Hamis rendszámú
személygépkocsiban csempészett cigarettát egy ukrán férfi
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a rendőrök elől menekülni próbáló
külföldit elfogták - közölte a térségi rendőr-főkapitányság
sajtószóvivője hétfőn az MTI-vel.
Fedor Rita tájékoztatása szerint a 36 éves férfit a nyírségi főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának motoros járőrei vasárnap délután akarták ellenőrizni Nyíregyházán, de nem állt meg, hanem nagy sebességgel elhajtott Tiszavasvári irányába.
A motoros rendőrök üldözni kezdték a kocsit, és a város külterületén sikerült feltartóztatniuk.
Az intézkedés során kiderült, hogy a járművön lévő hatósági jelzések nem eredetiek, és az autó utas- és csomagterében nagy mennyiségű, külföldi zárjeggyel ellátott, feltehetően csempészett cigaretta van, amely több millió forint értékű.
Az ügyben a büntetőeljárást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folytatja le.
forrás: MTI
Hamis rendszámú autón csempészett cigarettát egy ukrán férfi Szabolcsban
A koncessziós jogot nem nyert trafikok, boltok, szórakozóhelyek csak július 16-ig - vagyis hétfő éjfélig - árusíthatnak cigarettát, azok, akik ezt a rendelkezést megszegik, súlyos büntetésre számíthatnak.
Azok a kiskereskedők, akik nem nyertek koncessziós jogot, július 16-ig értékesíthetik megmaradt készletüket. Erre a gördülékeny átmenet érdekében volt szükség, illetve azért, hogy a jövedékiadó-bevételek folyamatosan teljesüljenek. Attól lehetett ugyanis tartani, hogy azok a kiskereskedők, akik 2013. július 1-jét követően nem folytathatják a dohány kiskereskedelmi tevékenységet, már májusban sem rendelnek újabb dohányterméket, nehogy a készletük beragadjon.
Ha valamelyik vállalkozás a határidő után engedély nélkül árul cigarettát, súlyos pénzbüntetésre számíthat, ami ötmilliótól ötszázmillió forintig terjedhet.
A régi dohányárusító helyek szigorú ellenőrzésre számíthatnak. A Magyar Nemzet korábbi beszámolója szerint az adóhatóság július közepén országos vizsgálat-sorozatot indít. A vámhatóság munkáját a közterületfelügyelők és a polgárőrök is segítik majd, mégpedig úgy, hogy tájékoztatást adnak arról, hol találkoztak feltételezhetően engedély nélküli dohányforgalmazással.
A dohánytermékek kiskereskedelme július 1-jétől állami monopóliummá vált, az állam koncessziós szerződéssel engedheti át az értékesítést az erre pályázóknak. Múlt csütörtökig a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt. akkori tájékoztatása szerint több mint 5200 nemzeti dohánybolt nyílt meg. A nemzeti dohányboltokkal vagy elkülönített értékesítési hellyel még nem rendelkező kistelepülésekre az NDN Zrt. ideiglenes ellátókat jelöl ki.
Azok a kiskereskedők, akik nem nyertek koncessziós jogot, július 16-ig értékesíthetik megmaradt készletüket. Erre a gördülékeny átmenet érdekében volt szükség, illetve azért, hogy a jövedékiadó-bevételek folyamatosan teljesüljenek. Attól lehetett ugyanis tartani, hogy azok a kiskereskedők, akik 2013. július 1-jét követően nem folytathatják a dohány kiskereskedelmi tevékenységet, már májusban sem rendelnek újabb dohányterméket, nehogy a készletük beragadjon.
Ha valamelyik vállalkozás a határidő után engedély nélkül árul cigarettát, súlyos pénzbüntetésre számíthat, ami ötmilliótól ötszázmillió forintig terjedhet.
A régi dohányárusító helyek szigorú ellenőrzésre számíthatnak. A Magyar Nemzet korábbi beszámolója szerint az adóhatóság július közepén országos vizsgálat-sorozatot indít. A vámhatóság munkáját a közterületfelügyelők és a polgárőrök is segítik majd, mégpedig úgy, hogy tájékoztatást adnak arról, hol találkoztak feltételezhetően engedély nélküli dohányforgalmazással.
