A britek többsége szerint jó miniszterelnök, ugyanakkor nagyon megosztó személyiség volt Margaret Thatcher.
 
A The Sunday Times című tekintélyes vasárnapi konzervatív brit lap megbízásából elvégzett országos felmérés kimutatta, hogy a britek 61 százaléka szerint a 87 esztendős korában hétfőn elhunyt egykori kormányfő a miniszterelnöki tisztségben eltöltött 11 éve után megosztottabb országot hagyott hátra, mint amilyent 1979-ben aratott választási győzelme után átvett.
 
A válaszadóknak mindössze a 16 százaléka mondta azt, hogy a brit társadalom egységesebbé vált Margaret Thatcher kormányzásának idején.
 
A néhai miniszterelnök általános megítélésére vonatkozó kérdésre összesen 46 százalék minősítette jónak, vagy nagyszerűnek Thatcher kormányfői kvalitásait, 9 százalék szerint ugyanakkor Margaret Thatcher rossz, 26 százalék szerint pedig egyenesen "rettenetes" miniszterelnök volt.
 
A közvélemény-kutatásba bevontak 46 százaléka tartja úgy, hogy Thatcher jobb állapotban hagyta hátra a brit gazdaságot; 36 százalék viszont ezzel ellenkező véleményének adott hangot. Ugyancsak 46 százalék tartotta helyes döntésnek, hogy Margaret Thatcher kormányzásának idején az addigi 83 százalékról 40 százalékra csökkent a személyi jövedelemadó legfelső kulcsa, és szintén 36 százalék azoknak az aránya, akik ezzel nem értenek egyet.
 
Abban viszont az abszolút többség - 57 százalék - egyetért, hogy Margaret Thatcher kormányzása után Nagy-Britannia nagyobb megbecsültségnek örvendhetett világszerte, mint korábban, a válaszadók több mint kétharmada - 68 százaléka - pedig helyes lépésnek nevezte, hogy a Thatcher-kormány fegyveres erővel foglalta vissza a Falkland-szigeteket az argentin hadsereg 1982-es inváziója után.
  
A britek háromnegyede viseltet ellenérzéssel azzal kapcsolatban, hogy egyes csoportok "utcabálokat" rendeznek Thatcher halálának "megünneplésére": a megkérdezettek 75 százaléka mondta azt, hogy elítéli az ilyen rendezvényeket.
 
Az ilyen jellegű megmozdulások központi helyszíne a londoni Trafalgar tér volt, ahol szombat este hozzávetőleg ezren gyűltek össze. A demonstrálók többször a "Rejoice" - "Örvendezzetek" - jelszót skandálták, sokan pezsgőt bontottak, csillagszórókat gyújtottak és konfettit szórtak.
 
Margaret Thatchertől jövő szerdán vesznek végső búcsút katonai tiszteletadással; a temetési szertartáson jelen lesz II. Erzsébet királynő és férje, Fülöp edinburghi herceg is.

 
Sikerült elegendő mennyiségű örökítőanyagot kivonni a neandervölgyi ember (Homo neanderthalensis) csontmaradványaiból, hogy rekonstruáljuk a 33 ezer éve kipusztult faj DNS-ét - hangoztatta George Church, a Harvard Egyetem genetika professzora. Az emberi géntérkép létrehozásának egyik kezdeményezője a der Spiegel című német hetilapnak adott interjújában abból az alkalomból nyilatkozott, hogy megjelent új könyve Regenesis: How Synthetic Biology Will Reinvent Nature and Ourselves (Újjászületés: miként fogja megújítani a szintetikus biológia a természetet és az embert).
 
A professzor elmondta: képes arra, hogy a neandervölgyi ember örkítőanyagát emberi őssejtekbe juttassa laboratóriumi körülmények között, és klónozással létrehozzon egy olyan magzatot, amelyet azután egy "vállalkozó kedvű nő" méhébe ültetnének.
 
"Számos állatot képesek vagyunk már klónozni, és nagyon valószínű, hogy emberklónozására is képesek vagyunk" - hangsúlyozta a professzor, aki szerint a neandervölgyi ős a hiedelmekkel ellentétben nem brutális és primitiv, hanem intelligens lény volt.
 
