A Digi Kft. átvette a hang- és adatátvitelre is alkalmas frekvenciák használatához és hálózatok üzemeltetéséhez szükséges rádióengedélyt, miután a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) október 16-án aláírta a céggel a hatósági szerződést - közölte az NMHH csütörtökön honlapján.


A Digi Kft. az 1800 megahertzes (MHz) frekvenciatartományban 10 MHz-nyi blokk használati jogát nyerte el húsz évre 10 milliárd forintért az NMHH pályázatán.
  
A szolgáltató október 21-én kapta meg a frekvenciakijelölést, amely alapján az elnyert frekvenciatartományban hang- és adatszolgáltatásra is alkalmas rádióhálózatot telepíthet. A Digi az október 29-én az NMHH-tól átvett rádióengedély birtokában az eddigi három mobilhálózat mellett egy új, negyedik hálózat üzemeltetésére szerzett jogot.

  A közlemény szerint a Digi az elnyert frekvenciasávon versenyképes hang- és adatszolgáltatást nyújtó, országos, megbízható hálózat létrehozását kezdi meg.
  
A közleményben idézik Ryszka Sambor ügyvezető igazgatót, aki az engedély átvételekor elmondta, hogy a társaság célja "a kezdetektől alkalmazott stratégia követése: minőségi szolgáltatás nyújtása fogyasztóbarát árakon." Szavai szerint az új szolgáltatásoknál a legmodernebb technológiát alkalmazva az adatkapcsolat akár 40 megabit/másodperces is lehet majd. A cég, a hosszú távú megtérülésre alapozva, stabilan tartható kedvező árakat kíván kialakítani.
 
 Az NMHH a közleményben hangsúlyozza: a nemzetközi példák is azt mutatják, hogy egy új belépő mobilizálja, felpezsdíti a piacot, fokozza az árversenyt, és új szolgáltatások megjelenését generálja. A szolgáltatók és a szolgáltatások sokszínűsége hozzájárul a fogyasztói jólét és a magyarországi vállalkozások versenyképességének növeléséhez, a fogyasztókért folytatott piaci verseny pedig a szolgáltatások árának csökkenését is eredményezheti.
 
 "Az NMHH és a magyar fogyasztói közösség számára is kiemelten fontos, hogy tovább nőjön az adat- és infokommunikációs szolgáltatások hozzáférhetősége, amely biztosítja az információs javakhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségét" - olvasható a hatóság közleményében.
  
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság összesen 130,6 milliárd forintért értékesítette szélessávú mobil-adatforgalomra alkalmas frekvenciakészletét a májusban kiírt pályázaton, amelynek nyerteseit szeptember 29-én hirdették ki. A Digi Kft. mellett a Magyar Telekom három frekvenciacsomagra nyert használati jogosultságot, összesen 58,65 milliárd forintért, a Telenor egy frekvenciacsomagot kapott 31,725 milliárd forintért, a Vodafone két frekvenciacsomagot nyert el 30,225 milliárd forintért. A szolgáltatók 2034-ig jogosultak használni a frekvenciákat.
  
A Telekom elsőként vette át október 17-én a szükséges engedélyeket, és másnap már használatba is vette az elnyert frekvenciákat.
 
 A másik két szolgáltatóval, a Telenorral és a Vodafone-nal még folynak az egyeztetések.
 
 A hatóságnak a pályázati eredmény közzétételétől számítva 50 napja van  szerződést kötni a nyertes szolgáltatókkal.

Az internetszolgáltatásra jövőre kiterjesztendő távközlési adóra előfizetésenként vezetik be


 a felső határt, amely magánszemély előfizetők esetében 700 forint, nem magánszemély előfizetők esetében 5000 forint lesz, hasonlóan a telefonszolgáltatásoknál már érvényben lévő szabályokhoz - derül ki az Országgyűlésnek csütörtökön beterjesztett 2015. évi költségvetési törvényjavaslatból.

