A lelkifurdalástól gyötörve ötven év után adott vissza egy Pompejiből ellopott régiséget egy olasz származású kanadai nő.
A ma hetvenes éveiben járó montreali asszony hajdan a nászútja során dugta a retiküljébe az ókori itáliai romváros egy apró darabkáját, egy terrakotta antefixet, kúpcserépsorok végződését takaró ereszdíszt.
A bűnbánó "régiségtolvaj" Olaszországba visszatérve, könnyek közt adta át október végén a pompeji műemlékvédelmi hatóságoknak a dísztárgyat, amelyet jó állapotban megőrzött.
A rendőrség műkincsvédelmi osztályának nápolyi vezetője azt mondta, hogy az eset precedens nélküli, még nem fordult elő, hogy valaki a lelkiismeret-furdalás súlya alatt adott volna vissza egy eltulajdonított tárgyat.
Bár az elcsent régiség értéke önmagában nem különösebben nagy, az része volt a két pompeji színházat összekötő egykori hatalmas előcsarnok, a quadriporticus díszeinek - idézte Carmine Elefante századost a BBC.
A nőt nem büntették meg, a hatóságok inkább azt remélik, hogy példáját mások is követik.
És
http://www.bbc.com/news/world-europe-29854691
A ma hetvenes éveiben járó montreali asszony hajdan a nászútja során dugta a retiküljébe az ókori itáliai romváros egy apró darabkáját, egy terrakotta antefixet, kúpcserépsorok végződését takaró ereszdíszt.
A bűnbánó "régiségtolvaj" Olaszországba visszatérve, könnyek közt adta át október végén a pompeji műemlékvédelmi hatóságoknak a dísztárgyat, amelyet jó állapotban megőrzött.
A rendőrség műkincsvédelmi osztályának nápolyi vezetője azt mondta, hogy az eset precedens nélküli, még nem fordult elő, hogy valaki a lelkiismeret-furdalás súlya alatt adott volna vissza egy eltulajdonított tárgyat.
Bár az elcsent régiség értéke önmagában nem különösebben nagy, az része volt a két pompeji színházat összekötő egykori hatalmas előcsarnok, a quadriporticus díszeinek - idézte Carmine Elefante századost a BBC.
A nőt nem büntették meg, a hatóságok inkább azt remélik, hogy példáját mások is követik.
És
http://www.bbc.com/news/world-europe-29854691
Ötven év után adott vissza egy ellopott pompeji régiséget egy kanadai turista
Csalódottan jelentette be a görög kulturális minisztérium a héten, hogy nem találják a Nagy Sándor korához köthető észak-görögországi monumentális temetkezési helyen, a feltárás alatt álló Amphipoliszban a lázasan keresett negyedik termet, a feltételezett sírkarmát, ahol egy magas rangú ókori személyiségnek, leginkább a nagy makedón hódító egyik családtagjának - esetleg magának az ókori uralkodónak - a földi maradványait remélték felfedezni.
Lina Mendoni, a kulturális minisztérium főigazgatója szerint a majdnem üresen talált harmadik kamra az utolsó, onnan nem vezet átjáró sehova. A régészek azért reménykedtek egy negyedik, koporsót tartalmazó sírkamrában, mert a falban találtak egy nyílást, de arról kiderült, hogy csak egy korábban eltávolított márványgerenda üres helye.
Az amphipoliszi régészeti múzeumban tartott sajtótájékoztatóján a főigazgató egyben megerősítette, hogy a temetkezési helyet sírrablók valamikor kifosztották, ami ugyanakkor szerinte annak jele, hogy mégis csak egy jelentős személyiséget temethettek oda. Hangoztatta, hogy noha az ásatások zsákutcába jutottak, a feltárt temetkezési hely "rendkívül fontos, nemcsak a régió és Makedónia, hanem az egész régészet és történettudomány számára". Szerinte a lelőhelyet és az ott talált leleteket "talán 10-15 éven át is tanulmányozni fogja a tudományos közösség".
