Péntek kora reggel gyakorlatilag a csütörtök esti szinten állt a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest.
Pénteken fél hétkor az euró 282,98 forinton állt a csütörtök esti 282,90 forint után.
A dollár árfolyama 218,32 forintról 218,14 forintra változott.
A svájci frank csütörtök este 233,87 forintot, péntek kora reggel 234,09 forintot ért.
A jent 2,6485 forinton jegyezték a csütörtöki 2,6536 forint után.
Az euró árfolyama 1,2970 dollár volt a csütörtök esti 1,2957 dollárral szemben.
Pénteken fél hétkor az euró 282,98 forinton állt a csütörtök esti 282,90 forint után.
A dollár árfolyama 218,32 forintról 218,14 forintra változott.
A svájci frank csütörtök este 233,87 forintot, péntek kora reggel 234,09 forintot ért.
A jent 2,6485 forinton jegyezték a csütörtöki 2,6536 forint után.
Az euró árfolyama 1,2970 dollár volt a csütörtök esti 1,2957 dollárral szemben.
forrás: MTI
Devizapiac - Alig változott a forint árfolyama
Legalább 10 milliárd forintra számíthat a főváros a közműadóból - mondta a főpolgármester a nemzetgazdasági tárca illetékesével folytatott találkozójára hivatkozva.
Tarlós István az M1 Ma reggel című műsorában pénteken kifejtette: körvonalazódik a közösségi közlekedés hosszú távú üzemeltetésének megoldása, az egyéb források bevonásával kapcsolatban még van némi bizonytalanság, de azt mondhatja, hogy a fővárosi közösségi közlekedés jövőre is működni fog. Szólt arról is, hogy átalakul a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztás: eddig a főváros 47 százalékot kapott a bevételekből, ami 50 százalék fölé fog "csúszni". Hogy pontosan mekkorára, az csak az állami költségvetés megszavazása után derül ki - tette hozzá.
Tarlós István az M1 Ma reggel című műsorában pénteken kifejtette: körvonalazódik a közösségi közlekedés hosszú távú üzemeltetésének megoldása, az egyéb források bevonásával kapcsolatban még van némi bizonytalanság, de azt mondhatja, hogy a fővárosi közösségi közlekedés jövőre is működni fog. Szólt arról is, hogy átalakul a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztás: eddig a főváros 47 százalékot kapott a bevételekből, ami 50 százalék fölé fog "csúszni". Hogy pontosan mekkorára, az csak az állami költségvetés megszavazása után derül ki - tette hozzá.
forrás: MTI
Legalább 10 milliárd forintot kaphat a főváros a közműadóból
Látszólag csupán a távhőszolgáltatókat érintő kérdésben módosítana a szaktárca, de ha megszavazzák, a piacgazdaság és a piaci verseny ellenőrizhetősége, és az erről szóló 1990 óta élő jogszabály is sérülhet. A versenyhivatal indexre tételének oka egyelőre nem ismert.
Nem indíthatna vizsgálatot a Gazdasági Versenyhivatal a távhő szektorban tőkekoncentráció, illetve befolyásszerzés jóváhagyásához kötődő ügyekben, ha a parlamet elfogadja a Németh Lászlóné fejlesztési miniszter által a múlt hét végén benyújtott törvénycsomag vonatkozó paragrafusát.
A módosítás a távhőtörvény 78. paragrafusát érinti, és úgy hangzik, hogy a jövőben nem kell a GVH-tól véleményt kérnie a távhőszolgáltatási engedélyesnek az őt érintő tőkekoncentráció, illetve befolyásszerzés jóváhagyásához. Az indoklás mindehhez annyit fűz, hogy a versenyhivatali véleménynek sem a teljesítése, sem a megszegése nem jár jogkövetkezménnyel, így „a tapasztalatok alapján hatályon kívül helyezése indokolt”. Az MSZP-s Józsa István és Kovács Tibor e tárgyban benyújtott módosítója ugyanakkor ara figyelmeztet, hogy a miniszter valódi indok nélkül vonna el jogosítványt a versenyhivataltól.
