A magyar csapat tájékoztatása szerint a 29 éves versenyző az időmérő edzésen a harmadik rajthelyet szerezte meg, s mivel az első versenyt a második pozícióban zárta, a szabályoknak megfelelően a későbbi futamon a hetedik helyről rajtolt. Kiss ezen a versenyen nagy csatában ismét második lett, így 24 pontot szerzett, s átvette a vezetést az Eb-pontversenyben.
   
Az istálló másik pilótája, a 17 éves Major Benedek az időmérő edzésen műszaki problémák miatt nem tudott részt venni, a mezőny végéről startolt az első futamon, amelynek leintésekor kilencedikként haladt át a célvonalon. A fiatal versenyző a második futamnak a 9. pozícióból vághatott neki, s megtartotta ezt a helyezést, így ő négy Eb-pontot gyűjtött.
   
Navarrában vasárnap még egy időmérőt, s újabb két futamot rendeznek.

A volt külügyminiszter a jövő héten indul országos bemutató körútra Hard Choices (Nehéz választások) című kötetével, amelyből a kiadó először május végén közölt válogatott szemelvényeket. A könyvről ezúttal a CBS televízió honlapjának közlése alapján jelent meg több ismertető az elmúlt napokban az amerikai sajtóban.
  
A bestseller-gyanús memoár, noha áttételesen sejteti a szándékot, de konkrétan nem ad választ a közvéleményt legjobban izgató kérdésre, vagyis arra, hogy Clinton két év múlva ismét beszáll-e a Fehér Ház megszerzéséért folytatott küzdelembe.
  
"Indulok-e az elnökségért 2016-ban? A válasz az, hogy még nem döntöttem el" - írta Clinton a személyes és politikai motívumokat elegyítő könyvének 595. oldalán.
  
A volt first lady, aki a 2008-as demokrata előválasztási küzdelemben - az akkor már nehezen vállalható szavazással a háta mögött - alulmaradt az iraki háborút egyértelműen elutasító Barack Obamával szemben, az eddigi legkeményebb bírálatot fogalmazta meg magával szemben, amiért 2002-ben a beavatkozás mellett voksolt a szövetségi felsőházban.
  
"Sok szenátor később azt kívánta, hogy bárcsak a határozat ellen szavazott volna. Az egyikük én voltam" - írta.
  
"Minél tovább húzódott a háború, minden olyan levéllel, amelyet azoknak a New York-i családoknak küldtem, amelyek elvesztettek egy fiút vagy egy lányt, egy apát vagy egy anyát, fájdalmasabbá vált a hibám" - emlékezett Clinton.
  
A politikus elismerte: akkor jóhiszeműen cselekedett, és úgy hitte - másokhoz hasonlóan -, hogy a lehető legjobb döntést hozta a rendelkezésére álló információk alapján, de mégiscsak tévedett.
  
Hillary Clinton, aki külügyminisztersége alatt többször is megfordult Moszkvában, sértődékenynek, önkényeskedőnek írta le Vlagyimir Putyin elnököt, aki nem viseli el a kritikát és országában elfojtotta a vitát és a vele egyet nem értőket.
  
Szíriával kapcsolatban megemlékezett arról, hogy miközben ő a felkelők felfegyverzése és kiképzése mellett volt, Obama kitartott amellett, hogy az Egyesült Államok ne változtasson a politikáján és ne tegye meg ezt a jelentős lépést. A volt külügyminiszter, aki, mint írta nem szeret alulmaradni vitákban, tiszteletben tartotta az elnök érvelését és döntését.
  
A potenciális elnökjelölt kitért az őt 2008-ban legyőző Obamával való személyes viszonyára is.
 
"Úgy bámultunk egymásra, mint két tinédzser egy kínos első randevún, chardonnayt kortyolgatva" - írta le a riválisával a Demokrata Párt hivatalos elnökjelölt-állításán történt találkozását.
  
