A vendéglátás és a turizmus négy meghatározó érdekképviseleti szervezete előzetes egyeztetést követően elfogadta az Artisjus jövő évre vonatkozó díjszabását. A zeneszerzők, előadók és kiadók vállalták, hogy nem emelnek jogdíjat, a háttér jellegű élőzene után fizetendő összeg az eddiginek a felére csökken - közölte Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület csütörtökön az MTI-vel.

    

A közleményben kiemelik: az egyeztetések legfontosabb eredménye, hogy 2014-re sem a szerzőknek, sem az előadóknak, sem a kiadóknak járó jogdíjak nem emelkednek. A háttér jellegű élőzenei szolgáltatásoknál, például éttermi bárzongorista vagy cigányzenészek alkalmazásakor pedig a fizetendő jogdíj az eddigi tarifa felére csökken. Az átláthatóság irányába hat, hogy ehhez a befizetőnek igazolnia kell a fellépő zenésszel fennálló megállapodását, és jelentést kell közölnie az elhangzott művekről az Artisjus felé. A felek szerint ez az intézkedés segíthet abban, hogy az élőzene ismét visszatérjen a vendéglátásba.

    

Csökkennek a magánszálláshelyek jogdíjai is: a transzparenciát erősíti, hogy a Fatosz és a MOSZ a falusi és magánszállásadókat a kedvezményes éves jogdíjfizetés felé tereli, és segítséget nyújt a további befizetőhelyek felderítésében. A szervezetek érvelése szerint fontos, hogy tisztuljon a piac, semmiképpen ne érje hátrány azt, aki jogdíjat fizet.

    

A szállodák és éttermek szövetsége két évre, 2014-re és 2015-re kérte és kapta meg a szállodai jogdíjak szintjének rögzítését, cserébe a jogdíj megállapításánál eltekint az egyedi szobakihasználtság és a revpar mutató, azaz a kiadható szobaszámra vetített bevétel figyelembevételétől.

    

A szakmai szervezetek véleménye szerint a lezajlott egyeztetések hozzájárultak ahhoz, hogy a közös jogkezelő működése és díjrendszere átláthatóbbá váljon. Egyedi díjkedvezményekre rendkívüli esetekben van lehetőség, de kizárólag az egyenlő elbánás elvét követve.

    

Az egyeztetések során az Artisjus vállalta, hogy 2014-ben érdemben vizsgálja a tarifa hosszú távú strukturális átalakításának lehetőségeit.

    

A konszenzusos jogdíjtervezetet az Artisjus szeptember 1-jei határidővel benyújtotta a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH), amely ezt véleményezteti a szakmai szervezetekkel. Decemberben várható a közigazgatási és igazságügyi miniszteri jóváhagyás, január 1-jétől pedig már élhetnek az új hivatalos tarifák - olvasható a közleményben.

Részben eredménytelenül zárult a második trafiktender: 1425 koncesszióból 549 talált gazdára, ezért 876 településen újabb tendert írnak ki - közölte Légrádi Petra, az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. marketing és kommunikációs vezetője csütörtökön az MTI érdeklődésére.

    

Július elsején több mint ötezer nemzeti dohánybolt nyílt meg, július 15-től már csak ezekben lehet dohányárut kapni Magyarországon.

    

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényt (trafiktörvényt) tavaly szeptemberben fogadták el. A dohányboltokban eredetileg csak dohánytermékeket lehetett volna kapni, a parlament azonban már decemberben engedélyezte, hogy lottót és sorsjegyet is áruljanak, majd februárban szeszes és energiaitalok, kávé, ásványvíz, üdítők és újság árusítását is lehetővé tették.

    

A törvény májusi módosításával - amelyben tízszázalékos garantált árrést biztosítottak a dohánytermék-kiskereskedőknek - a termékkör tovább bővült: a trafikokban jégkrémet és fagylaltot is árulhatnak. A jogszabály megtiltja a fiatalkorúak kiszolgálását, és azt is előírja: meg kell tagadni a cigaretta értékesítését, ha fennáll a gyanúja, hogy a felnőtt vásárló 18 éven alulinak adja tovább azt.