Egy korábban a GVH-ban dolgozó versenyjogi szakember még ennél is tovább megy: szerinte ezzel a kormány a Nemzeti Kerekasztal által kidolgozott rendszerváltó törvényekbe rúgna bele, melyek tartalmazták, hogy gazdaság működésének alapelve a verseny alapú piacgazdaság. A verseny tisztaságát pedig szektorsemleges módon a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzi.
A versenyjogi szakértő szerint ezzel a kormány részterületekre szabdalja az eddig egységesen, szektorsemlegesen használt versenyjogot. „Formálisan a GVH ugyan továbbra is meglehetősen autonóm szervezet, de ilyen kivételteremtés már média-, és az agrárügyekben is megtörtént. Márpedig a versenyjogot az egész gazdaságra nézve egységesen kellene kezelni, különben nincs értelme a versenyszabályozásnak” – mondta a forrás. Hozzátette: ezt 1990-ben, a rendszerváltó törvények közt is rögzítették.
A versenyt szerinte nyilvánvalóan erodálja, ha egy mindenkire egyaránt érvényes szabály alól kivételek születnek, és szerinte nem elégséges érv a módosításra, amikor a távhőszektor speciális jellegére hivatkoznak.
Az ügyben aktivizálódott ellenzéki képviselők arra szeretnének választ kapni, hogy a minisztériumi javaslat hogyan kapcsolható össze azzal a kormányzati szándékkal, mely „meg kívánja oldani a távhőszolgáltatók – épp a kormány által előidézett – esetleges ellehetetlenüléséből fakadó kedvezőtlen helyzetet” és hogy ebben a kérdésben miért tekinti a minisztérium kockázati tényezőnek a GVH-t.
Az NFM az egyes energetikai törvények módosításáról szóló, az indoklással együtt 76 oldalas törvénymódosító csomag a legtöbb paragrafuson módosít az eddigi törvényen. A parlamentben az általános vitára váró pakkhoz eddig összesen 17 módosító javaslatot nyújtottak be, ezek többsége a bányászattal kapcsolatos, illetve a módosítás miatt előálló különböző engedélyezési anomáliát érint, de előkerült a karbon-kvóta bevételek hasznosításának kérdése is.
forrás: hvg
A kormány szűkítené a versenyhivatal jogait
Egyre növekvő terhek mellett végzik feladataikat a kabuli repülőtér őrzésével megbízott magyar katonák; a 2014-es kivonulásra való felkészülés már megkezdődött, emiatt már most jelentősen nőtt a forgalom Afganisztán fővárosának repülőterén - mondta Benda László ezredes, a kabuli repülőtér földi védelmi erőinek parancsnoka szombaton az MTI különtudósítójának adott interjújában.
A parancsnok elmondta: az elmúlt évekhez képest körülbelül 350 százalékkal megnőtt a reptér populációja, mivel minden szövetséges nemzet megpróbál előnyös helyhez jutni a várható kivonulásra; a NATO tervei szerint az országban harcoló koalíciós erők - több lépcsőben - 2014 végére hagynák el az országot. A légi bázison jelenleg 35 nemzet több mint 5 ezer állampolgára dolgozik, de havonta akár 13 ezren is megfordulnak ott - mondta.
A reptér földi forgalma is jelentős, hiszen naponta mintegy 500 NATO-jármű, illetve közel 800 civil személy lépi át a magyarok által védett kapukat, és 80 olyan kamion, amelyeket teljesen át kell vizsgálni.
Az átvilágítást egy nagy teljesítményű szkennerrel végzik, amely képes 3D-s képeket készíteni a teherautók legkisebb csavarjairól is, maximális teljesítményen 6 millió voltot fogyaszt a 10 millió dollár értékű gép - hangzott el.