A Clinton-könyvben szó esik a tálibok által Afganisztánban 2009-ben fogságba ejtett és csak most kiszabadult Bowe Bergdahl amerikai őrmesterről is. A katona esetleges, fogolycserével történő kiváltásáról a szerző külügyminisztersége alatt is szó esett, de úgy gondolta, hogy "sok amerikai számára nehéz lett volna lenyelni annyi évi háborúskodás után", ha megnyitották volna az ajtót a tálibokkal való egyezkedés előtt. 
  
A Clinton-emlékiratot első kiadásban egymillió példányban jelenteti meg június 10-én a CBS tulajdonában lévő Simon & Schuster kiadó. A volt first lady a jövő héten több országos tévécsatornának is interjút ad a könyvvel kapcsolatban.

Tavaly július elsejével kizárólagos állami hatáskörbe került a dohánykereskedelem, s csak az nyithat - szigorú feltételek mellett - dohányboltot, aki elnyeri a koncessziós jogot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiírt pályázaton, illetve megkapja a működéshez szükséges vámhatósági engedélyt.
  
Gyulay Zsolt elismerte, hogy a rendszer döcögősen indult, de úgy vélte, ez érthető, hiszen az átalakítás során rengeteg érdek ütközött. A korábbi közel 40 ezer értékesítési pont helyett jelenleg mintegy 6 ezer dohánybolt működik.
  
A változások legfontosabb mozgatórugója a fiatalok védelme volt. Míg 2013. július 1-je előtt a fiatalkorúak 58 százaléka juthatott dohánytermékhez, addig ma már csak 12 százaléka - mondta a vezérigazgató, hozzátéve: a trafikosok komolyan veszik, hogy fiatalkorúakat ne szolgáljanak ki, hiszen ez szigorú következményekkel jár, s folyamatosak az ellenőrzések.
  
A lakosság 98,5 százaléka a lakóhelyén hozzájut dohánytermékhez, folyamatos az egyeztetés a dohánypiac képviselőivel és országos szakmai képzést tartanak a vállalkozóknak. Jelenleg 497 ellátatlan település van, ebből 130 az olyan kistelepülés, ahol 100 fő alatti az állandó lakosok száma. Gyulay Zsolt emlékeztetett: ahol még nincs koncessziójogosult, ott ideiglenesen kijelöli az ND Nonprofit Zrt. a dohányt árusító helyet és közben folyamatosan írja ki az új pályázatokat. A mozgóboltot az eredeti elképzelésekkel ellentétben nem vezették be, mert nem olcsó megoldás - tette hozzá.
  
Május végéig - egy tavaly novemberi törvénymódosítás miatt - el kellett költözniük a trafikoknak a benzinkutakról és a legalább 2500 négyzetméter alapterületű kereskedelmi létesítményekből. Ez összesen 300-400 trafikost érintett. Az MTI kérdésére a vezérigazgató elmondta, hogy emiatt kilenc trafikos adta vissza az engedélyét. A 2013. július 1-jén indult új értékesítési rendszer működése során pedig összesen 54 felmondás érkezett.
  
A feketekereskedelem alakulásával kapcsolatos kérdésre Gyulay Zsolt leszögezte: a korábbi években 30 százalékról 4 százalékra sikerült visszaszorítani az illegális forgalmat, melynek aránya most valóban nőtt, 12 százalékra. De ez szerinte természetes, hiszen mindig akkor élénkül a feketepiac, amikor emelkednek az árak és korlátozott a forgalom. Mindkettő megtörtént az elmúlt 11 hónapban. Feketekereskedelem egyébként mindenhol van, Németországban és Ausztriában például 20-21 százalék az aránya, tehát magasabb, mint a magyar gazdaságban - tette hozzá.
  
