A gépkocsi két utasa súlyosan megsérült, az egyik sebesültet a fővárosi hivatásos tűzoltók tudták csak kiemelni a személyautóból.

Az ingyenesen letölthető szoftver segítségével egyebek mellett életmódtippeket kaphatnak a kismamák a táplálkozástól az oltásokon át a szépségápolásig, de akár a hivatalos ügyeik intézésével kapcsolatban is tájékozódhatnak. Az alkalmazás letölthető mobiltelefonokra, de awww.edeskisbabam.hu oldalon is elérhető.
  
Az Édes Kisbabám elnevezésű alkalmazást elindító cég ügyvezetője, Fejérdy Zsófia az MTI-nek arról beszélt, hogy az (1980 és 1995 között született) úgynevezett "Y generáció" az az új típusú nemzedék, amelynek tagjai napjainkban válnak szülővé.
  
Mint mondta, ők azok, akik az információfogyasztás megváltozott kultúrája, azaz az innovatív kommunikációs eszközök és felületek használata miatt egyre kevesebb személyes kapcsolatot létesítenek, ezért készítettek a kismamák számára bárhonnan elérhető szolgáltatást.
  
Közölte, az alkalmazás már a fogantatás után "megfogja az édesanya kezét", és hasznos információival, interaktív felületeivel a várandósságtól a születésig, majd később egészen a kisgyermek egyéves koráig kíséri, segíti, támogatja a családot. Legfőbb előnye, hogy mindig kéznél van, és tematizált olvasnivalóit elismert szakértők, orvosok és szülésznők, dietetikusok írták - fűzte hozzá.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint magyar nyelv és irodalom vizsgatárgyból középszinten 1.199 helyszínen 81.496 diák, emelt szinten 48 helyszínen 1.848 tanuló tesz érettségit.
  
A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelije 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell megoldaniuk, a szövegértési feladatlap esetében 60 perc, a szövegalkotási feladatlap esetében pedig 180 perc áll a rendelkezésükre. A vizsgázók először a szövegértési feladatlapot oldják meg, és csak ennek az összegyűjtése után kezdhetik meg a szövegalkotási feladatlap megoldását. A vizsgázók a szövegértési feladatlapon belül a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatják.
  
A szövegértési feladat szövege általában egy esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként megadott válaszvariációk közötti döntés.
  
A szövegalkotási feladatlap esetében a vizsgázó három eltérő típusú, műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. A vizsgázó által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 500-1.500 szó.
  
A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy emelt szintű írásbeli vizsgája szintén 240 percig tart. Az írásbeli vizsga nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három különböző szövegalkotási feladatból tevődik össze. A vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják.
  
A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz kapcsolódik. A nyelvi, illetve irodalmi műveltséget vizsgáló kérdések aránya hozzávetőlegesen 40-60 százalék. A három szövegalkotási feladat különböző témáról, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő.
  
Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is helyesírási szótár használható, ebből vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik.
  
Magyar mint idegen nyelvből középszinten 57 helyszínen 120-an érettségiznek, ebből csak középszinten lehet vizsgázni.
  
A magyar mint idegen nyelv vizsgatárgy írásbeli érettségi vizsgája négy elkülönülő részből áll: a diákok az "Olvasott szöveg értése", a "Nyelvhelyesség", a "Hallott szöveg értése" és az "Íráskészség" feladatsorait oldják meg. A középszintű írásbeli vizsga teljes időtartama 180 perc.
  
A feladatok megoldásának értékelése központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján történik.
  
Az érettségik kedden reggel a matematika írásbelikkel folytatódnak, szerdán a történelem, csütörtökön az angol, pénteken a német írásbelik következnek.
  
A hivatal MTI-hez eljuttatott korábbi közleménye szerint a kétszintű vizsgarendszer bevezetése óta a 20. vizsgaidőszakban május 5. és június 27. között a középiskolákban és 20 kormányhivatal szervezésében mintegy 1190 helyszínen zajlanak majd az érettségik.
  
