A Balaton nyugati öblében kisebb mértékű kagylópusztulás tapasztalható az egyre melegebb víz miatt, aminek nincs semmiféle káros hatása az emberre, vagy a víz élővilágára - mondta Füstös Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek csütörtökön.

Amikor tartósan felmelegszik a víz, az amuri kagylóban lévő víziatkák túlszaporodnak, a kagyló pusztulását okozva. Az elmúlt években emiatt már több hazai vízen is észleltek jelentős kagyló-elhullást. Ez főként olyan vízterületeken következik be, ahol a vízmélység nem éri az egy métert, így a víz könnyen átmelegszik. A vízhőmérséklet csökkenésével a kagylópusztulás magától megszűnik.

   

A Balatonon évente 8-10 olyan nappal kell számolni, amikor akár tömegessé is válhat a kagylópusztulás, mert a víz a tómeder alján is eléri vagy meghaladja a 26 fokot. Ez jellemzően a keszthelyi medencében okoz gondot, ugyanis ez a tó legsekélyebb, hamar átmelegedő öble. Az elhullott példányok amúgy kitűnő haleledelek lennének, de a halgazdálkodási cég alkalmazottai naponta többször is begyűjtik, tekintettel az idegenforgalmi szezonra.

   

Az amuri kagyló nem őshonos a Balatonban, valószínűleg madarak vagy hajók révén került a tóba. A nagyméretű, esetenként 30 centiméteres állatok kezdetben csak a Sió csatorna környékén éltek, mára azonban általánossá vált az előfordulásuk, mert a halak kopoltyúján fejlődő lárváikkal könnyen terjednek.

   

A nyári melegben évről évre felbukkannak elpusztult egyedek a parti zónában. Kizárólag az amuri kagylókat károsító parazita, az a vízi atka, amely a meleg vízben elszaporodik. A kagyló köpenyében fejlődő atkalárvák fejlődésük során roncsolják az állat hámrétegét, végül a pusztulását okozva.

   

Egy tavaly tavaszi vizsgálat szerint a keszthelyi öbölben begyűjtött példányoknál ezres nagyságrendet elérő atkafertőzöttséget lehetett kimutatni. Emiatt a kutatók már akkor jelezték, hogy az atkainvázió jelentős elhullást idézhet elő. A tavalyi nyári szezonban összesen 400 kilogramm elpusztult amuri kagylót gyűjtöttek be a Balatonból. Az idén még csak néhány kilogrammnál tartanak - mondta Füstös Gábor.

Újabb miniszterelnöki levelet kapnak a határon túl élő magyar állampolgárok Orbán Viktor kormányfőtől - derül ki a Magyar Közlöny legfrissebb számából.

E szerint a kormány folytatni kívánja a határon túl élő magyar állampolgárokkal megkezdett nemzeti konzultációt. Ennek keretében a már korábban megkeresett személyek, valamint az azóta magyar állampolgárságot szerzett, külföldön érvényes lakóhellyel (ennek hiányában tartózkodási hellyel) rendelkező emberek kapnak levelet.

   

A kormányhatározat értelmében Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladata, hogy a szükséges adatfeldolgozási tevékenységek ellátására adatfeldolgozási szerződést kössön a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával és a Magyar Posta Zrt.-vel. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter felel a címzettek részére megküldendő - személyes adatot nem tartalmazó - miniszterelnöki levelek nyomdai előállításával kapcsolatos feladatokért.   

   

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke februárban tájékoztatta az MTI-t, hogy Orbán Viktor levelet küldött a határon túl élő magyar állampolgároknak, mert a kabinet őket is be akarja vonni a nemzeti konzultáció  rendszerébe. Ekkor a Miniszterelnökség összesen 160 ezer levelet  postázott, a küldemények előállítása és kézbesítése mintegy 45 millió forintba került. A sajtófőnök már ekkor elmondta, hogy a kormány a jövőben is küld leveleket a határon túli magyaroknak, mert ők is részei a nemzeti együttműködés rendszerének.

   

A februárban postázott miniszterelnöki levélben - amelyet a Facebookon többen is megosztottak - Orbán Viktor Magyarország új állampolgárait köszöntötte.

A bővítéssel a cég termelőkapacitása 50 százalékkal, a dolgozók létszáma több mint 30-cal nőtt.

   

A banki közlemény szerint a 2012-ben megkezdett, mintegy 900 millió forint összértékű beruházás megvalósulását az önerő mellett jelentős állami támogatás, valamint a K&H által nyújtott hatéves futamidejű beruházási hitel tette lehetővé.

   

Tájékoztatásuk szerint a Magyarországon egyedülálló, holland technológiával készült gombaházat idén tavasztól használják. A bővítéssel a korábbi nyolc gombatermesztő helyiség mellé négy új épült a gombafarmon belül, és kialakítottak hűtő-, csomagoló és a szállítmányozást kiszolgáló egységeket.

   

A közleményben kiemelik: a magyarországi kertészeti ágazaton belül is jelentős bővítés lehetővé teszi a megnövekedett keresletnek megfelelő, szezontól független, folyamatos gombatermesztést és -szedést.

   

Az exportpiac és a kiskereskedelmi láncok által elvárt minőségi követelményeknek csak a modern termesztési technológiát használó cégek tudnak megfelelni, így a beruházás különös jelentőséggel bír - idézi a közlemény Mutsy Árpádot, a Bio-Fungi Kft. ügyvezető igazgatóját.

