Két évvel ezelőtt, 2012. február 3-án reggel 6 órakor állt le 66 év működés után a Malév. A nemzeti légitársaság utolsó járata, az MA745-ös Helsinkiből háromnegyed tízkor landolt Budapesten. A cég felszámolása azóta sem fejeződött be, új légitársaság pedig nem indult helyette, bár erre voltak próbálkozások.

A leállás közvetlen előzménye az volt, hogy 2012. január 9-én az Európai Bizottság a Malév számára nyújtott állami támogatás visszafizettetésére szólította fel Magyarországot. Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete megállapította, hogy a nemzeti légitársaság számára 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minősül, mivel a Malév nem volt képes ilyen finanszírozáshoz jutni a piacról a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett.

   

A kormány többször jelezte: elkötelezett a nemzeti légitársaság mellett, majd miután a légicég finanszírozása ellehetetlenült, a kormány a légitársaságot stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette. A csődtörvény szerint a kormányrendelet kihirdetésétől kezdve a hitelezők csődeljárást nem kezdeményezhettek a Malév ellen.

   

Február 2-án, egy nappal a leállás előtt, a Fővárosi Bíróság rendkívüli moratóriumról és rendkívüli vagyonfelügyelő kirendeléséről döntött. Másnap reggel 6 órakor sajtóközleményben jelentette be a Malév, hogy a kár minimalizálása érdekében leállt a légitársaság. Limburger Lóránt vezérigazgató azt mondta, a szolgáltató partnerek egyik napról a másikra elkezdték előre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését. Ez olyan mértékben gyorsította fel a pénzkiáramlást, hogy tarthatatlanná vált a légitársaság helyzete.

   

A Malév utolsó járata az MA745-ös járatszámú Helsinki-Budapest útvonalat repülő Boeing 737-es volt. A közelkörzeti légiirányítástól a landolás előtt a pilóta "az utolsó Malév járat" nevében megköszönte a több évtizednyi közös munkát.

   

A flotta gerincét adó 18 darab Boeing 737 Next Generation gépből 14-et, a "fekete sereget" még aznap este Shannonba, a gépek tulajdonosának, a International Lease Finance Corporation (ILFC) európai bázisára repülték. Budapestről a HA-LOB lajstromú 737-7Q8-as szállt fel utolsóként február 17-én; ez a gép volt 2003-ban az első Next Generation Boeing, amely Budapestre érkezett.

   

A Malév leállása előtt egy másik típus, a Bombardier Q400 Dash 8-as is része volt a flottának, négy szolgált belőlük. A repülők közül kettő február 10-én repült Torp-Sandefjordba, egy akkor még Innsbruckban volt javításon. A leállás előtt szolgálatban lévő flotta utolsó gépét, amely szintén egy Q400-as volt, Leposa Attila és Leposa Edina - apa és lánya - repülte Torpba.

   

Mára egyetlen Malév-festésű gép maradt a repülőtéren: a Malév Express színeiben repülő CRJ200-as, amelyre folyamatosan próbálnak vevőt találni. Novemberig egy másik típus, a hosszú távú járatokat teljesítő Boeing 767-200-as is az előtéren volt, de új tulajdonosa kiszereltette belőle az összes értékesíthető műszert, majd hajtóművek, orrkúp és függőleges vezérsík nélkül tavaly novemberben átvontatták az irányító torony mögötti füves területre; a tűzoltók használják majd mentési gyakorlatokra.

   

Bár Orbán Viktor miniszterelnök február 3-án azt mondta, nem lehetetlen az újraindulás, azóta nem jött létre újabb nemzeti légitársaság, noha civil kezdeményezések voltak erre. Sólyam Hungarian Airways néven indított légitársaságot Vágó József két üzlettársával, Lucsik Jánossal és Hurtyák Róberttel együtt. Bár a tervekben szélestörzsű gépek is szerepeltek, a légitársaság soha nem szállított utasokat. Budapestre érkezett egy általuk bérelt Boeing 737-500-as augusztus 18-án a Sólyom színeiben, de nem sokkal később a gép visszarepült Írországba. Vágó József októberben is azt nyilatkozta, hogy még abban az évben felszállnak, de nem sikerült tőkeerős befektetőt találni, így azóta sem indult el a társaság egyetlen gépe sem.

