A budapesti Vajdahunyadvár ad otthont péntektől vasárnapig a második Márton-napi hungarikumünnepnek, amelyen libából készült ételekkel, libasimogatóval és népzenével is várják a látogatókat.
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum szombaton többek között toronylátogatásra, vártörténeti sétára és borászati tárlatvezetésre invitálja az érdeklődőket.
A háromnapos hagyományőrző fesztiválon a látogatók többek között libalevest, libakását, libakocsonyát és füstölt libamellet kóstolhatnak, emellett libasimogató, élő népzene és kézműves vásár is színesíti a programokat - mondta el Necz István főszervező a hétfői sajtótájékoztatón Budapesten.
Az ingyenes rendezvényen a kézműves libatermékek és tradicionális ételek mellett a Borudvarban, a Pálinkateraszon és a Sörkertben a magyar termelői italok is bemutatkoznak. A Kultúra Főutcájának elnevezett területen színitársulatok előadásai, könyvkiadók és kézművesek, a bolhapiacon régiségek várják az érdeklődőket. A gyerekek különböző kézműves foglalkozásokon vehetnek részt, többek között színes lampionokat készíthetnek.
A rendezvény ideje alatt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum saját Márton-napi programmal várja az érdeklődőket. Kovács Adrienn, a múzeum kommunikációs munkatársa elmondta: szombaton többek között vártörténeti sétával, gyűjtemény- és toronylátogatással, borászati tárlatvezetéssel, hagyományőrző játszó- és táncházzal, gyermekelőadásokkal, kézműves műhellyel, herendi festőkuckóval, libatollfosztóval, libasimogatóval és Márton-napi totóval készülnek Szent Márton napjára és az újbor ünnepére.
Ezen a napon megnyitják a látogatók előtt a Hunyad-pince borászati gyűjteményét és az Apostolok tornyának kapuját, emellett a programkínálatot A pásztorok világa című új időszaki kiállításhoz kapcsolódva szakmai tárlatvezetés is gazdagítja.
Az idei mulatságon a Múzeumok Őszi Fesztiválja programelemei is helyet kapnak: a gyerekek bekapcsolódhatnak A nagy rajzolás alkotóműhelyébe, ahol megmutathatják, mi jut eszükbe a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak otthont adó Vajdahunyadvár tornyos épületéről. Az egész napos mulatságot töklámpások esti, dalos felvonulása zárja. A múzeum programjai belépőjeggyel látogathatók.
forrás : MTI
Márton-napi rendezvény a Vajdahunyadvárban
Bruttó 3-3 forinttal emeli a Mol Nyrt. a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán – értesült piaci forrásokból az MTI hétfőn.
Az emeléssel a 95-ös benzin literenkénti átlagára 385-386 forintra nő, a gázolajé 404-405 forintra emelkedik.
A benzin literenkénti átlagára több éve nem volt 390 forint alatt, legutóbb 2011 szeptemberében kellett 385-389 forintot fizetni az üzemanyagért. A Mol legutóbb múlt pénteken változtatott az árakon, akkor a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát bruttó 2 forinttal emelte, a 95-ös benzin ára nem változott. A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. Az autósok 15-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.
forrás : MTI
benzin
,
gázolaj
,
közlekedés
,
üzemanyag
Emelkedik az üzemanyagok ára
A jogellenességét szabályozó fővárosi hajléktalanrendelet mellékletének egyik pontját, valamint az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult a jogszabály miatt. A Kúria eljárását Székely László, az alapvető jogok biztosa kezdeményezte.
Az ombudsman a tavaly decemberi "Budapest főváros közigazgatási területén a közterületek azon részének kijelöléséről, ahol az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenesnek minősül" elnevezésű fővárosi közgyűlési rendelet törvényességi felülvizsgálatát és több rendelkezésének megsemmisítését kérte a legfelsőbb bírói fórumtól, mert álláspontja szerint a rendelet túllépi a 2012-es szabálysértési törvény felhatalmazásának kereteit.
