A labdarúgó utánpótlásban az akadémiákról kikerülő fiatalok továbbképzésében látja az egyik legnagyobb hibát Szalai László, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) edzőképző központjának vezetője.

"Vajon a felnőtt csapatba kerülve fejlődnek-e tovább ezek a fiatal, 18 és 23 év közötti játékosok? Óriási hiba, ha azt hisszük, az akadémiáról kikerülve befejeződött a képzésük" - jelentette ki a szakember az utanpotlassport.hu harmadik, a TF aulájában a Decathlon és a MOB támogatásával megtartott keddi konferenciáján.

   

Szintén reális veszélyként jellemezte az utánpótlásban is megjelenő eredménykényszert, amely legtöbbször a klubtulajdonostól érkezik. Problémaként említette, hogy rengeteg rossz mozgású és testtartású, futni nem tudó fiatal érkezik az akadémiákra, de ezeket szerinte nem ott kellene helyrehozni, hanem az iskolai testnevelésórákon. Kiemelte azt is, hogy egyelőre sokkal kisebb a hazai akadémiák merítési lehetősége, mint Nyugat-Európában, azaz amíg külföldön ha a négy keresett tulajdonságból egy nincs meg a fiatalban, akkor nem veszik fel, addig Magyarországon ha kettő megvan, akkor felveszik.

   

A jelenkori magyar labdarúgás helyzetével kapcsolatban elmondta, az utánpótláscsapatok nagy része négy éve még novembertől márciusig nem tudott edzeni, mert nem volt játékra alkalmas pálya télen, azaz csak az elmúlt három esztendőben valósultak meg a minőségi munkához elengedhetetlen infrastrukturális fejlesztések. Kiemelte, hogy ezzel azonban Magyarország csak utána eredt Európának, mert amíg a Rapid Wien 3, a Bayern München 6, a Barcelona pedig 10 millió eurót fordít az utánpótlására, addig ennek csak töredéke áll a magyar akadémiák rendelkezésére.

   

A korábban az MTK és a Budapest Honvéd akadémiáját irányító Szalai a magyar edzők felelősségét sem kerülte ki, szerinte van jogalapja a kritikáknak, de hangsúlyozta, "nem kell mindenkinek a fejét venni, aki a magyar futballban dolgozik". Kifejtette, szerinte nem kell minden áron külföldi edzőket hozni, mert akkor hozzanak külföldi aszfaltozókat is, mert olyan úton szeretne közlekedni, mint Ausztriában".

   

Szalai beszélt a hazai edzőképzés megújításáról is, mert szerinte vannak szakmai hiányosságok a fiatalok felkészítésében, például edzésmódszerekben, terhelésben. Kiemelte, nem tudja miként került ki egykor a tananyagból az élettani folyamatok oktatása, de ez ismét benne lesz az edzőképzésben, mert elengedhetetlen tudnivaló egy szakember számára. Hozzátette, ha változik a szemlélet, és annak nyomán a munka is, akkor végre elérhető lehet, hogy "az ügyes kis magyar focisták" helyébe atlétikusan képzett, robbanékony, motivált labdarúgók lépjenek. Kiemelte, a 16-19 éves korosztályban vannak olyan labdarúgók, akik ha továbbfejlődnek, jobb eredményeket érhetnek el, mint a mai futballisták.

Az internethasználók leggyakrabban tematikus keresésre vagy elektronikus levelezésre használják a webet világszerte, valamint a közösségi portálokat látogatják a leggyakrabban - derült ki az Ipsos legújabb felméréséből.

Az Ipsos ez év októberében zajló kutatása szerint az olyan keresőoldalak, mint a Google az online közönség 74 százalékát csábítják internetezésre hetente egy vagy több alkalommal, ez a magyar lakosságra 67 százalékban jellemző. A Facebookhoz hasonló közösségi oldalak rendszeres táborát a netezők 64 százaléka, Magyarországon 78 százaléka alkotja, az elektronikus levelezés pedig 55 százaléknál motivációs tényező az internet használatra. A magyarok tekintetében ez a szám csaknem 70 százalék - olvasható az Ipsos kutatási jelentésében.

  

A magyar netezők több mint felét vonzzák rendszeresen még a hír- és információs oldalak, az időjárásról tájékoztató honlapok, az olyan megosztó és feltöltő oldalak, mint amilyen a YouTube, illetve a hirdető oldalak.