A kudarc ellenére a régészek folytatják az ásást, immár lefelé, abban a reményben, hogy mélyen a harmadik kamra alatt esetleg mégis megtalálják a keresett koporsót.
Van, aki úgy véli, hogy a harmadik kamra lehetett a végső nyughelye valakinek, de onnan sírrablók elvitték az emberi maradványokat. Mások szerint az sem biztos, hogy a sírt valaha is befejezték vagy használatba vették.
A görög régészek 2012-ben kezdték feltárni az Amphipoliszhoz közeli területet, és idén augusztusban találták meg a temetkezési hely bejáratát. A titokzatos sírhely a legnagyobb, amelyet eddig Görögországban találtak, feltárásán augusztus közepe óta dolgoznak nagy erőkkel. A kutatók eddig két szfinxet, egy ritka motívumú monumentális mozaikpadlót, egy ötméteres oroszlánszobrot és két kariatidát találtak.
A sír keletkezési idejét a Kr.e. 4. század utolsó negyedére teszik a régészek, amiből sokan arra következtetnek, hogy gazdája Nagy Sándor belső köreibe tartozó, fontos személy lehetett.
Az elmúlt négy évben Görögország nagyjából 600 ezer eurót (184 millió forint) fektetett az ásatási munkálatokba. A görög és külföldi szakértők szerint a temetkezési helyen feltárt leletek hatalmas értékkel bírnak és jelentős hatással lesznek az ország turistaforgalmára a következő években.
(Forrás:http://www.theamphipolistomb.com/
http://greece.greekreporter.com/2014/10/29/ministry-of-culture-hopes-for-a-4th-underground-vault-in-amphipolis-tomb/
http://www.dailymail.co.uk/sciencetech/article-2815983/Have-archaeologists-come-dead-end-No-remains-discovered-Alexander-Great-era-tomb-experts-hope-burial-room-hidden-ground.html)
Lina Mendoni, a kulturális minisztérium főigazgatója szerint a majdnem üresen talált harmadik kamra az utolsó, onnan nem vezet átjáró sehova. A régészek azért reménykedtek egy negyedik, koporsót tartalmazó sírkamrában, mert a falban találtak egy nyílást, de arról kiderült, hogy csak egy korábban eltávolított márványgerenda üres helye.
Az amphipoliszi régészeti múzeumban tartott sajtótájékoztatóján a főigazgató egyben megerősítette, hogy a temetkezési helyet sírrablók valamikor kifosztották, ami ugyanakkor szerinte annak jele, hogy mégis csak egy jelentős személyiséget temethettek oda. Hangoztatta, hogy noha az ásatások zsákutcába jutottak, a feltárt temetkezési hely "rendkívül fontos, nemcsak a régió és Makedónia, hanem az egész régészet és történettudomány számára". Szerinte a lelőhelyet és az ott talált leleteket "talán 10-15 éven át is tanulmányozni fogja a tudományos közösség".
A kudarc ellenére a régészek folytatják az ásást, immár lefelé, abban a reményben, hogy mélyen a harmadik kamra alatt esetleg mégis megtalálják a keresett koporsót.
Van, aki úgy véli, hogy a harmadik kamra lehetett a végső nyughelye valakinek, de onnan sírrablók elvitték az emberi maradványokat. Mások szerint az sem biztos, hogy a sírt valaha is befejezték vagy használatba vették.
A görög régészek 2012-ben kezdték feltárni az Amphipoliszhoz közeli területet, és idén augusztusban találták meg a temetkezési hely bejáratát. A titokzatos sírhely a legnagyobb, amelyet eddig Görögországban találtak, feltárásán augusztus közepe óta dolgoznak nagy erőkkel. A kutatók eddig két szfinxet, egy ritka motívumú monumentális mozaikpadlót, egy ötméteres oroszlánszobrot és két kariatidát találtak.