A dohánytermékek kiskereskedelme július 1-jétől állami monopóliummá vált, az állam koncessziós szerződéssel engedheti át az értékesítést az erre pályázóknak. Múlt csütörtökig a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt. akkori tájékoztatása szerint több mint 5200 nemzeti dohánybolt nyílt meg. A nemzeti dohányboltokkal vagy elkülönített értékesítési hellyel még nem rendelkező kistelepülésekre az NDN Zrt. ideiglenes ellátókat jelöl ki.
forrás: MTI
Trafik - A régi elárusítóhelyek éjfélig értékesíthetnek cigarettát
A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést adott át Erwin Pröll alsó-ausztriai tartományfőnöknek (tartományi miniszterelnöknek) Martonyi János külügyminiszter vasárnap este Bécsben.
Az osztrák politikus az osztrák-magyar kétoldalú együttműködés, különösen a Magyarország és Alsó-Ausztria közötti kapcsolatok továbbfejlesztése érdekében végzett, több évtizedes tevékenysége elismeréseként részesült a magyar állami elismerésben.
Martonyi János a bécsi magyar nagykövetségen megtartott ünnepség keretében Michael Spindelegger osztrák alkancellár, külügyminiszter és más meghívott vendégek jelenlétében nyújtotta át az elismerést Áder János köztársasági elnök nevében.
A magyar külügyminiszter Alsó-Ausztria tartomány sikereinek jelképeként, egyben európai államférfiként méltatta az 1992 óta hivatalban lévő tartományfőnököt, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusát.
Erwin Pröll "a legjobb bizonyítéka annak, hogy a regionális és a nemzeti politika elválaszthatatlanok az európai politikától" - fogalmazott a külügyminiszter. Hangsúlyozta azt is: az osztrák politikus munkásságában megerősítését látja annak a nézetének, hogy az európai politikában "az emberek a legfontosabbak", különösen regionális szinten.
A magyar külügyminiszter annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Alsó-Ausztria és személyesen Erwin Pröll is fontos szerepet játszott a korábban a vasfüggöny keleti oldalán lévő kelet-közép-európai térség európai integrációjában.
Szalay-Bobrovniczky Vince nagykövet a kulturális együttműködés példái mellett kiemelte, hogy Alsó-Ausztria az osztrák tartományok között a második legnagyobb exportőr a magyar piacon, egyúttal a legnagyobb importőre a magyar termékeknek Ausztrián belül.
Erwin Pröll köszönőbeszédében kijelentette, hogy nemcsak a saját személyének, de Alsó-Ausztria elmúlt évtizedekben megtett útjának és sikereinek is szóló elismerésként tekint a kitüntetésre. Elmondta, a tartomány sok évtizeden át a vasfüggöny árnyékában, egyúttal a főváros, Bécs árnyékában élt, mára azonban magabiztos tartománnyá vált. A vasfüggöny megnyitása 1989-ben fordulópontot jelentett, egyben hatalmas lehetőséget - hangsúlyozta. Amikor Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter jelképesen átvágta a szögesdrót határzárat, Alsó-Ausztria egyik percről a másikra a szabad világ pereméről annak közepére került - fogalmazott.
Úgy vélekedett, a kitüntetés megerősítése az együttműködés eddigi útjának Magyarország és Alsó-Ausztria között, egyben a pozitív érzelmeknek, amelyek jó alapot jelentenek ahhoz, hogy az együttműködés még erősebb legyen.
Erwin Pröll kitért arra is, hogy 2004-ben megnyitott a tartomány képviseleti irodája Budapesten. Ezzel az együttműködés még szorosabbá és hatékonyabbá vált - jelentette ki, hozzátéve, hogy szeretnék tovább erősíteni az együttműködést.
Az osztrák politikus az osztrák-magyar kétoldalú együttműködés, különösen a Magyarország és Alsó-Ausztria közötti kapcsolatok továbbfejlesztése érdekében végzett, több évtizedes tevékenysége elismeréseként részesült a magyar állami elismerésben.
Martonyi János a bécsi magyar nagykövetségen megtartott ünnepség keretében Michael Spindelegger osztrák alkancellár, külügyminiszter és más meghívott vendégek jelenlétében nyújtotta át az elismerést Áder János köztársasági elnök nevében.
