A magyar utánpótláskorú futballisták izomzata és élettani funkciói nem adnak jó alapot az egyéb területek fejlesztésére, ezért edzéselméleti megújulásra van szükség - Szalai László U20-as szövetségi edző és Klink Zoltán erőnléti edző szerint.


A két szakember a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szerdai sajtóbeszélgetésén részletesen beszámolt az U20-as válogatottnál elvégzett helyzetelemzés és számítógépes mérések eredményeiről, amelyek elsősorban a játékosok mozgását és élettani funkcióikat érintette.
  
"A gerinc és környékének izomzata például egyik futballistánál sem volt megfelelő, de ha ez nincs rendben, akkor felesleges is mással foglalkozni, először ezt kell rendbe tenni" - mondta Szalai László, az MLSZ edzőképzésért felelős vezetője.
  
Ugyanakkor hangsúlyozta, ebben nagy felelőssége van az iskolai testnevelésnek is, de a társadalmi berendezkedés sem ad megfelelő alapot. "Magyarországon ma már a gyerekek többsége úgy nő fel, hogy szinte alig mozog, leginkább otthon, a számítógép vagy az okostelefon előtt ül, nem pedig fára mászik, vagy a parkban szaladgál a többiekkel" - jelentette ki a szövetségi edző, s kitért rá, hogy például Nyugat-Európában és a skandináv országokban egészen másképp nőnek fel a gyerekek, ott ugyanis mindennapos az aktív testmozgás.
 
 A futballszakmai adatokra térve Szalai példának hozta fel a mérkőzésenkénti sprintelések számát, kiemelve, hogy az európai labdarúgásban azt a futást tekintik sprintnek, amely legalább 27 km/órás sebességgel történik. Jelezte, hogy a leggyorsabb sztárjátékosok, mint a holland Arjen Robben, vagy a walesi Gareth Bale 36-38 km/órás sprintekre képesek a meccseken, s 90 perc alatt akár 10-15 ilyet is végrehajtanak.
 
 "Mi egy mérkőzésen mindössze kettő sprintet tudtunk bemérni egy játékosnál, s ez a kettő is épphogy elérte az alsó határértéket, a 27 km/órát" - mondta a szövetségi edző, hozzátéve, hogy a sprint végrehajtásához megfelelő izomzatra van szükség, ahhoz pedig, hogy ebből egy meccsen többet is tudjon egy futballista, az élettani funkcióknak kell megfelelően működniük.
  
Szalai László a futballakadémiák felelősségét feszegető kérdésre válaszolva azt mondta, kizárólag ezek az intézmények nem hibáztathatóak a kialakult helyzetért, Magyarországon ugyanis jellemző, hogy 16-17 éves játékosokat felhívnak az NB I-es csapatok kereteibe, s egyáltalán nem biztos, hogy ott elvégeztetik velük azt a fejlesztőmunkát, amelyet az akadémián végig megköveteltek tőlük.
  
Az U20-as csapat mellett dolgozó Klink Zoltán - aki korábban többek között Erdei Zsolt profi ökölvívót, Kammerer Zoltán kajakost, és a női vízilabda-válogatottat is segítette - azt mondta, az elmúlt 30 évben az edzéselmélet "elrohant Magyarország mellett".

  "Egész egyszerűen nem jó, amit tanítanak az edzőknek, utána pedig tőlük várják a megváltást, ők viszont azt tudják csak továbbadni, amit megtanítottak nekik" - jelentette ki a szakember, s hozzátette, az U20-as futballistáknál kialakult helyzet például olyan, mintha egy tetőszerkezettel rendelkező, berendezett lakóháznak utólag kellene felhúzni az oldalfalait és megépíteni az alapját.
  
Szalai László az U20-as válogatott edzőtáborozásáról beszámolva számítógépes grafikonon mutatta be, hogy a játékosok szíve hogyan alkalmazkodott hat nap alatt a megnövekedett terheléshez, s hangsúlyozta, a labdarúgóknak nem a mérkőzésen kell megkapniuk a csúcsterhelést. "Gondoljunk csak bele, hogy mennyivel könnyebb éles helyzetben jó döntést hozni akkor, ha közben a szervezet mondjuk csak 70 százalékon dolgozik, mert az edzéseken már hozzászokott a nagyobb terheléshez" - mondta a szövetségi edző, s kitért arra is, hogy az említett fizikális lemaradás viszonylag rövid idő alatt, megfelelő edzésmunkával pótolható.
  