A sír keletkezési idejét a Kr.e. 4. század utolsó negyedére teszik a régészek, amiből sokan arra következtetnek, hogy gazdája Nagy Sándor belső köreibe tartozó, fontos személy lehetett.
Az elmúlt négy évben Görögország nagyjából 600 ezer eurót (184 millió forint) fektetett az ásatási munkálatokba. A görög és külföldi szakértők szerint a temetkezési helyen feltárt leletek hatalmas értékkel bírnak és jelentős hatással lesznek az ország turistaforgalmára a következő években.
(Forrás:http://www.theamphipolistomb.com/
http://greece.greekreporter.com/2014/10/29/ministry-of-culture-hopes-for-a-4th-underground-vault-in-amphipolis-tomb/
http://www.dailymail.co.uk/sciencetech/article-2815983/Have-archaeologists-come-dead-end-No-remains-discovered-Alexander-Great-era-tomb-experts-hope-burial-room-hidden-ground.html)
bulvár
,
építkezés
,
érdekesség
,
piramis
Talán nem is létezik a rejtélyes negyedik sírkamra Amphipoliszban
A nyolcszázezer dolláros kikiáltási ár helyett 1,9 millió dollárért (467 millió forint) kelt egy 16 éve lakatlan szellemfalu az amerikai Connecticut államban egy internetes árverésen.
A több napig zajló aukciót többször is meghosszabbították, mert az utolsó pillanatban indult igazán emelkedésnek az ár, az utolsó fél órában szökött fel 1,9 millió dollárra az addigi legjobb, 1,2 milliós ajánlatról. Jelenlegi tulajdonosa, egy szállodákat üzemeltető cég, 2,5 millió dollárt fizetett érte 2001-ben.
Ray Schmitt gyáriparos az 1960-as években vásárolt fel nyolc Viktória-korabeli új-angliai házat és épített fel újra gyárai közelében, Johnsonville-ben, hogy turistákat csalogasson a környékre. A viktoriánus műfaluból azonban soha nem lett igazi turistalátványosság, és az elhagyatott épületegyüttest 2001-ben a 10 államban 20 szállodát működtető Meyer Jabara Hotels cég vásárolta meg, hogy üdülő- és pihenőhellyé alakítsa át. Azonban a szállodatársaság tervei sem valósultak meg részben a pénzügyi válság miatt, részben azért, mert a tulajdonosok "ingatlanműködtetőként" nem igazán értettek az ingatlanfejlesztéshez.
A sikeres eheti aukció nyomán egy hónapon belül jöhet létre az adásvételi ügylet - írta a Hartford Courant című helyi lap. Az új tulajdonos nem ismert, és az sem, hogy mi a terve a Viktória királynő korát idéző szellemfaluval.
A New York városától két órányira fekvő Johnsonville szolgált hátteréül a Cuba Gooding Jr. főszereplésével készült Freedom című mozinak, és itt vették fel annak idején Billy Joel River of Dreams című videoklipjét is, ám ezeket leszámítva a majdnem 260 ezer négyzetméteres terület elhagyatottan áll Ray Schmitt 1998-as halála óta.
http://www.courant.com/real-estate/property-line/hc-johnsonville-east-haddam-connecticut-auction-20141030-story.html
A több napig zajló aukciót többször is meghosszabbították, mert az utolsó pillanatban indult igazán emelkedésnek az ár, az utolsó fél órában szökött fel 1,9 millió dollárra az addigi legjobb, 1,2 milliós ajánlatról. Jelenlegi tulajdonosa, egy szállodákat üzemeltető cég, 2,5 millió dollárt fizetett érte 2001-ben.