Az alapvető jogok biztosa szerint a törvényi felhatalmazás korlátja, hogy a tiltott zónák kijelölésére kizárólag a szabálysértési törvényben meghatározott védendő értékekhez, célokhoz kötötten, azaz a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében van lehetőség. Továbbá az önkormányzat nem tilthatja meg az egész közterületen, csak annak meghatározott részein az életvitelszerű tartózkodást.
A Fővárosi Önkormányzat a kúriai eljárásban megalapozatlannak minősítette az ombudsman indítványát, és kérte annak elutasítását. Hivatkozott többek között arra, hogy csak a legforgalmasabb közlekedési csomópontoknál rendeltek el tilalmat, a fővárosban pedig 6500 férőhelyet tartanak fenn azért, hogy az arra rászoruló embereknek ne kelljen közterületeken életvitelszerűen tartózkodniuk.
A Kúria döntése szerint az ombudsman indítványa részben megalapozott.
A Kúria önkormányzati tanácsa döntésének indokolásában kimondta: a szabálysértési törvény felhatalmazó rendelkezéseinek keretét túllépő önkormányzati szabályozás formai törvénysértést és a norma megsemmisítését eredményezi.
A Kúria határozata szerint megállapítható, hogy "a törvényalkotó elsődlegesen a szabálysértési szankcionálás és a helyi közösségek szintjén kívánta kezelni a hajléktalansággal kapcsolatos különböző helyzeteket". Az Ab azonban nem tartja összeegyeztethetőnek az alaptörvénnyel - ezen belül a jogállamisággal és a hajléktalanok méltóságával - a lakhatási szegénység és az ahhoz kapcsolódó magatartások, például a guberálás kriminalizálását.
"A lakhatási szegénység - és az azzal szoros összefüggésben álló guberálás - létállapot, amely a közösség számára is szociális kötelezettségeket teremt. A hajléktalan életvitel társadalomra veszélyesség hiányában nem büntethető. (...) A jog eszközei önmagukban nem alkalmazhatóak hatékonyan arra, hogy a közösséget +védjék+ a lakhatási szegénység és az azzal járó körülmények látványától" - áll a Kúria határozatában.
Az Ab által megfogalmazott követelmény, hogy a hajléktalan személy nem rekeszthető ki a települések, egyes önkormányzatok illetékességi területének egészéből, sőt egyes összefüggő településrészekből sem, hiszen az ilyen szabályozás a hajléktalan embert, a hajléktalanságot sújtaná. Továbbá a szabályozásnak kellően pontosnak kell lennie, nem megengedhetőek a helyi jogalkotásban az olyan megfogalmazások, amelyek bizonytalanná teszik annak a közterületnek a lehatárolását, relativizálják a tilalmazott közterület kiterjedését, amelyen a hajléktalan ember életvitelszerű tartózkodásával szabálysértést követ el.
A Kúria osztotta az ombudsman álláspontját a tekintetben, hogy a szabálysértési törvény felhatalmazó rendelkezéseit megszorítóan kell értelmezni, ez pedig azt jelenti, hogy "a közterületen való életvitelszerű tartózkodás csak ott lehet tilalmazott - teret engedve ezzel a szabálysértési eljárásnak és a szankció esetleges alkalmazásának -, ahol a védendő értékek kifejezetten, tényszerűen igazolhatóan érvényesülést kívánnak, (...) ahol az életvitelszerű tartózkodás és az azzal szükségképpen, elkerülhetetlenül együtt járó körülmények kifejezetten összeegyeztethetetlenek a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelmének szempontjaival."
A Kúria az önkormányzattal egyetértve elutasította az indítványnak azt a részét, amely kifogásolta, hogy a több mint 70 fővárosi kezelésű aluljáró közül 34-ben megtiltották a hajléktalanok életvitelszerű tartózkodását. A Kúria szerint ezek fizikai jellege indokolja zavartalan megközelíthetőségüket, illetve a biztonságos kijutást, továbbá nem egyeztethető össze rendszeres, tömeges használatuk és a közbiztonság garantálhatósága az életvitelszerű lakhatással.
Ugyanakkor a Kúria az indítvány alapján megsemmisítette a vitatott rendelet 1. melléklet 8. pontját, amely a parkolási rendeletre utalva tiltja ki a hajléktalan embereket, ami a szabálysértési törvény felhatalmazásának kereteit meghaladja, továbbá az egyértelműség követelményének sem tesz eleget.