Az U20-as csapat szakvezetője jelezte, minden játékos személyre szabott, külön edzésprogramot kap a válogatott stábjától, hogy amikor visszatér a klubjába, akkor is el tudja végezni a szükséges munkát.

Washington, 2015. február 10., kedd (MTI) - Kémkedés céljából való összeesküvés és kémtevékenység miatt vádat emeltek hétfőn a manhattani szövetségi bíróságon egy New Yorkban elfogott orosz bankár és két, Oroszországba korábban hazatért társa ellen.

 
 Az amerikai ügyészség szerint Jevgenyij Burjakov, az orosz állami Vnyesekonombank New York-i képviselője, valamint két alacsony rangú orosz diplomata - Igor Szporisev, Oroszország volt New York-i kereskedelmi képviselője és Viktor Podobnij, az orosz állandó ENSZ-képviselet volt attaséja - 2012 januárja óta információkat próbált szerezni arról, hogy az Egyesült Államok milyen szankciókkal sújthatná az orosz bankokat, és kísérletet tett más ügynökök beszervezésére is.
 
A 39 éves Burjakov január 26-i letartóztatásakor a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és az amerikai igazságügyi minisztérium azt állította, hogy az orosz külföldi hírszerző szolgálat (SZRV) számára dolgozó három férfi megpróbált értesüléseket szerezni az amerikai alternatív energiaforrásokról is.
 
Az igazságügyi tárca szerint Szporisev 2010 novembere és 2014 novembere között volt kereskedelmi képviselő, Podobnij pedig 2012 decembere és 2013 szeptembere között dolgozott az orosz ENSZ-nagykövetségen.

 A feljelentésben az állt, hogy Burjakov be nem jelentett külföldi ügynökként tevékenykedett az Egyesült Államokban Oroszország javára, a társai pedig segítették őt ebben, ami mindannyiuk esetében 10 évig terjedő szabadságvesztést vonhat maga után. Az ügyészek azt állították, hogy a feljelentést találkozók tucatjairól készült "fizikai és elektronikus" bizonyítékokkal tudják alátámasztani.

A magyar válogatott!

Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) illetékes bizottsága elutasította a Ferencváros fellebbezését, amelyet azért nyújtott be a magyar klub, mert 50 ezer eurós pénzbírságot és egy nemzetközi mérkőzésre szóló zártkapus büntetést kapott a Rijeka elleni Európa Liga-selejtezőn történt rendbontásokért.


A fradi.hu a hétfői közleményében emlékeztetett rá, hogy a vendégszektorban kihelyezett két rasszista, szélsőséges feliratot tartalmazó transzparens miatt büntették meg a Ferencvárost, mert az UEFA szabályai szerint mindig a vendégklub felel objektíven a vendégszurkolók magatartásáért.
  
Az FTC-t mintegy 60 millió forintos kár éri az elmaradó jegybevételek, az 50 ezer eurós bírság és az UEFA-eljárások költségei miatt - olvasható a honlapon.
  
A Ferencváros korábban sikerrel fellebbezett az UEFA-nál, amely eltörölte a csapatra az EL-selejtező első fordulójában, a máltai Sliema Wanderers ellen rendezett párharccal összefüggésben kiszabott 20 ezer eurós pénzbüntetést és csak a szektorbezárást tartotta fenn.
  
Az OTP Bank Liga tavalyi bronzérmese a második számú európai kupasorozat selejtezőjének első fordulójában kiejtette a Sliema Wandererst, majd a második körben kettős vereséggel búcsúzott a Rijekával szemben.