A magyar külügyminiszter Alsó-Ausztria tartomány sikereinek jelképeként, egyben európai államférfiként méltatta az 1992 óta hivatalban lévő tartományfőnököt, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusát.
Erwin Pröll "a legjobb bizonyítéka annak, hogy a regionális és a nemzeti politika elválaszthatatlanok az európai politikától" - fogalmazott a külügyminiszter. Hangsúlyozta azt is: az osztrák politikus munkásságában megerősítését látja annak a nézetének, hogy az európai politikában "az emberek a legfontosabbak", különösen regionális szinten.
A magyar külügyminiszter annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Alsó-Ausztria és személyesen Erwin Pröll is fontos szerepet játszott a korábban a vasfüggöny keleti oldalán lévő kelet-közép-európai térség európai integrációjában.
Szalay-Bobrovniczky Vince nagykövet a kulturális együttműködés példái mellett kiemelte, hogy Alsó-Ausztria az osztrák tartományok között a második legnagyobb exportőr a magyar piacon, egyúttal a legnagyobb importőre a magyar termékeknek Ausztrián belül.
Erwin Pröll köszönőbeszédében kijelentette, hogy nemcsak a saját személyének, de Alsó-Ausztria elmúlt évtizedekben megtett útjának és sikereinek is szóló elismerésként tekint a kitüntetésre. Elmondta, a tartomány sok évtizeden át a vasfüggöny árnyékában, egyúttal a főváros, Bécs árnyékában élt, mára azonban magabiztos tartománnyá vált. A vasfüggöny megnyitása 1989-ben fordulópontot jelentett, egyben hatalmas lehetőséget - hangsúlyozta. Amikor Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter jelképesen átvágta a szögesdrót határzárat, Alsó-Ausztria egyik percről a másikra a szabad világ pereméről annak közepére került - fogalmazott.
Úgy vélekedett, a kitüntetés megerősítése az együttműködés eddigi útjának Magyarország és Alsó-Ausztria között, egyben a pozitív érzelmeknek, amelyek jó alapot jelentenek ahhoz, hogy az együttműködés még erősebb legyen.
Erwin Pröll kitért arra is, hogy 2004-ben megnyitott a tartomány képviseleti irodája Budapesten. Ezzel az együttműködés még szorosabbá és hatékonyabbá vált - jelentette ki, hozzátéve, hogy szeretnék tovább erősíteni az együttműködést.
forrás: MTI
Magyar érdemrenddel tüntették ki Erwin Pröllt
A járművek fokozatos kitiltásával megkezdődik hétfőn Rómában a Colosseum körüli gyalogosövezet kiépítése, ezzel egy időben indul az ókori amfiteátrum restaurálása is.
Szombat éjfél óta már tilos parkolni a Colosseum körüli utcákban. Ez az első lépés a május végén megválasztott főpolgármester, Ignazio Marino által ígért gyalogosövezet megteremtésére.
Hétfőtől sorra módosítják az olasz főváros központjában levő utcák forgalmi rendjét úgy, hogy július 30-tól már csak a tömegközlekedési eszközök, a taxik, a kerékpárok és a gyalogosok haladhassanak a Forum Romanum és a Colosseum közötti sugárúton. A gyalogosövezet teljes kiépítése fél évig fog tartani.
A projekt bemutatásakor a polgármester a következő hónapok tervei között említette a Colosseum felé vezető járda kiszélesítését a jelenlegi három méterről ennek kétszeresére, ami a járműsávok számának csökkentését jelenti. A gyalogosövezetben engedéllyel közlekedő járművek óránkénti harminc kilométer per órás sebességgel haladhatnak az eddigi ötven helyett.
A Colosseum helyreállításának első fázisa is hétfőtől indul a már felállványozott ókori amfiteátrum egyik külső falszakaszán. A közúti és restaurálási munkák a római önkormányzat és a régészeti felügyelőség szerint nem fogják akadályozni a műemlék folyamatos látogathatóságát.
A Colosseumban dolgozó őrök vasárnapi sztrájkja miatt sem zárták le a műemléket, mint ahogyan júniusban történt.
