Mick Jagger, a Rolling Stones frontemberének tiszteletére a Jaggermeryx naida nevet kapta egy 19 millió évvel ezelőtt élt mocsárlakó lény, amelynek fosszíliái az egyiptomi sivatagban kerültek napvilágra. A leletet az amerikai Wake Forest Egyetem és a Duke Egyetem kutatói a Journal of Paleontology legújabb számában mutatják be.
    

A sivatagos terület, ahol feltárták a fosszíliát, évmilliókkal ezelőtt mocsaras deltavidék volt - olvasható a ScienceDaily hírportálon.
    
A Jaggermeryx naida, azaz "Jagger vízi nimfája" akkora volt, mint egy kisebb szarvas. A fura lény, amely a páros ujjú patások, az Anthracotheriidae kihalt családjához tartozott, leginkább egy sovány víziló és hosszúlábú sertés keverékére emlékeztet.
    
"Jagger vízi nimfája" egyike volt az Anthracotheriidae-családnak a helyszínen feltárt hat fajának. A többi öttől az különbözteti meg, hogy állkapcsának mindkét oldalán apró lyukak, az idegek kilépési helyei sorakoztak. A szokatlanul gazdag ideghálózat, valamint az állkapcsok alakja arra enged következtetni, hogy a mocsárlakó lénynek nagy, "érzéki" ajkai voltak, akár csak a brit rocklegendának.
    
Az elvégzett izotópos vizsgálatok alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a lény növényevő volt, a táplálék begyűjtését lényegesen megkönnyítették számára a nagyméretű, érzékeny ajkak.

forrás: MTI
kép:  www.theguardian.com

Mick Jaggerről neveztek el egy 19 millió évvel ezelőtti mocsárlakó lényt

Lewis Hamilton, a Mercedes brit pilótája nyerte a vasárnapi Forma-1-es Szingapúri Nagydíjat, sikerével pedig élre ugrott az összetett pontversenyben, mivel csapattársa, a német Nico Rosberg kiesett.
    

A 2008-ban világbajnok Hamilton pályafutása 29., idei hetedik győzelmét aratta. A második helyen a Red Bull négyszeres világbajnok címvédője, a német Sebatian Vettel zárt, míg a harmadik csapattársa, az ausztrál Daniel Ricciardo lett.
    
A világbajnoki sorozat két hét múlva Japánban folytatódik.

forrás: MTI
kép:  http://www.sportfm.hu/

Szingapúri Nagydíj - Hamilton sikerével az élre ugrott

Katonai konvojok indulnak hétfőn Szolnokról az újdörögdi Balaton-felvidék gyakorlótérre. A járművek több főútvonalon és autópályán is közlekednek majd - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) vasárnap az MTI-vel.
    
A közlemény szerint a Közös Fellépés 2014 elnevezésű gyakorlatsorozathoz tartozó "Kivételes megoldás 2014" gyakorlat keretében két katonai menetoszlop indul a szolnoki Magyar Honvédség 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóaljtól Újdörögdre.
    
Az első konvoj előreláthatólag hétfőre virradó éjjel 2 órakor indul útnak és reggel 9 órára érkezik meg Újdörögdre a 4-es út, a 40-es út, az M5-ös, az M0-ás és az M7-es autópálya, a 710-es, a 73-as és a 77-es út érintésével.
    
Az oszlopban 16 gépjármű, köztük toronyfegyverrel felszerelt HMMWV harcjárművek, Mercedes terepjárók, pótkocsis RÁBA tehergépjárművek és Mercedes katonai mentő halad majd. A második konvoj előreláthatólag hétfő este 9 órakor indul útnak, hasonló útvonalon, az elsővel megegyező járművekkel, és előreláthatólag kedden hajnali 4 órakor érkezik meg Újdörögdre.    
A katonai járművek mindkét esetben katonai rendészi felvezetéssel, az oszlop elején és végén katonai rendész gépjárművekkel közlekednek - tették hozzá.
    

A HM azt kéri, hogy az említett útvonalakon közlekedők kellő óvatossággal közelítsék meg a katonai konvojt, ezzel is segítve annak biztonságos és folyamatos haladását.
    