  

Nemzetközi szinten a legkevésbé a különböző képmegosztókat (mint például a Flickr) és a divattal foglalkozó lapokat preferálják a felhasználók vagy az olyan tematikus blog gyűjtőoldalakat, mint amilyen a Tumblr és a Pinterest (8 százalék). Magyarországon ezek az arányok a nemzetközi átlaghoz képest is igen alacsonyak.

  

Érdekesség, hogy az online társkereső oldalak rendszeres látogatottsága is elenyésző (5 százalék), a magyar netezők a maguk 7 százalékával ebben a tekintetben valamivel aktívabbak a nemzetközi átlagnál.

  

Az Ipsos felmérése 24 országban, online kérdőív segítségével zajlott, országonként 500-1000 fő megkérdezésével.

Német, osztrák és szlovák lap is foglalkozott a budapesti Szabadság téri református templom előterében álló Horthy-szobor felavatása körüli vitával.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lapban kedden az Emlékmű Hitler szövetségesének című írásban a szerző, Stephan Löwenstein kiemelte: magyar szélsőjobboldaliak egy "történelempolitikai provokációval" nyilvánvalóvá tették a nemzeti konzervatív Fidesz és a balközép koalíció közötti mély megosztottságot. A szerző felidézte: amikor Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője a parlamentben a zsidók listázását követelte, az MSZP, a Bajnai Gordon vezette parlamenten kívüli ellenzék és vezető politikusok a Fideszből együtt tiltakoztak. Ezúttal viszont a Jobbik akciójának bírálata mellett egymást is kritizálta a Fidesz és az MSZP - tette hozzá.

   

Úgy vélte: a közös fellépés elmaradása annak tulajdonítható, hogy alig fél évvel a választások előtt "élessé vált a hangnem" a két politikai oldal között. Rogán Antal nyilatkozatával kapcsolatban, amely szerint Horthy Miklósnak és Kádár Jánosnak sem jár szobor, megjegyezte, hogy "senki sem gondol Kádár-szobor felállítására, még az MSZP-ben, az MSZMP utódpártjában sem".

   

A Der Standard című osztrák napilapban Paul Lendvai felidézte, hogy Angela Merkel német kancellár hét végi videoüzenetében a zsidók elleni 1938-as pogromok közelgő évfordulója alkalmából arra hívta fel Németország lakóit, hogy ne tűrjék el az antiszemitizmust. "Alig huszonnégy órával később Angela Merkel Budapest szívében olyan jeleneteknek lehetett volna szemtanúja, amelyek Berlinben nem történhetnének meg" - írta a publicista a liberális irányultságú napilapban keddenként megjelenő rovatában. Kiemelte még Merkel videoüzenetéből, hogy a kancellár szerint "egyáltalán nem magától értetődő", hogy emberek, akik koncentrációs táborokban voltak, akiket üldöztek, egyáltalán szóba állnak a németekkel. "Budapesten ezen a vasárnapon a hasonló múltú embereket és az ő gyerekeiket, unokáikat sebezték meg, sértették meg és gúnyolták ki durván az autoriter kormányzó, Horthy Miklós hátborzongató kultusza által" - vélekedett a publicista. Nem csak a 80-100 ezer magyarországi zsidó ember van felháborodva a Horthy-reneszánsz miatt, liberális és konzervatív értelmiségiek is "cinikusnak, megengedhetetlennek és életveszélyesnek" tartják ezeket a tendenciákat - írta Paul Lendvai, a vasárnapi ellentüntetés egyik résztvevőjének szavaival élve.

http://derstandard.at/1381370853550/Merkel-Horthy-und-die-Juden

   

A történelmi események dátumait az aktuális politika, főleg Magyarországon, nagyon gyakran saját rövid távú céljaira használja fel - írta a hétvégi budapesti Horthy-szobor avatása kapcsán kedden megjelent kommentárjában a pozsonyi Új Szó. Az "Út a szoborig" címet viselő cikk írója szerint "Horthy ugyanolyan vitatott személy, mint bármelyik politikus, aki a demokráciát, az emberi jogokat, a törvény előtti egyenlőség elvét hajlandó volt feláldozni." Megjegyzi: míg a baloldal és a liberálisok egyértelműen negatív személyiségként ítélik meg Horthyt, addig a jobboldal képtelen egyértelmű álláspontot kialakítani vele kapcsolatban.

