forrás: MTI
kép:  www.erdekesvilag.hu

    



forrás: MTI
kép: Mihádák Zoltán

Elfogadta hétfőn az Európai Unió szakminisztereit tömörítő tanács azt az uniós irányelvet, amely az alternatív üzemanyagtöltő állomások kiépítésének menetrendjét hivatott lefektetni.


Az uniós jogszabályt pár napon belül kihirdetik az EU hivatalos közlönyében, majd 20 nappal később hatályba is lép. Ezt követően az uniós tagállamoknak két évük lesz, hogy benyújtsák az Európai Bizottságnak arra vonatkozó stratégiáikat, hogyan tervezik kiépíteni az alternatív üzemanyaggal, árammal, hidrogénnel vagy földgázzal működő autók utántöltéséhez szükséges alapvető infrastruktúrát. A bizottság a jogszabály szerint segítséget nyújt majd a tagállami tervek összehangolásához.

Az utántöltő hálózatokat típustól függően 2020 és 2030 között kell kiépíteni. A döntést ismertető közlemény szerint például 2020 végére megfelelő infrastruktúrát kell kiépíteni az egész EU-ban ahhoz, hogy az árammal vagy sűrített földgázzal (CNG) működő autók legalább a városokban és külvárosokban mindenhol közlekedhessenek.

A közlemény arra is kitér, hogy a hálózatok kiépítésében kulcsszerepet kell kapjon a magántőke, a projektekhez az uniós versenyjoggal összhangban nyújtható állami támogatás, a szabályoknak megfelelő projekteket pedig az EU Horizont 2020 programjából és a határokon átívelő, tagállamok összekötését szolgáló beruházásokat előmozdítani hivatott, úgynevezett Európai Összekapcsolási Eszközből is lehet támogatni.

A közlemény tanúsága szerint az uniós álláspont az, hogy az alternatív üzemanyaggal működő járművek akkor lesznek versenyképesek és elérhetőek bárki számára, ha rendelkezésre áll az utántöltésükhöz szükséges infrastruktúra. A jelenleg ugyanis meglehetősen drága járművekre igencsak alacsony a kereslet, ami az EU szerint ördögi kört hoz létre; nincsenek töltőállomások, mert kevés az ilyen jármű, az árak magasak, mert nincs megfelelő kereslet, a vevőket pedig visszatartja, hogy nincsenek töltőállomások, és sokba kerülnek a járművek.

Az EU a töltőállomások megteremtésének előírásával igyekszik megtörni ezt a láncot, ami mellesleg csökkentené az olajfüggőséget és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását is. Az Európai Bizottság számításai szerint az alternatív üzemanyagok elterjedésével évente 2,3 milliárd euróval kevesebbet kellene kőolajszármazékokra költeni.

forrás : MTI

A kő-papír-olló játékban ember által legyőzhetetlen robotot fejlesztettek ki Japánban.

A műkéz nem logikai fortéllyal "találja ki" emberellenfele következő lépését, hanem gyorsaságának köszönhetőn. A robot egyszerűen látja kamerájával, hogy milyen ujjvariációt "kap elő" az ember, majd annak legyőzésére állítja be a magáét. Olyan gyors a reakciósebessége, hogy az emberi szem képtelen követni.
A "műkéz" egy ezredmásodperc alatt felismeri az emberi kéz követ, papírt vagy ollót jelképező alakzatát, és újabb ezredmásodperc múlva már elő is rántja ké(s)z válaszát - adta hírül a brit Metro újság megjegyezve, hogy a kő-papír-olló játék Kínából ered, és mintegy 2200 éves.

    

forrás: MTI

  

A kutatók reményei szerint a fehérje szintjének mesterséges növelése a jövőben segíthet az öregedés, az elhúzódó inaktivitás és a rákbetegség által okozott izomvesztés megelőzésében.
 
Egérkísérletekben azok az állatok, amelyek extraadagot kaptak ebből a fehérjéből, izmosodtak és erősödtek is, a rákbeteg rágcsálókat pedig kevésbé érintette az állapotukkal gyakran együtt járó leromlás, izomvesztés.
 
"Ha módot tudnánk találni a fehérje szintjének megemelésére, az nagyon izgalmas lenne. Csökkenthetnénk például az izomvesztést az intenzív osztályokon kezelt pácienseknél, akik izomzata leépül a huzamos fekvés miatt" - idézte Jorge Ruast, a tanulmány első szerzőjét a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portál. Alkalmazhatnák a fehérjét veleszületett izomdisztrófia esetében is, valamint az öregedéssel együtt járó izomvesztés csökkentésére.
 
A PGC-1 alfa-4 jelű fehérje jelen van az egér és az ember vázizomzatában is. Mint a kutatók elmondták, az olyan állóképességi edzések, mint a súlyemelés, megemelik e fehérje szintjét, ami azután olyan biokémiai változásokat indít el, amelyek nagyobbá és erősebbé teszik az izmokat.
 
Az újonnan megismert fehérje kissé módosult változata a PGC-1 alfa elnevezésű, korábban már ismert fehérjének, amely a szervezet anyagcseréjében fontos szabályozó szerepet tölt be. A PGC-1 alfáról tudták, hogy annak szintje inkább az izmok kitartását, mint méretét növelő tréningek, például futóedzések közben emelkedik.
 
"Eléggé meghökkentő, hogy ugyanaz a gén által legyártott két fehérje szabályozza mindkét mozgástípus hatását" - mutatott rá Bruce Spiegelman kutatásvezető.
 
Az új fehérje izomnövelő hatását több kísérletben is demonstrálták a kutatók. Néhány napon belül 60 százalékkal megnőtt például az izomtömegük azoknak az egereknek, amelyek lábizmaiba bevitték a PGC-1 alfa-4 jelű fehérjét kódoló gént. Nyugalomban tartott állatokon is kipróbálták a módosítás hatását: a kezelt egerek 20 százalékkal erősebbek voltak és később fáradtak ki, mint a kontrollcsoport egerei, ráadásul karcsúbbak is maradtak társaiknál.
 
Egy további kísérletben rákbeteg egereknél nézték meg a többlet fehérje hatását: a kezelt egereknél csupán 10 százalékos volt az izomtömeg csökkenése, miközben a kontrollcsoportban 29 százalék.