Szombat éjfél óta már tilos parkolni a Colosseum körüli utcákban. Ez az első lépés a május végén megválasztott főpolgármester, Ignazio Marino által ígért gyalogosövezet megteremtésére.
Hétfőtől sorra módosítják az olasz főváros központjában levő utcák forgalmi rendjét úgy, hogy július 30-tól már csak a tömegközlekedési eszközök, a taxik, a kerékpárok és a gyalogosok haladhassanak a Forum Romanum és a Colosseum közötti sugárúton. A gyalogosövezet teljes kiépítése fél évig fog tartani.
A projekt bemutatásakor a polgármester a következő hónapok tervei között említette a Colosseum felé vezető járda kiszélesítését a jelenlegi három méterről ennek kétszeresére, ami a járműsávok számának csökkentését jelenti. A gyalogosövezetben engedéllyel közlekedő járművek óránkénti harminc kilométer per órás sebességgel haladhatnak az eddigi ötven helyett.
A Colosseum helyreállításának első fázisa is hétfőtől indul a már felállványozott ókori amfiteátrum egyik külső falszakaszán. A közúti és restaurálási munkák a római önkormányzat és a régészeti felügyelőség szerint nem fogják akadályozni a műemlék folyamatos látogathatóságát.
A Colosseumban dolgozó őrök vasárnapi sztrájkja miatt sem zárták le a műemléket, mint ahogyan júniusban történt.
forrás: MTI
Megkezdődött a római Colosseum körüli gyalogosövezet kiépítése
A bajnok Győr 3-0-ra legyőzte szombaton a kupagyőztes DVSC-TEVA csapatát a Szuperkupáért kiírt mérkőzésen, amelyet a Puskás Ferenc Stadionban rendeztek.
A Bajnokok Ligája-selejtezőre készülő győriek Trajkovic góljának köszönhetően a 32. percben szereztek vezetést, majd közvetlenül a szünet előtt Koltai duplázta meg az előnyüket. A végeredményt Kalmár állította be a 85. percben.
A Győr története során először játszott a Szuperkupáért, amelyet így először hódított el, s ezért ötmillió forintos pénzjutalom is járt.
A mérkőzést a helyszínen tekintette meg Paulo Sousa, a Győr BL-selejtezős ellenfelének, az izraeli Makkabbi Tel-Avivnak a vezetőedzője, aki korábban a Videotont irányította.
Eredmény:
Győri ETO FC - DVSC-TEVA 3-0 (2-0)
----------------------------------
Puskás Ferenc Stadion, v.: Andó-Szabó
gólszerző: Trajkovic (32.), Koltai (45.), Kalmár (85.)
sárga lap: Martínez (73.), illetve Korhut (49.), Damahou (76.)
Győri ETO FC:
-------------
Kamenar – Wolfe, Djordjevic, Dinjar, Lang – Kamber (Pátkai, 60.), Mevoungou – Koltai (Kalmár, 83.), Trajkovic, Varga R. (Martinez, 56.) – Andric
DVSC-TEVA:
----------
Verpecz – Nagy Z., Morozov, Brkovic, Korhut – Bódi Á., Zsidai (Ferenczi, 72.), Damahou, Se. Bouadla – Szakály P. (Kulcsár, a szünetben) – Sidibe (Pölöskei, 66.)
Nem túl nagy iramban kezdtek a csapatok, de negyedóra elteltével a Debrecen került mezőnyfölénybe, később mégis a Győr szerzett vezetést egy gyors ellentámadásból. Közvetlenül a szünet egy hasonló akcióból aztán kétgólosra hízott a magyar bajnok előnye.
A folytatásban is hasonló volt a játék képe, a debreceniek próbálták diktálni a tempót, de a Győr futballozott hatékonyabban és veszélyesebben. A hajrában a debreceni kapus, Verpecz hatalmas hibáját kihasználva a magyar bajnok újabb gólt szerzett, egyúttal megérdemelten és magabiztosan hódította el a Szuperkupát.
A Bajnokok Ligája-selejtezőre készülő győriek Trajkovic góljának köszönhetően a 32. percben szereztek vezetést, majd közvetlenül a szünet előtt Koltai duplázta meg az előnyüket. A végeredményt Kalmár állította be a 85. percben.