   

A leállást követően a kormány vizsgálóbizottságot hozott létre, amely a Malév privatizálását, majd visszaállamosítását vizsgálta. A 2002-2010 közötti időszakot vizsgáló testület megállapításai között egyebek mellett az is szerepel, hogy az "előnytelen privatizáció, a csalárd módon megkötött finanszírozási szerződések és a három éven keresztül folytatott rablógazdálkodás pénzügyileg teljesen tönkretette a Malévot, önálló működését pedig gyakorlatilag ellehetetlenítette".

   

A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi közlése szerint a légitársaság a központi költségvetés bevételeihez közvetlen és közvetett módon évi mintegy 70 milliárd forinttal járult hozzá. Döntő részben külföldről származó árbevételei miatt az ország egyik legjelentősebb exportőre, a Budapest Airport forgalmának 40 százalékát biztosította. A Malév közel 3 millió utast szállított évente 23 ezer járatpáron és 45 városba repült közvetlenül.

   

A Fővárosi Törvényszék 2013. decemberében meghosszabbította a Malév felszámolásának határidejét 2013. december 31-ről 2014. június 30-ra. A legutóbbi tendereknél mind a balatonlellei üdülőingatlanra, mind az egyebekre kiírt pályázatok eredménytelenül zárultak, így ezeket újra meghirdetik. Decemberig több mint ezren a volt munkavállalók közül még mindig nem kapták meg az elbocsátásuk után járó végkielégítésüket.

forrás: MTI - kép: airportal.hu

Előkerült Heinrich Himmler náci vezetőnek, a holokauszt fő szervezőjének több száz magánlevele, fényképe és egyéb személyes dokumentuma.

Az Izraelben felbukkant anyagról a Die Welt című német lap nyolcrészes sorozatot indított vasárnap. A nagyjából 700 levélből, képeslapból, feljegyzésből és más dokumentumból, például receptekből álló gyűjteményről az tudható biztosan, hogy a második világháború végén Heinrich Himmler bajorországi villájában volt egy páncélszekrényben, amelyet amerikai katonák nyitottak fel. A magánarchívum sorsa ettől kezdve bizonytalan. Évtizedekkel később, már a nyolcvanas években egy Izraelben élő holokauszttúlélő, Chaim Rosenthal birtokába került, aki aztán 2007-ben az egész anyagot eladta Vanessa Lapa tel-avivi filmrendező apjának.

   

A Lapa család az eredeti dokumentumokat egy izraeli bank széfjében őrzi. Vanessa Lapa 2011-ben a másolatokkal felkereste a Die Welt szerkesztőségét. Az anyag feldolgozása több mint két évig tartott, dokumentumfilm is készült belőle. A rendes ember (Der Anständige) című munkát február elején mutatják be a berlini nemzetközi filmfesztiválon, a Berlinalén.

   

A Die Welt a lehető legnagyobb körültekintéssel járt el, azért is, mert nem akart úgy járni, mint a Stern című hírmagazin, amely 1983-ban Adolf Hitler naplóiként mutatott be egy utóbb hamisítványnak bizonyult dokumentumgyűjteményt.

   

A Himmler-féle anyagról több szakértő, köztük a német országos levéltár elnökének közreműködésével megállapították, hogy minden kétséget kizáróan eredeti. A dokumentumok többsége levél, amelyet Himmler a feleségének írt. Az anyag az 1927-től 1945 tavaszáig, a Himmler öngyilkosságát megelőző hetekig tartó időszakot mutatja be.

   

A Die Welt elemzése alapján a többnyire hétköznapi témákról, családi ügyekről szóló levelekből kitűnik a szerző radikális antiszemitizmusa, amelyet felesége is osztott, és nyomon követhető karrierje is. Arról viszont csak információmorzsák vannak a családi levelezésben, hogy pontosan mivel foglalkozott a holokauszt idején.

