Kigyulladt és majdnem teljesen leégett egy lakásként is használt gazdasági épület Monorierdőn; a tűzből három állatot mentettek ki, senki sem sérült meg - közölte a Pest megyei katasztrófavédelem szóvivője vasárnap reggel az MTI-vel.

Spitz Alexandra elmondta, hogy a monorierdői ingatlanhoz szombat délután riasztották a monori tűzoltókat, de mire kiértek, a 36 négyzetméteres faépület teljes terjedelmében égett. A tető beomlott, egy gázpalack is felrobbant a tűzben, amely a szomszédos épületeket is veszélyeztette.

   

A tűzoltóknak nemcsak a lángok továbbterjedését sikerült megakadályozniuk, de két lovat és egy kecskét is épségben hoztak ki a házból.

   

Az épület 90 százaléka kiégett - tette hozzá a szóvivő. A lakás tulajdonosa és felesége nem volt otthon, később a helyi önkormányzat gondoskodott elhelyezésükről - közölte a szóvivő.

forrás: MTI

kép: iránytv.hu

forrás: Sziszik Dániel Photography

A négyszeres világbajnok Sebastian Vettel, a Red Bull német pilótája nyerte a Forma-1-es Brazil Nagydíj időmérő edzését szombaton, így ő indulhat majd az első rajtkockából a vasárnapi futamon.

A sorozatban kilencedik futamgyőzelmére - ezzel rekordbeállításra hajtó - 26 éves versenyző mögött honfitársa, Nico Rosberg (Mercedes) lett a második, míg a harmadik rajtpozíciót Fernando Alonso, a Ferrari kétszeres vb-győztes spanyol versenyzője szerezte meg.
    
A pályafutása utolsó F1-es futamára készülő Mark Webber, a Red Bull ausztrál pilótája negyedik lett az esős időmérőn, amelynek harmadik szakasza 40 perccel később kezdődött a heves esőzés miatt.
    
A szezonzáró Brazil Nagydíj vasárnap, magyar idő szerint 17 órakor rajtol.

forrás: MTI

Krausz Ferenc kísérleti fizikusnak, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet (MPQ) igazgatójának ítélték oda a Német Fizikai Társaság (DPG), a Német Kémikusok Egyesülete (GDCh) és Frankfurt városa közös elismerését, az Otto Hahn-díjat.

A magyar szakember az attofizika területén végzett kutatásaiért kapta az 50 ezer euróval járó díjat, amelyet minden második évben ítélnek oda, felváltva a fizika és a kémia területén végzett kutatásokért.

   

Az attofizika elnevezés az attoszekundum kifejezésből származik, attoszekundumnak pedig a másodperc ezertrilliomod részét nevezik.

   

Krausz Ferencet az attofizika tudományának megalapítójaként tartják számon. Kutatócsoportjának sikerült elsőként előállítania és megmérnie egy attoszekundum ideig tartó fényimpulzust, és kifejleszteni eljárásokat, amelyekkel közvetlenül lehet vizsgálni az elektronok atomon belüli mozgását.

   

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja a legrangosabb német fizikai és kémiai tudományos elismerés mellett az idén megkapta az arab Nobel-díjnak is nevezett Fejszál-díjat. Ezek az elismerések a tudományos világ "megelőlegezett bizalmát" jelzik, és kifejezik az új méréstechnikákhoz fűződő "nagy reményeket", hiszen az attofizikai eljárások "egy napon talán elősegíthetik jelenleg még gyógyíthatatlan betegségek mikroszkopikus okainak megértését, és hozzásegíthetnek a modern elektronika nagyságrendekkel történő felgyorsításához"  - mondta el az MTI-nek pénteken a tudós, aki a napokban vette át az Otto Hahn-díjat Frankfurtban.

   

Az attoszekundomos fizika segítségével remélhetőleg "a legalapvetőbb, molekuláris szinten" sikerül majd megérteni egyebek között a rákbetegség kialakulását és lefolyását, és kidolgozni gyógymódokat, amelyekkel "a legelső pillanatban" lehet felismerni és legyőzni a betegséget - magyarázta Krausz Ferenc. Az új tudományág alapvető szerephez juthat atomi skálájú áramkörök kifejlesztésében is, amelyek a jelenlegi legfejlettebb áramköröknél akár százezerszer gyorsabban kapcsolhatják az elektromos áramot - tette hozzá.

   

Krausz Ferenc a Budapesti Műszaki Egyetemen kezdett a rendkívüli sebességű lézerfényvillanásokkal, azaz ultrarövid lézerimpulzusokkal foglalkozni, majd Ausztriában végzett kutatásokat, ahol a magyar mellé osztrák állampolgárságot is szerzett. Németországban 2003 óta dolgozik, és nemcsak a garchingi MPQ igazgatója, hanem a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem kísérleti fizikai professzora. Munkásságát korábban egyebek mellett a Wittgenstein-díjjal és a Leibniz-díjjal ismerték el.

   

"Szeretnék mind a három országnak visszaadni valamit, amit kaptam tőlük" - mondta a magyar fizikus, aki részt vett az attoszekundumos fényimpulzusok kutatásának legjelentősebb központja, a szegedi szuperlézer néven ismert Exreme Light Inftrastructure (ELI) projekt előkészítésében is.