 
Az adó ugyanakkor csökkenthető lesz a megfizetett társasági adóval. A javaslat ebből származóan mintegy 25 milliárd forint költségvetési bevétellel számol.
    A pénzügyi tranzakciós illeték esetében az elektronikus fizetési módok elterjedésének növelése érdekében a bankkártyás vásárlások illetékmentessé válnak, bankkártyánként évi egyszeri illeték megfizetése szükséges.
    Az energiaadó esetén a vonatkozó európai uniós irányelv adta lehetőség kihasználásával visszaigényelhetővé válik az építőanyag-, kerámia- és üveggyártó vállalatok által felhasznált földgáz, villamos energia és szén energiaadója.

A kecsege, a galóca és a vágó durbincs verseng az év hala címért, amelynek odaítéléséről a Magyar Haltani Társaság honlapján szavazhatnak az érdeklődők.


A korábbi győztes nyúldomolykó, kősüllő, széles kárász, menyhal és magyar bucó után most újabb fajok vetélkednek a szavazatokért. Közülük a porcos belső vázú kecsege a világszerte veszélyeztetett tokfélék képviselője. A magyarországi folyókban egyre csökken az állománya, ezért 2014-től már nem fogható, kézre kerülő példányait vissza kell engedni - mondta el Harka Ákos, a szervezet elnöke csütörtökön az MTI-nek.
  
A galóca a Duna vízrendszerének "bennszülött" hala, egyben a világ legnagyobb termetű pisztrángféléje. Magyarországon a Tisza legfelső szakaszán él egy kisebb önfenntartó állománya, másutt csak alkalmilag fordul elő. Ritkasága miatt 1974-től védett, 1996-tól fokozottan védett faj. 2012-ben az év halának választották Ausztriában.
  
A vágó durbincs kis termetű, fogyatkozóban lévő sügérféle, amelynek két közeli rokona, a széles és a selymes durbincs már eddig is oltalom alatt állt. A 2014-től érvényes új halászati szabályozás e védelmet a vágó durbincsra is kiterjesztette.
 
 Harka Ákos felhívta a figyelmet arra, hogy szavazni a társaság honlapján (http://haltanitarsasag.hu) lehet, amely a választható fajok képe mellett információval szolgál azok környezeti igényeiről, hazai elterjedéséről és jelentőségéről is. A szavazás az év utolsó napján zárul, végeredményét 2015. január 1-jén hirdeti ki a Haltani Társaság.
 
 A szervezet honlapján szereplő adatok szerint az október elején meghirdetett versengés jelöltjeit eddig csaknem 2100 szavazattal támogatták az érdeklődők. A népszerűségi listát jelenleg 62 százalékkal a kecsege vezeti, miközben a második helyen álló galóca a voksok 23, a sereghajtó vágó durbincs pedig 15 százalékát kapta.
 
 Az akció célja a Kárpát-medence őshonos halainak ismertebbé tétele, a természeti értékek tudatosítása. Mindhárom jelölt méltó a megtisztelő címre - hangsúlyozta Harka Ákos. Hozzátette, évről-évre horgászok és szakemberek javaslata alapján választják ki a szavazásra érdemes három halat. A szempontok között elsődleges, hogy a hármasból mindig akadjon őshonos, a horgászok által kedvelt, illetve védett hal.

Európa eddigi legátfogóbb számítógépes biztonsági gyakorlatát tartják meg csütörtökön 29 ország mintegy 200 szervezetének és 400 szakemberének részvételével - derül ki az Európai Bizottság közleményéből.



Az Európai Unió Hálózat- és Információbiztonsági Ügynöksége (ENISA) által szervezett Cyber Europe 2014 elnevezésű, egész napos szimulációs gyakorlaton a résztvevők azt tesztelhetik, hogy mennyire készültek fel a kibernetikai támadások elhárítására.
  