Az MH Összhaderőnemi Parancsnokság és alárendelt katonai szervezetei őszi kiképzési sorozatot tartanak szeptember 8. és október 17. között a Bakonyban. A Közös Fellépés 2014 elnevezésű gyakorlatsorozaton csaknem 1300 katona vesz részt és négyszáz technikai eszközt használnak - olvasható a HM közleményében.

forrás: MTI
kép:  www.budaorsiinfo.hu

Katonai konvojok indulnak gyakorlatra több főúton és autópályán

Kovács Attila többségi döntéssel legyőzte a francia Dieudonne Belingát a szentesi profi ökölvívógálán, így megszerezte a Boksz Világszervezet (WBO) nagyváltósúlyú Európa-bajnoki övét.   



A profiboksz.hu beszámolója szerint a Vipera becenevű bokszoló a tízmenetes találkozó nagy részében kezdeményezőbb volt fordított alapállású riválisánál, de szoros, taktikus küzdelem zajlott a ringben.
    
A pontozók közül ketten Kovácsot látták jobbnak, míg a harmadiknál döntetlennel zárult az összecsapás.

forrás: MTI
kép:  www.telesport.hu

Kovács Attila megszerezte a WBO Európa-bajnoki övét

Hatékonynak bizonyult vakcinát dolgoztak ki amerikai kutatók a majmok immunhiányos állapotát kiváltó SIV-vírussal (simian immunodeficiency virus; majom-immundeficiencia vírus) szemben.
 
forrás: MTI - kép: bbc.co.uk
A Nature című folyóiratban közölt eredmények szerint a beoltott emlősök képesek "kitakarítani" a szervezetükből a majmok immunhiányos betegségének kórokozóját, a SIV-vírust. A beoltott 16 majom közül kilencnél bizonyult hatékonynak a vakcina. A kutatók most egy hasonló módszerre épülő, de a humán immunhiány vírusa, a HIV ellen akarnak hatékony vakcinát tesztelni.
    
"Azt kijelenti, hogy egy vírust teljesen kiirtottunk, mindig nehézkes" - fogalmazott Louis Picker, az Oregoni Egészségügyi és Tudományegyetem Vakcina és Génterápia Intézetének professzora. Hozzátette, mindig lehet olyan sejt, amelyet nem vizsgáltunk és, amely hordozza a vírust. Most azonban, nagyon szigorú kritériumokat szem előtt tartva kijelenthetjük, hogy az esetek többségében teljesen eltűnt a vírus a majmok szervezetéből.
    
A kutatócsoport a SIVmac239 nevű agresszív vírust vizsgálta, amely százszor halálosabb a HIV-nél. A fertőzött majmok általában két éven belül elpusztulnak, de néhány beoltott emlős esetében a vírus elbukott. A vakcina előállításához a szakemberek a herpeszvírusok családjába tartozó cytomegalovírust (CMV) használták alapul. Az oltóanyag a CMV fertőző-erejét használva söpört végig a majmok szervezetén, ám ahelyett, hogy megbetegítette volna azt, a szakemberek módosításainak hála, inkább arra ösztönözte az immunrendszert, hogy felvegye a harcot a SIV-molekulákkal szemben.
    
A kutatók rhesus majmokat oltottak be, majd SIV-vírusnak tették ki őket. Elsőre azt tapasztalták, hogy a fertőzés megvetette a lábát és terjedni kezdett. Később azonban a majmok szervezete reagálni kezdett, végül elpusztította a vírus minden jelét. A vakcinára sikeresen reagáló majmok a kórokozó legyőzését követő másfél-három év közötti időszakban is fertőzésmentesek voltak.
    
Picker szerint a kutatócsoport most azt próbálja kideríteni, hogy a vakcinálás miért csupán a majmok mintegy felénél működött. Mint hozzátette, a szervezetben folyamatos harc dúl, és az esetek felében a vakcina győzedelmeskedik, máskor pedig elbukik. A kutatók továbbvizsgálják, hogy az oltóanyag használható-e a SIV-vírusnak való kitettséget követően a fertőzött majmok kezelésére és esetleges gyógyítására. Emellett azt is vizsgálni akarják, hogy a módszer embereknél is működhet-e.
    
