Tavaly is
Budapesten volt a legmagasabb a magánszemélyek által bevallott
átlagjövedelem, 228 941 forint, míg a legalacsonyabb
Szabolcs-Szatmár-Beregben, 132 309 forint, 171 590 forintos országos
átlag mellett - derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adataiból.
A
topjövedelmek jelentősen nőttek tavaly a NAV adatai szerint, az
összevonás alá eső jövedelmek közül a 2012. évi 760 millióval szemben 3
milliárd forint, a külön adózók közül pedig a 2012. évi 5 milliárddal
szemben 10 milliárd forint volt a legmagasabb jövedelem tavaly.
Nógrádban csökkent egyedül az egy főre jutó havi kereset, 0,2 százalékkal, míg Tolnában nőtt leginkább 7,1 százalékkal.
Budapesten
és Pest megyében keletkezett az összes összevont jövedelem 35,1
százaléka, 3076,3 milliárd forint. A többi megye részesedése az
összevont adóalapból továbbra is mindenhol 6 százalék alatti, a
sereghajtó Nógrádé 1,6 százalék.
Ennek megfelelően a budapesti
és a Pest megyei magánszemélyekre jutott a legnagyobb személyi
jövedelemadó kötelezettség, az összes adó 36,5 százaléka (tavaly még
37,7 százalék volt), 481,1 milliárd forint. Pest megye után továbbra is
Borsod részesedése a legnagyobb, 5,3 százalék, é ugyancsak Nógrádé az
utolsó hely, 1,5 százalékkal.
Az összes bevalló 34,6 százaléka
realizált a minimálbér éves összegének megfelelő vagy annál alacsonyabb
összegű összevont jövedelmet, ők az összes jövedelem 9,6 százalékát és a
fizetendő adó 8,8 százalékát produkálták. E kör részaránya a fizetendő
adókötelezettségből 0,6 százalékponttal növekedett tavalyhoz képest. (Ez
nem a ténylegesen minimálbéren foglalkoztatottak számát jelenti, mert
vannak olyanok is, akik a munkaviszonyból származó jövedelmen kívüli
egyéb jövedelmet is szereztek, illetve nem egész évben volt
munkaviszonyuk.)
A kapott munkabér alapján 1,345 millió ember
szerzett a minimálbérrel megegyező vagy alacsonyabb, munkaviszonyból
származó bérjövedelmet.
A minimálbér és 2 millió forint közötti
éves jövedelmet 1 226 100 ember, az adózók 27,3 százaléka számolt el,
arányuk 2,7 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél, és a
jövedelemből való részesedésük is 23,9-ról 21,5 százalékra csökkent, a
minimálbér növekedésével párhuzamosan ugyanis szűkül a
jövedelemkategória.
A 2 millió és 3 millió forint közötti éves
jövedelmet bevallók részaránya 15,9 százalék - számuk 713 400 -,
részesedésük az összes adókötelezettségből 19,3 százalék volt (2012-ben
696 800 adózó tartozott ide, az adóhoz való hozzájárulásuk 18,3 százalék
volt).
Jelentős mértékben 10,4 százalékkal - 53,6 ezerrel - nőtt
azon adózók köre, akik 3 és 6 millió forint közötti összevont
jövedelmet értek el. Az e körbe tartozó 571 900 személy az összes
bevalló 12,7 százalékát (az előző évben 11,6) százalékát teszi ki, az
összes adóból pedig 26,5 százalékkal részesednek, ami a bruttósítás
eltörlésének következtében csak kisebb mértékű bővülést mutat a bázis
időszaki 25,9 százalékhoz viszonyítva.
A 6 millió forint feletti
éves összevont jövedelemmel rendelkező csoportba tartozók száma 17
100-zal emelkedve 187 600, ez a mindössze az adózók 4,2 százalékát
kitevő kör adta viszont az összes jövedelem 22,8 százalékát. A
jövedelemkategóriába tartozók számának bővülése ellenére az összes
adókötelezettségen belüli részarányuk – esetükben is az adóalap
kiegészítés eltörlésének betudható módon – az előző évi 26,1-ről 24,5
százalékra csökkent.
forrás: MTI
kép:
Továbbra is a fővárosban a legmagasabbak a jövedelmek
Az adózók nagy
része továbbra sem nyilatkozik az szja 1+1 százalékáról, a 2013. évi
szja-ból csupán az elvi keret mindössze 52,2 százalékát ajánlották fel -
derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adataiból.