A gyakorlaton köz-, illetve magánszférában tevékenykedő szakértők, többek között számítástechnikai biztonsági ügynökségek, hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító nemzeti csoportok, minisztériumok, távközlési vállalatok, energiaszolgáltatók, pénzügyi intézmények és internetszolgáltatók valósághű, nagy léptékű "kiberbiztonsági" helyzetekben tesztelik eljárásmódjaikat és képességeiket.
  
A Cyber Europe2014 a legnagyobb és a legösszetettebb az Európában rendezett ilyen típusú gyakorlatok között. A gyakorlaton több mint 2000, az államok működését és az emberek mindennapi tevékenységét alapjaiban érintő "kibereseményt" kell kezelni. A gyakorlat feladatai között olyan válsághelyzetek megoldása szerepel, mint alapvető jelentőségű energia-, vagy távközlési infrastruktúrák elleni támadások, online szolgáltatások megtagadását célzó akciók, kibernetikai támadási műveletekről szóló hírszerzési jelentések és médiatudósítások kezelése, honlapok megrongálása, bizalmas információk kiszivárogtatása.
  
A Cyber Europe 2014 decentralizált, azaz a tesztfeladatok megoldására a gyakorlatellenőrző központ koordinálásával Európa-szerte egyszerre több központban kerül sor. A gyakorlat során tesztelik az európai szintű műveletiinformáció-megosztást célzó uniós együttműködési eljárásokat is.
  
Az ENISA egy 2013-as jelentésében kiemelte, hogy a fenyegetésforrások egyre kifinomultabb támadásokat indítanak, és egyre fejlettebb eszközöket használnak.
  
Tavaly majdnem egynegyedével nőtt a globális webalapú támadások száma, az adatokkal való visszaélések száma pedig 61 százalékkal emelkedett 2012-höz képest. A nyolc legnagyobb visszaélés mindegyike több tízmilliós nagyságrendű adatveszteséggel járt, és 552 millió személy adatai kerültek illetéktelenek kezébe.

Németországban az internetadó elleni tüntetéssel kapcsolatban közölt kommentárt a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ), a liberális Süddeutsche Zeitung és a Handelsblatt című üzleti lap, és beszámolót közölt a Spiegel Online hírportál.

 
 
A FAZ Magyarország dolga címmel közölte Stephan Löwenstein kommentárját, aki szerint Magyarországon "az egészséges civil társadalom jele", ha több tízezren tüntetnek egy kormányzati intézkedés ellen, amit "egyes túlzások" miatt szükséges rögzíteni. Az pedig, hogy éppen az internethasználat megadóztatása "hajtja a barikádokra" az embereket, a médiumról alkotott felfogásról tanúskodik - tette hozzá, megjegyezve, hogy Németországban párt is alakult, amikor az állam megpróbálta kiterjeszteni szabályait az internetre.
 
  Így "meglehet, hogy az Orbán-kormány bumerángot dobott el, amelyet nehéz lesz elkapni", de a sajtószabadsághoz semmi köze az ügynek" - írta a FAZ szerzője.
   
Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottságnak és partnereinek alapos vizsgálat után akkor kell felemelni a szavukat, ha hatalmi visszaéléssel felpuhítják a demokratikus szabályokat, "ami - és ez éppen elég baj - már előfordult Magyarországon", egy adóügyi vitának viszont azon a szinten kell maradnia, ahová tartozik, vagyis a tagállami politika szintjén.
   
A Handelsblatt című üzleti lap Digitális kőkorszak címmel közölte Hans-Peter Siebenhaar kommentárját, aki kiemelte: a tervezett adó következménye az lehet, hogy nem használhatják korlátlanul az internetet elsősorban a fiatalok és az alacsony jövedelműek, aminek révén tovább növekszik az állami ellenőrzés alatt álló vállalkozások, köztük a közszolgálati műsorszolgáltató befolyása, ennélfogva az internetadó "nem más, mint támadás a sajtó- és az információs szabadság ellen" - fejtette ki.