"Ahhoz, hogy elkészítsük a humán verziót meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a technika teljesen biztonságos" - húzta alá Picker. - Mostanra kidolgoztunk egy CMV-vírust, amely a majmoknál látott immunreakciót váltja ki, ám addig a pontig gyengítettük - vagyis módosítottuk a fertőzőképességét - amelynél már teljesen biztonságosnak ítéltük."
    
Ennek először át kell mennie a szabályozó hatóság szűrőjén, és ha ez sikerül, akkor a szakemberek reményei szerint a humán klinikai vizsgálatok a következő két éven belül megkezdődhetnek - adta hírül a BBC News.
    

Egy új vakcina elpusztítja a HIV-szerű vírust a majmokban

Zsigmond Vilmos számára egy életműdíj "mindig nagy szám", mert azzal a szakma nem egyetlen filmben nyújtott teljesítményét, hanem valóban egy élet munkáját ismeri el. Az Oscar-díjas operatőr ezt abból az alkalomból mondta az MTI-nek, hogy a CineFest miskolci nemzetközi filmfesztiválon életműdíjat vett át.
    

A 84 éves operatőr, aki 1956-ban emigrált az Egyesült Államokba, úgy véli, szerencséje volt hollywoodi karrierje során: a hetvenes években már megválogathatta a munkáit, és őt mindig azok a filmek érdekelték, amelyek az emberekről szóltak. Persze például a Steven Spielberg rendezte Harmadik típusú találkozásokban - amelynek fényképezéséért 1978-ban Oscar-díjat kapott - vannak effektek, de nem az adja a film lényegét - fűzte hozzá.
    
Zsigmond Vilmos legjobb filmjének az 1978-as vietnami háborús drámát, A szarvasvadászt tartja, de - mint mondta - tulajdonképpen minden filmjét szerette, mert mindnek "volt értelme".
    
Most, ha nem talál olyan filmet, amelyet érdemes megcsinálni, akár évekig nem dolgozik - jegyezte meg. Ám nem ez a jellemző: nemrég fejezte be a God the Father című dokumentumfilm forgatását, amely egy maffiacsaládból származó férfinak az "üzletből" való sikeres kiugrását meséli el, emellett több filmje van előkészületi fázisban.
    
Zsigmond Vilmos kitért arra: mindig kötelességének tartotta, hogy átadja tudását másoknak, hiszen ő is főiskolai tanáraitól tanulta a legtöbbet. Az Oscar-díj átvételekor ezért nekik köszönte meg a díjat, ahelyett, hogy a film rendezőjének és producereinek köszönte volna meg, ami miatt ők valóban meg is sértődtek - idézte fel az operatőr.
    
Magyarországon részt vett a kétévente Etyeken megtartott Budapest Cinematography Masterclasson. Mint megjegyezte, sajnálja, hogy 2011 óta nem sikerült megszervezni a kéthetes mesterkurzust, mert nagyon jó kezdeményezés volt és jó híre volt a világban.
    
Amerikában most is rendszeresen tanít: a Global Cinematography Institute-ban arra oktatja az operatőröket, hogy a digitálisan rögzített felvétellel is úgy bánjanak, mintha film lenne. Mivel a digitális kamerák képei "maguktól is kinéznek valahogy", sokan nem foglalkoznak a bevilágítással, a hangulatteremtéssel, pedig az ilyen felvétel, bármilyen jónak látszik, lényegében nem művészet: játékfilm helyett híradófilm - fogalmazott.
    
A miskolci filmfesztivál CineClassics elnevezésű filmtörténeti programjában retrospektív vetítéssorozatot tartottak és beszélgetést is rendeztek az operatőrrel. Az eseményen elmesélte, hogy 1956-ban, amikor barátjával, Kovács László operatőrrel elhagyták az országot, és magukkal vitték a forradalomról készített felvételeiket is, az anyag se az NBC-nek, se a CBS-nek nem kellett, és végül egy magyar producer vette meg azokat. Mint mondta, a célországot illetően eleinte csak azt tudta, hogy a lehető legmesszebb akar kerülni a kommunizmustól, akár Ausztráliába is, de az apja azt mondta neki: operatőr vagy, neked Hollywoodba kell menned; így ment hát Amerikába.
    
