agy működése között" - mondta.

Mintegy kétszáz résztvevőre számítanak a március 27. és 29. között sorra kerülő  X. Eger-rali szervezői.


A pénteki sajtótájékoztatón Martonné Adler Ildikó, a város alpolgármestere elmondta, hogy a mezőny a Dobó térről rajtol el. Lakatos Róbert, a szervező Laroco MSC klubelnöke pedig emlékeztetett rá, hogy az Eger-rali a magyar és a szlovák országos rali-bajnokság első osztályú évadnyitó futama lesz, és ugyancsak idénykezdetnek számít az utánpótlás mezőnyeinek is.
  
A rajtra 27-én, pénteken este fél nyolckor kerül sor, a szombati és vasárnapi versenynapokon pedig a mezőnyök bejárják a Mátrát és Észak-Hevest. Az első osztályra közel 160 kilométernyi, az utánpótlásra, illetve a szlovák másodosztályra pedig 80 kilométernyi gyorsasági szakasz megtétele vár. A vasárnap délutáni célceremóniát Egerben, az Eszterházy téren, a Líceum előtt tartják. A szervizparkot a közelmúltban megnyílt Kisasszony piacon alakítják ki.
  
Kérdésre válaszolva Lakatos Róbert megerősítette: a rali ob-n három éve nem szereplő hétszeres magyar bajnok ifj. Tóth János visszatérését. Mint mondta egy Peugeot-val Egerben rajthoz áll, és az évad során később is versenyezni fog

Egy japán autóipari vállalat 50 millió eurós (15,25 milliárd forintos) beruházást és kétszáz munkahely létrehozását tervezi a közeljövőben Magyarországon - mondta kedden az MTI-nek telefonon Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár, aki kétnapos munkalátogatáson vett részt Tokióban.


Az államtitkár elmondta, hogy az autóipari cégen kívül a Nissin Foods nevű, Kecskeméten működő japán élelmiszeripari vállalat tervezi kapacitásának megkétszerezését és ugyancsak kétszáz munkahely teremtését.
  
Magyar Levente hozzátette, az Esztergomban működő Diamond Electric nevű vállalat ugyancsak millió eurós nagyságrendű fejlesztésbe kezd a következő években.
  
Az államtitkár leszögezte, a magyar-japán kapcsolat a keleti nyitás kormányzati stratégia sikertörténetének tekinthető. Az elmúlt két évben mintegy egymilliárd euró értékben fektettek be és közel négyezer munkahelyet hoztak létre Magyarországon japán vállalatok, és tavaly hetven százalékkal nőtt a kelet-ázsiai szigetországba irányuló magyar mezőgazdasági export - mondta.
  
Az államtitkár látogatásának apropója a Foodex nevű mezőgazdasági termékkiállítás volt, ahol a Magyar Turizmus Zrt., a tokiói magyar nagykövetség, valamint a Magyar Nemzeti Kereskedőház is képviseltette magát, elsősorban húsipari és borászati termékekkel.
  
Európán kívül Japán a legnagyobb felvásárló piaca a magyar élelmiszeripari termékeknek, Magyarország élelmiszer-kivitele 2014 első tizenegy hónapjában meghaladta a 130 millió dollárt.
  
Magyar Levente az MTI kérdésére elmondta, a szigetországban a mangalica és a méz a legnépszerűbb magyar mezőgazdasági termék.
  
Megemlítette, hogy 2015-ben a Magyar Nemzeti Kereskedőház megkezdi a kapcsolatok felvételét a magyar méztermelőkkel, valamint számos más hazai kis- és középvállalkozással, hogy azok a jövőben sikeresen eljuttathassák termékeiket a japán piacra.
  
Az államtitkár hétfőn Kiuchi Minoru japán külügyminiszter-helyettessel és Saiki Naokoval, a japán külügyminisztérium külgazdaságért felelős főigazgatójával tekintette át a kétoldalú kapcsolatokat. Ennek kapcsán Magyar Levente megjegyezte, a magyar-japán viszonyt nyitott kérdések nem terhelik, stratégiai partnerségen alapuló, fokozódó együttműködés jellemző.

A modern ember elvesztette végtagjai csontsűrűségének 20 százalékát, mióta áttért a földművelésre és letelepedett körülbelül 12 ezer éve - állapították meg kutatók, akik leginkább a kevesebb mozgást igénylő életmóddal magyarázzák a csontritkulást.