A reptér Kabul északi részén fekszik, vonzáskörzetével együtt 15 kilométer széles és 18 kilométer hosszú területet fed le. A tényleges repülőtér ennél jóval kisebb, de például a magyarok által felügyelt rész is eléri a mintegy 60 hektárt - mondta az ezredes.
A parancsnok szerint mostanában a felkelők leginkább rakétabelövésekkel támadják a repteret, illetve az annak közelében lévő kormányzati és NATO-központot, az elmúlt hónapokban több ilyen - pontosan nem irányítható - rakéta is becsapódott a bázis területén és annak környékén, ezek többnyire csak anyagi kárt okoztak, de volt halálos áldozata is az akcióknak. Elmondta azt is, hogy a második legnagyobb veszélynek az öngyilkos merényletek számítanak, illetve ezeket követik az összetett támadások, amikor már kézi fegyvereket is bevetnek a felkelők.
Afganisztán-szerte növekszik az úgynevezett "green on blue" támadások száma is, amikor az ellenség beöltözik a szövetséges erők egyenruhájába (általában az afgán hadsereg uniformisába), majd beszivárognak a NATO-erők közé és merényletet követnek el. Ilyen támadásról 2007-ben még csak két esetben érkezett hír, míg idén már 43-at követtek el - tette hozzá.
Egyre nagyobb problémát jelent Kabulban a mágneses bombák elterjedése, amelyeket általában járműveken helyeznek el, illetve gondot jelent az újfajta öngyilkos merényletre alkalmas ruházat megjelenése is, amelyet robbanóvegyülettel itatnak át, és csak egy apró, néhány centiméteres, így nehezen felfedezhető gyújtószerkezetet tartalmaz.
Benda László hangsúlyozta, hogy magyar katonát még nem ért támadás a kabuli repülőtér őrzése közben. Afganisztán fővárosának repülőterét jelenleg mintegy 230 magyar katona őrzi, de ennél valamivel többen teljesítenek szolgálatot más beosztásban a fővárosban.
A honvédség 2013 márciusában kivonja tartományi újjáépítési csoport (PRT) elnevezésű kontingensét Baglán tartományból. Ezzel egy időben befejezi a tartományi fejlesztési tevékenységét is, ugyanakkor a NATO felkérésére idén október 1-jétől 6 hónapon keresztül a magyar fél látja el a kabuli nemzetközi repülőtér katonai védelmét.
A parancsnok elmondta: az elmúlt évekhez képest körülbelül 350 százalékkal megnőtt a reptér populációja, mivel minden szövetséges nemzet megpróbál előnyös helyhez jutni a várható kivonulásra; a NATO tervei szerint az országban harcoló koalíciós erők - több lépcsőben - 2014 végére hagynák el az országot. A légi bázison jelenleg 35 nemzet több mint 5 ezer állampolgára dolgozik, de havonta akár 13 ezren is megfordulnak ott - mondta.
A reptér földi forgalma is jelentős, hiszen naponta mintegy 500 NATO-jármű, illetve közel 800 civil személy lépi át a magyarok által védett kapukat, és 80 olyan kamion, amelyeket teljesen át kell vizsgálni.
Az átvilágítást egy nagy teljesítményű szkennerrel végzik, amely képes 3D-s képeket készíteni a teherautók legkisebb csavarjairól is, maximális teljesítményen 6 millió voltot fogyaszt a 10 millió dollár értékű gép - hangzott el.
A reptér Kabul északi részén fekszik, vonzáskörzetével együtt 15 kilométer széles és 18 kilométer hosszú területet fed le. A tényleges repülőtér ennél jóval kisebb, de például a magyarok által felügyelt rész is eléri a mintegy 60 hektárt - mondta az ezredes.