"A neandervölgyiek valószínűleg máskép gondolkodtak, mint mi. Tudjuk, hogy nagyobb volt a koponyájuk. Még az is lehet, hogy intelligensebbek voltak nálunk... Amikor eljön az idő, hogy megküzdjünk egy járvánnyal, vagy esetleg el kell hagyni a bolygónkat, gondolkodásának módja nagyon hasznos lehet számunkra... Az újjászülető neandervölgyi ember létrehozhat egy új neo-neandevölgyi kultúrát, amely politikai erővé is válhat" - fejtegette.
 
A professzor az interjúban kizárta, hogy korábbi emberősöket vagy dinoszauruszokat keltsenek életre, mint például a Jurassic Park-filmekben, mivel közlése szerint a hasznos DNS korhatára körülbelül egymillió évre tehető.

A magyar utánpótláskorú futballisták izomzata és élettani funkciói nem adnak jó alapot az egyéb területek fejlesztésére, ezért edzéselméleti megújulásra van szükség - Szalai László U20-as szövetségi edző és Klink Zoltán erőnléti edző szerint.


A két szakember a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szerdai sajtóbeszélgetésén részletesen beszámolt az U20-as válogatottnál elvégzett helyzetelemzés és számítógépes mérések eredményeiről, amelyek elsősorban a játékosok mozgását és élettani funkcióikat érintette.
  
"A gerinc és környékének izomzata például egyik futballistánál sem volt megfelelő, de ha ez nincs rendben, akkor felesleges is mással foglalkozni, először ezt kell rendbe tenni" - mondta Szalai László, az MLSZ edzőképzésért felelős vezetője.
  
Ugyanakkor hangsúlyozta, ebben nagy felelőssége van az iskolai testnevelésnek is, de a társadalmi berendezkedés sem ad megfelelő alapot. "Magyarországon ma már a gyerekek többsége úgy nő fel, hogy szinte alig mozog, leginkább otthon, a számítógép vagy az okostelefon előtt ül, nem pedig fára mászik, vagy a parkban szaladgál a többiekkel" - jelentette ki a szövetségi edző, s kitért rá, hogy például Nyugat-Európában és a skandináv országokban egészen másképp nőnek fel a gyerekek, ott ugyanis mindennapos az aktív testmozgás.
 
 A futballszakmai adatokra térve Szalai példának hozta fel a mérkőzésenkénti sprintelések számát, kiemelve, hogy az európai labdarúgásban azt a futást tekintik sprintnek, amely legalább 27 km/órás sebességgel történik. Jelezte, hogy a leggyorsabb sztárjátékosok, mint a holland Arjen Robben, vagy a walesi Gareth Bale 36-38 km/órás sprintekre képesek a meccseken, s 90 perc alatt akár 10-15 ilyet is végrehajtanak.
 
 "Mi egy mérkőzésen mindössze kettő sprintet tudtunk bemérni egy játékosnál, s ez a kettő is épphogy elérte az alsó határértéket, a 27 km/órát" - mondta a szövetségi edző, hozzátéve, hogy a sprint végrehajtásához megfelelő izomzatra van szükség, ahhoz pedig, hogy ebből egy meccsen többet is tudjon egy futballista, az élettani funkcióknak kell megfelelően működniük.
  
Szalai László a futballakadémiák felelősségét feszegető kérdésre válaszolva azt mondta, kizárólag ezek az intézmények nem hibáztathatóak a kialakult helyzetért, Magyarországon ugyanis jellemző, hogy 16-17 éves játékosokat felhívnak az NB I-es csapatok kereteibe, s egyáltalán nem biztos, hogy ott elvégeztetik velük azt a fejlesztőmunkát, amelyet az akadémián végig megköveteltek tőlük.
  
Az U20-as csapat mellett dolgozó Klink Zoltán - aki korábban többek között Erdei Zsolt profi ökölvívót, Kammerer Zoltán kajakost, és a női vízilabda-válogatottat is segítette - azt mondta, az elmúlt 30 évben az edzéselmélet "elrohant Magyarország mellett".

  "Egész egyszerűen nem jó, amit tanítanak az edzőknek, utána pedig tőlük várják a megváltást, ők viszont azt tudják csak továbbadni, amit megtanítottak nekik" - jelentette ki a szakember, s hozzátette, az U20-as futballistáknál kialakult helyzet például olyan, mintha egy tetőszerkezettel rendelkező, berendezett lakóháznak utólag kellene felhúzni az oldalfalait és megépíteni az alapját.
  