Az
adóhatóság augusztus 27-ig mintegy 4,581 millió adófizető magánszemély
2013. évi szja bevallását dolgozta fel, közülük 3,962 millió
magánszemély - 86,5 százalék - nyilatkozhatott volna összesen 23,2
milliárd forintról.
Az augusztus 27-ig feldolgozott adatok
szerint 2,085 millió magánszemély 3,253 millió érvényes nyilatkozatot
nyújtott be, az ezekben felajánlott összeg meghaladja a 12,12 milliárd
forintot, ami a 23,2 milliárdos elvi keret 52,2 százaléka.
Az
érvényes nyilatkozatok közül az adózók 1,931 millióban civil
szervezetek, 1 millióban egyházak, 321 ezerben pedig a kiemelt
költségvetési előirányzat (Nemzeti Tehetség Program) számára kívánták
juttatni személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát.
A
felajánlásokból az egyházak 3,8 milliárd, a civil szervezetek 7,1
milliárd, a kiemelt költségvetési előirányzat 1,22 milliárd forinttal
részesedik.
Az egy érvényes nyilatkozatra jutó átlagos
felajánlás összege 2012-ben 3917 forint, 2013-ban 3889 forint, 2014-ben
(az augusztus 27-i adatok szerint) 3726 forint volt.
forrás: MTI
kép:
Az 1+1 százalékos szja-keretnek csak 52,2 százalékát ajánlották fel az adózók
Rosszabb lehet az európai légitársaságok év végi eredménye az előrejelzettnél - írta elemzésében a Flightglobal légügyi szaklap.
A probléma elsősorban a hosszú távú járatokat üzemeltető legnagyobb légitársaságokat, így a Lufthansát és az Air France-KLM-et érinti. Ennek oka, hogy a transzatlanti járatok piacán a jelentős kapacitásbővítés miatt túlkínálat keletkezett.
A Lufthansának az első félévben 2,7 százalékkal 11,4 milliárd euróra csökkent az üzemelésből származó bevétele, a haszonkulcs az európai járatokon 4, az amerikaiakon 3 százalékra esett, üzemi eredményük viszont így is 114 millió euró nyereséget mutat a tavaly első félévi 73 millió euróval szemben.
Szintén túlkínálatra panaszkodott az Air France-KLM cégcsoport, amely csökkentette év végi profit-előrejelzését. A francia-holland cégnél az első félévben a személyszállításból fakadó árbevétel 1 százalékkal csökkent, az üzletág viszont 123 millió eurós veszteséggel zárta az év első hat hónapját annak ellenére, hogy utasszámuk 2,5 százalékkal emelkedett 2013 első félévéhez képest. A túlkínálatra az Air France-KLM is költségcsökkentéssel és csökkentett férőhelykínálattal reagál.
A British Airwayst és az Iberát magába foglaló International Airlines Group (IAG) az American Airlines-szal közösen üzemelteti transzatlanti járatait. A lap idézte Willie Walsh vezérigazgatót, aki azt mondta, az első fél évben a cég újra nyereséget tudott termelni: 96 millió euró adózás utáni nyereséget jelentettek az első félévben az egy évvel korábbi 172 milliós veszteséggel szemben, miután a személyszállításból származó bevételük 9 százalékkal 8,1 milliárd euróra emelkedett.
forrás: MTI
kép: iho.hu
Romlik az európai légitársaságok eredménye
Kihalás fenyegeti a hüllők közel egyötödét, több fajuk pedig már el is tűnhetett a Föld színéről - állapították meg szakértők, akik felmérésüket a Biological Conservation című lapban ismertették részletesen.
A Londoni Állattani Társaság vezetésével mintegy kétszáz szakértő kapcsolódott be a vizsgálatokba, amelyek során ezerötszáz, találomra kiválasztott hüllőfajt vettek górcső alá. A tudósok az adatok alapján arra jutottak, hogy a hüllők 19 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye, ezen belül 12 százalékuk veszélyeztetettségét kritikusnak lehet minősíteni. A felmérés szerint a fajoknak csaknem a fele sebezhető állapotban van.
A hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) négylábú magzatburkos állatok. Négy ma élő rendjük ismert: a teknősök (Testudines), a krokodilok (Crocodylia), a felemásgyíkok (Sphenodontia vagy Rhynchocephalia) és a pikkelyes hüllők (Squamata). Az Antarktisz kivételével minden földrészen megtalálhatók, kiváltképp a trópusi és szubtrópusi éghajlatú területeken. Egyik fajuk sem képes testhőmérsékletének állandó értéken tartására, ezért hideg vérűeknek is nevezik őket. Egyes teknősfélék kivételével valamennyi hüllőt szarupikkelyek borítanak, és tüdővel lélegeznek.