A parancsnok szerint mostanában a felkelők leginkább rakétabelövésekkel támadják a repteret, illetve az annak közelében lévő kormányzati és NATO-központot, az elmúlt hónapokban több ilyen - pontosan nem irányítható - rakéta is becsapódott a bázis területén és annak környékén, ezek többnyire csak anyagi kárt okoztak, de volt halálos áldozata is az akcióknak. Elmondta azt is, hogy a második legnagyobb veszélynek az öngyilkos merényletek számítanak, illetve ezeket követik az összetett támadások, amikor már kézi fegyvereket is bevetnek a felkelők.
Afganisztán-szerte növekszik az úgynevezett "green on blue" támadások száma is, amikor az ellenség beöltözik a szövetséges erők egyenruhájába (általában az afgán hadsereg uniformisába), majd beszivárognak a NATO-erők közé és merényletet követnek el. Ilyen támadásról 2007-ben még csak két esetben érkezett hír, míg idén már 43-at követtek el - tette hozzá.
Egyre nagyobb problémát jelent Kabulban a mágneses bombák elterjedése, amelyeket általában járműveken helyeznek el, illetve gondot jelent az újfajta öngyilkos merényletre alkalmas ruházat megjelenése is, amelyet robbanóvegyülettel itatnak át, és csak egy apró, néhány centiméteres, így nehezen felfedezhető gyújtószerkezetet tartalmaz.
Benda László hangsúlyozta, hogy magyar katonát még nem ért támadás a kabuli repülőtér őrzése közben. Afganisztán fővárosának repülőterét jelenleg mintegy 230 magyar katona őrzi, de ennél valamivel többen teljesítenek szolgálatot más beosztásban a fővárosban.
A honvédség 2013 márciusában kivonja tartományi újjáépítési csoport (PRT) elnevezésű kontingensét Baglán tartományból. Ezzel egy időben befejezi a tartományi fejlesztési tevékenységét is, ugyanakkor a NATO felkérésére idén október 1-jétől 6 hónapon keresztül a magyar fél látja el a kabuli nemzetközi repülőtér katonai védelmét.
forrás: MTI
Egyre több a feladata a kabuli repülőtér magyar őreinek
Két-két nap elzárásra ítélte nem jogerősen a Miskolci Városi Bíróság szombaton azt a 13 embert, akik pénteken Miskolc avasi lakótelepén a Szebb Jövőért Egyesület tagjaiként, szimpatizánsaiként úgymond sétára indultak a városrészben. Egy férfi ellen - aki szervezte a "megmozdulást" - büntetőeljárást kezdeményezett a rendőrség.
Az MTI információi szerint a rendőrség által a pénteki "sétán" előállítottak között volt Jakab Péter, a Jobbik Borsod-Abaúj-Zemplén megyei alelnöke, miskolci önkormányzati képviselő is.
Szabó József, a Miskolci Törvényszék szóvivője az határozathirdetést követően az MTI-nek elmondta: közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzésének szabálysértése miatt ítélte el a 13 embert, ugyanakkor valamennyiüket szabadlábra helyezték, az őrizetbe vételük két napja ugyanis ebbe beleszámít.
A rendőrség tudomásul vette a döntést, az érintettek és ügyvédjeik fellebbeztek, ezért a verdikt nem jogerős.
Jakab Péter a héten Kriza Ákos (Fidesz-KDNP) polgármesternek címzett nyílt levelében azt jelezte, hogy megalakul az egyesület miskolci egysége, "mely péntek délután az Avason fog sétálni". Az egyesület miskolci szervezetének megalakulásáról sajtótájékoztatót is tartottak pénteken. A "városnéző séta" az esemény után indult.
Pakusza Zoltán jobbikos önkormányzati képviselő pénteken közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben az írta: "sajnos kiderült, a hatalom újfent nem a becsületes polgárok mellett áll. Az Avason sétáló hazafiakat a pintéri rendőrség előállította, mintha közönséges bűnözök lennének".
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság a honlapján közölte, hogy 14 embert előállítottak. Közülük egyet közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése vétsége, a többit pedig közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése szabálysértés elkövetésének gyanúja miatt állították elő.