A jogorvoslati határidő utolsó napján, hétfőn érkezett bírósági felülvizsgálati kérelem Szepessy Zsoltnak, az Összefogás Párt elnökének a vasárnapi boltbezárással kapcsolatos két népszavazási kérdésének elutasítása miatt, így azonos tárgyú kérdés a Nemzeti Választási Bizottsághoz továbbra sem nyújtható be, arra csak a Kúria döntését követően van lehetőség.


A Nemzeti Választási Iroda megerősítette az MTI információját, hogy a Nemzeti Választási Bizottság két, népszavazási kezdeményezést elbíráló határozata ellen jogorvoslati kérelem érkezett, de annak benyújtójáról nem adhattak felvilágosítást.
  
Közölték: a népszavazási kezdeményezésről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően a bírósági felülvizsgálati kérelmeket öt napon belül továbbítják a Kúriához, amelynek a kérelmek beérkezésétől számítva 90 napja van a jogorvoslati kérelmek elbírálására.
  
A Kúria kétféleképpen dönthet: megváltoztatja a Nemzeti Választási Bizottság határozatait, amelyekben az megtagadta a kérdések hitelesítését; ebben az esetben elkezdődhet a népszavazás kiírásához szükséges támogató aláírások gyűjtése. A Kúria dönthet úgy is, hogy helybenhagyja a Nemzeti Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadásáról szóló határozatait, ekkor a vasárnapi boltbezárással kapcsolatos kérdés „felszabadul”, és ebben a tárgykörben aki az első, formailag megfelelő kérdést benyújtja, azét fogja érdemben elbírálni a Nemzeti Választási Bizottság.
  
Szepessy Zsolt a nap folyamán az MTI-vel közölte, hogy személyesen vitte be a Nemzeti Választási Irodába a vasárnapi nyitva tartásról szóló, a Kúriához címzett jogorvoslati kérelmet.
  
Az NVB január 23-án tagadta meg Szepessy Zsolt aláírásgyűjtő ívének hitelesítését, amelyen az a kérdés szerepelt, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy vasárnap minden üzlet zárva legyen?"
  
Az NVB szerint egy eredményes népszavazás olyan jogszabály megalkotására kötelezné a jogalkotót, amely valamennyi üzlet zárva tartását tenné kötelezővé, ez pedig sértené a vállalkozás szabadságának alkotmányos alapjogát. Az NVB arra is kitért határozatában, hogy a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének sem, mivel egy sikeres népszavazás olyan mértékben érintené a hétköznapi életet, amelynek a következményei nem beláthatóak a választópolgárok számára.
  
Az NVB szintén január 23-án tagadta meg Szepessy Zsolt másik kérdésének "Egyetért-e Ön azzal, hogy vasárnap minden üzlet nyitva legyen?", mivel egy témakörben csak egy kérdést lehet hitelesítésre benyújtani.

A hamburgi Stieber Zoltán beállította az idénybeli Bundesliga-csúcsot a Hannover elleni futásteljesítményével szombaton a német labdarúgó-bajnokság 20. fordulójában.


 A magyar válogatott középpályás a Bundesliga honlapja szerint 90 perc alatt 13,9 kilométert tett meg a pályán, erre előzőleg csak a freiburgi Vladimir Darida volt képes.
  
A hanzavárosi rangadót a Hamburg nyerte meg 2-1-re.

Hős vagy könyörtelen gyilkos volt-e Chris Kyle, Clint Eastwood legújabb filmje, az Amerikai mesterlövész hőse - erről, valamint az iraki invázió jogosságáról bontakozott ki heves vita az amerikai kulturális élet és média politizáló képviselői között.


A hat Oscarra jelölt kasszasiker - a címszerepben Bradley Cooperrel - Chris Kyle-nak, a bajtársai között hőssé magasztosult tengerészgyalogosnak állít emléket. A katona négy turnusban teljesített szolgálatot Irakban, és az amerikai hadtörténet legpusztítóbb mesterlövésze lett. Leszerelése után, 2013-ban egy poszttraumás stressz-szindrómában szenvedő veterán meggyilkolta egy texasi lőtéren.

Kyle a hivatalos statisztika szerint mintegy 160 ellenséggel végzett bizonyíthatóan, de a nagyotmondásáról is ismertté vált katona baráti körben 255 ember lelövésével dicsekedett. Ahogy a filmből kiderül, volt köztük a megszállással szembeszálló nő és gyerek is.