A Győr története során először játszott a Szuperkupáért, amelyet így először hódított el, s ezért ötmillió forintos pénzjutalom is járt.
A mérkőzést a helyszínen tekintette meg Paulo Sousa, a Győr BL-selejtezős ellenfelének, az izraeli Makkabbi Tel-Avivnak a vezetőedzője, aki korábban a Videotont irányította.
Eredmény:
Győri ETO FC - DVSC-TEVA 3-0 (2-0)
----------------------------------
Puskás Ferenc Stadion, v.: Andó-Szabó
gólszerző: Trajkovic (32.), Koltai (45.), Kalmár (85.)
sárga lap: Martínez (73.), illetve Korhut (49.), Damahou (76.)
Győri ETO FC:
-------------
Kamenar – Wolfe, Djordjevic, Dinjar, Lang – Kamber (Pátkai, 60.), Mevoungou – Koltai (Kalmár, 83.), Trajkovic, Varga R. (Martinez, 56.) – Andric
DVSC-TEVA:
----------
Verpecz – Nagy Z., Morozov, Brkovic, Korhut – Bódi Á., Zsidai (Ferenczi, 72.), Damahou, Se. Bouadla – Szakály P. (Kulcsár, a szünetben) – Sidibe (Pölöskei, 66.)
Nem túl nagy iramban kezdtek a csapatok, de negyedóra elteltével a Debrecen került mezőnyfölénybe, később mégis a Győr szerzett vezetést egy gyors ellentámadásból. Közvetlenül a szünet egy hasonló akcióból aztán kétgólosra hízott a magyar bajnok előnye.
A folytatásban is hasonló volt a játék képe, a debreceniek próbálták diktálni a tempót, de a Győr futballozott hatékonyabban és veszélyesebben. A hajrában a debreceni kapus, Verpecz hatalmas hibáját kihasználva a magyar bajnok újabb gólt szerzett, egyúttal megérdemelten és magabiztosan hódította el a Szuperkupát.
forrás: MTI
Először hódította el a trófeát a Győr
A mezőgazdaság 3-4 százalékos GDP-részesedése miatt nem lehet a nemzetgazdaság húzóágazata, de mindenképpen stratégiai terület, és sikerágazattá is tehető - sőt részben már ma is az.
Egyebek mellett erről is beszélt Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) főigazgatója az MTI-nek annak az összegzésnek a kapcsán, amelyet egy, az új földtörvénnyel foglalkozó szakmai tanácskozáson ismertetett a napokban a Kúrián.
A főigazgató szerint a jelenlegi társadalmi és politikai feltételek mellett - tekintettel az ország stabilitásának jövőbeni szempontjaira - nehéz lett volna a jelenleginél jobb földforgalmi törvényt kodifikálni. Hozzátette: látni kell ugyanakkor, hogy a hatályba lépő törvénynek az alapvetően pozitív hozadékai mellett vannak negatív hatásai is.
A pozitív hozadékok - amelyek elsősorban társadalmiak - között említette a vidéki családi közösségek termelési közösségként való megszervezését, a helyi vállalkozások gyarapodását, a közepes méretű agrárüzemek számának növekedését, a regionális élelmiszer gazdaság bővülését, valamint a földforgalom és földhasználat spekulatív elemeinek korlátozását.
A negatív externáliák - amelyek főként gazdaságiak - közé sorolta egyebek mellett az állatállomány esetleges csökkenését, a foglalkoztatás mérséklődését, az esetleges vagyonvesztést, továbbá a mindezek miatt jelentkező esetleges ágazati, gazdasági teljesítmény visszaesését.
Véleménye szerint a magyar mezőgazdaság az elmúlt két-három évtizedben nem volt olyan kedvező gazdasági helyzetben, mint napjainkban. Ennek fontosabb okaiként említette a mezőgazdasági termékek árának emelkedését, az uniós támogatási rendszert, valamint a több mint 20 éve stabil üzemszerkezetet.
Ezt a megállapítást támasztotta alá a szakember többek között azzal, hogy a mezőgazdasági vállalkozások adózás előtti eredménye - szinte folyamatos növekedés mellett - 2011-ben 137,9 milliárd forintot tett ki, míg az elmúlt évben - a kedvezőtlen időjárási hatások ellenére is - az előzetes adatok szerint meghaladhatja a 150 milliárd forintot.