Földesi Norbert, az MSZP miskolci frakcióvezetője közölte: "a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület kimondatlanul is nem más, mint a már nyíltan fajgyűlöletet hirdető, fasiszta parlamenti párt katonai nyúlványa". Hozzátette: pártja tiltakozik a szebb jövősök fellépése ellen.
A Fidesz miskolci szervezete szombaton az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, hogy az avasiak a rend pártján állnak. "Ebben az esztendőben sajnos ez már a sokadik alkalom, amikor szélsőségesek akarnak politikai hasznot húzni az Avas problémáiból. Ezzel szemben, a miskolci városvezetés 60 járőrrel erősítette a városban, így az avasi lakótelepen is, a közbiztonságot, a személyes jelenlétet. A korábbi esztendők tízszeresét, összesen 400 millió forintot fordított a rend megerősítésére" - írta a párt közleményében.
A Jobbik szintén szombaton azt közölte az MTI-vel, hogy határozottan elítélik "ezt a nyilvánvalóan politikai megrendelésre indított koncepciós eljárást."
Az ilyen jellegű intézkedések a lakosság megfélemlítését szolgálják azzal a nyilvánvaló céllal, hogy megakadályozzák a társadalmi önszerveződés minden formáját. Jelen esemény is azt bizonyítja, hogy a rendvédelmi szervek felsőbb utasításra nem a településünket sújtó bűnözési hullám felszámolásával foglalkoznak, hanem az őket jogos kritikával illető állampolgárokkal szemben lépnek fel - olvasható a Jobbik közleményében.
Az MTI információi szerint a rendőrség által a pénteki "sétán" előállítottak között volt Jakab Péter, a Jobbik Borsod-Abaúj-Zemplén megyei alelnöke, miskolci önkormányzati képviselő is.
Szabó József, a Miskolci Törvényszék szóvivője az határozathirdetést követően az MTI-nek elmondta: közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzésének szabálysértése miatt ítélte el a 13 embert, ugyanakkor valamennyiüket szabadlábra helyezték, az őrizetbe vételük két napja ugyanis ebbe beleszámít.
A rendőrség tudomásul vette a döntést, az érintettek és ügyvédjeik fellebbeztek, ezért a verdikt nem jogerős.
Jakab Péter a héten Kriza Ákos (Fidesz-KDNP) polgármesternek címzett nyílt levelében azt jelezte, hogy megalakul az egyesület miskolci egysége, "mely péntek délután az Avason fog sétálni". Az egyesület miskolci szervezetének megalakulásáról sajtótájékoztatót is tartottak pénteken. A "városnéző séta" az esemény után indult.
Pakusza Zoltán jobbikos önkormányzati képviselő pénteken közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben az írta: "sajnos kiderült, a hatalom újfent nem a becsületes polgárok mellett áll. Az Avason sétáló hazafiakat a pintéri rendőrség előállította, mintha közönséges bűnözök lennének".
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság a honlapján közölte, hogy 14 embert előállítottak. Közülük egyet közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése vétsége, a többit pedig közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése szabálysértés elkövetésének gyanúja miatt állították elő.
Földesi Norbert, az MSZP miskolci frakcióvezetője közölte: "a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület kimondatlanul is nem más, mint a már nyíltan fajgyűlöletet hirdető, fasiszta parlamenti párt katonai nyúlványa". Hozzátette: pártja tiltakozik a szebb jövősök fellépése ellen.
A Fidesz miskolci szervezete szombaton az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, hogy az avasiak a rend pártján állnak. "Ebben az esztendőben sajnos ez már a sokadik alkalom, amikor szélsőségesek akarnak politikai hasznot húzni az Avas problémáiból. Ezzel szemben, a miskolci városvezetés 60 járőrrel erősítette a városban, így az avasi lakótelepen is, a közbiztonságot, a személyes jelenlétet. A korábbi esztendők tízszeresét, összesen 400 millió forintot fordított a rend megerősítésére" - írta a párt közleményében.