Csaknem hétszáz gyógyszer ára csökken átlagosan 13,5 százalékkal október 1-jével a legújabb gyártói vaklicit eredményeként - közölte az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) csütörtökön az MTI megkeresésére.

    

Az úgynevezett vaklicites eljárást két éve vezették be a gyógyszertámogatásba való befogadásnál. Ennek lényege, a gyógyszergyártók úgy licitálnak, hogy nem látják, mekkora összegért kínálják konkurenseik az egyes készítményeket, így nagyobb árverseny révén nagyobb árcsökkentés érhető el.

A hétvégén is folytatódik a borús, esős idő, ugyanakkor már több napsütésre lehet számítani, a maximumhőmérséklet több helyen 20 Celsius-fok felett alakulhat, vasárnap akár 25 fok is lehet - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott országos, középtávú előrejelzéséből.

    

Szombaton többfelé megerősödhet a szél. Az ország nagyobb részén változóan felhős idő várható hosszabb-rövidebb napos időszakokkal, északkeleten viszont csak kevés napsütés valószínű. Nyugaton legfeljebb egy-két helyen lehet számítani záporra, másutt elszórtan - legnagyobb eséllyel északkeleten - fordul elő eső, zápor. A minimumhőmérséklet 8 és 13 fok között valószínű, a nappali maximumok várhatóan 17 és 23 fok között alakulnak.

    

Vasárnap kezdetben jobbára napos idő valószínű, azután viszont nyugaton felhősödni kezd az ég. Estefelé nyugaton helyenként már előfordulhat záporeső, de a szél mérsékelt marad. A leghidegebb órákban 8 és 13 fok között alakul a hőmérséklet, délután 21-25 fokig melegszik a levegő.

Jövő hétfőn kezdődik a másfél évvel ezelőtt a toszkán Giglio szigeténél zátonyra futott Costa Concordia tengerjáró hajó függőleges helyzetbe állítása - jelentették be csütörtökön az olasz illetékesek. Ennek feltétele, hogy a jelenleg kedvező időjárási viszonyok ne változzanak.

    

A mindeddig példa nélküli mérnöki-műszaki beavatkozás angolul a parbuckling nevet kapta (theparbucklingproject.com). A hajóroncs felállítását a Titan Micoperi olasz-amerikai cég végzi a Costa Crociere hajótársaság finanszírozásával. Gabrielli elmondta, hogy a költségek már túllépték a 600 millió eurót (180 milliárd forintot). A polgári védelem vezetője hangsúlyozta, hogy az olasz adófizetőknek egyetlen eurójába sem kerül a hajóroncs eltávolítása.

    

A Giglio partjától 150 méterre zátonyra futott hajótestet azóta is az a két szikla tartja, melyek az ütközéskor szabályosan meglékelték a tengerjárót, amely így megtelt vízzel.

    

A 114 ezer tonna súlyú, 289 méter hosszú, 35 méter széles hajó felállításán tavaly nyár óta dolgoznak. Először a Costa Concordia alatti tengerfenékre egy 18 ezer tonna súlyú pódiumot építettek. Erre fogják ráhelyezni a felállított hajót.

    

A tengerből való kiemeléshez a hajónak a vízből kiemelkedő, bal oldalára végig acélhuzalokat és láncokat erősítettek, ezekkel húzzák majd fel a hajót. A hatalmas test felemeléséhez harminchat hidraulikus emelőtornyot építettek a hajótestre és a tengerbe. A hajó mozgatását szolgálja a Costa Concordia bal oldalára erősített tizenegy, vízzel teli óriástartály is, melyek arra szolgálnak, hogy a súlyukkal megbillentsék a hajót. A Costa Concordiát 65 fokos szögben kell elforgatni, hogy ismét egyenesen álljon a vízben.

    

Az előmunkálatok során 4 ezer köbméter vizet szivattyúztak ki a hajótestből és több mint 2 ezer köbméter üzemanyagot.

