Aktuális információk:

Esemény Forgalomterelés az M5-ös autópályán Esemény kezdete 2012.06.21. 7:00 Helyszín M5-ös autópálya, Röszke felé vezető oldala, 55-ös és 61-es km között Esemény típusa forgalomterelés Korlátozás Teljes lezárás, bal pályán kétirányú a forgalom Érintett megye Bács-Kiskun megye Hírforrás   A-WAY ITE Autópálya Zrt. Megjegyzés   Az 55 – 63 km között burkolat felújítás miatt a Röszke felé vezető sávokat lezárták, a járműveket a Budapest felé vezető oldalra terelik át, ahol kétirányú a közlekedés.

Aktuális információk:

Esemény Forgalomterelés az M5-ös autópályán Esemény kezdete 2012.06.21. 7:00 Helyszín M5-ös autópálya, Röszke felé vezető oldala, 55-ös és 61-es km között Esemény típusa forgalomterelés Korlátozás Teljes lezárás, bal pályán kétirányú a forgalom Érintett megye Bács-Kiskun megye Hírforrás   A-WAY ITE Autópálya Zrt. Megjegyzés   Az 55 – 63 km között burkolat felújítás miatt a Röszke felé vezető sávokat lezárták, a járműveket a Budapest felé vezető oldalra terelik át, ahol kétirányú a közlekedés.

Megkéselte férjét egy nő Olaszországban, mert a férfi át merte kapcsolni a tévét teleregényről focimeccsre.

A 46 éves asszony, Filomena Esposito annyira zokon vette, amikor férje elkapcsolt kedvenc tévésorozatáról a labdarúgó Európa-bajnokságra, hogy kirohant a konyhába, felkapott egy 30 centi pengehosszúságú kést, visszaviharzott a nappaliba és mellbe döfte 52 esztendős párját.
A férfi szerencsére nem szenvedett életveszélyes sérüléseket, az orvosok szerint a penge nem sértette meg egyetlen fontos szervét sem. Immár nyugodtan nézheti a meccseket, kardos menyecskéje rács mögé került. Ítélet később lesz az ügyben.
A házaspárbaj Treviso városában történt - adta hírül az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.

A WikiLeaks-botrány nem okozott komoly diplomáciai kárt sem az Egyesült Államoknak, sem az érintett országoknak - hangsúlyozták azon a tanácskozáson, amelyet a két évvel ezelőtt kirobbant, több százezer amerikai diplomáciai iratot érintő kiszivárogtatási ügy hatásairól rendeztek kedden a Magyar Külügyi Intézetben. 

A tanácskozáson a visegrádi országok és a balti államok magas rangú diplomatái, valamint külügyi és biztonságpolitikai szakértői vettek részt.