A Jobbik szintén szombaton azt közölte az MTI-vel, hogy határozottan elítélik "ezt a nyilvánvalóan politikai megrendelésre indított koncepciós eljárást."
Az ilyen jellegű intézkedések a lakosság megfélemlítését szolgálják azzal a nyilvánvaló céllal, hogy megakadályozzák a társadalmi önszerveződés minden formáját. Jelen esemény is azt bizonyítja, hogy a rendvédelmi szervek felsőbb utasításra nem a településünket sújtó bűnözési hullám felszámolásával foglalkoznak, hanem az őket jogos kritikával illető állampolgárokkal szemben lépnek fel - olvasható a Jobbik közleményében.
forrás: MTI
Elzárásra ítélte a bíróság Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület Miskolcon "sétáló" tagjait
Két-két nap elzárásra ítélte nem jogerősen a Miskolci Városi Bíróság szombaton azt a 13 embert, akik pénteken Miskolc avasi lakótelepén a Szebb Jövőért Egyesület tagjaiként, szimpatizánsaiként úgymond sétára indultak a városrészben. Egy férfi ellen - aki szervezte a "megmozdulást" - büntetőeljárást kezdeményezett a rendőrség.
Az MTI információi szerint a rendőrség által a pénteki "sétán" előállítottak között volt Jakab Péter, a Jobbik Borsod-Abaúj-Zemplén megyei alelnöke, miskolci önkormányzati képviselő is.
Szabó József, a Miskolci Törvényszék szóvivője az határozathirdetést követően az MTI-nek elmondta: közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzésének szabálysértése miatt ítélte el a 13 embert, ugyanakkor valamennyiüket szabadlábra helyezték, az őrizetbe vételük két napja ugyanis ebbe beleszámít.
A rendőrség tudomásul vette a döntést, az érintettek és ügyvédjeik fellebbeztek, ezért a verdikt nem jogerős.
Jakab Péter a héten Kriza Ákos (Fidesz-KDNP) polgármesternek címzett nyílt levelében azt jelezte, hogy megalakul az egyesület miskolci egysége, "mely péntek délután az Avason fog sétálni". Az egyesület miskolci szervezetének megalakulásáról sajtótájékoztatót is tartottak pénteken. A "városnéző séta" az esemény után indult.
Pakusza Zoltán jobbikos önkormányzati képviselő pénteken közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben az írta: "sajnos kiderült, a hatalom újfent nem a becsületes polgárok mellett áll. Az Avason sétáló hazafiakat a pintéri rendőrség előállította, mintha közönséges bűnözök lennének".
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság a honlapján közölte, hogy 14 embert előállítottak. Közülük egyet közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése vétsége, a többit pedig közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése szabálysértés elkövetésének gyanúja miatt állították elő.
Földesi Norbert, az MSZP miskolci frakcióvezetője közölte: "a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület kimondatlanul is nem más, mint a már nyíltan fajgyűlöletet hirdető, fasiszta parlamenti párt katonai nyúlványa". Hozzátette: pártja tiltakozik a szebb jövősök fellépése ellen.
A Fidesz miskolci szervezete szombaton az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, hogy az avasiak a rend pártján állnak. "Ebben az esztendőben sajnos ez már a sokadik alkalom, amikor szélsőségesek akarnak politikai hasznot húzni az Avas problémáiból. Ezzel szemben, a miskolci városvezetés 60 járőrrel erősítette a városban, így az avasi lakótelepen is, a közbiztonságot, a személyes jelenlétet. A korábbi esztendők tízszeresét, összesen 400 millió forintot fordított a rend megerősítésére" - írta a párt közleményében.