Az érettségizők közül 83 ezer végzős középiskolás tesz ebben a vizsgaidőszakban "rendes" érettségit. Rajtuk kívül még - a rendszer által nyújtott lehetőségekkel élve - mintegy 34 800-an tesznek legalább egy tárgyból valamilyen érettségi vizsgát, azaz összesen mintegy 117 800 diák ad számot tudásáról.     A vizsgák 3416 érettségi vizsgabizottság közreműködésével zajlanak majd. Az írásbeli vizsgák május 5-től május 26-ig tartanak. Az emelt szintű szóbeli vizsgák kezdete június 5., vége június 13., a középszintű szóbeli vizsgák időszaka június 16-27. A diákok együttesen mintegy 429 500 vizsgát tesznek le.
  
A vizsgafajták közül a legtöbb a rendes érettségi vizsga: számuk mintegy 380 900, az összes vizsga 89 százaléka. A középiskolák alacsonyabb évfolyamaira járó diákok 22 ezer előre hozott vizsgát tesznek le idén tavasszal, ez a vizsgák öt százaléka. Az előre hozott vizsgák száma az előző év hasonló időszakához képest a felére csökkent a vizsgaszabályzat módosítása miatt. A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők a tavalyinál 2500-zal több, csaknem 11 300 ismétlő vagy kiegészítő érettségit tesznek le (ez a vizsgák mintegy három százaléka).
  
Az emelt szintű vizsgák számának jelentős növekedéséhez hozzájárult a csaknem 10 500 szintemelő vizsga is, ezek esetében az adott vizsgatárgyból az érettségizők már rendelkeznek középszintű vizsgaeredménnyel, és most, felsőoktatási felvételijük érdekében a magasabb szinten is megméretik magukat.
  
A hivatal közlése szerint az érettségi tárgyak követelményei és vizsgaformái nem változtak az előző, 2013. évi őszi érettségi vizsgaidőszakhoz képest.

A tervezet indoklása szerint csekély a kockázata annak, hogy a jelenleg előírt szakképesítés hiányában a vásárlókra, fogyasztókra, a közbiztonságra, vagy a termékbiztonságra bármilyen veszély jelentkezzen az elektromos cikkek és számítástechnikai termékek szakképesítés nélküli értékesítésekor.
 
A másik érv pedig az, hogy az államilag szervezett OKJ-s szakképesítések nem képesek olyan mértékben követni a technikai változásokat, mint a forgalmazók és gyártók által biztosított képzések, szakmai iránymutatások. A vevők is felkészültebbek és előzetesen tájékozódnak a termékek jellemzőiről, a gyártók pedig részletes használati útmutatókkal is segítik a vásárlókat.
 
Az érintett szakmai szövetségekkel folytatott egyeztetések után, a szaktárca szerint nem indokolt a jövőben kötelező szakképesítési előírás a következő idegenforgalmi munkakörökre: szállodai üzemben portai és szobafőnöki tevékenység; utazásszervezés és -közvetítés; rendezvényszervezés; utazási irodai ügyintézés (valutaváltás, szálláshely- és programközvetítés, menetjegyek, valamint egyéni társasutak értékesítése); ügyfélszolgálat, információnyújtás és szabadidő-szervezés.
 
A vendéglátáshoz kapcsolódó tevékenységek közül pedig a hidegkonyhás kiszolgálást - a kávézók, eszpresszók, és büfék felszolgálóit - vette ki a tervezet a képzési jegyzékből. Az indoklás megjegyzi, hogy a melegkonyhai ételek felszolgálói továbbra is csak szakképzett személyek lehetnek.

Az új technológiával jelentősen növelhető az LTE-hálózat kapacitása, így például a fesztiválokon nagy tömegek egyszerre használhatják a gyors internetet, és sokkal jobb minőségű képeket, videókat oszthatnak meg segítségével.
    
A bemutatón közölték, a szükséges feltételek (elsősorban frekvencia és készülékek) rendelkezésre állása esetén Dél-Koreához és az Egyesült Királysághoz hasonlóan Magyarországon is megkezdődhet a negyedik generációs mobil hálózati technológia következő fokozatának kereskedelmi használata.
    
A mobil-szélessávú fejlesztést Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója, Walter Goldenits műszaki vezérigazgató-helyettes és Valter D'Avino, az Ericsson nyugat- és közép-európai régióvezetője ismertette.
    
Christopher Mattheisen elmondta, hogy a  4G/LTE mobilszélessáv és annak most bemutatott következő állomása a digitális fejlődés egyik kulcstényezője Európában és Magyarországon is.
    