A négy visegrádi ország - Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország - és a három balti állam - Észtország, Lettország és Litvánia - egyfajta hiánypótló kutatást kezdett a WikiLeaks-ügyről - tájékoztatta az MTI-t Rácz András, a külügyi intézet tudományos munkatársa, aki a közös kutatási program koordinátora. Utalt arra, hogy a tágabb Közép-Európában - beleértve a balti államokat is - ilyen jellegű, átfogó, egységes módszertani kutatást még nem végeztek. A sajtó valamennyi országban alapvetően a botrányokra kiélezve foglalkozott a kiszivárogtatási ügyekkel, de tudományos igényű kutatás eddig még nem készült.
A szakértők részvételével május elején kezdődött, hat hónapig tartó kutatáshoz a Nemzetközi Visegrádi Alap biztosított támogatást, és a tanulságokat a tervek szerint október végéig könyvben összegezik. Rácz András szerint a "hetek" közös munkájának két fő célja van. Az első az egész kiszivárogtatási ügy általános feltárása és összehasonlító elemzése. A másik cél pedig az, hogy a szélesebb közönség minden érintett államban átfogóbb és pontosabb képet kapjon a történtekről.
Az intézet munkatársa elmondta, hogy az eddigi kutatásnak több tanulsága van. Egyrészt - mint hangsúlyozta - nagyon fontos látni, hogy a kiszivárogtatott diplomáciai iratokban szereplő megállapítások nem az amerikai külpolitika hivatalos álláspontját jelentik, és messze nem tartalmazzák az összes információt, amelyet a washingtoni külügyminisztérium, a State Department az egyes országokról tudott. A szóban forgó, a nagykövetségek által küldött jelentések, táviratok nagyon érdekes, történeti jellegű forrást jelentenek, de semmiképp nem számítanak "abszolút" forrásnak. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy megfelelő kritikával kezeljék őket.
Rácz András úgy értékelte, hogy a kiszivárogtatási botrány a diplomáciára kettős hatást gyakorolt. Egyrészt nyilvánvalóan sérült a diplomácia egyik alapfeltételének számító diszkréció, hiszen napvilágot láttak olyan anyagok, amelyek nem kerülhettek volna a nyilvánosság elé. Ennek ellenére az egész ügy komoly kárt nem okozott sem az Egyesült Államoknak, sem az érintett országoknak. "Presztízsveszteséget igen, de komoly kárt nem" - mondta a külügyi intézet munkatársa, aki ezt azzal indokolta, hogy mind az Egyesült Államok, mind az érintett országok diplomáciája "nagyon okos és nagyon mérsékelt magatartást" tanúsított. A hivatalos reakció mindenütt nagyon visszafogott volt, ezt magyarázzák azok az alapvető geopolitikai, geostratégiai érdekek is, amelyek például a visegrádi és a balti államokat rendkívül erősen a transzatlanti közösséghez kötik, és ezek nem változnak. "Az ügy kellemetlen volt, nyilvánvalóan boldogabbak lettünk volna nélküle, de stratégiai érdek-, vagy értékváltozást nem okozott" - jelentette ki Rácz András az MTI-nek.
A két évvel ezelőtt kirobbant "cablegate" botránnyal kapcsolatban a résztvevők felidézték, hogy az amerikai külügyminisztériumnak küldött nagykövetségi táviratok, jelentések titkosságukat tekintve különböző fokozatúak voltak, különleges volt a nyelvezetük, és a tartalmuk jól tükrözte az amerikai diplomácia érdeklődését többi között a közép-európai régió országainak bel- és külpolitikája, azok főbb területei iránt. Ez utóbbiak között említették a szóban forgó államok transzatlanti elkötelezettségét, orosz kapcsolatait, továbbá Afganisztánnal és Iránnal kapcsolatos politikai magatartását. Magyarország vonatkozásában az egyik résztvevő hétszáz üzenetről tett említést.
A kiszivárogtatási ügy által felvetett dilemmák között említették a felszólalók az átláthatóság és a titkosság dilemmáját, valamint azt a kérdést, hogy hol húzódnak az átláthatóság határai. Rámutattak a "digitális diplomácia" korszakának kihívásaira, és ezzel kapcsolatban a kiszivárogtatásokat elkerülhetetlennek nevezték. Mindennek ellenére a fő megállapítás az volt, hogy a WikiLeaks-botrány nem a diplomáciát, csak annak "arculatát" változtatta meg. Mint ahogy nem okozott semmifajta változást az Egyesült Államok és a kelet-közép-európai térség országainak kapcsolataiban sem. Az ügy tanulságait azonban mindenképpen tanulmányozni kell.
Az amerikai hatságok Bradley Manning közlegényt gyanúsítják azzal, hogy a WikiLeaks kiszivárogtató portálnak titkos diplomáciai iratok százezreit szolgáltatta ki; hadbírósági tárgyalását szeptemberre tűzték ki. A portál alapítója a jelenleg Nagy-Britanniában tartózkodó, 40 éves ausztrál állampolgár, Julian Assange, akinek portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 400 ezer amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt két évben jelentős részüket át is adta médiapartnereinek. Assange-ot, aki korábban Svédországban élt, a stockholmi hatóságok szexuális bűncselekmények gyanújával körözik két egykori munkatársának feljelentése alapján; egyikük nemi erőszakkal, másikuk szexuális zaklatással vádolja. Egy londoni bíróság a közelmúltban úgy döntött, hogy Assange-ot ki kell adni Svédországnak.