A monopolizált dohánypiac nagy vívmányának nevezte, hogy 100 százalékban ellenőrzés alá vonták a hazai dohánytermék kiskereskedelmi rendszert. Az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. még a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) előtt létrehozott egy zárt online rendszert, amely rálátást biztosít a teljes legális piacra, folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a mintegy 6 ezer üzletben miből mennyit adnak el és az adatokat naponta átküldik a NAV-nak. A vezérigazgató szerint óriási fejlődés, hogy eddig becslés alapján számították a kiskereskedelmi forgalmat, most már viszont az ND Nonprofit Zrt. adatai alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) többször módosította a fogyasztási adatokat.
  
Azzal kapcsolatban, hogy vajon miért olyan sok a rablás a trafikokban, Gyulay Zsolt megjegyezte: amióta lezajlottak a választások, azóta nemigen hallani a médiában ilyen bűncselekményekről. Arra a felvetésre, miszerint a rablókat csábíthatja, hogy a trafikok lesötétített üveg mögött, zárt helyiségben működnek, a vezérigazgató kiemelte: a jogszabály csak azt írja elő, hogy kintről ne lehessen látni a belül lévő dohánytermékeket. Erre sok ügyes megoldás létezik - mondta.
  
A jövőt illetően a vezérigazgató nem tud olyan változtatási szándékról, amely a trafikosokat negatívan érintené, szerinte jól működik a rendszer, beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

Az idén több mint 1,3 millió diák teszi félre a nyári hónapokra az iskolatáskát, közülük mintegy 774 ezren általános iskolában tanultak, 216 ezren gimnáziumba, 244 ezren szakközépiskolákba, 130 ezren pedig szakiskolába jártak.
 
A taborfigyelo.hu gyermektáborokat összehasonlító portál 400 táborozó és szüleik részvételével zajlott kutatása szerint komolyabb elmozdulás tapasztalható a tavalyi esztendőhöz képest a tábor típusának kiválasztásánál. A válaszadók 41 százaléka napközis, míg 59 százalékuk ott alvós tábort választott gyermekének, míg 2013-ban a gyerekek 80 százaléka ott alvós táborban töltötte a vakáció egy részét. A különbség egyik magyarázata lehet, hogy  a csemetéket inkább napközi táborba íratják több hétre, így mind anyagilag, mind a felügyelet nélküli időszak hosszát tekintve jobban járnak a szülők.
 
Az árakat tekintve 2013-hoz képest csökkenés tapasztalható, a napközis táborokra 18 ezer forintot (2013-ban 26 500 forint), míg ott alvós táborok esetében 30 ezer forintot (2013-ban 32 650 forint) szánnak átlagosan a szülők.
 
A táborok tematikai megosztását tekintve a válaszadók negyede (22 százalék) kalandtábort választott gyermekének, míg 13 százalék sporttáborokba küldi csemetéjét. A képzeletbeli dobogó harmadik fokát az idegen nyelvi táborok foglalják el (13 százalék), míg ezen típusokat követik a tánctáborok, a készségfejlesztő táborok, a kézműves táborok, és a vizes táborok. Az előző évvel összehasonlítva a sporttáborok kerültek előtérbe (2013-ban a 6. helyet foglalták el), és az idegen nyelvi, elsősorban angoltáborok népszerűsége erősödött valamelyest. Az idei év négy legnépszerűbb helyszíne Budapest, Pest, Veszprém és Bács-Kiskun megye. Budapesten elsősorban a napközis, míg a többi megyében nagyrészt az ott alvós táborok viszik a prímet.
 
Ugyanakkor még a későn ébredők sem csúsztak le az idei szezonról, a táborok többségénél még lehet akár több turnusra is jelentkezni.
 
Sok diák munkát vállal a szünidő alatt. Az egyszerűbb irodai munkák mellett a nyári fesztiválokon, strandokon is szívesen dolgoznak a vakáció idején a diákok, akiknek a Magyarországi  Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉsz) szakemberei azt tanácsolják, hogy lehetőség szerint
iskolaszövetkezeten keresztül vállaljanak munkát.
 