    

Gabrielli elmondta, hogy ötszázan vesznek részt a Costa Concordia felállításában, közöttük 120 búvár, 60 logisztikai-biztonsági szakember, 50 mérnök és a római La Sapienza tudományegyetem 10 biológusa is.

    

"Nagyon óvatosan fogunk haladni. Mindenekelőtt a biztonságot tartjuk a szem előtt" - hangoztatta Gabrielli. Hozzátette, kevéssé valószínű, hogy az acélhuzalok elszakadnának vagy a hajótest darabokra törne. Inkább attól tartanak, hogy a tartószerkezetek elbírják-e a mozgásban levő hatalmas test súlyát. Hangoztatta, elkerülhetetlenek az újabb szivárgások, de a hajó végleges eltávolítása után helyreállítják a tengerfenék korábbi állapotát és a következő öt évben folyamatosan ellenőrzik a tengervíz minőségét.

    

A hajó felállításával a tervezett munka 76 százaléka megvalósul. Ezt a Costa Concordia elvontatása követi. Ennek ütemezése attól függ majd, hogy milyen állapotban van a hajó vízből kiemelt oldala a tengervízben töltött másfél év után. A hajót valószínűleg a toszkán Piombino kikötőjébe szállítják és itt darabokra szedik szét.

    

Gabrielli hozzátette, hogy prioritásnak számít a szerencsétlenségben meghalt Maria Grazia Trecarichi utas és a legénységhez tartozó Russel Rebelli holttestének megtalálása is. A Costa Concordián 32-en veszítették életüket: Trecarichi és Rebelli holtteste a hajóval együtt a tenger mélyére süllyedt.

    

A hétfőn kezdődő beavatkozást Giglio lakosai aggodalommal figyelik. Attól tartanak, hogy emelés közben a hajó lecsúszik a testét tartó sziklákról és a mélybe süllyed. A hajóroncs mellett hetven méter mély a tenger. Ettől félnek a természetvédők is.

    

A Costa Concordia "kiegyenesítését" több száz újságíró és televízióadó egyenesben követi. Gabrielli arra figyelmeztetett, hogy rendkívüli eseményről, de nem látványosságról van szó, mivel ezt tragédia előzte meg.

Archív dokumentumokon, fotókon, használati tárgyakon, valamint Molnár-C. Pál festményein keresztül idézi fel a dunai Lupa-sziget múltját és jelenét az a kiállítás, amely szombattól látható a Molnár-C. Pál Műterem-Múzeumban Budapesten.

    

Molnár-C. Páltól láthatók lesznek a sziget ihlette képek, a nyugágya, valamint az idei Szakrális Művészetek Hete és a Kulturális örökség napok eseménysorozatának témájához kapcsolódva a vizet és annak tükröződését ábrázoló alkotásai.

    

A tárlaton bemutatnak például egy 1940-ből származó listát a sziget tulajdonosairól, amelyen szerepel többek között Páger Antal és Hatvany Lajosné is - mondta el Csillag Péter. Hozzátette: több neves közéleti személyiség - például Margitai Ági színművész, Schmitt Pál volt köztársasági elnök, olimpikon - jelenleg is a sziget lakója. Bacsó Péter rendező pedig itt forgatta a Nyáron egyszerű című első filmjét 1963-ban.

     

A kiállításon megtekinthetőek lesznek a szigeten nyaraló Csécsy Imre országgyűlési képviselő, író, műfordító keramikus feleségének, Menzer Magdának az akvarelljei, valamint kiállítanak humoros rajzokat Krisztinkovich Béla műgyűjtőről és családjáról, akik korábban egy kiadványt is megjelentettek a szigetről.

    

A Lupát elöntő árvizeket fotókon elevenítik fel.

    

Csillag Péter kifejtette: a kiállítással emléket szeretnének állítani a sziget névadójának és egykori tulajdonosának, Luppa Péternek (1838-1904) is. Hozzátette: a felvilágosult gazdálkodó, parlamenti képviselő végigutazta a Dunát. A tárlaton bemutatják útleírásait a hozzájuk tartozó rajzokkal.

