Idegenben 3-0-ra kikapott a Videoton a belga Genk csapatától az Európa Liga G-csoportjának nyitómeccsén. A két csapat gyenge első félidő után felpörögve letámadta egymást, a fehérváriaknak azonban nem jött össze a gól.



A sérült Köteles Lászlót nélkülöző Genk otthonában 3-0-s vereséggel rajtolt a Videoton a labdarúgó Európa Liga csoportkörének csütörtöki nyitófordulójában. Az első perctől kezdve a Genk játszott mezőnyfölényben, de a magyar csapat szervezett és masszív védekezésének köszönhetően nagy gólhelyzeteket nem tudott kidolgozni.

A játékrész derekán aztán egy beadásnál Brachi lemaradt Vossenről (képen), s ezt rögtön góllal büntette a hazaiak csatára. A belga vezetés után sem változott a játék képe: többet volt a labda a hazaiaknál, ám mezőnyfölényük meddő volt, míg a gyors ellentámadásokra alapozó székesfehérváriak próbálkozásai szintén kevés veszélyt jelentettek.

A folytatásban megélénkült a játék, ennek eredményeként szinte kettészakadt a pálya, s felváltva forogtak veszélyben a kapuk. Gyurcsó beállításával pedig a Videoton került fölénybe, többször beszorította ellenfelét és számos ígéretes támadást vezetett. Igaz, a genki kontrák szintén góllal kecsegtettek, sőt, egy ilyen akció végén egy ízben csak a keresztléc mentett Bozovic helyett.

Az utolsó negyedórához közeledve alábbhagyott a magyar együttes lendülete, a Genk pedig egy újabb gyors ellentámadás végén betalált, ezzel eldöntötte az összecsapást, ráadásul a hosszabbításban a hazaiak a kegyelemdöfést is megadták.

A székesfehérváriak legutóbb a selejtező 2. fordulójának első mérkőzésén, a szlovák Slovan Bratislava vendégeként kaptak gólt az Európa Ligában, összesen 536 percig maradt érintetlen Mladen Bozovic kapuja. A Videoton legközelebb október 4-én, a portugál Sporting Lisboát fogadja.

G-csoport, 1. forduló

KRC Genk – Videoton FC 3-0


 forrás: SportSOX

Hármat kapott a Videoton


Milota lakói évszázadok óta amezőgazdaságból élnek.
A rendszerváltozás előtt a falu munkaképes lakosságának döntő része az Új Élet MgTsz-ben dolgozott, amely jelenleg felszámolás alatt áll, így a munkanélküliségi ráta a községben meghaladja a 30 %-ot. Nagyon sok a szociális ellátásokból élők száma, illetve kiegészítő jövedelemként mezőgazdasági őstermelésből élnek. A községben lévő nagy gyümölcsös ad erre lehetőséget, amely a Tsz tulajdona volt, ma pedig a volt Tsz-tagok tulajdonában van.
A gyümölcstermesztés ma is sok embernek biztosít kiegészítő jövedelmet, a dió, az alma, a szilva említendő főképpen.
A település világhírű terménye a vékonyhéjú, ún. papírhéjú milotai dió. A legismertebb fajta az M10-es, amit a XIX. század elején az angol tőzsdén is jegyeztek. Ezen kívül sokan foglalkoznak támrendszeres uborkatermesztéssel.

A község infrastrukturális helyzete: A villany-, telefon-, gáz, ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépített, jelenleg a kábeltelevíziós hálózat kiépítése van folyamatban.
forrás: magyartelepülések.hu

Milota - A falu gazdasági helyzete


 A református templom tornyának fotója
A milotai református templomot 1788-ban kezdték építeni. 1793 május 23-án lett kész, amint az olvasható a restaurált királykazetta feliratán. A templom félköríves záródású, kelet-nyugati fekvésű, egy hajós épület. Késő-barokk stílusban épült. Eredetileg fa harangláb készült hozzá. Jelenlegi tornya 1827-ben épült. A templom építésének századik évfordulójára, 1893. májusára „az épület egész belsője a menyezettel, két karzattal és szószéki koronával, és az ülő székekkel együtt kifestetett Kiss Béla szatmári festő által”-ahogyan az 1893. évi emlékirat is arról megemlékezik. Az elmúlt években a szószékkorona, a padok, a karzat, az ajtók, és a mózespad restaurálását végeztette el a gyülekezet. Jelenleg történik a mennyezet restaurálása.


