forrás: MTI
kép: Máthé Zoltán

A német Günther Oettinger a Handelsblatt című üzleti lapnak elmondta, hogy az uniós jogszabály előkészítésének első szakaszában meg kell határozni a szellemi tulajdonnak az online környezetben használható fogalmát és szabályozni kell a szerzők, alkotók jogait. Ezután következik majd a jogdíjfizetés rendszerének kialakítása, a fő elv pedig az, hogy a magánfelhasználóknak és vállalkozásoknak is fizetni kell a szellemi tulajdon használatáért.
 
    

forrás: MTI - kép:  www.theapricity.com

    
Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője az MTI-nek elmondta: a természetjárás és a parkerdő-gazdálkodás emblematikus helyszínén, a 756 méter magas Pilis-tetőn most átadott kilátó egy meglévő vasbeton geodéziai torony átalakításával jött létre több mint nettó 50 millió forintos beruházásból, amelyet a Pilisi Parkerdő Zrt. felerészben saját, felerészben pályázati forrásból finanszírozott.
    

forrás: MTI - kép: travelo.hu

Navracsics Tibor, Magyarország új uniós biztosa nem minősítette a tervezett internetadóval kapcsolatos vitát kedden az ATV-ben. Annyit mondott, hogy az internet terjedésének akadálytalannak kell lennie, de ebben szerinte a kormányoldal és az ellenzék is egyetért.
    
A november 1-jén hivatalba lépő új Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa az Egyenes beszéd című műsorban kifejtette: az internet felhasználásának, terjedésének lehetőleg akadálytalannak kell lennie. Mindenki számára szabad hozzáférés kell, de ezzel - fogalmazott - túl sok újat nem mond. Szerinte ebben a kormányoldal és az ellenzék is egyetért, a különbség az, hogy az ellenzék szerint a kormányoldal akadályozza ezt a hozzáférést a távközlési adó kiterjesztésével, a kormányoldal viszont úgy gondolja, ez nincs így.    
"Nem dolgom, hogy igazságot tegyek a magyar belpolitika ügyeiben" - mondta Navracsics Tibor, hozzátéve, hogy miniszterként sem szívesen nyilvánított véleményt olyan törvényjavaslatokról, amelyeket még nem fogadott el a parlament.
    

forrás: MTI - kép: www.168ora.hu

Három 280-as Ikarus csuklós buszt és hét Ganz csuklós villamost értékesít a BKV - derül ki a cég honlapján kedden olvasható felhívásból.


  A forgalomból kivont, garancia nélküli villamosok vételára 1 millió 460 ezer forint. A ferencvárosi remízből a vevőnek kell elszállítania a járművet, szétbontásához műszaki feltételeket nem tudnak biztosítani.

 A három csuklós Ikarus 280-as buszért egyenként 480 ezer forintot kell fizetni. A járműveket véglegesen kivonták a forgalomból, műszaki érvényességük lejárt, az egyik vázszerkezete erősen korrodált, a másik kettő kis mértékben bontott.

A 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát bruttó 3 forinttal csökkenti a  Mol Nyrt. szerdán, a gázolajé nem változik – értesült piaci forrásokból az MTI hétfőn.
 

A csökkentéssel a 95-ös benzin literenkénti átlagára 382-383 forintra mérséklődik, a gázolajé 399-400 forint marad. A benzin literenkénti átlagára több éve nem volt 390 forint alatt, legutóbb 2011 szeptemberében kellett 385-389 forintot fizetni az üzemanyagért.   

A Mol legutóbb múlt szerdán változtatott az árakon, akkor a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát bruttó 5 forinttal, a 95-ös benzinét pedig 9 forinttal csökkentette.   

A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. Az autósok 15-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.

A dolgozó nők aránya 2000 és 2011 között 63 százalékról 72 százalékra emelkedett Németországban a munkaképes korúak - a 16 és 64 év közöttiek - körében. A nők foglalkoztatottsága így jóval meghaladta a 65 százalékos uniós átlagot és megközelítette az élen járó skandináv államokat, amelyek közül Svédországban a legnagyobb, 78 százalékos a munkaviszonyban álló nők aránya.

Az IW (Institut der deutschen Wirtschaft) kutatóintézet felmérése szerint mindenekelőtt a részmunkaidőben dolgozó nők száma emelkedett. A vizsgált időszak első felében az volt a jellemző, hogy a nők kényszerből vállalnak részmunkaidős állást, 2006 óta viszont egyre inkább azért választják ezt a típusú foglalkoztatás, mert a részmunkaidős beosztás felel meg leginkább a munkavállalói igényeknek. 2011-ben már csupán 14 százalék volt azoknak a részmunkaidőben foglalkoztatott nőknek az aránya, akik teljes állást vállaltak volna, de nem találtak.

A nők átlagos bruttó órabére 25 százalékkal marad el a férfiakétól, de a különbség nem csak a nemre vezethető vissza. Befolyásolja a fizetést egyebek között a cégnél eltöltött idő, a munkatapasztalat, vagy éppen a vállalat mérete és működési területe. Mindezeket a tényezőket kiszűrve a két nem közötti különbség 11 százalék a fizetésekben - mutatta ki az IW.

A felmérés szerint minél kevesebb időt hagy ki a női munkavállaló gyerekvállalás miatt, annál kevésbé marad el a fizetése az azonos beosztásban dolgozó férfiakétól. Összesen legfeljebb 18 hónapos távollét esetén a különbség már csak 2 százalék - mondta Michael Hüther, az intézet igazgatója. Ezért is kulcskérés a bölcsődei, óvodai hálózat kiépítése - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az intézményrendszer fejlesztésével a nők karrieresélyeit is lehet javítani.

A vezető pozíciókban is emelkedik a nők aránya, de még mindig csak nagyjából 30 százalékos. A vezetőket pedig gyakran a szervezeten beül választják ki, és a nők érvényesülési esélyeit csökkenti a részmunkaidős foglalkoztatás, vagy a pályafutás megszakítása túlságosan hosszú szülési szabadsággal. A politikának ezért a női kvóta törvénybe foglalása helyett inkább a gyermekellátó rendszer fejlesztetésére kell koncentrálni, hogy minél több nő vállalhasson teljes munkaidős állást és minél kevésbé szoruljanak ki a munkaerőpiacról a család miatt - mondta Michael Hüther.