A Kúria önkormányzati tanácsa a szabálysértési törvény felhatalmazó rendelkezését "a Fővárosi Közgyűlés jogalkotói jogkörének korlátozottságára tekintettel alkotmányosan aggályosnak ítélte, ezért ebben a körben az Alkotmánybírósághoz fordult", és erre tekintettel az indítvány egyes vonatkozásait elkülönítette, amelyekről majd az Ab döntése után határoz.
A Kúria szeptember 9-ei keltezésű határozata a Magyar Közlöny október 30-ai számában jelent meg, és ez év végéig ad határidőt a fővárosnak a döntés végrehajtására, tekintettel az október 12-ei helyhatósági választásokra és a jogalkotás időigényére.
forrás : MTI
Az ombudsman a tavaly decemberi "Budapest főváros közigazgatási területén a közterületek azon részének kijelöléséről, ahol az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenesnek minősül" elnevezésű fővárosi közgyűlési rendelet törvényességi felülvizsgálatát és több rendelkezésének megsemmisítését kérte a legfelsőbb bírói fórumtól, mert álláspontja szerint a rendelet túllépi a 2012-es szabálysértési törvény felhatalmazásának kereteit.
Az alapvető jogok biztosa szerint a törvényi felhatalmazás korlátja, hogy a tiltott zónák kijelölésére kizárólag a szabálysértési törvényben meghatározott védendő értékekhez, célokhoz kötötten, azaz a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében van lehetőség. Továbbá az önkormányzat nem tilthatja meg az egész közterületen, csak annak meghatározott részein az életvitelszerű tartózkodást.
A Fővárosi Önkormányzat a kúriai eljárásban megalapozatlannak minősítette az ombudsman indítványát, és kérte annak elutasítását. Hivatkozott többek között arra, hogy csak a legforgalmasabb közlekedési csomópontoknál rendeltek el tilalmat, a fővárosban pedig 6500 férőhelyet tartanak fenn azért, hogy az arra rászoruló embereknek ne kelljen közterületeken életvitelszerűen tartózkodniuk.
A Kúria döntése szerint az ombudsman indítványa részben megalapozott.
A Kúria önkormányzati tanácsa döntésének indokolásában kimondta: a szabálysértési törvény felhatalmazó rendelkezéseinek keretét túllépő önkormányzati szabályozás formai törvénysértést és a norma megsemmisítését eredményezi.
A Kúria határozata szerint megállapítható, hogy "a törvényalkotó elsődlegesen a szabálysértési szankcionálás és a helyi közösségek szintjén kívánta kezelni a hajléktalansággal kapcsolatos különböző helyzeteket". Az Ab azonban nem tartja összeegyeztethetőnek az alaptörvénnyel - ezen belül a jogállamisággal és a hajléktalanok méltóságával - a lakhatási szegénység és az ahhoz kapcsolódó magatartások, például a guberálás kriminalizálását.
"A lakhatási szegénység - és az azzal szoros összefüggésben álló guberálás - létállapot, amely a közösség számára is szociális kötelezettségeket teremt. A hajléktalan életvitel társadalomra veszélyesség hiányában nem büntethető. (...) A jog eszközei önmagukban nem alkalmazhatóak hatékonyan arra, hogy a közösséget +védjék+ a lakhatási szegénység és az azzal járó körülmények látványától" - áll a Kúria határozatában.
Az Ab által megfogalmazott követelmény, hogy a hajléktalan személy nem rekeszthető ki a települések, egyes önkormányzatok illetékességi területének egészéből, sőt egyes összefüggő településrészekből sem, hiszen az ilyen szabályozás a hajléktalan embert, a hajléktalanságot sújtaná. Továbbá a szabályozásnak kellően pontosnak kell lennie, nem megengedhetőek a helyi jogalkotásban az olyan megfogalmazások, amelyek bizonytalanná teszik annak a közterületnek a lehatárolását, relativizálják a tilalmazott közterület kiterjedését, amelyen a hajléktalan ember életvitelszerű tartózkodásával szabálysértést követ el.