A Jobbik szintén szombaton azt közölte az MTI-vel, hogy határozottan elítélik "ezt a nyilvánvalóan politikai megrendelésre indított koncepciós eljárást."
Az ilyen jellegű intézkedések a lakosság megfélemlítését szolgálják azzal a nyilvánvaló céllal, hogy megakadályozzák a társadalmi önszerveződés minden formáját. Jelen esemény is azt bizonyítja, hogy a rendvédelmi szervek felsőbb utasításra nem a településünket sújtó bűnözési hullám felszámolásával foglalkoznak, hanem az őket jogos kritikával illető állampolgárokkal szemben lépnek fel - olvasható a Jobbik közleményében.
Az MTI információi szerint a rendőrség által a pénteki "sétán" előállítottak között volt Jakab Péter, a Jobbik Borsod-Abaúj-Zemplén megyei alelnöke, miskolci önkormányzati képviselő is.
Szabó József, a Miskolci Törvényszék szóvivője az határozathirdetést követően az MTI-nek elmondta: közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzésének szabálysértése miatt ítélte el a 13 embert, ugyanakkor valamennyiüket szabadlábra helyezték, az őrizetbe vételük két napja ugyanis ebbe beleszámít.
A rendőrség tudomásul vette a döntést, az érintettek és ügyvédjeik fellebbeztek, ezért a verdikt nem jogerős.
Jakab Péter a héten Kriza Ákos (Fidesz-KDNP) polgármesternek címzett nyílt levelében azt jelezte, hogy megalakul az egyesület miskolci egysége, "mely péntek délután az Avason fog sétálni". Az egyesület miskolci szervezetének megalakulásáról sajtótájékoztatót is tartottak pénteken. A "városnéző séta" az esemény után indult.
Pakusza Zoltán jobbikos önkormányzati képviselő pénteken közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben az írta: "sajnos kiderült, a hatalom újfent nem a becsületes polgárok mellett áll. Az Avason sétáló hazafiakat a pintéri rendőrség előállította, mintha közönséges bűnözök lennének".
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság a honlapján közölte, hogy 14 embert előállítottak. Közülük egyet közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése vétsége, a többit pedig közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése szabálysértés elkövetésének gyanúja miatt állították elő.
Földesi Norbert, az MSZP miskolci frakcióvezetője közölte: "a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület kimondatlanul is nem más, mint a már nyíltan fajgyűlöletet hirdető, fasiszta parlamenti párt katonai nyúlványa". Hozzátette: pártja tiltakozik a szebb jövősök fellépése ellen.
A Fidesz miskolci szervezete szombaton az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, hogy az avasiak a rend pártján állnak. "Ebben az esztendőben sajnos ez már a sokadik alkalom, amikor szélsőségesek akarnak politikai hasznot húzni az Avas problémáiból. Ezzel szemben, a miskolci városvezetés 60 járőrrel erősítette a városban, így az avasi lakótelepen is, a közbiztonságot, a személyes jelenlétet. A korábbi esztendők tízszeresét, összesen 400 millió forintot fordított a rend megerősítésére" - írta a párt közleményében.
A Jobbik szintén szombaton azt közölte az MTI-vel, hogy határozottan elítélik "ezt a nyilvánvalóan politikai megrendelésre indított koncepciós eljárást."
Az ilyen jellegű intézkedések a lakosság megfélemlítését szolgálják azzal a nyilvánvaló céllal, hogy megakadályozzák a társadalmi önszerveződés minden formáját. Jelen esemény is azt bizonyítja, hogy a rendvédelmi szervek felsőbb utasításra nem a településünket sújtó bűnözési hullám felszámolásával foglalkoznak, hanem az őket jogos kritikával illető állampolgárokkal szemben lépnek fel - olvasható a Jobbik közleményében.
forrás: MTI
Elzárásra ítélte a bíróság Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület Miskolcon "sétáló" tagjait
Feliratkozás:
Megjegyzések
(
Atom
)