 
A mezőgazdaság kezdetei előtt az ember és elődei évmilliókon át vadászattal és gyűjtögetéssel tartották fenn magukat, ez sokkal intenzívebb mozgással járt - írták az Amerikai Természettudományi Múzeum, a Pennsylvaniai Egyetem és a brit Cambridge-i Egyetem kutatói az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS).

 Azok a vadászok-gyűjtögetők, akik 7000 évvel ezelőtt éltek, ugyanolyan sűrű csontokkal és ízületekkel rendelkeztek, mint a mai ember 28 ezer évvel ezelőtt kihalt "unokatestvére", a Neander-völgyi ember vagy az emberfélék távoli rokona, a csimpánz - állapították meg a tudósok.

 Hozzájuk képest a 6000 évvel ezelőtt, ugyanazon a területen élő földművesek csontjai egyértelműen ritkábbak és törékenyebbek voltak - írták a tanulmányban.

 A kutatók 59 modern ember, 229 főemlős - köztük csimpánzok - szivacsos csontjainak, valamint az ember elődei közé tartozó kihalt fajok, az Australopithecus africanus (3,3 millió-2,1 millió évvel ezelőtt), a Paranthropus robustus (1,2 millió évvel ezelőtt) és a Neander-völgyi ember (250 000-28 000 évvel ezelőtt) csontkövületeinek sűrűségét mérte meg.

 Az eredmények azt mutatták, hogy a modern ember szivacsos, vagyis csöves csontjai (a végtagcsontok) sokat veszítettek sűrűségükből, különösen alsó végtagjukra és annak ízületeire, a csípőre, a térdre és a bokára jellemző a törékenyebbé válás.

  "Az ember evolúciójának ez a késői anatómiai változása valószínűleg annak az életmódváltásnak lehet a következménye, amelyben nomádból földművelő lett, és ez sokkal kevesebb testmozgással járt" - mutatott rá Timothy Ryan, a Pennsylvaniai Egyetem antropológusa, a tanulmány egyik szerzője.

  "Más tényezők is hozzájárulhattak az első földműves népcsoportok csontjainak ritkulásához, többek közt az étrendjükben megnövekedett gabonamennyiség és az esetleges kalciumhiány, ám a legnagyobb szerepet mégis a vadászat és a gyűjtögetés abbahagyása, vagyis a fizikai aktivitás csökkenése játszotta" - tette hozzá.

A keddi üzemkezdettől ismét megállnak a 2-es metró szerelvényei a Széll Kálmán téren, de az állomást a Vérmező út felé nyíló ideiglenes bejáraton keresztül lehet megközelíteni - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az MTI-vel.


A központ egyúttal jelezte, legközelebb március 14-én változik majd a közlekedési rend: a 4-es és a 6-os villamos dél-budai végállomásától csak a Blaha Lujza térig jár majd, a Széll Kálmán tér és a Blaha Lujza tér között villamospótló busz viszi az utasokat. Változik a téren a közúti közlekedés és módosulnak a gyalogosútvonalak is.
 
Március 15-ével újabb változás lép életbe a körúti villamosok közlekedésében: előreláthatóan május közepéig a villamosok a dél-budai végállomásuktól az Oktogonig közlekednek, a Széll Kálmán tér és a Király utca között pótlóbuszokkal lehet utazni.
 
A Széll Kálmán tér felújításának munkálatai január 12-én kezdődtek el, a teljes rekonstrukció 2016 tavaszára fejeződhet be, mintegy nettó 5,3 milliárd forintból.

Adolf Hitler, a náci Németország vezetője beszédeinek kiadása nem bűncselekmény, és ezért a kiadó nem is büntethető - döntött pénteken egy cseh bíróság.


A brünni regionális bíróság ezzel megerősítette a városi bíróság tavaly szeptemberi döntését, amelyet akkor az államügyész megfellebbezett.

A Guidemedia kiadó Hitler 18 legjelentősebbnek minősített beszédét 2012-ben adta ki 10 ezer példányban. A kötetet hamar szétkapkodták, ezért a kiadó 2014-ben újabb több ezer példányt dobott piacra.

Az államügyészség azonban megtámadta a kiadványt, mert az szerinte támogatja az egykori népirtást, és dicsőíti a nemzetiszocializmust.