A milotai református templom fotója az utca felől fényképezve
község híres szülötte milotai Nyilas István református püspök, aki Bethlen Gábor fejedelem udvari főprédikátora volt. A templom előtt emlékoszlop, a templom belső falán dombormű örökíti meg érdemeit.

A Gyülekezeti Ház fotója
A Gyülekezeti Ház
A község egyik látványos épülete a 2002-ben épült Gyülekezeti Ház. Ebben található a gyülekezeti terem, melyben szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak a belülről látható tetőgerendák, a fából készült szószék, és karzat. Az épületben kapott helyet a község könyvtára is.
A gyülekezeti terem fotója

A gyülekezeti terem

Milota - műemlékek, látnivalók

Felső-Tiszavidéki Vízmű Kft. 
 4948 Milota, Móricz u. 14. Tel.: 06-44/378-380 
Ügyvezető igazgató: Véghné Király Anna

 Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet 
 4948 Milota, Móricz u. 1. Tel.: 06-44/378-528 
 Kirendeltségvezető: Miski Bernadett

Posta 
 4948 Milota, Kossuth u. 27. Tel.: 06-44/378-377 
 Vezető: Oroszné Fellegh Ildikó

Milota - Közintézmények





A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti csücskében,  a magyar-ukrán határ mentén,
a szeszélyesen kanyargó Tisza ölelésében fekszik.

A község kiváló kirándulóhely, ahol az épített környezet éppúgy felejthetetlen élményt nyújt mint az érintetlen természet. Kellemes kikapcsolódást talál az, aki a Magyarországra itt belépő Tisza-folyó partján nyaral, vagy csónakkal evezve gyönyörködik a táj szépségében. Természeti látnivaló még az önkormányzat által helyi természeti értékké nyilvánított "fehér nyárfás" a Tisza-partján.

A milotai kavicsos Tisza-part fotója

A milotai kavicsos Tisza-part

Milota ősrégi település, mely a honfoglaláskori időben már lakott lehetett. Erre utal egy ma is ismert monda, az úgynevezett Mélóta monda (a falu nevét is innen eredeztetik). Nagy Lajos uralkodásának idejében keletkeztetett az az oklevél, amely elsőként említi a falut, melyet I. Lajos akkor, 1344-ben a Kölcsey családnak juttatott.
1848-ig Milota jobbágy község volt 92 úrbéres gazdával, mellettük 18 nemesi család is lakott a községben. A falu eredetileg a mai ótemető helyén feküdt, de folytonos árvízveszély miatt az itt élők jobbnak látták, hogy magasabb fekvésű helyre települjenek.


A község jelképei: címere és zászlaja. Címer: - víz (Tisza folyó és árvizek) színe: kék, - halak (halászat) színe: szürke, - diófa (a híres Milotai M 10-es diófák) színe: zöld, - búza (mezőgazdaság) színe: sárga, - kardok (a II. világháborúban elhurcolt és hősi halált halt lakosság) színe: szürke, - Milota község (felirat) színe: fekete. A falu Tiszabecs Nagyközség Közös Tanácsához tartozott, a rendszerváltozás után önálló önkormányzatot alakított. 1990. évi közigazgatási besorolása: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében független polgármesterrel és független képviselő testülettel rendelkező község.
forrás: magyartelepulesek.hu

Milota falu fekvése, története


A Milotai pálya


A játék pörgős, gyors iramú, volt, nagy küzdelmekkel. A megyei II. osztályba idén feljutott Milota méltó ellenfele volt a tisztaberkieknek. Mindkét fél időben egy-egy gólt szerzett a hazai együttes.

forrás: Szabó Tibor Csaba / fotó: facebook

Tisztaberek-Milota 2-0