Megemlítette azt is, hogy a mezőgazdasági hitelállomány a válság ellenére nem csökkent számottevő mértékben: a társas vállalkozások összesített kölcsönösszege most is 300 milliárd forint feletti. Emellett a lejárt hitelek aránya is rendkívül alacsony: míg a nemzetgazdaságban 4-5 százalék, a mezőgazdaságban 0,33 százalékot tesz ki.
Emlékeztetett: Magyarországon az uniós tagságot megelőzően a mezőgazdaság évente mintegy 200 milliárd forintos támogatást kapott, míg az ország uniós tagságát követően ez a támogatás jelentős mértékben emelkedett. Ez a múlt évben meghaladta a 600 milliárd forintot, aminek döntő részét uniós források biztosították. Mindez az ágazat stabilitására is jótékony hatással volt.
Jelezte, az ország mezőgazdaságát a termelési struktúra szempontjából a sokszínűség jellemzi. Vannak társas, egyéni és nem üzemszerűen termelő, ház körüli termelést folytató gazdaságok is az ágazatban. A főigazgató úgy vélekedett, hogy a közepes méretű birtokok erősítése mindennek fényében jogosnak ítélhető. Hozzátette: ez nem okoz gazdaságilag gondot és teljesíti a társadalmi elvárásokat is. Ez az erősödés most is folyik - ami az 50-500 hektár közötti üzemméretet jelenti - de csak mérsékelt ütemben.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a preferált kategória gazdaságai elsősorban szántóföldi növényeket termelnek, kevesen foglalkoznak állattartással és kertészettel, ami kedvezőtlenül hat a foglalkoztatás növelésére. Az 50-500 hektár közötti gazdaságok 74,2 százaléka döntően a szántóföldi növénytermesztésben érdekelt, általában csak gabonát és olajos magvakat termel. Ez biztosíthatja ugyan egy család megélhetését, de egész évre szóló munkát nem ad. Ha ezen nem sikerül változtatni, az üzemszerkezet megváltoztatása nem segíti a kormány foglalkoztatás bővítési céljait.
A főigazgató beszélt az új föltörvényben meghatározott 1200 és 1800 hektár feletti gazdaságok szerepéről a magyar agrárium termelési szerkezetében. Jelezte: az 1200 hektár feletti területtel rendelkező gazdaságok száma most 518, ami az összes, a magyar mezőgazdaságban működő - a KSH által regisztrált - gazdasági egység számának 0,1 százaléka. Viszont ezek a gazdaságok használják a mezőgazdasági terület negyedét és tartják - például - a tehénállomány 44 százalékát. Az 1800 hektár feletti területtel bíró gazdaságok aránya 0,05 százalék a magyar mezőgazdaságban, számuk pedig 280-ra rúg.
A földhasználati korlát bevezetésének elméletileg következményei lehetnek: elveszhet a teljes tehén- és sertésállomány 28 százaléka - ez 100 ezer tehenet és 700-800 ezer sertést jelent - továbbá megszűnhet 7500 munkahely, az összes munkahely 8,6 százaléka, továbbá a vagyonvesztés elérheti a 100-150 milliárd forintot. Ezzel szemben birtokpolitikai célra felszabadulna 612 ezer hektár.
Úgy vélekedett ugyanakkor: a földhasználati korlát bevezetésének tényleges hatása nem lesz ilyen drasztikus, mert tompítja azt, hogy a földhaszonbérleti szerződések lejárta elhúzódik, de a birtokpolitikai célokra rendelkezésre álló területen is kialakulhatnak állattenyésztéssel és kertészkedéssel foglalkozó gazdaságok. Kiemelte, hogy a földforgalmi törvény későbbiekben megalkotásra kerülő kiegészítő jogszabályai lehetőséget biztosíthatnak a földforgalmi törvény pozitív hatásainak erősítésére és a meglévő kockázatok mérséklésére. Ezzel a lehetőséggel élni kell - mondta a főigazgató.