    

A múzeum vezetője felidézte, hogy Luppa Péter az 1930-as években adta el a területet, amelyet felparcelláztak. "A szigetet teniszpályával és kertvendéglővel úgy alakították ki annak idején, hogy a polgári réteg otthon érezhesse magát" - fejtette ki. A terület építészetének hangulatához és stílusához hozzájárult többek között Kozma Lajos építész is, aki több Bauhaus stílusú házat tervezett a szigeten, köztük a sajátját is.

    

A Lupa-szigetet jelenét és múltját bemutató kiállítás november 2-ig tart nyitva.

A ma élő utódaikétól merőben eltérő, roppant változatos életformát - egyebek között táplálkozási szokásokat - fejlesztettek ki evolúciójuk során az őskrokodilok sok-sok évmillióval ezelőtt, hogy biztosítsák túlélésüket a dinoszauruszok uralta világban.

    

Mint megállapították, a ma élő, főleg emlősökkel és halakkal táplálkozó édesvízi rokonokhoz képest rendkívüli változatos életmódot folytattak az őskrokodilok a vizsgált időszakban. Voltak köztük növényevő fajták, rovarokra vadászó "gyorslábúak", tengeri halakat fogyasztók és hatalmas testű húsevők, amelyek vízben és szárazföldön egyaránt otthonosan mozogtak. Akadtak olyanok, amelyek kutyához hasonlóan fürgén futkároztak, és olyanok is, amelyek a nyílt óceánban tanyáztak, és a tengeri életformához alkalmazkodva a kardszárnyú delfinekére emlékeztető módon szerezték be zsákmányukat.

    

"A dinoszauruszok idejében a krokodilok egészen másmilyenek voltak, mint az általunk ismert maiak" - húzta alá Thomas Stubbs, a Bristoli Egyetem fejlődéstani biológusa, a kutatóprogram vezetője. A LiveScience.com tudományos hírportálnak nyilatkozva megjegyezte, hogy most először vizsgálták a különböző ősi krokodilfajták fő jellemzőit évmilliókra kiterjedően.

    

A tudósok elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a különböző kihalási eseményekhez és a rendkívül zord természeti-környezeti feltételeihez való alkalmazkodás miként hatott az őskrokodilok táplálkozási rendszerére az evolúció folyamán. Ezért is összpontosították kutatásukat a legfontosabb "élelemfeldolgozó" csontra, az alsó állkapocsra.

    

A krokodilok fejlődésében a legmeghatározóbb valószínűleg a 200 millió évvel ezelőtt bekövetkezett triász-jura kihalási esemény volt, amely eltörölte a fajok mintegy felét. A földi élővilág történetében egyik legnagyobb kihalási hullám végzett a therapsidák, az emlősök őseivel, amelyek addig nagyobb számban népesítették be a Földet, mint a dinoszauruszok és a krokodilok ősei.

    

A tanulmány szerint a triász végi pusztító katasztrófát követően kezdték a krokodilok meghódítani a tengereket, és fejlesztettek ki olyan alsó állkapcsot, amellyel ügyesen el tudták kapni a sebesen úszó halakat. Később, a 146-65 millió évvel ezelőtti földtörténeti időszakban, a krétakorban ugyancsak sokrétű átalakuláson mentek keresztül az alsó állkapcsok, miközben a krokodilok hozzáigazították életformájukat a változó környezethez és a szárazföldi feltételekhez: ekkor fejlődtek ki a növényevő fajok is. A kutatók ugyanakkor úgy vélik, hogy nem is annyira az állkapcsok "biomechanikai variációi" voltak a leglényegesebb módosulások abban az időszakban, hanem a krokodilok anatómiájának egyéb területein végbement, a fosszíliák alapján kimutatható változások, például testük vastag, páncélszerű szarulemezeinek a kialakulása.

    

(http://www.livescience.com/39551-how-crocs-survived-dinosaur-dominated-world.html)

    (http://www.sciencedaily.com/releases/2013/09/130910205505.htm)