   

"Indulok Auschwitzba. Csókollak, Heini" - zárta egy 1942-ben kelt levelét. Egy másik 1942-es írásában arról tájékoztatta a feleségét, hogy "a következő napokban Lublinban, Zamoscban, Auschwitzban és Lembergben leszek, és aztán felkeresem az új szállást. Kíváncsi vagyok, milyen lesz telefonálni több ezer kilométeres távolságból. Sok csók és üdvözlet, Papikád". Himmler ezen az útján haláltáborokat látogatott meg, mert személyesen akarta megtekinteni a gázkamrák működését.

   

A feleségét gyakran becézte a levelekben, de erős szenvedélyekre nem lehet következtetni írásaiból. A háromgyerekes családapa 1938-ban viszonyt kezdett titkárnőjével, akitől két gyereke született. A félrelépést azzal magyarázta, hogy az utódnemzés az árja férfi kötelessége.

   

A feleségének írt levelei a félrelépéstől kezdve egyre inkább tárgyszerűek, hűvösek, de a dokumentumokból az is kitűnik, hogy hatalmát felhasználva a hadigazdálkodás és a jegyrendszer közepette különlegességekkel - édességgel, gyümölccsel, a piaci forgalomban beszerezhetetlen élelmiszerekkel - halmozta el a családját.

   

Nem csak az ajándékokkal volt bőkezű, a levelek és a Tel-Aviv-i gyűjteményben megtalálható háztartási naplók alapján felesége és lányai a háborús években havonta 500 és 1300 birodalmi márka közötti összeggel - mai áron számolva 2,4-6,1 millió forinttal - gazdálkodhattak, míg a német háztartások átlagosan 50-100 birodalmi márka jövedelemmel rendelkeztek.

   

Heinrich Himmler volt az SS és a Gestapo - a náci párt fegyveres alakulata és a náci titkosrendőrség - vezetője, és ő volt a felelőse a hatalmi gépezetben a holokauszt előkészítésének és végrehajtásának. A rendszer legfelső körébe, Hitler bizalmasai közé tartozott.

   

A gyűjteményt elemző csoport egyik tagja, Michael Wildt történész szerint a levelekben az is igen érdekes, hogy mi az, amiről egy sor sincs bennük. A zsidóság kiirtására irányuló törekvéseket, a tömeggyilkosságokat Himmler nem tartotta említésre méltónak.

   

"Annyira biztos volt a dolgában, hogy nem kellett ezt megbeszélnie a feleségével, nem volt szüksége támogatásra, megerősítésre" - mondta a történész a Die Weltnek.

   

A dokumentumok alapján Himmler életmódja a náci vezetés más tagjaihoz, például Hermannn Göringhez vagy Joseph Goebbelshez képest visszahúzódó volt. A holokauszt fő szervezője "egy szürke kis bürokrata volt" - mondta Vanessa Lapa.

forrás: MTI

A jövő hét elején száraz és hideg idő várható, néhol mínusz 10 Celsius-fok körül alakulnak a minimumok. A hét második felében enyhül majd az időjárás, viszont ismét többfelé várható eső, záporeső, néhol ónos eső is - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos középtávú előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-hez.

Hétfőn alapvetően derült, száraz időre van kilátás, legfeljebb nyugaton, délnyugaton lehetnek erősen felhős területek. A legalacsonyabb hőmérséklet általában mínusz 8 és mínusz 3 fok között alakul, az Alföldön helyenként ennél is hidegebb lehet. Napközben jellemzően plusz 3-6 fokig melegszik a levegő, de a szeles és felhős területeken ennél kissé hidegebb lesz.

   

Kedden a Nyugat-Dunántúlon lesznek erősebben felhős tájak is, másutt sok napsütésre lehet számítani, csapadék nem valószínű. A leghidegebb órákban mínusz 11 és mínusz 4 fok között alakul a hőmérséklet. A legmagasabb hőmérséklet többnyire 0 és plusz 5 fok között valószínű, de északkeleten, keleten plusz 6-8 fok is lehet.

   

Szerdán általában sok lesz a napsütés, a Dunántúlon lesz helyenként több felhő, de csapadék ott sem valószínű. A legalacsonyabb hőmérséklet szerdán is mínusz 11 és mínusz 4 fok között valószínű. A nappali maximumok várhatóan plusz 1 és plusz 6 fok között alakulnak, de keleten, északkeleten plusz 7-8 fok is lehet.