A Kúria osztotta az ombudsman álláspontját a tekintetben, hogy a szabálysértési törvény felhatalmazó rendelkezéseit megszorítóan kell értelmezni, ez pedig azt jelenti, hogy "a közterületen való életvitelszerű tartózkodás csak ott lehet tilalmazott - teret engedve ezzel a szabálysértési eljárásnak és a szankció esetleges alkalmazásának -, ahol a védendő értékek kifejezetten, tényszerűen igazolhatóan érvényesülést kívánnak, (...) ahol az életvitelszerű tartózkodás és az azzal szükségképpen, elkerülhetetlenül együtt járó körülmények kifejezetten összeegyeztethetetlenek a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelmének szempontjaival."
A Kúria az önkormányzattal egyetértve elutasította az indítványnak azt a részét, amely kifogásolta, hogy a több mint 70 fővárosi kezelésű aluljáró közül 34-ben megtiltották a hajléktalanok életvitelszerű tartózkodását. A Kúria szerint ezek fizikai jellege indokolja zavartalan megközelíthetőségüket, illetve a biztonságos kijutást, továbbá nem egyeztethető össze rendszeres, tömeges használatuk és a közbiztonság garantálhatósága az életvitelszerű lakhatással.
Ugyanakkor a Kúria az indítvány alapján megsemmisítette a vitatott rendelet 1. melléklet 8. pontját, amely a parkolási rendeletre utalva tiltja ki a hajléktalan embereket, ami a szabálysértési törvény felhatalmazásának kereteit meghaladja, továbbá az egyértelműség követelményének sem tesz eleget.
A Kúria önkormányzati tanácsa a szabálysértési törvény felhatalmazó rendelkezését "a Fővárosi Közgyűlés jogalkotói jogkörének korlátozottságára tekintettel alkotmányosan aggályosnak ítélte, ezért ebben a körben az Alkotmánybírósághoz fordult", és erre tekintettel az indítvány egyes vonatkozásait elkülönítette, amelyekről majd az Ab döntése után határoz.
A Kúria szeptember 9-ei keltezésű határozata a Magyar Közlöny október 30-ai számában jelent meg, és ez év végéig ad határidőt a fővárosnak a döntés végrehajtására, tekintettel az október 12-ei helyhatósági választásokra és a jogalkotás időigényére.
forrás : MTI
Megsemmisítette a Kúria a fővárosi hajléktalan rendelet egyes pontjait
Idén 134 alkotást neveztek a dokumentumfilmes kategóriába, amelyből az amerikai filmakadémia végül kiválasztja az Oscar-díjas munkát.
A nevezettek közül még számos filmet vetíteni kell Los Angelesben vagy New Yorkban ahhoz, hogy hivatalosan is eleget tegyenek az Oscar-szabályzatnak. Azokat a filmeket, amelyek nem teljesítik a követelményeket, kizárják a versengésből - ismertette a Deadline.com hollywoodi portál a hétvégén.
A napokban közzétett listán szerepel a másként gondolkodó kínai művészről szóló Ai Weiwei: The Fake Case című dán-kínai-brit film, a titkos dokumentumokat kiszivárogtató Edward Snowdenről készült CitizenFour és a James Cameron tengermélyi kutatásait dokumentáló James Cameron’s Deepsea Challenge is. Oscarra pályázik az amerikai-francia koprodukciós Jodorowsky’s Dune, amely Alejandro Jodorowsky ambiciózus vállalkozásáról számol be, felelevenítve, hogyan készült a chilei kultrendező a Dűne című film forgatására, amely végül nem valósulhatott meg. A Wim Wenders és Juliano Ribeiro Salgado rendezésében született The Salt of the Earth címe is olvasható a listán. A produkció annak a Sebastiano Salgadónak az életét és munkáit mutatja be, aki az elmúlt negyven évben végigfotózta a világot fontos történelmi pillanatokat megörökítve. Az Oscar-nevezettek között van Orlando von Einsiedel Virunga című munkája is, amely a vadőrök vadorzókkal folytatott küzdelmét mutatja be a kongói Virunga Nemzeti Parkban, ahol a gorillák élnek. A brit dokumentumfilm körül Leonardo DiCaprio bábáskodott executive producerként.
