Az MSZP szerint a kormány elüldözte a fiatalokat az országból egyebek mellett azzal, hogy nem teremtett nekik munkalehetőséget.
   
forrás: MTI - kép: brunnertibor.hu
Gúr Nándor MSZP-s országgyűlési képviselő vasárnapi, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a Központi Statisztikai Hivatal kutatása szerint a 18-49 éves korosztályból 335 ezren tartósan külföldön vannak. A kormány egyik fő választási ígérete az volt, hogy 1 millió új munkahelyet teremt, ehhez képest most kevesebben dolgoznak, mint a válság előtt vagy a kormányváltás utáni első negyedévben.    

A képviselő azt mondta, 2009-ben kormányrendeletben ösztöndíjat biztosítottak a hiányszakmákban tanulóknak. A kormányváltás után újabb hiányszakmák keletkeztek, de az új kormány "bénultan nézte" a folyamatot, így semmilyen pozitív változás nem történt. Nem próbált meg egyezséget kötni a munkáltatókkal sem, nem akadályozták meg az elvándorlást - hangsúlyozta Gúr Nándor.    

Kérdésre válaszolva a képviselő azt mondta, a szakképzéseknek egymásra kell épülnie, a kormánynak a hátralévő időben az iskolarendszeren belüli képzéseket a felnőttképzési rendszer képzéseivel össze kellene hangolnia.

MSZP: a kormány elüldözte Magyarországról a fiatalokat

A Kúria jogegységi döntést hozott a napokban a jogos védelem egységes bírósági értelmezése és alkalmazása érdekében - mondta Kónya István, a legfelsőbb bírói fórum elnökhelyettese, büntetőkollégiumának vezetője az MTI érdeklődésére.
  
forrás: MTI - kép: richoip.com
Az új büntető törvénykönyv (Btk.) július 1-jei hatálybalépésére figyelemmel a Kúria büntetőkollégiumának ülése Kónya István indítványára, Darák Péter kúriai elnök vezetésével jogegységi tanácsként felülvizsgálta a Legfelsőbb Bíróság korábbi, az élet és testi épség büntetőjogi védelmével kapcsolatos irányelvét. A legnagyobb változások a jogos védelemmel kapcsolatosak - mondta a kollégiumvezető.
   
Kónya István kiemelte, hogy a jogos védelem szabályozása nemcsak az új Btk.-ban változott lényegesen, hanem bekerült az Alaptörvénybe is, amely kimondja, hogy mindenkinek joga van a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.
   
E védekezés deklarálása alkotmányos alapjogként és szabályozása az új Btk.-ban olyan felhatalmazást ad a polgároknak, amely "a jogtalansággal szembeni ellenállást többé nem kivételes lehetőségnek, hanem mindenkit megillető természetes alapjognak ismeri el" - mondja ki a bíróságok számára kötelező jogegységi határozat, amely szerint a jogtalan támadás kockázatát a támadónak kell viselnie. A jogos védelmi helyzet pedig mindaddig fennáll, ameddig a megtámadott okkal tarthat a támadás megkezdésétől vagy folytatásától.
   
A törvény szerint "a megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől".
   
A jogos védelem túllépéséért a védekező csak akkor felel, ha a jogtalan támadás elhárításának enyhébb, de célravezető módját tudatosan mellőzte. Nem büntethető, ha a támadás elhárításának szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépték túl.
   
A Kúria döntése a jogos védelemnek több korlátját sorolja fel. Szóbeli cselekményekkel szemben nem vehető igénybe, megtorlásként nem alkalmazható. A kölcsönös kihívás elfogadása mindkét fél számára a jogtalanság állapotát hozza létre. A támadás kiprovokálása megfosztja a védekezőt az elhárítás jogszerűségétől. Végül: a javak elleni, közvetlen erőszakkal nem járó cselekmény elhárítása a támadó életének kioltását általában nem eredményezheti.
   
A jogtalan támadás értékelése során kiderülhet, hogy az inkriminált magatartás nem indokolta az elhárító cselekményt, például a támadó személyének vétőképtelensége vagy a magatartás súlytalansága miatt. Így jogos védelmi helyzet hiánya állapítható meg például, ha súlyosan mozgáskorlátozott vagy kisgyermek tanúsít támadó magatartást.
   
Merőben újak a Btk. úgynevezett szituációs jogos védelmi helyzetre vonatkozó rendelkezései. Ezek szerint a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha azt személy ellen éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan követik el, továbbá, ha lakásba éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan, illetve a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen hatolnak be.
   