   Orbán "galád játéka annyira átlátszó, hogy a lakossági ellenállást nem lehet egykönnyen megtörni" - hangsúlyozta. Úgy vélte, Orbán egyre erősebb politikai elszigeteltségbe taszítja az országot, az új adót pedig akár a moszkvai vagy pekingi vezetés is kitalálhatta volna. Orbán nem is titkolja Putyin iránti "csodálatát", pártjában pedig vannak erők, amelyek már az ország EU-tagságát is megkérdőjelezik. Ez "a jobboldali populista politika szinte logikus következménye volna", hiszen "+Orbánisztán+ még nem találta meg a helyét a demokrácia és a szabadság európai értékközösségében" - emelte ki.
    A Süddeutsche Zeitung Elszámítva címmel közölte Cathrin Kahlweit kommentárját, aki hangsúlyozta: Orbán Viktor az utóbbi években azt a benyomást keltette, hogy a nemzetközi konszernektől elvesz, a magyaroknak pedig ad, és megvédi a népet az uniós bürokratáktól és nagybankoktól, az internetadóval viszont a kormány "egyértelműen elszámította magát". Ezúttal úgy tűnik, a miniszterelnök elveszítette az érzékét az iránt, hogy mit lehet keresztülvinni, és nemcsak azokat hívta ki maga ellen, akik "amúgy is elutasítják Európa-ellenes kurzusát", hanem "saját híveit is" - tette hozzá.
   
A Spiegel Online Orbán baja az internetezőkkel címmel közölte Keno Verseck összeállítását, amely szerint Orbán Viktort "hideg zuhanyként érték" a demonstrációk, és egyelőre nem lehet felmérni, hogy azok mennyire veszélyeztethetik hatalmát.
  
 Kifejtette: "egyes megfigyelők máris párhuzamot vonnak a kijevi Európa-Majdan mozgalommal", és az internetadó sokak számára csak alkalom, hogy tiltakozzanak "Orbán-Magyarország" korrupciós ügyei és önkénye ellen, amellyel a kormányzó többség "sorra hozza az antidemokratikus törvényeket és különadókat vezet be".
http://www.spiegel.de/netzwelt/netzpolitik/ungarns-internetsteuer-massenprotest-verunsichert-orbans-partei-a-999917.html
   
Orbán Viktor "rombolási listájának" első helyén a jelek szerint a nyugati demokratikus modell áll - írta csütörtöki elemzésében a The Guardian. A vezető baloldali liberális brit napilap által a "Budapesti ősz: a demokrácia kiüresítése Európa szélén" címmel közölt írás szerint miközben szerte Európában összeomlóban van a politikai osztályba vetett közbizalom, a magyar kormányfő helyzete egyedülállónak mondható: tehetséges, népszerű erős ember, a leghatalmasabb választói mandátummal az Európai Unión belül, akinek nem kell bajlódnia a darabjaira hullott, morális csődhelyzetbe került balközép ellenzékkel.
  
 Számos bírálója szerint azonban Orbán elhíresült romániai beszéde, amelyben a miniszterelnök halottnak nyilvánította a nyugati modellt, és a kínai, az orosz, a török és a szingapúri önkényuralmi rendszereket jelölte meg követendő példaként, a demokrácia kiüresítését jelenti, a pluralizmusra hasonlító látszat megtartásával, de az összes kulcsfontosságú hatalmi eszköz ellenőrzés alá vonásával - áll a The Guardian írásában.
 http://www.theguardian.com/world/2014/oct/29/budapest-viktor-orban-democracy-edge-hungary
  