   

Csütörtökön délnyugat, nyugat felől átmenetileg megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Egyre több helyen valószínű eső, kezdetben ónos eső is kialakulhat. A leghidegebb órákban általában mínusz 4 és plusz 1 fok között alakul a hőmérséklet, de az eleinte kevésbé felhős keleti tájakon mínusz 5, mínusz 7 fokig is lehűlhet a levegő. A legmagasabb hőmérséklet plusz 2 és plusz 8 fok között várható.

   

Pénteken főként a nap második felében valószínű több helyen eső, záporeső. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 4 és plusz 2, a legmagasabb hőmérséklet plusz 5 és plusz 12 fok között alakul.

   

Szombaton kezdetben még többfelé várható eső, záporeső, majd nyugat, északnyugat felől megszűnik a csapadék, és felszakadozik, csökken a felhőzet. A leghidegebb órákban 0 és plusz 5 fok között, napközben plusz 6 és 11 fok között alakul a hőmérséklet.

   

Vasárnap délnyugat felől ismét növekszik, vastagszik a felhőzet, egyre több helyen valószínű eső, záporeső. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 1 és plusz 4 fok között alakul. Nappal plusz 5-10 fokig melegszik a levegő - olvasható az előrejelzésben.

forrás: MTI

Elhunyt Karl Erik Böhn, a magyar női kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya. A 49 éves szakembert hosszan tartó, súlyos betegség után vasárnap hajnalban a tonsbergi kórházban érte a halál - közölte a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ honlapján. Halálának hírére Vetési Iván, az MKSZ elnöke és Hajdu János, a női kézilabda-válogatott korábbi ideiglenes szövetségi kapitánya is megrendülését fejezte ki.

Vetési Iván az MTI-nek úgy nyilatkozott: sokkolta a hír.

   

Szeretném őszinte részvétemet kifejezni Karl Erik Böhn családjának és barátainak - idézte a szövetségi elnököt az MKSZ honlapja. "Nagyon nehéz megszólalnom, még akkor is, ha az utóbbi hetekben sajnos tudtuk, hogy elkerülhetetlenül közeledik a vég. Az egész magyar kézilabda-társadalom hálás KEB-nek azért a fáradhatatlan és eredményes munkáért, amit a magyar női kézilabda-válogatott élén végzett" - mondta Vetési Iván, aki jelezte azt is: Böhnt a Magyar Kézilabda Szövetség saját halottjának tekinti.

   

A szövetség gyertyagyújtással emlékezik az elhunyt kapitányra vasárnap 17 órától a Magyar Sport Háza Dózsa György úti bejáratánál.

   

Böhnre Győrben - volt csapatánál -, a Magvassy Csarnoknál is gyertyagyújtással emlékeznek vasárnap 18 órától.

   

Görbicz Anita, a Böhnnel 2012-ben bajnok és kupa-győztes, BL-döntős Győr és a válogatott sztárja a Győri Audi ETO KC közleményében elmondta: sajnos csak rövid időt tölthettek együtt Karl Erikkel, de ez alatt a pár hónap alatt is megtapasztalhatták, hogy nemcsak kiváló szakember, hanem emberként is fantasztikus.

   

"Egyedülálló módon tudott motiválni bennünket, játékosokat, hatására csodákat műveltünk a pályán. Halála óriási veszteség számunkra." - nyilatkozta Görbicz.

   

Hajdu János, aki Karl Erik Böhn helyett megbízott kapitányként átmenetileg vezette a csapatot azt mondta: mindenki bízott Böhn felépülésében, még akkor is, amikor azt mondták neki, hogy gyógyíthatatlan beteg. Kiemelte: azzal a szándékkal vette át tavaly a csapatot, hogy idén márciusban visszaadja neki. Éppen ezért ugyanazzal a stábbal, ugyanazokkal a játékosokkal vívta végig a világbajnokságot - tette hozzá Hajdu János.

   

Karl Erik Böhnt 2011. augusztus 30-án nevezték ki szövetségi kapitánynak, megbízatása a 2016-os riói olimpia végig szólt. Ő volt az első külföldi szakvezető a magyar válogatott élén. Szaktudásával, közvetlen viselkedésével, humorával gyorsan a játékosok és a szurkolók kedvence lett.