Magyarországon nőttek a legjobban a bruttó minimálbérek 2010 és 2013 között a Gazdasági és Fejlesztési Együttműködési Szervezet (OECD) 34 tagországa közül, összesen 9,89 százalékkal - jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára sajtótájékoztatón, kedden Budapesten.

Czomba Sándor hozzátette: az Európai Unión belül a magyar minimálbér növekedési adata ugyanebben az időszakban a második legnagyobbnak számít, egyedül Bulgáriában nagyobb ez a szám.

   

A vásárlóerő-paritáson számolt bruttó minimálbérek növekedésében "2010 óta megelőztük Csehországot, Szlovákiát és Horvátországot, a régióban jelenleg csak Szlovéniában és Lengyelországban magasabb a bruttó minimálbér, ami komoly eredmény" - mutatott rá a foglalkoztatásért felelős államtitkár.

Harminc törvényt érint a jövő évi központi költségvetést megalapozó törvények módosítására vonatkozó törvényjavaslat, amelynek tartalma összhangban áll a 2014-es büdzsé keretszámaival és előirányzataival - hangzott el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkárának keddi expozéjában.

Cséfalvay Zoltán az előterjesztés általános vitáját megnyitó felszólalásában a parlamentben jelezte, hogy a törvényjavaslat a 2014. évi központi költségvetési törvénnyel szoros egységet alkot, annak végrehajtását szolgálja.

   

A változtatások között említette, hogy a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény módosításával a jövőben az önkormányzat és a hitelezői között az adósságrendezési eljárás vagyonfelosztási szakaszában is születhet megállapodás.

   

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítása meghatározza azokat az adósságot keletkeztető ügyleteket, amelyek kötelezettjévé az önkormányzat csak a kormány engedélyével válhat. Emellett lehetővé válik az önkormányzat részéről hosszú lejáratú működési hitel felvétele, ha az önkormányzat fizetési kötelezettségét jogerős és végrehajtható bírósági határozat mondja ki.

   

Az államháztartásról szóló törvény módosításával a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele esetén a támogatás visszafizetésekor fizetendő ügyleti kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszeresére emelkedik.

   

Fontos változásnak nevezte Cséfalvay Zoltán, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény módosításával a kormány bevezeti a kiemelt ápolási díj jogintézményét. Az ápolási díj a súlyosan fogyatékos, tartósan beteg hozzátartozót ápoló személy számára biztosítható ellátás, amelynek célja azok segítése, akik hozzátartozójuk ápolása miatt nem tudnak kereső tevékenységet folytatni. Ennek mértéke az ápolási díj alapösszegének 180 százaléka.

   

Szintén újdonság, hogy a hulladéklerakási járulékbevételek a jövőben a központi költségvetés közvetlen bevételét képezik. A hulladéklerakási járulék a jelenleg hatályos végrehajtási szabályok alapján több tárca feladatainak finanszírozását szolgálja, ami rontja a bevételek felhasználásának átláthatóságát - jegyezte meg az államtitkár.

   

Azt mondta, a sportról szóló törvény módosítása az állami sportcélú támogatások kifizetését gyorsítja. A Magyar Olimpiai Bizottságnak a módosítás alapján már a tárgyévet megelőző év november 30-ig továbbítania kell az állami sportcélú támogatásokra vonatkozó szabályozási koncepcióját, a sportpolitikáért felelős miniszter részére - ismertette Cséfalvay Zoltán.

   

A nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az a nem magyar állampolgárságú kiskorú is járhasson óvodába, illetve iskolába, akinek a szülei nem végeznek kereső tevékenységet Magyarországon.

   

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosításával az állami felsőoktatási intézmények fenntartójának valamennyi döntési joga egy helyen, a fenntartónál lesz.

   

Az államtitkár kitért arra: a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény módosítása megteremti a koncesszióval kapcsolatos feladatok ellátását elősegítő nonprofit gazdasági társaság, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Részvénytársaság stabil működéséhez szükséges finanszírozási rendszert, rendelkezik a koncessziós bevétel rendszerszerű szabályos kezeléséről és elszámolásáról. Ezt követően a koncessziós díjak számlázását, a díjak beszedését, valamint a követeléskezelést a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium látja el ezen részvénytársaság közreműködésével - mondta.