A dokumentumfilmes mezőnyből decemberre választja ki a filmakadémia azt a 15 filmet, amelyből később öt kerül az Oscar-jelöltek közé. Az Oscar-jelöléseket január 15-én jelentik be. A 87. Oscar-díjátadó gálát 2015. február 22-én tartják a Los Angeles-i Dolby Színházban.
http://deadline.com/2014/10/oscars-best-documentary-feature-submissions-1201269055/
forrás : MTI
Oscar-díj - 134 dokumentumfilm indul az Oscar-jelölésért
Határozati javaslatban kezdeményezi Szabó Tímea független képviselő, hogy a kormány és az internetszolgáltatók dolgozzanak ki egy olyan széles sávú, de nem korlátlan internetelérést biztosító, ingyenes alapcsomagot, amelyik egy éven belül minden háztartásba eljut.
Az Együtt-PM társelnöke hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy ezt például a távközlési különadó leírásával és uniós támogatások bevonásával lehetne finanszírozni.
Javaslatot tesznek arra is, hogy wifi routerek kiépítésével a szegényebb régiók nagyobb lakótelepein hogyan lehetne az ingyenes internetet elterjeszteni - közölte.
forrás: MTI
Ingyenes internetet javasol az Együtt-PM-es Szabó Tímea
Orbán Viktor először számította el magát - olvasható a Der Standard című liberális osztrák lap hétfői számában megjelent véleménycikkben.
Az új adó ellen demonstrálók egyik jelmondatát idézve a szerző azt írja, a növekvő utcai tiltakozások megakadályozták, hogy Magyarországon felhúzzák a "digitális vasfüggönyt".
A kommentár szerint Orbán új adótervezete kirángatta az embereket az apátiából. Kiemeli: eddig vidéken nem érdeklődtek a politika iránt, most viszont nem csak a fővárosban, hanem tíz vidéki nagyvárosban is tiltakoztak az internetadó ellen. Miközben Orbán Viktor növelte hatalmát, olyan korlátokba ütközött, amelyekre nem számított, hiszen máról holnapra egy nehezen kontrollálható ellenzékkel találta szembe magát. A szerző megjegyzi: de a miniszterelnökre nem jellemző, hogy feladná, 2015 elején újra foglalkozik majd a kérdéssel, mint ahogyan bírálói is folytatják a tiltakozást.
http://derstandard.at/2000007608935/Orban-und-sein-digitaler-Eiserner-Vorhang
Az internetadó Magyarországon: Orbán, a szalámi-taktikus című, A Spiegel Online német hírportálon megjelent írásában Keno Verseck kiemelte: Orbán Viktor ugyan visszavonta az adó tervét, de egyes megfigyelők helyzetértékelésével ellentétben "koránt sem gyengült meg". A kormányfő már többször alkalmazta a "halogatás" eszközét azzal a céllal, hogy "elerőtlenítsen hangos tiltakozást".
Néhány napig úgy tűnt, hogy "inog Orbán Viktor hatalma", de a miniszterelnök végül egy "taktikai trükk" sikeres alkalmazásával "behúzta a vészféket", hiszen pénteki rádióinterjújában bejelentette, hogy egyelőre nem vezetik be az adót, de meg is indokolta az adó szükségességét és jelezte, hogy nem tett le a tervről.
A "visszavonulás" azonnal eredményre vezetett, hiszen a péntek esti budapesti tüntetésen már csak néhány ezren jelentek meg. - írta Verseck, megjegyezve, hogy Orbán Viktor a politikai karrierje során "soha nem fogadott el vereséget, és ritkán kötött kompromisszumot vagy hajolt meg miniszterelnökként az utca nyomása alatt".
Hozzátette: a médiatörvény és az ország "antidemokratikus átépítése" elleni tüntetések elhaltak, a felsőoktatási tandíj elleni diákmozgalmat pedig Orbán "a halogatás taktikájával megbénította", míg "a jogállamiság szempontjából aggályos" törvényekre irányuló uniós bírálatokra "kozmetikai változtatásokkal" választolt.
http://www.spiegel.de/politik/ausland/internetsteuer-in-ungan-orban-zieht-die-notbremse-a-1000485.html
Az összes vezető pozsonyi lap beszámolt arról, hogy Magyarországon legalábbis egyelőre nem kerül bevezetésre az internetadó, két újság - a liberális Sme és a magyar nyelvű Új Szó - hétfőn kommentárt is közölt a témáról.