Egyebek mellett erről is beszélt Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) főigazgatója az MTI-nek annak az összegzésnek a kapcsán, amelyet egy, az új földtörvénnyel foglalkozó szakmai tanácskozáson ismertetett a napokban a Kúrián.
A főigazgató szerint a jelenlegi társadalmi és politikai feltételek mellett - tekintettel az ország stabilitásának jövőbeni szempontjaira - nehéz lett volna a jelenleginél jobb földforgalmi törvényt kodifikálni. Hozzátette: látni kell ugyanakkor, hogy a hatályba lépő törvénynek az alapvetően pozitív hozadékai mellett vannak negatív hatásai is.
A pozitív hozadékok - amelyek elsősorban társadalmiak - között említette a vidéki családi közösségek termelési közösségként való megszervezését, a helyi vállalkozások gyarapodását, a közepes méretű agrárüzemek számának növekedését, a regionális élelmiszer gazdaság bővülését, valamint a földforgalom és földhasználat spekulatív elemeinek korlátozását.
A negatív externáliák - amelyek főként gazdaságiak - közé sorolta egyebek mellett az állatállomány esetleges csökkenését, a foglalkoztatás mérséklődését, az esetleges vagyonvesztést, továbbá a mindezek miatt jelentkező esetleges ágazati, gazdasági teljesítmény visszaesését.
Véleménye szerint a magyar mezőgazdaság az elmúlt két-három évtizedben nem volt olyan kedvező gazdasági helyzetben, mint napjainkban. Ennek fontosabb okaiként említette a mezőgazdasági termékek árának emelkedését, az uniós támogatási rendszert, valamint a több mint 20 éve stabil üzemszerkezetet.
Ezt a megállapítást támasztotta alá a szakember többek között azzal, hogy a mezőgazdasági vállalkozások adózás előtti eredménye - szinte folyamatos növekedés mellett - 2011-ben 137,9 milliárd forintot tett ki, míg az elmúlt évben - a kedvezőtlen időjárási hatások ellenére is - az előzetes adatok szerint meghaladhatja a 150 milliárd forintot.
Megemlítette azt is, hogy a mezőgazdasági hitelállomány a válság ellenére nem csökkent számottevő mértékben: a társas vállalkozások összesített kölcsönösszege most is 300 milliárd forint feletti. Emellett a lejárt hitelek aránya is rendkívül alacsony: míg a nemzetgazdaságban 4-5 százalék, a mezőgazdaságban 0,33 százalékot tesz ki.
Emlékeztetett: Magyarországon az uniós tagságot megelőzően a mezőgazdaság évente mintegy 200 milliárd forintos támogatást kapott, míg az ország uniós tagságát követően ez a támogatás jelentős mértékben emelkedett. Ez a múlt évben meghaladta a 600 milliárd forintot, aminek döntő részét uniós források biztosították. Mindez az ágazat stabilitására is jótékony hatással volt.
Jelezte, az ország mezőgazdaságát a termelési struktúra szempontjából a sokszínűség jellemzi. Vannak társas, egyéni és nem üzemszerűen termelő, ház körüli termelést folytató gazdaságok is az ágazatban. A főigazgató úgy vélekedett, hogy a közepes méretű birtokok erősítése mindennek fényében jogosnak ítélhető. Hozzátette: ez nem okoz gazdaságilag gondot és teljesíti a társadalmi elvárásokat is. Ez az erősödés most is folyik - ami az 50-500 hektár közötti üzemméretet jelenti - de csak mérsékelt ütemben.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a preferált kategória gazdaságai elsősorban szántóföldi növényeket termelnek, kevesen foglalkoznak állattartással és kertészettel, ami kedvezőtlenül hat a foglalkoztatás növelésére. Az 50-500 hektár közötti gazdaságok 74,2 százaléka döntően a szántóföldi növénytermesztésben érdekelt, általában csak gabonát és olajos magvakat termel. Ez biztosíthatja ugyan egy család megélhetését, de egész évre szóló munkát nem ad. Ha ezen nem sikerül változtatni, az üzemszerkezet megváltoztatása nem segíti a kormány foglalkoztatás bővítési céljait.