A kötelező törvényi vélelem - amely szerint ezekben az esetekben a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha "a védekező életének kioltására is irányult volna" - azt eredményezi, hogy fel sem merülhet a védekezés támadáshoz viszonyított arányosságának méricskélése, hiszen élet elleni támadás esetén a védekező akkor sem büntethető, ha a támadó élete árán hárította el a támadást.
   
A Kúria kiemelte, hogy a jogtalanul megtámadottak az elkövetőhöz képest eleve többszörös hátrányban vannak, hiszen az elkövető dönt a támadás céljáról, helyéről, idejéről, módjáról, míg a védekező felkészületlen. A védekezés teljes szabadságát a törvény olyan elkövetési módok esetén ismeri el, amelyekben a megtámadott még inkább kiszolgáltatott, a jogtalan támadás elhárítása még esélytelenebb, kockázatosabb.
   
A Kúria kimondta azt is, hogy jogtalan behatolás a lakásba csak aktív magatartással valósítható meg - tehát az például nem jogos védelmi helyzet, ha a jogszerűen bejutó személy felszólítás ellenére nem távozik. A lakásba vagy a hozzá tartozó bekerített helyre történő jogtalan behatolás esetén ugyanakkor az elhárító cselekmény nemcsak önvédelem, hanem más javainak oltalma is lehet.
   
Az úgynevezett megelőző jogos védelem Btk.-ban rögzített, négy éve élő szabályai szerint nem büntetendő, aki a maga vagy mások személye, illetve javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz - feltéve, ha mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható azért, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet. Ezzel kapcsolatban a Kúria arra figyelmeztet, hogy az élet kioltásával járó megelőző védelem azonban emberölésnek minősülhet.
   
Kónya István elmondta: alapvetően azért van szükség jogos védelemre, mert az állam nem mindig tudja megvédeni polgárait. Abszurd az a beállítás, hogy az új rendelkezések nyomán eszkalálódik az erőszak. Azok a spekulatív példák, amelyek szerint valaki például haragosát, hitelezőjét csapdába csalja, hogy a jogos védelem örve alatt büntetlenül megölje, előre kitervelten elkövetett emberölést jelentenek - fogalmazott. Annak pedig társadalom-lélektani szempontból érdekes lenne megtalálni a magyarázatát, hogy a nyilvánosságban miért bukkanhatnak fel olyan hangok, amelyek az erőszakos bűnözőket féltik az áldozatoktól, és aggódnak a támadók testi épségéért - tette hozzá.

Kúriai döntés a jogos védelem egységes értelmezéséről és alkalmazásáról

forrás: MTI - kép: Kovács Tamás

Hungaroring - 4es fogat

Augusztus elsején a nem magánszemélyek esetében az eddigi 2 forintról 3 forintra nő a szöveges üzenetenként, illetve hívások esetén percenként fizetendő távközlési adó mértéke.
   
Az ilyen előfizetők esetében az adóbefizetés felső határa havonta 2500 forintról 5000 forintra emelkedik.
  
A távközlési adóról 2012 májusában határozott az Országgyűlés, és először tavaly augusztusban kellett megfizetniük a távközlési cégeknek. A szolgáltatóknak két forintot kell fizetniük vezetékes és mobil telefonhívásonként és megkezdett percenként, továbbá minden elküldött üzenet - SMS és MMS - után is.

forrás: MTI

Nő a cégek távközlési adója


Royal Baby

Lewis Hamilton, a Mercedes brit pilótája indulhat az első rajtkockából vasárnap a Forma-1-es Magyar Nagydíjon.   

forrás: MTI - kép: ujszo.com
A szombati időmérő edzésen a címvédő Sebastian Vettel, a Red Bull német versenyzője szerezte meg a második helyet, míg a harmadik pozícióból a Lotusszal versenyző francia Romain Grosjean vághat neki a 14 órakor kezdődő 70 körös futamnak.
   
A kvalifikáció második szakaszán Vettel a hétvége során először tudott 1 perc 20 másodpercen belüli időt (1:19.992) autózni, de nem sokkal később jött a két Mercedes, Nico Rosberg és Hamilton, ők még ennél is jobban teljesítettek. Az időmérő ezen szakasza után búcsúzott a karrierje első győzelmét éppen a Hungaroringen arató brit Jenson Button (McLaren), valamint a vasárnap 100. F1-es futamán induló német Adrian Sutil (Force India) is.
   