Kifejtette, négy évvel ezelőtt a Telekom és az Ericsson szakemberei szintén Magyarországon, elsőként tesztelték a negyedik generációs 4G/LTE mobil technológiát, amelyet kereskedelmi szolgáltatásként a Telekom 2012 januárjától tett elérhetővé ügyfelei számára. A 4G ma már a lakosság közel 45 százaléka számára elérhető és a Telekom a tervek szerint 2015-re 80 százalékosra emeli az országos kültéri lefedettséget.     

Manapság egyre szélesebb körben terjednek azok az okostelefonok, videokamerák és fényképezőgépek, amelyekről a nagy felbontású, akár HD vagy később 3D tartalmak azonnal feltölthetők valamelyik videomegosztó oldalra.
    
Christopher Mattheisen elmondta, hogy 2013 eleje óta 40 százalékos forgalomnövekedést tapasztaltak a mobil internet használatban, ezen belül a jelenlegi 4G technológia használata tízszeres növekedést ért el Magyarországon. A jelenlegi rendszert 100-200 ezren használják és a Telekom az év végéig ennek többszörösére számít.
    
A vezérigazgató rámutatott, hogy a mostani 4G technológia által biztosított sávszélesség elegendő ugyan a jelenlegi adatátviteli igények kielégítésére, a fejlődés azonban nem áll meg - hangsúlyozta. A következő években azonban ma még elképzelhetetlen adatforgalmi szükséglet jelenik meg például videó-fogyasztás, vagy olyan alkalmazások formájában, mint a connected car, azaz az internetre kapcsolt személygépkocsi.     

A világon elsőként a dél-koreai SK Telecom vezette be az LTE-Advanced technológián alapuló kereskedelmi szolgáltatást Szöulban és két további városban. A technológia napjainkban még ritkaságszámba megy és egyelőre még világviszonylatban is csekély azoknak az eszközöknek a száma, amelyekkel kapcsolódni lehet az LTE-Advanced hálózathoz.

Az Első világháború - Ellentmondások, paradoxonok, újraértelmezések (Primul razboi mondial. Controverse, paradoxuri, reinterpretari) című 120 oldalas történelmi esszéjét az elmúlt héten jelentette meg a bukaresti Humanitas könyvkiadó, és a szerző máris a média érdeklődésének a középpontjába került vele.
 
A Ziuadecluj.ro kolozsvári portál kedden idézte a könyv legeredetibbnek vélt állításait, és történészeket reagáltatott ezekre.
 
A Bukaresti Tudományegyetem történész professzora a mítoszok kategóriájába sorolta, hogy az 1918-ban megvalósult nemzeti egység "több évszázados álma" lett volna a románoknak. Kijelentette, ha az állítás igaz lenne, a románok olyan korban vágytak volna a nemzeti egységre, amelyiknek sehol Európában nem volt ez a jellemzője.
 
A történész kíméletlenül ír az 1918. december elsejei Gyulafehérvári Nagygyűlésről is, amelyiken az erdélyi és magyarországi románok kinyilvánították a Romániával való egyesülést. "A Nagygyűlés nem pótolhatta a népszavazást, hiszen nemcsak a románok voltak jogosultak Erdély jövőjéről dönteni, hanem a tartomány valamennyi lakója. A lakosság majdnem felét tehát nem kérdezték meg, hogy akar-e Románia határai közé kerülni" - fogalmazott Lucian Boia.
 
A mítoszromboló könyveiről híres történész azt is megemlítette, hogy Erdély és Bukovina megszerzésével Románia lemondott Moldva Prúton túli részeiről. "Erdély és Bukovina elég meggyőző jutalom volt a másik román tartomány, Besszarábia teljes elfelejtéséhez. Az ugyanis szóba sem kerülhetett az Antanttal, azaz Oroszországgal kötött szerződés esetén" - fogalmazott a történész.
 
A kolozsvári portál által megszólaltatott történészek közül Ottmar Trasca nyereségnek tartotta, hogy Lucian Boia új szemléletet hoz az ellentmondásos történelmi korok leírásában. Ion Novacescu azonban nevetségesnek tartotta, hogy a bukaresti szerző négy évvel a nagy egyesülés centenáriuma előtt vitatni kezdi a Gyulafehérvári Nagygyűlés legitimitását. "Megvalósult a román egység, és ez egy letagadhatatlan történelmi tény" - tette hozzá Ion Novacescu.