Ott csaknem tíz év telt el, mire leforgatta azt a filmet, amely alapján már láthatták a szakmában, hogy mire képes, A bérmunkást (1971) Peter Fonda rendezésében. Addig azonban dolgozott filmlaborban, fotóstúdióban, még szemétszedő is volt, bár azt csak két napig bírta.
    
Az operatőr bevallotta, hogy sokszor volt gondja a stúdiókkal, illetve a producerekkel. A karrierje egyik fontos mérföldkövének számító McCabe and Mrs. Millert (1971) például utálta a stúdió, ő és Robert Altman rendező - akivel ez volt az első közös munkájuk - viszont odavoltak érte. Olyan eljárást alkalmazott ugyanis, amellyel különleges, "roncsolt" képet ért el, mintha a filmet az 1890-es években rögzítették volna.
    
A szarvasvadászt (1978), első, Michael Ciminóval közös munkáját sem szerette a gyártó stúdió, bár annak inkább a film akkoriban igen szokatlan, háromórás hossza volt az oka. A vietnami háborús dráma három, elkülönülő részéhez háromféle stílusú képet társított. Így az amerikai kisvárosban, a háború előtt játszódó, karakterközpontú részt "szépen", kicsit romantikusan fényképezte, a vietnami poklot bemutató rész viszont egyfajta túlérzékenyített és túlvilágított filmen alapult, emiatt hasonlított az archív felvételekhez.
    
Legendásan nagy volt a konfliktusa a Harmadik típusú találkozások (1977) producereivel, akik folyton mást akartak szerezni a helyére, mert túlságosan sokba kerültek az elképzelései. Az volt a probléma, hogy a világításra nem gondoltak a költségvetés tervezésekor, így nem örültek neki, amikor a földönkívüli technológiához méltó fényerejű és mennyiségű lámpákat kért a felvételekhez - idézte fel.
    
A digitális kamerákról szólva kifejtette: véleménye szerint egy új technológia alkalmazásának akkor van értelme, ha az jobb, mint a régi, a digitális technika azonban még nem éri el a film szintjét, emellett az alkotókat felületességre készteti. Számára viszont mindig az volt a cél, hogy a filmjei szebbek legyenek, mint a valóság - hangsúlyozta.
    
Zsigmond Vilmos azután lett keresett operatőr Hollywoodban, hogy a hetvenes évek elején fellépő fiatal rendezőgeneráció nyitott az európai szemléletű alkotók felé. Karrierje során olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Robert Altman, Woody Allen, Brian De Palma vagy Steven Spielberg. Az elnyert Oscar-díja mellett még háromszor jelölték, legutóbb 2006-ban a Fekete Dália című filmért. Az Egyesült Államokban élő művésznek 1999-ben az Amerikai Filmoperatőrök Társasága (ASC), 2005-ben pedig a Magyar Operatőrök Társasága is életműdíjat adományozott. Az idei cannes-i filmfesztiválon vehette át a Pierre Angenieux-ről elnevezett operatőri életműdíjat.

forrás: MTI
kép: www.sikerado.hu

Zsigmond Vilmos: egy életműdíj nekem mindig nagy szám

Az autómentes hétvége első napján, szombaton megdőlt a MOL Bubi eddigi bérlési csúcsa: csaknem hatezerszer ültek fel a kerékpárokra a felhasználók - tájékoztatta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vasárnap az MTI-t.
    

A társaság közlése szerint az autómentes hétvége keretében az Andrássy útra vasárnap kilátogatók a BKK jóvoltából megismerhetik a közösségi közlekedés jelenét és jövőjét, gyermekprogramokon vehetnek részt, valamint megkóstolhatják a Street Food Show és a Főzdefeszt ételeit és kézműves söreit is.
    
Az autómentes nap a Mobilitási hét záró rendezvénye, az Andrássy úton közlekedési és szolgáltató cégek kínálnak szabadidős és ismeretterjesztő programokat.

forrás: MTI
kép:  sportmenu.net

Szombaton megdőlt a MOL Bubi bérlési csúcsa