   

Játékosként 126-szor szerepelt hazája válogatottjában. Visszavonulását követően edzőként dolgozott, először mint a norvég férfi válogatott másodedzője. Később a Drammen férfi és a Larvik női csapatát irányította, utóbbival ötszörös bajnok, KEK-győztes. Akkori élettársa, Heidi Löke győri átigazolása miatt menesztették, és ezt követően lett a magyar válogatott szövetségi kapitánya. Egy fél szezon erejéig a Győr vezetőedzőjeként is dolgozott, és a klubbal Bajnokok Ligája-döntős, valamint magyar bajnok volt 2012-ben.

   

Ebben az évben a válogatottal Európa-bajnoki bronzérmes lett.

   

Karl Erik Böhnnél 2013 februárjában diagnosztizáltak akut leukémiát. A szakember hat kemoterápiás kezelésen és egy csontvelő-átültetésen esett át, 2013 novemberében pedig úgy tűnt, sikerült legyőznie a betegséget, ám karácsony előtt kiderült, hogy leukémiája gyógyíthatatlan.

   

A csapatot a 2013-as világbajnokságon a Hajdu János, Siti Beáta kettős vezette.

Gyertyagyújtás Karl Erik Böhnért

A Győri Audi ETO KC, egykori vezetőedzőjére emlékezve ma este 6 órakor közös gyertyagyújtásra várja a szurkolókat Karl Erik Böhn 2011 novemberétől 2012 májusáig irányította a Győri Audi ETO KC csapatát, amely során a Klub egyik legsikeresebb szezonját érte el.

forrás: MTI

Gálné Dignisz Éva átvette Az év bortermelője címet a Corinthia Hotelben rendezett vasárnapi ünnepi gálaebéden és díjkiosztón Budapesten. Az elismeréssel először tüntettek ki női borászt.

A Magyar Bor Akadémia által rendezett ceremónián díszvendégként részt vett Áder János köztársaság elnök.

   

Az oklevéllel járó elismerést Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke nyújtotta át a díjazottnak. A borásznő elsősorban családjának köszönte meg a támogatást.

   

Az akadémia elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta: az év bortermelője díj társadalmi elfogadottsága és beágyazottsága ma már megkérdőjelezhetetlen. Felidézte, hogy a szakma egyik legnagyobb elismerését 1991-ben a Hét Borbírák Rendje alapította, gondozását pedig 1995-ben vette át az akadémia. Az idei díjjal kapcsolatban megjegyezte, hogy a 2013-as évben már a jelölési időszakot kiemelkedő érdeklődés kísérte.

   

A rozéival nemzetközi versenyeken is sikert arató Gálné Dignisz Évát ötödik alkalommal jelölték az év bortermelője díjra, amelyre idén Bolyki János (Eger), Borbély Tamás (Badacsony), Dúzsi Tamás (Szekszárd) és Heimann Zoltán (Szekszárd) is esélyes volt. Az akadémia tavaly decemberben hirdetett eredményt.

  

A győztes borászatának központja Budapesttől 25 kilométerre, a Csepel-szigeten található. A borásznő férjével, Gál Csabával összesen hetven hektáron gazdálkodik, a szigetcsépi gazdaság mellett tíz hektáron a Balaton-felvidéken.

forrás: MTI

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) az újságírók elszállásolásának megoldását sürgeti a szocsi téli olimpia előkészítő bizottságától, mert a hegyvidéki szálláshelyek közül nem mindegyik készült el időre.

Az újságírók elhelyezésére szolgáló kilenc szállóból csak hat működik teljes egészében. Egyes médiumok munkatársai, akik már megérkeztek a jövő szombaton kezdődő játékok helyszínére, nem tudták elfoglalni szálláshelyüket, hétfőre pedig mintegy 6 ezer sajtóorgánum képviselőit várják még Szocsiba.

   

Összesen mintegy 11 ezer újság, hírügynökség, tévé, rádió és internetes média tudósít majd az Oroszországban először megrendezendő téli olimpiai játékokat.