"Úgy tűnik, Orbán a legváratlanabb helyen lőtt túl a célon" - vélekedik az "Orbánisztán határai" című hétfői cikkében Roman Pataj, a liberális pozsonyi Sme szerzője, aki szerint semmilyen más intézkedés sem mozgósította annyira a "magyar választók kritikus tömegét" , mint éppen az "internetadó emelése", amit már nem néztek el neki.
A Sme írása szerint a történteknek két tanulsága van. Az egyik, az, hogy minden társadalom számára létezik egy olyan határ, amelyet senki sem léphet át, és jó, hogy a "veszélyes Orbánnak" megmutatták a magyarok, hogy hol ez a határ. Az ügy másik tanulsága már nem ennyire felemelő - jegyzi meg a szerző - mert a lakossági tiltakozások intenzitása az internetadó esetében "Orbán más, sokkal veszélyesebb tetteivel" összehasonlítva azt az üzenetet is hordozhatja, hogy "tedd amit akarsz, csak a pénzünkhöz ne nyúlj." Ez utóbbi viszont "nem lenne nagy nyereség" - teszi hozzá a kommentár írója.
"Eposzba illő vargabetűket csinált a magyar kormány a múlt héten az internetadóval" - vélekedik az Új Szó hétfői számában megjelent, "A netadó nem kell félnetek jó lesz" című kommentárjában a magyar nyelvű pozsonyi lap kommentátora, Veres István. Orbán Viktor pénteki bejelentése a szerző szerint nem azt jelenti, hogy nem lesz internetadó, hanem csak azt, hogy később és talán más néven vezetik majd be.
Az Új Szó cikke szerint az internetadóval "Orbán már megint történelmet ír, mert meglépte azt amit eddig sehol és senki nem mert". Rámutatott: lassan Magyarországon kívül is fel kell készülni az internetadóra, mert azon "ilyen vagy olyan formában, de máshol is el fognak gondolkodni."
http://komentare.sme.sk/c/7472137/hranice-pre-orbanistan.html?ref=njct
forrás : MTI
A Der Standard, a Spiegel Online, a Sme és az Új Szó az internetadóról
A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) szerint súlyos következményekkel járna a vasárnapi nyitva tartás korlátozását előíró törvénymódosító javaslat megszavazása, mert elbocsátásokat és bércsökkenést eredményezne - közölte a szervezet az MTI-vel hétfőn.
A vasárnapi zárva tartás bevezetésével azonnali elbocsátások várhatóak, mert a munkaidőalap 12-14 százalékkal csökken, aminek következtében legalább 35 ezer munkavállaló feleslegessé válik - tudatta a szervezet.
A szövetség szerint 7,4 százalékos munkanélküliség mellett nem szabad olyan szabályokat hozni, amelyek a kereskedelemben dolgozó mintegy 530 ezer alkalmazottból és a kapcsolódó iparágakban - logisztika, üzemeltetés - dolgozók körében minimum 15-20 ezer ember elbocsájtásával járna, és további 15-20 ezret hátrányosan érintene. A közlemény idézi Gyalay-Korpos Gyulát, az MBSZ elnökét, aki elmondta: a kieső vasárnappal az elbocsátás és bércsökkenés vegyesen fordul majd elő.
Megjegyzik, hogy a vasárnapi nyitva tartás megszűnésével további forgalomcsökkenés várható, és érzékelhetően csökkenni fognak a járulék- és adóbevételek.
A vendéglátó egységek esetében a vasárnapi bevétel pótolhatatlanul kiesne - írták.
Az MBSZ diszkriminatívnak, működésképtelennek nevezte azt a félmegoldást, hogy a 400 négyzetméternél kisebb alapterületű üzleteket nem érintené a korlátozás.