 A magyarországi internetadó a putyinizmus úri formája - írja Gregor Mayer a Der Standard című liberális osztrák lap budapesti tudósítója. Kommentárjában megjegyzi: a kormányfő úgy érzi, a digitális dzsungelből átláthatatlan veszélyek fenyegetik. A szerző szerint Orbán Viktor igen ravasz, mivel az internetet nem lehet betiltani vagy szűrni, mint Észak-Koreában vagy Iránban, török mintára vezetett be adót, hogy így fossza meg a kisembereket a világhálótól. A hatalmas tüntetési hullámmal, amelyet Orbán Viktor legújabb adója idézett elő, azonban senki nem számolt - véli a cikk szerzője.
http://derstandard.at/2000007475769/Ungarns-Internetsteuer-Gentleman-Putinismus

Az állatorvosok közül olimpiai, világ- és Európa-bajnoki címet nyer, továbbá világversenyeken a nemzeti válogatottal aranyérmet szerzett szövetségi kapitányok emléktábláját avatta fel csütörtökön a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara.



Az István utcai egyetemi központ főterén Sótonyi Péter dékán és Simicskó István sportért felelős államtitkár leplezte le a táblát, amelyen hat név szerepel a sportolóként rendkívül sikeresek listáján, s három állatorvos nyert világversenyt nemzeti csapat szakvezetőjeként.
  
Együttvéve hat olimpiai, nyolc világbajnoki és 11 Európa-bajnoki aranyérem gazdái szerepelnek az emléktáblán, így három vízilabdázó, Konrád János, Sárosi László és Faragó Tamás, két úszó, Hargitay András és Wladár Sándor, valamint a tornász Magyar Zoltán - mondta a dékán, kitérve rá, hogy az olimpiát és Európa-bajnokságot nyert Konrád Jánost betegsége tartotta távol az ünnepségtől, a kétszeres ötkarikás aranyérmes, háromszoros vb- és háromszoros Eb-első Magyar Zoltán pedig külföldi útja miatt nem tudott megjelenni az eseményen.

   Az emléktáblán Faragó Tamás kettős minőségében is szerepel, mivel pólósként olimpiai bajnok lett, szövetségi kapitányként pedig világ- és Európa-bajnoki címig vezette a női válogatottat. Tóth Gyula szintén vb- és Eb-győztes női csapat szakmai irányítója volt, míg Kemény Dénes kapitányként a férfi vízilabda-válogatottal nyert - egy világbajnokság és két Európa-bajnokság mellett - három olimpiát is.

  "Fontos esemény ez, valóban ünnepi pillanat, hiszen egy egyetem állít emléket olyan kiváló embereknek, akik példaképek, s akik nemcsak a sport világában, hanem az állatorvoslás tudományában is maradandót alkottak" - hangsúlyozta ünnepi beszédében Simicskó István.

A Lenovo és a Google bejelentette, hogy lezárult a Motorola Mobility akvizíciója - szerepel a Lenovónak az MTI-hez csütörtökön eljutatott közleményében.



A Lenovo teljes tulajdonú leányvállalatként fogja működtetni a Motorolát, amelynek székhelye Chicagóban marad. A Motorola világszerte 3500 munkavállalót foglalkoztat.

 A Lenovo várakozásai szerint a Motorola márka, a Motorola okostelefon portfóliója, és a tervezett Motorola termékek akvizíciója a világ harmadik legnagyobb okostelefon-gyártójává teszi a Lenovót.
 
Liu Jun, a Lenovo Mobile Business Group elnöke szerint várhatóan több mint 100 millió mobileszközt (okostelefonokat és táblagépeket) adnak el idén, kihasználva a Lenovo vezető piaci pozícióját Kínában, és a Motorola erős jelenlétét a fejlett országokban, köztük az Egyesült Államokban.
 
A Lenovo nagyjából 2,91 milliárd dollárért veszi meg a Motorolát. A vételárból 660 millió dollárt készpénzzel fizettek ki, és 750 millió dollár összértékű Lenovo részvényt adtak át Google-nak. A fennmaradó 1,5 milliárd dollárt hároméves kötelezvény formájában fizeti meg a Lenovo.