Ray Schmitt gyáriparos az 1960-as években vásárolt fel nyolc Viktória-korabeli új-angliai házat és épített fel újra gyárai közelében, Johnsonville-ben, hogy turistákat csalogasson a környékre. A viktoriánus műfaluból azonban soha nem lett igazi turistalátványosság, és az elhagyatott épületegyüttest 2001-ben a 10 államban 20 szállodát működtető Meyer Jabara Hotels cég vásárolta meg, hogy üdülő- és pihenőhellyé alakítsa át. Azonban a szállodatársaság tervei sem valósultak meg részben a pénzügyi válság miatt, részben azért, mert a tulajdonosok "ingatlanműködtetőként" nem igazán értettek az ingatlanfejlesztéshez.
A sikeres eheti aukció nyomán egy hónapon belül jöhet létre az adásvételi ügylet - írta a Hartford Courant című helyi lap. Az új tulajdonos nem ismert, és az sem, hogy mi a terve a Viktória királynő korát idéző szellemfaluval.
A New York városától két órányira fekvő Johnsonville szolgált hátteréül a Cuba Gooding Jr. főszereplésével készült Freedom című mozinak, és itt vették fel annak idején Billy Joel River of Dreams című videoklipjét is, ám ezeket leszámítva a majdnem 260 ezer négyzetméteres terület elhagyatottan áll Ray Schmitt 1998-as halála óta.
http://www.courant.com/real-estate/property-line/hc-johnsonville-east-haddam-connecticut-auction-20141030-story.html
A kikiáltási ár több mint kétszereséért kelt el egy connecticuti szellemfalu
Azokon a településeken, ahol meg kell ismételni az október 12-ei önkormányzati választás szavazását, kint maradhatnak a választási plakátok; ezeken a helyeken nem érvényes a plakáteltávolításra vonatkozó szabályozás, mivel még tart a kampányidőszak.
Az önkormányzati és nemzetiségi választáson induló jelölteknek és jelölőszervezeteknek november 11-éig - tehát a szavazásnap utáni 30 napon belül - kell leszedniük a kampány időszakában közterületeken elhelyezett plakátjaikat. Ez az előírás nem vonatkozik azonban az "újrázó" településekre, ahol jogszabálysértés miatt meg kell ismételni a szavazást.
A Nemzeti Választási Iroda jelenlegi adatai szerint 11 települést érint valamilyen (képviselői, polgármesteri, megyei közgyűlési) megismételt önkormányzati választás: Baksot, Pécset, Sumonyt, Ózdot, a főváros XVIII. kerületét, Győrt, Recsket, Jászkisért, Cserhátszentivánt, Látrányt és Szekszárdot.
A megismételt szavazásokat november 9-ére tűzték ki a helyi választási bizottságok. Ez azt jelenti, hogy ezeken a településeken jelenleg is tart a kampányidőszak, egészen a szavazás napjáig.
A többi településen azonban - azokon is, ahol időközi választást kell tartani - a választási plakátokat el kell távolítani november 11-éig. A választási törvény szerint a plakátokat azoknak kell eltávolítaniuk, akik azokat kihelyezték, vagy akinek az érdekében elhelyezték őket.
Ha a hirdetményeket nem távolítják el időben, az önkormányzatoknak kell eljárniuk. Az önkormányzatok a határidő lejárta után maguk is eltávolíthatják a plakátokat, majd ennek költségét kiszámlázhatják.
Az önkormányzati és nemzetiségi választáson induló jelölteknek és jelölőszervezeteknek november 11-éig - tehát a szavazásnap utáni 30 napon belül - kell leszedniük a kampány időszakában közterületeken elhelyezett plakátjaikat. Ez az előírás nem vonatkozik azonban az "újrázó" településekre, ahol jogszabálysértés miatt meg kell ismételni a szavazást.
A Nemzeti Választási Iroda jelenlegi adatai szerint 11 települést érint valamilyen (képviselői, polgármesteri, megyei közgyűlési) megismételt önkormányzati választás: Baksot, Pécset, Sumonyt, Ózdot, a főváros XVIII. kerületét, Győrt, Recsket, Jászkisért, Cserhátszentivánt, Látrányt és Szekszárdot.