Mint írták, a vasárnapi zárva tartás ellentétes a kormány által meghirdetett munkahely-teremtési programmal is, ráadásul a piacok és egyéb vásárok nyitva tartását nem szabályozza a jelenlegi indítvány, ezzel pedig a feketegazdaság erősödne meg.
Az MBSZ adatai szerint jelenleg 59 600-an dolgoznak 7 540 olyan üzletben, amely bevásárlóközpontokban található. Ezen felül 53 ezren állnak alkalmazásban 2 650 hipermarketben lévő üzletben.
A KDNP pénteken közölte: megfelelő megoldásnak tartaná, ha a hét utolsó napján - néhány kivétellel - csak a családi vállalkozások üzletei lehetnének nyitva.
A KDNP közleménye szerint a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete támogatta kezdeményezésüket, amely "a többség elvárásainak megfelel a munkavállalói és a fogyasztói oldal részéről is".
A Magyar Nemzet információi szerint jövő március elsejétől a hét utolsó munkaszüneti napján nem tarthatnának nyitva a bevásárlóközpontok és a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek. A korlátozás alól mentesülnének a dohányboltok, a gyógyszertárak és a benzinkutak, valamint az újság- és virágárusok, míg a pékáruboltok külön szabályok alapján nyitva lehetnének vasárnap is. Ezek a szaküzletek vasárnaponként délig fogadhatnák a vásárlókat.
forrás : MTI
A vasárnapi zárva tartás bevezetésével azonnali elbocsátások várhatóak, mert a munkaidőalap 12-14 százalékkal csökken, aminek következtében legalább 35 ezer munkavállaló feleslegessé válik - tudatta a szervezet.
A szövetség szerint 7,4 százalékos munkanélküliség mellett nem szabad olyan szabályokat hozni, amelyek a kereskedelemben dolgozó mintegy 530 ezer alkalmazottból és a kapcsolódó iparágakban - logisztika, üzemeltetés - dolgozók körében minimum 15-20 ezer ember elbocsájtásával járna, és további 15-20 ezret hátrányosan érintene. A közlemény idézi Gyalay-Korpos Gyulát, az MBSZ elnökét, aki elmondta: a kieső vasárnappal az elbocsátás és bércsökkenés vegyesen fordul majd elő.
Megjegyzik, hogy a vasárnapi nyitva tartás megszűnésével további forgalomcsökkenés várható, és érzékelhetően csökkenni fognak a járulék- és adóbevételek.
A vendéglátó egységek esetében a vasárnapi bevétel pótolhatatlanul kiesne - írták.
Az MBSZ diszkriminatívnak, működésképtelennek nevezte azt a félmegoldást, hogy a 400 négyzetméternél kisebb alapterületű üzleteket nem érintené a korlátozás.
Mint írták, a vasárnapi zárva tartás ellentétes a kormány által meghirdetett munkahely-teremtési programmal is, ráadásul a piacok és egyéb vásárok nyitva tartását nem szabályozza a jelenlegi indítvány, ezzel pedig a feketegazdaság erősödne meg.
Az MBSZ adatai szerint jelenleg 59 600-an dolgoznak 7 540 olyan üzletben, amely bevásárlóközpontokban található. Ezen felül 53 ezren állnak alkalmazásban 2 650 hipermarketben lévő üzletben.
A KDNP pénteken közölte: megfelelő megoldásnak tartaná, ha a hét utolsó napján - néhány kivétellel - csak a családi vállalkozások üzletei lehetnének nyitva.
A KDNP közleménye szerint a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete támogatta kezdeményezésüket, amely "a többség elvárásainak megfelel a munkavállalói és a fogyasztói oldal részéről is".
A Magyar Nemzet információi szerint jövő március elsejétől a hét utolsó munkaszüneti napján nem tarthatnának nyitva a bevásárlóközpontok és a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek. A korlátozás alól mentesülnének a dohányboltok, a gyógyszertárak és a benzinkutak, valamint az újság- és virágárusok, míg a pékáruboltok külön szabályok alapján nyitva lehetnének vasárnap is. Ezek a szaküzletek vasárnaponként délig fogadhatnák a vásárlókat.
forrás : MTI
Bevásárlóközpotnok szövetsége: súlyos következményekkel járna a vasárnapi zárva tartás
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)