   

"Nagyon szurkolok azért, hogy ez az új infrastruktúra megépüljön úgy, ahogy azt közösen megálmodtuk. Az ELI igen nagy eredmény lenne mind Magyarország és a magyar tudományos közösség, mind Európa és az egész világ tudományos közössége számára" - emelte ki Krausz Ferenc, hangsúlyozva, hogy minden lehetséges támogatást megad a projekt sikeréhez.

   

A kutató a tavaly Berlinben létrehozott Gábor Dénes Társaság a Tudományos Együttműködésért (Dennis Gabor Gesellschaft zur Förderung Wissenschaftlicher Zusammenarbeit) alapító tagja. Elmondta: az egyesület a Németországban dolgozó magyar kutatók összefogásával igyekszik erősíteni a magyar-német tudományos kapcsolatokat, és tenni azért, hogy "hazatelepülő kutatók révén kompenzálódjon a hosszú ideje egyoldalú agyelszívás". A folyamat megfordításában az ELI mellett segíthetnek az utóbbi években Magyarországon elindított kezdeményezések is, mint például az MTA fiatal kutatóknak szóló Lendület programja. "Ezek jó irányba tett lépések, pontosan ilyen kellenek" - mondta Krausz Ferenc.

   

Hozzátette: további "óriási erőfeszítésekre van szükség", hogy legalább néhány területen kialakuljanak a világszínvonalú kutatás feltételei, de van mire alapozni, hiszen kiváló kutatócsoportok dolgoznak Magyarországon, és a magyar szakemberek számos tudományágban "messze földön híresek". Úgy vélte, egyebek között az informatika, a biotechnológia, a gyógyszer- és vegyipari kutatások területén és a fizikai tudományok több ágában is érdemes lenne további fejlesztési programokat tervezni.

forrás: MTI

kép: mno.hu

Eddig csak kis részleteiben bemutatott, a 19. és a 20. század fontos, de évtizedek óta ki nem állított műalkotásait rejtő gyűjtemény mutatkozik be a december közepén a győri múzeumban.

Grászli Bernadett, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója az MTI-nek elmondta: a művészettörténész szakma sejtette, hogy létezik a fővárosban egy mintegy kétszáz darabból álló, remekműveket rejtő gyűjtemény. A kollekciót évtizedek alatt vásárolta össze egy iparos-mesterember, de hogy ki ő, azt özvegye, az örökös kérésére nem hozzák nyilvánosságra.

   

Emlékeztetett arra: míg a hazai műgyűjtés 1945 előtti történetéről mind több adat és elemzés lát napvilágot, a szocializmus évtizedeiben keletkezett kollekciók zömét ma is homály fedi. Így se azt nem tudni, kik, se azt, milyen kincseket halmoztak fel otthonukban.

   

"Szóltak arról városi legendák, hogy rejtőzik Budapesten egy ilyen gyűjtemény, de senki nem tudta, kié és milyen művekből áll. Nagy ritkán, kiállításokon felbukkant egy-két darabja; mi most ennek a legjavát mutatjuk be" - fogalmazott az igazgató.

   

Grászli Bernadett hozzátette: a december 12. és március vége között Győrben bemutatandó, több mint száz műalkotás között klasszikus Rippl-Rónai-, Vaszary-, Mednyánszky- és Csók-munkák éppúgy megtalálhatóak, mint korai Bortnyik-művek és Perlmutter-alkotások.

forrás: MTI

kép: borkultura.network.hu

forrás: https://www.facebook.com/szabolcs.kalmanfi

kép: www.journality.hu

Több törvény módosítását kezdeményezi a rezsicsökkentés végrehajtása érdekében a Fidesz rezsicsökkentési munkacsoportjának vezetője.

Németh Szilárd szombaton budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, a törvényjavaslatot pénteken nyújtotta be. A javaslat célja a rezsicsökkentés teljessé és pontosabbá tétele, valamint a fogyasztóvédelmi rendszer megerősítése.

 

Közölte, a rezsicsökkentéssel kapcsolatban kezdeményezi a lakószövetkezeti és a társasházi törvény módosítását annak érdekében, hogy a villamos energia ellátásról szóló törvény is adjon lehetőséget "a közös helyiségek egyetemes szolgáltatására".

 

"A közös költségeket ismét faragni fogjuk" - fogalmazott Németh Szilárd, hozzátéve: kezdeményezésének húsz százalékos csökkenést kell eredményeznie a lakószövetkezeti és a társasházi lakásokban.

   

Elmondta, a javaslat tájékoztatási kötelezettséget is előír. A közös költségeknél is ki kell mutatni a rezsicsökkentés adatait. A javaslat szerint a hirdetményt minden év február 15-ig közzé kell tenni.

   

Az indítvány az önkormányzati tulajdonú bérlakásokra is vonatkozik - jegyezte meg Németh Szilárd, majd úgy fogalmazott: "a rezsicsökkentés nem az önkormányzatot (...) érinti, hanem a családokat".

   

Németh Szilárd elmondta, a törvényjavaslatban definiálják a rezsicsökkentést, eszerint "rezsicsökkentés alatt a közszolgáltatások végfogyasztói árának jogszabály alapján megvalósult csökkentését kell érteni".

   

Közölte azt is, hogy az indítvány szerint az országos hálózattal rendelkező cégeknek fogyasztóvédelmi referenseket is kell majd alkalmazniuk.

forrás: MTI

kép: hacsaknem.blog.hu