A megismételt szavazásokat november 9-ére tűzték ki a helyi választási bizottságok. Ez azt jelenti, hogy ezeken a településeken jelenleg is tart a kampányidőszak, egészen a szavazás napjáig.
A többi településen azonban - azokon is, ahol időközi választást kell tartani - a választási plakátokat el kell távolítani november 11-éig. A választási törvény szerint a plakátokat azoknak kell eltávolítaniuk, akik azokat kihelyezték, vagy akinek az érdekében elhelyezték őket.
Ha a hirdetményeket nem távolítják el időben, az önkormányzatoknak kell eljárniuk. Az önkormányzatok a határidő lejárta után maguk is eltávolíthatják a plakátokat, majd ennek költségét kiszámlázhatják.
Maradhatnak a választási plakátok, ahol tart a kampány, a többit másfél héten belül le kell szedni
A Biztosítás.hu és a Netrisk.hu portál gyorselemzése szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjak emelkednek - közölte a két szakmai portál az MTI-vel a vasárnap hajnalban közzétett, jövő évi tarifák gyorselemzése alapján.
A biztosítási és banki portál, a Biztosítás.hu szerint átlagosan 10 százalék körüli lesz az emelkedés a meghirdetett tarifák alapján. A legtöbb autós emelkedő díjakkal találkozik majd az idei kampányban, ami a portál szerint nem meglepő a tavaly óta töretlen díjemelkedési trendeket figyelembe véve. A portál által idézett adatok szerint az átlagos éves biztosítási díj 2010-ben még mintegy 50 ezer forint volt, ami tavalyra 20 ezer alá esett, és ezen a szinten maradt 2014-ben is.
A Netrisk.hu szerint bár van olyan társaság, amelyik a tavalyi árszint közelében hagyta tarifáit, néhány szereplő átlagosan 15-20 százalékkal is emelte díjait. Az átlagos díjnövekedés mértéke azonban ennél kisebb lehet: az online biztosításközvetítő a kampányban a nála kötött új szerződések átlagdíját 12.500 forint körüli szintre várja, szemben a tavalyi 11.300 forintos mértékkel.
Bizotsítás.hu szerint az idei emelkedés az egyes autósoknak mintegy 1500-2000 forint éves többletköltséget jelenthet átlagosan, de akad olyan biztosító és szegmens is, ahol az emelés ennél jóval nagyobb mértékű, 20-100 százalék közötti lesz. A mostani tarifákkal a díjak emelkedése akár jelentős lendületet is vehet - vélik a Biztosítás.hu szakértői.
A portál szerint az idei kampány legfontosabb kérdése az lesz, hogy a díjemelkedésekkel szembesülő autósok át tudnak-e, illetve át akarnak-e szerződni kedvezőbb díjat kínáló másik biztosítótársasághoz vagy maradnak jelenlegi biztosítójuknál és elfogadják a többletdíjakat.
Ez fogja meghatározni a váltók idei számát, ami tavaly mintegy 300 ezer volt. Az autósok választása eldöntheti, hogy a jövőben a díjemelkedési tendencia hogyan folytatódik - tette hozzá a Biztosítás.hu.
A Netrisk.hu közölte: a díjnövekedést az idén is elsősorban a kármentesen vezető autósok, illetve azok tudják ellensúlyozni, akik egyidejű casco- vagy lakásbiztosítás megkötésével akár jelentős mértékű együttkötési kedvezményt tudnak elérni.
A portál szerint jelentős strukturális változás a korábbi tarifákhoz képest nem tapasztalható, meghatározó hatású új kedvezményt a biztosítók nem alkalmaznak. A nemzetközi szállítmányozással foglalkozó cégek járművei számára az idén megjelent egy új, eurós díjfizetéshez kapcsolódó kedvezmény. A személyautók esetében ugyanakkor az együttkötési kedvezményen kívül idén is elsősorban az éves díj egyösszegű befizetésével, bankszámláról történő fizetéssel, illetve elektronikus kommunikáció vállalásával érhető el a legnagyobb mértékű kedvezmény: ezek mértéke egyenként a 10, de esetenként akár a 25 százalékot is elérheti, ugyanakkor a biztosítók általában 25-50 százalék közötti értéken kedvezményplafont érvényesítenek.