   

Thomas Bach, a NOB elnöke kijelentette a vasárnapi végrehajtó bizottság ülésén, hogy reményei szerint a következő napokban megoldódik a probléma.

   

Kevan Gosper, a NOB sajtószolgálatának vezetője elmondta, felhívták az orosz szervezők figyelmét a hegyvidéki szállásokon tapasztalt problémákra. Az épületek állnak, elsősorban a szolgáltatásokkal van gond.

   

A szocsi olimpiai szervezőbizottság szombati közleményében azt ígérte, ha a sajtó képviselői azzal találják magukat szembe, hogy a szállásukat nem szerelték fel a szükséges szolgáltatásokkal, akkor új szállást biztosítanak számukra, akár jobb színvonalon. Azt írták, hogy a maradék három szállodában a végleges ellenőrzés folyik.

   

A NOB elnöke ugyanakkor dicsérte a téli olimpia előtti készültségi állapotokat Szocsiban. Thomas Bach szerint "nagyon jól alakulnak a dolgok". Az elnök szombaton meglátogatta az olimpiai falut, több sportolóval beszélgetett, akik "nagyon boldogok és el vannak ragadtatva az olimpiai faluban tapasztalt feltételektől". A NOB elnöke azt is elmondta, hogy a sportlétesítmények készen állnak, és "komolyan meg vagyunk arról győződve, hogy kiváló játékokra kerül sor".

   

Az orosz kormány 51 milliárd dollárt (mintegy 12 ezer milliárd forint) költött a szocsi téli olimpia megrendezésére: olimpiai létesítményekre, szálláshelyekre, utakra, repülőtérre, gyorsvasútra abban a reményben, hogy a Fekete-tenger partján elterülő üdülőhely egész évben igénybe vehető turisztikai célponttá válik.

   

Pénteken az orosz közlekedési miniszter Vlagyimir Putyin államfőnek beszámolva elismerte, hogy még nincs készen az egyik új autóút, amely Dagomiszból Adler felé Szocsin át vezet.

forrás: MTI

Gerincsérvvel megoperálták Douchev-Janics Natasát, a Graboplast-Győr háromszoros olimpiai bajnok kajakosát.

A klub vasárnapi közleményében jelezte: Janics hosszú ideje bajlódott lumbágóval, a beavatkozás pedig mostanra elkerülhetetlenné vált. A műtét során stabilizálták a gerincoszlopot, a csavarok mellett egy titán implantátumot is beillesztettek. Az orvosok szerint jól sikerült az operáció, a gyógyulási idő azonban egyénfüggő, így egyelőre nem lehet tudni, hogy a 19-szeres világbajnok mikor sportolhat újra.

   

A versenyző elmondta: a problémái 2012-ben kezdődtek, majd tavaly nyáron még rosszabb lett a dereka, többször is volt orvosnál.

   

"A tavalyi világbajnokság alatt azt hittem, hogy ennél már nem fájhat jobban, de nem akartam cserbenhagyni a válogatottat. Utána tudtam meg, hogy Duisburgban már gerincsérvvel versenyeztem" - mondta, hozzátéve: az őszi egyhónapos kihagyás alatt még nagyobb fájdalmai voltak, majd az edzések újrakezdésével úgy tűnt, hogy javul a helyzet.

   

Janics kiemelte: a különféle kezelések mellett bízott benne, hogy nem kell sokat kihagynia, egészen december közepéig, és utána a tatai erőfelmérő már "pocsékul sikerült", az úszásnál pedig érezte, hogy nem tud úgy elrugaszkodni, ahogy korábban.

   

Kadler Gusztáv, a Graboplast-Győr szakosztályvezetője, a magyar szövetség általános alelnöke elmondta: bíznak Natasa mielőbbi felépülésében, de nem türelmetlenek.

   

"Nem siettetünk semmit, hiszen a riói olimpiáig két és fél év van még hátra. Minden támogatást megadunk Natasának a következő időszakban is" - mondta.

    

Douchev-Janics Natasa tavaly a világbajnokságon egy arany- és egy ezüstérmet szerzett, a portugáliai Montemor-o-Velhóban rendezett Európa-bajnokságon pedig két arany- és két bronzérmet nyert.

forrás: MTI - kép: magyarhirlap.hu