Nyolc mérkőzéssel - többek között a Barcelona-Milan és a Dortmund-Arsenal rangadóval - folytatódnak szerdán a labdarúgó Bajnokok Ligája csoportküzdelmei.

A velünk élő és értünk tevékenykedő tudományról szól az idei Magyar Tudomány Ünnepe: a Magyar Tudományos Akadémia novemberi rendezvénysorozatának középpontjában olyan kutatások állnak, amelyek célzottan kínálnak megoldást társadalmi-gazdasági szükségletekre, de az ünnepi repertoárt a legtehetségesebb ifjú tudósok bemutatkozása és az akadémiai kutatóközpontok és intézetek nyílt napjai is gazdagítják.

A veszprémi nyitóünnepséggel ma kezdődő programokon országszerte olyan tudományos eredményeket ismerhetnek meg a résztvevők, amelyek célzott fejlesztések révén születtek meg és jelen vannak mindennapokban, többek közt az infokommunikációs eszközökben, az intelligens háztartási gépekben vagy a gyógyszerekben.

   

A célzott kutatások konkrét problémákra válaszolnak, fejlesztések, termékek, szolgáltatások megvalósításához járulnak hozzá. Az MTÜ idei programjai azt mutatják meg, hogyan születnek a tudományos felfedezésekből válaszok a társadalmi élet fontos és időszerű kérdéseire. Ezen kutatások eredményességéhez és társadalmi hasznosulásához a tudomány, az oktatás és a gazdaság együttműködésére van szükség az MTA szerint.

   

Az Akadémia által tíz éve minden év novemberében megrendezett országos programsorozat idén rávilágít arra, hogy miként befolyásolja a mindennapi életben alkalmazható termékek piaci értékét, piacképességét a fejlesztés során hozzáadott szellemi értékek újszerűsége. A november 30-ig tartó rendezvény célja többek közt, hogy széles körben eszmecserét kezdeményezzen a tudomány céljairól és sikereiről, bemutassa a kiemelkedő magyar tudósok és a műhelyek munkáját, bevonja az érdeklődők szűkebb és tágabb körét a tudományos gondolkodásba, és tudatosítani és hangsúlyozni kívánja a magyar tudomány nemzetközi eredményességét és elismertségét.

   

A Magyar Tudomány Ünnepének immár hagyományos részét képező Diákok az Akadémián című rendezvény keretében kiemelkedő kutatók és akadémikusok tartanak tudományos igényű, közérthető előadásokat a fiatalokat érdeklő témákról. Ez a program idén új elemmel bővül: az InnoDiákok Fórumán tehetséges ifjú kutatók számolnak be az ötleteiknek teret adó, új felfedezésekre inspiráló műhelyekről. Előadásaikban felidézik, hogy miként kapcsolódtak be a kutatóintézetek, csoportok munkájába, és milyen eredményekkel vesznek részt a kutatásokban, hogyan dolgoznak saját projektjeik megvalósításán. Eredményeiket mentoraik, akadémikusok, kutatásvezetők ismertetik.

   

A természettudományos oktatásra kiemelt hangsúlyt fektető középiskolák diákjai izgalmas előadást hallhatnak november 14-én, Vannak-e reflexei a robotoknak, avagy az egyensúlyozástól a forgalmi dugókig címmel Stépán Gábor professzortól az MTA Székházának Dísztermében. Egy másik előadáson az új lézeres szemsebészeti eljárások kerülnek terítékre.

   

November 18. és 22. között a nagyközönség interaktív módon ismerkedhet meg a hazai kutatóközpontokban és intézetekben zajló munkával. Az érdeklődők bejárhatják az intézeteket, megismerkedhetnek a különböző munkafolyamatokkal és magukkal a szakemberekkel beszélgetve nyerhetnek némi betekintést a kutatói életpályába. A nyílt napokon többek között rendhagyó fizikaórán vehetnek részt az érdeklődők, előadást hallhatnak az elemi részecskékről, a veszélyeztetett nyelvekről, a törvényszéki analitikáról, a magyarországi űrdozimetriai fejlesztésekről és a Higgs-bozonról.