   

A Bio-Fungi Kft. tavalyi mérlege 4,7 milliárd forint nettó árbevétel mellett 611 millió forint mérleg szerinti eredményt mutat. A cég 2011-ben 3,5 milliárd forint árbevételt és 206 millió forint adózott nyereséget ért el. A dolgozók létszáma 162.

   

A közlemény szerint jelenleg Magyarországon évi 25 ezer tonna csiperkét, 2300 tonna laskagombát és mintegy 10-20 tonna shiitakét termesztenek. Ennek 40-45 százaléka export, Magyarország az európai termelésből csupán két százalékkal részesedik.

   

Az Európai Unió gombapiaca 2010-ben meghaladta az egymillió tonnát, és a zöldségek-gyümölcsök közül a gomba az egyik, amelyet Magyarország export színvonalon tud előállítani. Az ágazatban rejlő gazdasági potenciált mutatja, hogy számtalan ágazati tanulmány és a legfrissebb szakmai állásfoglalások szerint a magyar gombatermesztés öt év alatt 50-70 ezer tonnára bővíthető, miközben az ágazatban foglalkoztatottak száma is 8-10 ezer főre emelkedne a jelenlegi 3-5 ezerről. A termelési érték így elérheti az évi 35-40 milliárd forintot a jelenlegi 12-13 milliárd forinttal szemben - olvasható a közleményben.

Budapesten a Józsefvárosi Önkormányzat, a MÁV és az egyesület összefogásában valósul meg a több mint 1000 négyzetméternyi szürke falfelületet átfestése. A Kerepesi utat a Keleti Pályaudvar síneitől elválasztó betonkerítés a Let's Colour színdizájnere, Hegedűs Babett tervei alapján újul meg - közölték a szervezők az MTI-vel szerdán.

   

A munkára még korlátozott számban várják az önkéntesek jelentkezését a http://goo.gl/ncWBNw oldalon. A munkához a szervezők biztosítják a festéket és az eszközöket.

   

A szervezet ebben az évben pályázati forrásból a szombati festéssel együtt négy helyszínen, összesen 4000 négyzetméternyi falat színesített ki; Kéleshalmon egy ifjúsági klubot, Szigetszentmiklóson egy sajátos nevelési igényű gyerekeket is nevelő általános iskola falait, Kecskeméten pedig a Lánchíd Utcai Általános Iskolát festették át.

   

A pályázati kiírás és a program részletei a www.letscolour.hu oldalon olvashatók.

Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Fejér és Csongrád megye valamint Budapest teljes területén, emellett Vas, Zala, Somogy, Tolna, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Pest és Komárom-Esztergom megye jelentős részében a lekapcsolás után már csak digitálisan foghatók a televíziós adások.

  

Az ország többi részén október 31-én kapcsolják le az analóg földfelszíni sugárzást.

  

A digitális átállásban azok érintettek, akik előfizetés nélkül, szoba- vagy tetőantennával tévéznek, és kizárólag az M1, az RTL Klub és a TV2 adásait látják. Nekik kell átállniuk digitális vételre ahhoz, hogy az analóg sugárzás lekapcsolása után is tévézhessenek.

  

Ehhez nem kell feltétlenül új televíziót vásárolni, elegendő egy jelátalakító készülék, úgynevezett set-top-box. A legjobb kép- és hangminőség eléréséhez egy új szoba- vagy tetőantennára is szükség lehet.

  

A berendezés segítségével az előfizetéssel nem rendelkezők a jövőben már nem csak az eddigi három, hanem további négy csatornát is ingyenesen nézhetnek: az M2-t, a Dunát, a Duna Worldöt és az Euronewst.

  

A korszerű televíziók már beépítve tartalmazzák a jelátalakítót. A digitális adások vételéhez válaszhatók a kábeltelevíziós és műholdas szolgáltatók csomagjai vagy az internetes tévézés is.

  

A modernebb set-top-boxok alkalmasak például a műsorok rögzítésére, megállítására, visszatekerésére.

  

A digitális televíziózással a külföldi filmek eredeti nyelven is megnézhetők, és akár a magyar feliratozás is beállítható. Általa gyermekzár működtethető a tévén és elérhető a műsorújság.

  

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) korábbi felmérései szerint az országban több mint félmillió olyan háztartás volt, ahol kizárólag analóg földfelszíni sugárzású tévéadásokat néztek. Közülük azok, akik szociális helyzetük miatt nem tudják saját erőből megvalósítani az átállást, támogatást kaphatnak a hatóságtól.

  

A lekapcsolás első lépésében érintett mintegy 220 ezer rászorulóból 55 ezer háztartás kért ingyenesen set-top-boxot az NMHH-tól, vagy kedvezményt az előfizetéséhez.

  

Számukra a hatóság már beszerelte a berendezéseket és biztosította a támogatást. Az NMHH további egy hónapig még lehetővé teszi a segítség igénylését. Akik nem álltak át 31-ig, azoknak a képernyőjén még öt napig egy üzenet lesz olvasható, ami az átálláshoz szükséges teendőket foglalja össze, illetve informálja az érintetteket arról, hogy hol kaphatnak segítséget.

  

A hatóság szakemberei már megkezdték az október 31-i lekapcsolásban érintett, szociálisan rászoruló háztartások felkeresését is. Eddig 174 ezer rászorulóhoz jutottak el, akik közül 54 ezren már kértek segítséget.

  

Az NMHH a 06-80-383-940-es, ingyenesen hívható telefonszámon, hét minden napján reggel 8 és este 8 óra között ad információt az érdeklődőknek, emellett a digitalisatallas.hu internetes oldalon teszi közzé a szükséges ismereteket. A hatóság ügyfélpontokat működtet Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Pécsen, Sopronban és Szegeden.