A filmet, miként a kétszeres Oscar-díjas Eastwood kései alkotásait általában, kedvezően fogadták a kritikusok, annak üzenetéről azonban vita bontakozott ki az amerikai közéletben. A konzervatívok jó része szerint az alkotás az amerikai katona legjobb tulajdonságait domborította ki, liberális oldalon pedig nem ment ritkaságszámba az a vélemény, hogy Kyle-nak öröme telt az általa vadaknak tekintett és dehumanizált irakiak gyilkolásában.

Egyes hírességeknek a filmmel kapcsolatos véleménynyilvánítása a detonáció erejével hatott. Az első bombát Michael Moore liberális filmrendező robbantotta, aki - a második világháborúban elesett nagybátyjára utalva - a Twitteren arról írt: neki azt tanították annak idején, hogy az orvlövészek "gyávák".

Sarah Palin, a republikánusok volt alelnök-jelöltje, aki mára ultrakonzarvatív Tea Party mozgalom múzsájává vált, a Facebookon erre azzal riposztozott, hogy Moore, aki "arra sem méltó, hogy Kyle bakancsát pucolja", voltaképpen "leköpi a szabadságharcosok sírját". Newt Gingrich, a képviselőház volt republikánus elnöke, televíziós kommentátor szerint pedig Moore-nak el kellene töltenie egy kis időt az olyan terrorszervezetekkel, mint a Boko Haram vagy az Iszlám Állam, hogy értékelje az Amerikai mesterlövészt.

Seth Rogen, a vígjátékairól ismert színész-rendező, aki legújabb filmjével, Az interjúval, amelyben Kim Dzsong Un diktátor meggyilkolásának témájával játszott el, Észak-Koreát haragította magára, - szintén a Twitteren - azt írta, hogy a fim Quentin Tarantino Becstelen brygantikjának harmadik fejezetére emlékeztette.

 Rogen kimondatlanul a cselekménynek arra a vonulatára utalt, amely arról szólt, hogy egy német mesterlövész harctéri hőstetteiből náci propagandafilm készült. A jobboldali média, köztük a Fox News televízió, az online világból pedig The Daily Caller és a Brietbart emiatt támadta is, rámutatva, hogy méltatlan dolog Eastwood valós tényeken alapuló filmdrámáját a goebbelsi agymosáshoz hasonlítani. A bírálók kórusához csatlakozott Dean Cain, aki a Lois és Clark sorozatban Superman-alakításával vált igazán ismertté, és Kid Rock ötszörös Grammy-díjas énekes-zeneszerző is.

Rogen utóbb több lépésben kért bocsánatot, azt állítva, hogy "tulajdonképpen tetszett" neki a film, hogy "senkit sem akart megsérteni", hogy ő csak arra utalt: mindkét film cselekményében szerepeltek a halálosztó lövészek és hogy megjegyzéseinek "nem volt politikai tartalma". Arra is rámutatott, hogy a nagyapja veterán volt.

Visszakozott Moore is, nagyszerűnek nevezve Cooper alakítását, de kitartva amellett, hogy az amerikaiak nagy része nem tartja hősnek a mesterlövészeket.

Az indultok azonban nem csitultak el ennyivel. Voltak olyan, a filmmel kapcsolatban negatív véleményt kifejtő újságírók, akik halálos fenyegetést kaptak, és voltak ilyen muszlim közösségek is. A december végén mozikba került film és a nem sokkal később végrehajtott párizsi terrortámadások hatása egymást erősítve dühös arab- és iszlámellenes megnyilvánulásokat váltott ki a közösségi médiában.

Eastwood maga, aki köztudottan republikánus érzelmű, de az iraki háborút kifejezetten ellenezte, az afganisztáni beavatkozással kapcsolatban pedig szkeptikus volt, úgy nyilatkozott, hogy a filmje apolitikus alkotás. Cooper ezzel összhangban arról beszélt, hogy szerepét "jellemtanulmányként" fogta fel.