A bónuszbesorolást is érintő kárt okozók továbbra is nem kívánt ügyfélnek számítanak: számos biztosító az ilyenkor megszokott, két szintet érintő bónuszvesztés mellé jelentős, akár 100 százalékot is meghaladó pótdíjat is terhel ezekre az ügyfelekre, akiknek a megajánlott új díja így a korábbinak akár két-háromszorosa is lehet.
A portál közölte, noha néhány biztosító már a kampány kezdetéig megküldte meglévő ügyfeleinek a jövő évre ajánlott díjait, ezeknek a díjértesítő leveleknek törvény szerint november 11-éig - legkésőbb az évforduló előtt 50 nappal - kell megérkezniük az ügyfelekhez, akiknek ezen információk ismeretében legkésőbb december 1-je éjfélig van lehetőségük jelenlegi szerződésük felmondására.
Fontos tudni azt is, hogy a kampányban érintett mintegy 2 millió autós közül azok, akik díjkedvezmény fejében korábban elektronikus kapcsolattartást választottak, a díjértesítőt ne a postaládájukba, hanem a biztosító számára megadott e-mailcímre várják - közölte a Netrisk.hu.
A jogszabályi előírásoknak megfelelően, legkésőbb november 2-ig kell közzétenniük a jövő év január 1-jétől érvényes kgfb-tarifáikat azoknak a biztosító társaságoknak, amelyek az új év első napjától módosítani kívánnak díjaikon. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatai szerint az összes, mintegy 4 millió 167 ezer jármű 52 százaléka, 2 millió 167 ezer kgfb-szerződésének évfordulója továbbra is január 1-je.
forrás: MTI
autó
,
autó-motor
,
biztosítás
Emelkednek a kgfb-díjak
Énekkel és tánccal hívják fel a figyelmet a hospice ellátás fontosságára a világnaphoz kapcsolódva november 4-én egy budapesti bevásárló központban.
Az Allee Bevásárlóközpontban fellép mások mellett Szulák Andrea, Denk Viktória, a B-Cool és a DuDance - közölte a rendezvényt szervező Magyar Hospice-Palliatív Egyesület az MTI-vel.
A hospice az életük végén járó - elsősorban daganatos - betegek humánus gondozását végző szervezet, az emberhez méltó életvégért küzdő mozgalom. A hospice gondozás célja a betegek életminőségének javítása, - testi és lelki szenvedéseik enyhítése, fizikai és szellemi aktivitásuk támogatása - valamint a hozzátartozók segítése a betegség és a gyász terheinek viselésében. Ingyenes segítséget nyújt a betegeknek és családtagjaiknak, függetlenül származásuktól, világnézetüktől és anyagi helyzetüktől. A hospice gondozásban orvosok, nővérek, gyógytornászok, pszichológusok/mentálhigiénikusok, lelkészek, szociális munkások, dietetikusok és képzett önkéntes segítők vesznek részt.
A Magyar Hospice-Palliatív Egyesületet 1995-ben alapították hazai hospice szervezetek. Céljuk az érdekvédelmi feladatok ellátásán túl az ellátás szakmaiságának és minőségének biztosítása, továbbképzések és ismeretterjesztő rendezvények szervezése. Az egyesület nagy súlyt helyez az önkéntes munkára, amelynek egyik célja a társadalmi szolidaritás és felelősségvállalás erősítése a súlyos állapotú betegek méltóságának megőrzésében.
A november 4-i hospice és palliatív ellátás világnap célja felhívni a figyelmet a hospice ellátás fontosságára, valamint a szemléletformálás, hogy a haldoklás és a halál az emberi méltóság megőrzésével mehessen végbe.