Szalai László az U20-as válogatott edzőtáborozásáról beszámolva számítógépes grafikonon mutatta be, hogy a játékosok szíve hogyan alkalmazkodott hat nap alatt a megnövekedett terheléshez, s hangsúlyozta, a labdarúgóknak nem a mérkőzésen kell megkapniuk a csúcsterhelést. "Gondoljunk csak bele, hogy mennyivel könnyebb éles helyzetben jó döntést hozni akkor, ha közben a szervezet mondjuk csak 70 százalékon dolgozik, mert az edzéseken már hozzászokott a nagyobb terheléshez" - mondta a szövetségi edző, s kitért arra is, hogy az említett fizikális lemaradás viszonylag rövid idő alatt, megfelelő edzésmunkával pótolható.
  
Az U20-as csapat szakvezetője jelezte, minden játékos személyre szabott, külön edzésprogramot kap a válogatott stábjától, hogy amikor visszatér a klubjába, akkor is el tudja végezni a szükséges munkát.

Washington, 2015. február 10., kedd (MTI) - Kémkedés céljából való összeesküvés és kémtevékenység miatt vádat emeltek hétfőn a manhattani szövetségi bíróságon egy New Yorkban elfogott orosz bankár és két, Oroszországba korábban hazatért társa ellen.

 
 Az amerikai ügyészség szerint Jevgenyij Burjakov, az orosz állami Vnyesekonombank New York-i képviselője, valamint két alacsony rangú orosz diplomata - Igor Szporisev, Oroszország volt New York-i kereskedelmi képviselője és Viktor Podobnij, az orosz állandó ENSZ-képviselet volt attaséja - 2012 januárja óta információkat próbált szerezni arról, hogy az Egyesült Államok milyen szankciókkal sújthatná az orosz bankokat, és kísérletet tett más ügynökök beszervezésére is.
 
A 39 éves Burjakov január 26-i letartóztatásakor a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és az amerikai igazságügyi minisztérium azt állította, hogy az orosz külföldi hírszerző szolgálat (SZRV) számára dolgozó három férfi megpróbált értesüléseket szerezni az amerikai alternatív energiaforrásokról is.
 
Az igazságügyi tárca szerint Szporisev 2010 novembere és 2014 novembere között volt kereskedelmi képviselő, Podobnij pedig 2012 decembere és 2013 szeptembere között dolgozott az orosz ENSZ-nagykövetségen.

 A feljelentésben az állt, hogy Burjakov be nem jelentett külföldi ügynökként tevékenykedett az Egyesült Államokban Oroszország javára, a társai pedig segítették őt ebben, ami mindannyiuk esetében 10 évig terjedő szabadságvesztést vonhat maga után. Az ügyészek azt állították, hogy a feljelentést találkozók tucatjairól készült "fizikai és elektronikus" bizonyítékokkal tudják alátámasztani.

A magyar válogatott!

Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) illetékes bizottsága elutasította a Ferencváros fellebbezését, amelyet azért nyújtott be a magyar klub, mert 50 ezer eurós pénzbírságot és egy nemzetközi mérkőzésre szóló zártkapus büntetést kapott a Rijeka elleni Európa Liga-selejtezőn történt rendbontásokért.


A fradi.hu a hétfői közleményében emlékeztetett rá, hogy a vendégszektorban kihelyezett két rasszista, szélsőséges feliratot tartalmazó transzparens miatt büntették meg a Ferencvárost, mert az UEFA szabályai szerint mindig a vendégklub felel objektíven a vendégszurkolók magatartásáért.
  
Az FTC-t mintegy 60 millió forintos kár éri az elmaradó jegybevételek, az 50 ezer eurós bírság és az UEFA-eljárások költségei miatt - olvasható a honlapon.
  
A Ferencváros korábban sikerrel fellebbezett az UEFA-nál, amely eltörölte a csapatra az EL-selejtező első fordulójában, a máltai Sliema Wanderers ellen rendezett párharccal összefüggésben kiszabott 20 ezer eurós pénzbüntetést és csak a szektorbezárást tartotta fenn.
  
Az OTP Bank Liga tavalyi bronzérmese a második számú európai kupasorozat selejtezőjének első fordulójában kiejtette a Sliema Wandererst, majd a második körben kettős vereséggel búcsúzott a Rijekával szemben.