A vád beigazolódása esetén a brünni kiadó két tulajdonosát és a kötet összeállítóját akár tízéves börtönbüntetésre is ítélhették volna.

A brünni városi bíróság azonban elfogadta a kiadók érvelését, hogy történelmi dokumentumokat hoztak nyilvánosságra, és az olvasókon múlik, milyen véleményt alkotnak azokról. A regionális bíróság szintén elfogadta ezt az érvelést, így az ügyészség már csak a legfelsőbb bírósághoz fellebbezhet.

"Bebizonyosodott, hogy Csehországban továbbra is van szólásszabadság" - nyilatkozta a bírósági döntés kihirdetése után Pavel Kamas, az egyik könyvkiadó.

"Ez egyben üzenet a közvéleménynek, hogy azt olvas, amit akar" - tette hozzá.

Martin Hrabal brünni bíró szerint a könyv hiteles dokumentumokat tartalmaz, nincs benne semmi olyan, ami arra engedne következtetni, hogy a kiadók egyetértenének a beszédek tartalmával.

A Guidemedia közölte, hogy a könyvet tovább fogják árusítani.

Az évezred elején bíróság elé került az a cseh könyvkiadó is, amely kiadta Hitler hírhedt Mein Kampf című önéletrajzi könyvét. A kiadó eredetileg feltételes büntetés kapott, de a legfelsőbb bíróság a büntetést 2005 márciusában eltörölte.

Szeretne a magyar jégkorong-válogatott újabb feljutásának örülni Pásztor György, azaz - ahogy a nemzetközi sportéletben hívják - Mr. Hockey, aki hétfőn (ma) ünnepli 92. születésnapját.


"Soha nem felejtem el, amikor a csapat 2008-ban feljutott, és rá egy évvel a legjobbak között szerepelhetett. Soha annyi gratulációt nem kaptam, mint amiatt a két vb miatt, pedig nem sok közöm volt hozzá" - mondta nevetve az MTI-nek Pásztor György, akit 2001-ben beválasztottak a sportág legendás alakjait tömörítő Hírességek Csarnokába (Hall of Fame).
 
A magyar szövetség tiszteletbeli elnöke elmondta azt is, hogy meglátása szerint ugyan idén nagyon nehéz lesz a krakkói divízió I-es tornán jól szerepelni, de a fiatalítás idővel meghozza a sikert.
 
"Bármi lehet Krakkóban. Csodálatos lenne újra átélni egy A-csoportos vb-t magyarokkal. A játékosoknak, a szurkolóknak, a sportvezetőknek, a sportszeretőknek és személy szerint nekem is. Bízom a fiúkban" - tette hozzá a jó egészségnek örvendő Pásztor, aki bátran letagadhatna a korából 20-25 évet.

 A vb mellett nagyon várja a Fehérvárt is felvonultató osztrák bajnokság rájátszását, valamint a MOL Liga fináléját és a Magyar Kupa négyes döntőjét is.

 "Nagyon jó meccseket láttam az elmúlt időszakban, és a hoki az hoki. Nem tudok meglenni nélküle most sem. Sokat járok a csarnokokba, ha pedig a tévében van közvetítés, azt sem mulasztom el" - fogalmazott.

 A civil foglalkozását tekintve gyógyszerész Pásztor - ahogy kiemelte - az ágyas pálinkát mindig szóba hozza, amikor az egészségéről kérdezik.
 
"Egyrészt megfelelő mértékben javítja a közérzetemet, másrészt külföldi útjaimon mindig van nálam, és remekül lehet vele beszélgetést kezdeményezni az ismerősökkel, barátokkal. Persze, nem mindenki fogadja meg az egészségügyi ajánlásaimat..." - mondta.

 Pásztor György 1933-ban, azaz közel tízévesen választotta a jégkorongot, ám nyaranta sokat vitorlázott is.
 
"Akkoriban szó sem volt kilenc-tíz hónapos jeges idényekről. Örültünk, ha novembertől februárig vagy március elejéig jégen lehettünk" - elevenítette fel.
 
Mr. Hockey a Nemzetközi Jégkorong Szövetségben (IIHF) 1959-től 1982-ig képviselte Magyarországot. Ezt követően, 1994-ig az IIHF elnökségének tagja volt, és 23 éven át vezette az orvosi és doppingellenőrzési bizottságot.