A DiákÉsz az MTI-hez eljuttatott korábbi összegzésében kiemelte: a munkavállalás alapfeltétele, hogy nappali tagozatos jogviszonyuk legyen. A 18 évnél fiatalabbak csak szülői engedéllyel vállalhatnak munkát, közülük a 15-16 évesek csak szünidőben dolgozhatnak.
 
Felhívták a figyelmet arra, hogy a diákok aláírt munkaszerződés nélkül ne kezdjenek hozzá a munkavégzéshez. Abban szerepelnie kell a munkakörnek, a munkavégzés helyszínének és a munkabérnek.
 
Hozzátették: Budapesten általában magasabbak a bérek, mint vidéken. A minimálbért mindenképpen megkapják a diákok, ez jelenleg bruttó 584 forint óránként. (Ebből 16 százalék személyi jövedelemadót vonnak le.)
 
A könnyű fizikai munkáért általában bruttó 584-650 forint órabér jár, egy programozási, fejlesztői munkáért akár bruttó 1400-1500 forintot is adhatnak óránként.
 
A következő tanév szeptember 1-jén, hétfőn kezdődik.

A csökkentéssel a gázolaj literenkénti átlagára 413-414 forintra mérséklődött, a benziné 413-414 forint maradt.
   
A Mol legutóbb e héten szerdán változtatott az árakon, akkor bruttó 2 forinttal csökkentette a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát, a benziné nem változott.
   
A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
   
Az autósok 15-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.

A falu lakói nem nyugodtak bele abba, hogy a telefontársaságok nemet mondtak nekik, úgy döntöttek, megoldják maguk a problémát. Megalapították saját internetszolgáltató cégüket, lefektették az optikai kábeleket és létrehozták saját nethálózatukat.
 
Mostanra a Schleswig-Holstein tartomány északi-fríz térségben fekvő Löwenstedt lett az első falu, amely "polgári szélessávhálózattal" bír, amelyet reményeik szerint a térség 59 falvának 22 ezer háztartásában be fognak vezetni.
 
A projekt az északi-friz térség páratlan földrajzi adottságainak eredménye: az emberek kicsiny, alig néhány százas lélekszámú falvakban élnek, sőt egyes házak néhány kilométerre fekszenek szomszédjaiktól.
 
"Semmi újdonság nincs abban, hogy itt az emberek maguk veszik kezükbe a dolgokat. Ez a kultúra, az életmód megőrzéséről szól. Ezek a falvak nem maradnának fenn szélessávú kapcsolat nélkül" - idézte Sabine Birgiktet, a falusiak által alapított internetes cég képviselőjét a The Daily Telegraph brit napilap tudósítója.
 
A céget öt helyi asszony irányítja, akinek sikerült előteremteni 2,5 millió tőkét a társaság létrehozásához. Ma már ott tartanak, hogy a TNG internetszolgáltató fizet a falusiaknak azért, hogy használhassa hálózatukat.
 
Azoknak, akik részt akartak venni a cégben, ezer eurót kellett fizetniük: százat azért, hogy részvényesek lehessenek, 900-at pedig hitelnyújtás gyanánt. A start-up tőkével felszerelkezve sikerült a helyieknek hosszú távú kölcsönhöz jutni egy banktól. Birgikt elmondta, azzal számolnak, hogy 30 éven belül visszafizetik hiteleiket.
 
Senkit nem kényszerítettek arra, hogy részt vegyen, kiszámolták, hogy a lakosok 68 százalékának kell csatlakozni a céghez ahhoz, hogy tervük életképes legyen. Löwenstedt több mint 94 százaléka vesz részt a projektben, amelyet kiterjesztenek a térségre. Már alá is írták a szerződést egy másik faluval.
 
(Forrás: http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/europe/germany/10871150/German-villagers-set-up-their-own-broadband-network.html)