Az időmérő záróetapjának első kiemelkedő idejét ismét Vettel autózta (1.19.506), de az igazi izgalmakra az utolsó pillanatokig kellett várni, ekkor ugyanis Hamilton egy fantasztikus körrel (1:19.338) megelőzte a legutóbbi három vb győztesét.
   
A Mogyoródon tavaly győztes Hamilton pályafutása során negyedszer indulhat az élről a Hungaroringen, mostani pole pozíciós ideje pedig nem sokkal marad el a pályarekordtól, amelyet a hétszeres világbajnok német Michael Schumacher tart 1:19.071 perces idővel.

    Lewis Hamilton:
    ------------------
    "Meglepődtem az első helyen, s azon, hogy legyőztem Sebastiant, aki talán hibázott a gyors körében. Meg kellett küzdenünk a nagy hőséggel is, de eddig jól dolgoztunk, és minden rendben ment. A Hungaroringen sokat segít az első rajtkocka, s fontos elsőként elfordulni az első kanyarban, azt azonban csak holnap fogjuk megtudni, hogy a versenyen hogyan viselkednek majd a gumik ebben a melegben."

    Sebastian Vettel:
    -------------------
    "Elégedett vagyok a köreimmel, Lewis most jobb volt. Azt gondolom, talán a pálya közepén vesztettem valamennyi időt vele szemben. A verseny szempontjából a második rajtkocka is jónak mondható, kár, hogy a csapattársamnak műszaki problémái voltak és ezért nem az első sorokból fog rajtolni."

    Romain Grosjean:
    --------------------
    "Eddig jól alakul a hétvége, az időmérőn az utolsó gyors köröm nagyon jól sikerült. A közepes gumikkal remekül viselkedik az autónk, a lágy keverék azonban nem annyira tartós, de amikor eljön az ideje, döntést hozunk arról, mi lesz a helyes gumitaktika a futam szempontjából."

    A rajtsorrend:
    1. sor:
Lewis Hamilton (brit, Mercedes)
Sebastian Vettel (német, Red Bull)
    2. sor:
Romain Grosjean (francia, Lotus)
Nico Rosberg (német, Mercedes)
    3. sor:
Fernando Alonso (spanyol, Ferrari)
Kimi Räikkönen (finn, Lotus)
    4. sor:
Felipe Massa (brazil, Ferrari)
Daniel Ricciardo (ausztrál, Toro Rosso)
    5. sor:
Sergio Perez (mexikói, McLaren)
Mark Webber (ausztrál, Red Bull)
    6. sor:
Adrian Sutil (német, Force India)
Nico Hülkenberg (német, Sauber)
    7. sor:
Jenson Button (brit, McLaren)
Jean-Eric Vergne (francia, Toro Rosso)
    8. sor:
Pastor Maldonado (venezuelai, Williams)
Valtteri Bottas (finn, Williams)
    9. sor:
Esteban Gutierrez (mexikói, Sauber)
Paul Di Resta (brit, Force India)
    10. sor:
Charles Pic (francia, Caterham)
Giedo van der Garde (holland, Caterham)
    11. sor:
Jules Bianchi (francia, Marussia)
Max Chilton (brit, Marussia)

Magyar Nagydíj - Hamilton indulhat az élről

A Forma-1-es hétvége első két napján 122 embert kellett ellátniuk a mentőknek, jellemzően a hőség okozta rosszullét miatt, a mogyoródi Hungaroringen - mondta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője szombaton az MTI-nek.

A versenypályán nem, a nézőtéren viszont annál több dolguk volt a mentőknek pénteken és szombaton. Az első napon 45, míg a második napon 77 embert kellett ellátniuk. Valamennyiüket a helyszínen látták el, kórházba senkit sem kellett szállítani - tette hozzá.

A hangosbemondón keresztül folyamatosan figyelmeztetik az embereket a rendszeres vízfogyasztásra és a hőség elleni védekezésre.

A mentőszolgálat szóvivője azt is elmondta: vélhetően annak köszönhetően, hogy akik tehették, otthon maradtak, vagy a vízparton hűsöltek, a hőség ellenére országosan nem volt a szokásosnál több riasztásuk a mentőknek.

A Forma-1-es a futam vasárnap délután 2-kor rajtol. Az Országos Meteorológiai Szolgálat a hőség miatt vasárnapra tizenöt megyére - köztük Pest megyére - is a legmagasabb fokú, piros figyelmeztetést adott ki.


Hőség - A Hungaroringen két nap alatt több mint 120 néző lett rosszul