A hüllők több millió éve léteznek, őseik olyan kétéltűek, amelyek szárazföldön és vízben egyaránt éltek. Becslések szerint ma mintegy 9500 fajuk van.
"Ezek az állatok fontos szerepet töltenek be a táplálékláncban, zsákmányszerzőként és prédaként egyaránt - idézte a felmérést ismertető BBC News a tanulmány vezető szerzőjét, Monika Bohmot. - A kockázat az, hogy ha egy fontos szem kiesik, akkor az egész táplálkozási folyamat átalakulhat, akár drámai módon."
Elmondta azt is, hogy mivel a hüllők sok faja sajátságos környezetben és egyedi éghajlati viszonyok között él, rendkívül érzékenyek a természeti feltételek legapróbb változásaira.
A tanulmány szerint az egyik legveszélyeztetettebb egy Bolíviában élő gyíkfaj (Ameiva vittata), amelyből évek óta nem láttak élő egyedet: félő, hogy már ki is halt. Elképzelhető, hogy hasonló sorsra jutott a Haitin honos kilenc anolisz gyíkfaj közül hat. Az édesvízi teknősök fele veszélyeztetett, harminc százalékuk teljesen eltűnhet. Bohm szerint a teknősöket nemcsak a környezeti változások érintik károsan, hanem élelmiszerként és házi kedvencenként is vadásznak rájuk.
forrás: MTI
Kihalás fenyegeti a hüllők közel egyötödét
Messze Bill Clinton a legnépszerűbb az utóbbi negyedszázad amerikai elnökei közül - derült ki a The Wall Street Journal, az NBC News és az Annenberg Közpolitikai Központ (APPC) közvélemény-kutatásának vasárnap közzétett eredményeiből.
A megkérdezettek 42 százaléka őt nevezte meg arra a kérdésre válaszolva, hogy az Egyesült Államok melyik elnökét csodálja a legjobban az elmúlt 25 évben, ami több mint duplája bármelyik "vetélytársa" által elért eredménynél.
Clintont Barack Obama 18, az ifjabb Bush 17, az idősebb Bush elnök pedig 16 százalékkal követte a sorban. Elemzők szerint az eredmény jól tükrözi, hogy a listavezető sokat tett a róla kialakult, a Monica Lewinskyvel folytatott viszonya által beárnyékolt kép javítása érdekében.
Bill Clinton elnökségének idején még pozitív volt az államháztartási mérleg, és az Egyesült Államok világpolitikai befolyása sokak szerint akkor érte el a csúcspontját.
Az 1238 fős mintán elvégzett felmérés statisztikai hibahatára plusz-mínusz 2,8 százalék.
forrás: MTI
Bill Clinton az utóbbi negyedszázad legnépszerűbb amerikai elnöke
Az internethez
csatlakozó összes eszköz feltérképezésén dolgozott és ennek keretein
belül a Deutsche Telekom és más német internetszolgáltatók hálózataihoz
is hozzáfért az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és brit
partnerszervezete, a GCHQ - írta honlapján a Der Spiegel német
hírmagazin szombaton.
Az
Edward Snowden amerikai informatikus által kiszivárogtatott dokumentumok
szerint az NSA egy Treasure Map (kincsestérkép) nevű program keretein
belül azon dolgozott, hogy az internethez csatlakozó "összes eszközt,
mindenhol, mindenkor" láthatóvá tegye saját maga számára, és egy
térképen tudja ábrázolni.
Bár a dokumentumok nem szólnak
adatlopásról, a program célja elvben a számítógépes támadások
kitervelése és a hálózatok megfigyelése volt - állítja a Spiegel.
Az
információk nem dátumozott grafikus ábrázolásokból származnak, amelyek a
Treasure Map programot voltak hivatott bemutatni, és különböző
jelzésekkel látták el a feltört hálózati központokat.
A lap
szerint a két kémszervezet a dokumentumok alapján "hozzáférési
pontokkal" rendelkezett egyebek mellet a Deutsche Telekom és a kölni
Netcologne internetszolgáltatók, valamint három kisebb német cég
hálózatához.
A Telekom és a többi érintett cég a Spiegel
megkeresésére elfogadhatatlannak és törvénytelennek nevezte a hálózatára
való betörést.http://www.spiegel.de/netzwelt/netzpolitik/deutschen-telekom-nsa-und-gchq-haben-offenbar-zugang-a-991419.html
forrás: MTI
kép: http://www.spiegel.de
Az NSA hozzáfért a Telekom hálózatához
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)