Az Allee Bevásárlóközpontban fellép mások mellett Szulák Andrea, Denk Viktória, a B-Cool és a DuDance - közölte a rendezvényt szervező Magyar Hospice-Palliatív Egyesület az MTI-vel.
A hospice az életük végén járó - elsősorban daganatos - betegek humánus gondozását végző szervezet, az emberhez méltó életvégért küzdő mozgalom. A hospice gondozás célja a betegek életminőségének javítása, - testi és lelki szenvedéseik enyhítése, fizikai és szellemi aktivitásuk támogatása - valamint a hozzátartozók segítése a betegség és a gyász terheinek viselésében. Ingyenes segítséget nyújt a betegeknek és családtagjaiknak, függetlenül származásuktól, világnézetüktől és anyagi helyzetüktől. A hospice gondozásban orvosok, nővérek, gyógytornászok, pszichológusok/mentálhigiénikusok, lelkészek, szociális munkások, dietetikusok és képzett önkéntes segítők vesznek részt.
A Magyar Hospice-Palliatív Egyesületet 1995-ben alapították hazai hospice szervezetek. Céljuk az érdekvédelmi feladatok ellátásán túl az ellátás szakmaiságának és minőségének biztosítása, továbbképzések és ismeretterjesztő rendezvények szervezése. Az egyesület nagy súlyt helyez az önkéntes munkára, amelynek egyik célja a társadalmi szolidaritás és felelősségvállalás erősítése a súlyos állapotú betegek méltóságának megőrzésében.
A november 4-i hospice és palliatív ellátás világnap célja felhívni a figyelmet a hospice ellátás fontosságára, valamint a szemléletformálás, hogy a haldoklás és a halál az emberi méltóság megőrzésével mehessen végbe.
Énekkel és tánccal hívják fel a figyelmet a hospice fontosságára a világnapon
Az egészségügy óriási lemaradásban van, amelyet be kell hoznia, ezért is biztosít a kormány a költségvetésen keresztül jövőre több forrást egyebek mellett a háziorvosi rendszerre, a kórházak adósságállományának csökkentésére és a rezidensek ösztöndíjprogramjára is – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára vasárnap Budapesten, sajtótájékoztatón.
A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a csütörtökön közzétett 2015-ös költségvetési javaslat szerint az egészségügy is olyan terület, amely több pénzből gazdálkodhat jövőre. Tovább szeretnénk folytatni a korábbi években elkezdett bérfejlesztést az egészségügyi dolgozók számára – jelentette ki Rétvári Bence.
Hozzátette, hogy az ennek alapját adó egészségügyi termékdíj – közismertebb nevén a chipsadó – szintén szerepel a jövő évi költségvetésben.
Kérdésre válaszolva hozzáfűzte: folyamatosan vizsgálják, hogy mely termékeket tudnák még bevonni az adó hatálya alá.
Az államtitkár a több forráshoz jutó területek között a legfontosabbnak a háziorvosi ellátást nevezte, amelyre jövőre 10,5 milliárd forinttal többet fordítanak. Az intézkedés hátteréről elmondta: abban bíznak, hogy sokakat azok közül, akik most még kórházakban, a különböző járóbeteg-ellátásokban jelennek meg, nemsokára már a háziorvosi rendszeren belül meg tudják gyógyítani. Más országokban sokkal több beteg gyógyítása történik a háziorvosoknál – jegyezte meg.
Rétvári Bence kiemelte, hogy 60 milliárd forintos általános céltartalék szolgálja jövőre a költségvetés intézményeinek adósságrendezését, ezen belül a kórházakét is. Az, hogy pontosan ennek hányadrészét fordítják majd a kórházak adósságainak csökkentésére, csak év közben derül ki, és függ attól is, hogy a kórházak milyen garanciákat vállalnak az adósságuk újratermelődésének elkerülésére – tette hozzá az államtitkár kérdésre válaszolva.