A főigazgató beszélt az új föltörvényben meghatározott 1200 és 1800 hektár feletti gazdaságok szerepéről a magyar agrárium termelési szerkezetében. Jelezte: az 1200 hektár feletti területtel rendelkező gazdaságok száma most 518, ami az összes, a magyar mezőgazdaságban működő - a KSH által regisztrált - gazdasági egység számának 0,1 százaléka. Viszont ezek a gazdaságok használják a mezőgazdasági terület negyedét és tartják - például - a tehénállomány 44 százalékát. Az 1800 hektár feletti területtel bíró gazdaságok aránya 0,05 százalék a magyar mezőgazdaságban, számuk pedig 280-ra rúg.
A földhasználati korlát bevezetésének elméletileg következményei lehetnek: elveszhet a teljes tehén- és sertésállomány 28 százaléka - ez 100 ezer tehenet és 700-800 ezer sertést jelent - továbbá megszűnhet 7500 munkahely, az összes munkahely 8,6 százaléka, továbbá a vagyonvesztés elérheti a 100-150 milliárd forintot. Ezzel szemben birtokpolitikai célra felszabadulna 612 ezer hektár.
Úgy vélekedett ugyanakkor: a földhasználati korlát bevezetésének tényleges hatása nem lesz ilyen drasztikus, mert tompítja azt, hogy a földhaszonbérleti szerződések lejárta elhúzódik, de a birtokpolitikai célokra rendelkezésre álló területen is kialakulhatnak állattenyésztéssel és kertészkedéssel foglalkozó gazdaságok. Kiemelte, hogy a földforgalmi törvény későbbiekben megalkotásra kerülő kiegészítő jogszabályai lehetőséget biztosíthatnak a földforgalmi törvény pozitív hatásainak erősítésére és a meglévő kockázatok mérséklésére. Ezzel a lehetőséggel élni kell - mondta a főigazgató.
forrás: MTI
Földtörvény - Az új szabályozás hatása az agrárpolitikára
Látványos légi bemutatók mellett gasztronómiai programokkal is várják a repülés szerelmeseit a mai Nyíregyházi Repülőnapon.
A 9 órakor kezdődő program fő attrakcióján a többszörös világ- és Európa-bajnok, Guinness-rekorder műrepülő kettős, Besenyei Péter és Veres Zoltán mutat be egyedi tervezésű, akrobatikus dupla repülő showt a nézőknek. A pilóták a háton repüléstől az orsókon át a zuhanásig szinte minden lélegzetelállító légi figurát megcsinálnak majd gépeikkel.
A nyíregyházi repülőnap másik nagy látványosságának az Eurocopter AS 365 N3-as típusú helikopter ígérkezik, amelyből mindössze egy található Magyarországon.
A magyar légierő ugyancsak bemutatót tart a repülőnapon, amelynek programjában lesz továbbá kötelékrepülés, repülőgépes léggömbvadászat és ejtőernyős célba ugrás is.
Az egész napos rendezvényen gasztronómiai ínyencségeket is megkóstolhatnak a résztvevők, köztük jó néhány tirpák ételt. A repülőnapon rendőrségi és tűzoltósági bemutató is szerepel a programban.
A 9 órakor kezdődő program fő attrakcióján a többszörös világ- és Európa-bajnok, Guinness-rekorder műrepülő kettős, Besenyei Péter és Veres Zoltán mutat be egyedi tervezésű, akrobatikus dupla repülő showt a nézőknek. A pilóták a háton repüléstől az orsókon át a zuhanásig szinte minden lélegzetelállító légi figurát megcsinálnak majd gépeikkel.
A nyíregyházi repülőnap másik nagy látványosságának az Eurocopter AS 365 N3-as típusú helikopter ígérkezik, amelyből mindössze egy található Magyarországon.
A magyar légierő ugyancsak bemutatót tart a repülőnapon, amelynek programjában lesz továbbá kötelékrepülés, repülőgépes léggömbvadászat és ejtőernyős célba ugrás is.
Az egész napos rendezvényen gasztronómiai ínyencségeket is megkóstolhatnak a résztvevők, köztük jó néhány tirpák ételt. A repülőnapon rendőrségi és tűzoltósági bemutató is szerepel a programban.
forrás: MTI
Ma van a Nyíregyházi Repülőnap
Feliratkozás:
Megjegyzések
(
Atom
)