Úgy vélem, ez olyan bőséges keret, hogy nagyon sok kórházon lehet belőle segíteni – szögezte le.
Az államtitkár jelezte, a rezidensek ösztöndíjprogramját is tovább bővítik jövőre: a jelenleg 1700 résztvevőhöz további 700 rezidens csatlakozhat a plusz forrásoknak köszönhetően.
Emellett a légi mentés zavartalan működésének biztosítására plusz 581 millió forintot fordítanak, és az egészségügyi alapnak is 20 milliárd forinttal nő a költségvetési tétele.
A kereszténydemokrata politikust a sajtótájékoztatón pártja javaslatáról is kérdezték a boltok vasárnapi zárva tartásával kapcsolatban. Rétvári Bence elmondta: a javaslattal azokat a nagyáruházakban dolgozókat kívánják védeni, akik nem önszántukból vállalják a vasárnapi munkát, szemben a családi vállalkozásokban dolgozókkal.
A jövő évi költségvetési javaslat szerint egészségügyre 2015-ben 1276,152 milliárd forint jut, 6,5 százalékkal több a 2014. évinél.
A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a csütörtökön közzétett 2015-ös költségvetési javaslat szerint az egészségügy is olyan terület, amely több pénzből gazdálkodhat jövőre. Tovább szeretnénk folytatni a korábbi években elkezdett bérfejlesztést az egészségügyi dolgozók számára – jelentette ki Rétvári Bence.
Hozzátette, hogy az ennek alapját adó egészségügyi termékdíj – közismertebb nevén a chipsadó – szintén szerepel a jövő évi költségvetésben.
Kérdésre válaszolva hozzáfűzte: folyamatosan vizsgálják, hogy mely termékeket tudnák még bevonni az adó hatálya alá.
Az államtitkár a több forráshoz jutó területek között a legfontosabbnak a háziorvosi ellátást nevezte, amelyre jövőre 10,5 milliárd forinttal többet fordítanak. Az intézkedés hátteréről elmondta: abban bíznak, hogy sokakat azok közül, akik most még kórházakban, a különböző járóbeteg-ellátásokban jelennek meg, nemsokára már a háziorvosi rendszeren belül meg tudják gyógyítani. Más országokban sokkal több beteg gyógyítása történik a háziorvosoknál – jegyezte meg.
Rétvári Bence kiemelte, hogy 60 milliárd forintos általános céltartalék szolgálja jövőre a költségvetés intézményeinek adósságrendezését, ezen belül a kórházakét is. Az, hogy pontosan ennek hányadrészét fordítják majd a kórházak adósságainak csökkentésére, csak év közben derül ki, és függ attól is, hogy a kórházak milyen garanciákat vállalnak az adósságuk újratermelődésének elkerülésére – tette hozzá az államtitkár kérdésre válaszolva.
Úgy vélem, ez olyan bőséges keret, hogy nagyon sok kórházon lehet belőle segíteni – szögezte le.
Az államtitkár jelezte, a rezidensek ösztöndíjprogramját is tovább bővítik jövőre: a jelenleg 1700 résztvevőhöz további 700 rezidens csatlakozhat a plusz forrásoknak köszönhetően.
Emellett a légi mentés zavartalan működésének biztosítására plusz 581 millió forintot fordítanak, és az egészségügyi alapnak is 20 milliárd forinttal nő a költségvetési tétele.
A kereszténydemokrata politikust a sajtótájékoztatón pártja javaslatáról is kérdezték a boltok vasárnapi zárva tartásával kapcsolatban. Rétvári Bence elmondta: a javaslattal azokat a nagyáruházakban dolgozókat kívánják védeni, akik nem önszántukból vállalják a vasárnapi munkát, szemben a családi vállalkozásokban dolgozókkal.
A jövő évi költségvetési javaslat szerint egészségügyre 2015-ben 1276,152 milliárd forint jut, 6,5 százalékkal több a 2014. évinél.
Az egészségügyre is több forrás jut 2015-ben
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)