A WikiLeaks-botrány nem okozott komoly diplomáciai kárt sem az Egyesült Államoknak, sem az érintett országoknak - hangsúlyozták azon a tanácskozáson, amelyet a két évvel ezelőtt kirobbant, több százezer amerikai diplomáciai iratot érintő kiszivárogtatási ügy hatásairól rendeztek kedden a Magyar Külügyi Intézetben. 

A tanácskozáson a visegrádi országok és a balti államok magas rangú diplomatái, valamint külügyi és biztonságpolitikai szakértői vettek részt.

A négy visegrádi ország - Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország - és a három balti állam - Észtország, Lettország és Litvánia - egyfajta hiánypótló kutatást kezdett a WikiLeaks-ügyről - tájékoztatta az MTI-t Rácz András, a külügyi intézet tudományos munkatársa, aki a közös kutatási program koordinátora. Utalt arra, hogy a tágabb Közép-Európában - beleértve a balti államokat is - ilyen jellegű, átfogó, egységes módszertani kutatást még nem végeztek. A sajtó valamennyi országban alapvetően a botrányokra kiélezve foglalkozott a kiszivárogtatási ügyekkel, de tudományos igényű kutatás eddig még nem készült.
A szakértők részvételével május elején kezdődött, hat hónapig tartó kutatáshoz a Nemzetközi Visegrádi Alap biztosított támogatást, és a tanulságokat a tervek szerint október végéig könyvben összegezik. Rácz András szerint a "hetek" közös munkájának két fő célja van. Az első az egész kiszivárogtatási ügy általános feltárása és összehasonlító elemzése. A másik cél pedig az, hogy a szélesebb közönség minden érintett államban átfogóbb és pontosabb képet kapjon a történtekről.
Az intézet munkatársa elmondta, hogy az eddigi kutatásnak több tanulsága van. Egyrészt - mint hangsúlyozta - nagyon fontos látni, hogy a kiszivárogtatott diplomáciai iratokban szereplő megállapítások nem az amerikai külpolitika hivatalos álláspontját jelentik, és messze nem tartalmazzák az összes információt, amelyet a washingtoni külügyminisztérium, a State Department az egyes országokról tudott. A szóban forgó, a nagykövetségek által küldött jelentések, táviratok nagyon érdekes, történeti jellegű forrást jelentenek, de semmiképp nem számítanak "abszolút" forrásnak. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy megfelelő kritikával kezeljék őket.
Rácz András úgy értékelte, hogy a kiszivárogtatási botrány a diplomáciára kettős hatást gyakorolt. Egyrészt nyilvánvalóan sérült a diplomácia egyik alapfeltételének számító diszkréció, hiszen napvilágot láttak olyan anyagok, amelyek nem kerülhettek volna a nyilvánosság elé. Ennek ellenére az egész ügy komoly kárt nem okozott sem az Egyesült Államoknak, sem az érintett országoknak. "Presztízsveszteséget igen, de komoly kárt nem" - mondta a külügyi intézet munkatársa, aki ezt azzal indokolta, hogy mind az Egyesült Államok, mind az érintett országok diplomáciája "nagyon okos és nagyon mérsékelt magatartást" tanúsított. A hivatalos reakció mindenütt nagyon visszafogott volt, ezt magyarázzák azok az alapvető geopolitikai, geostratégiai érdekek is, amelyek például a visegrádi és a balti államokat rendkívül erősen a transzatlanti közösséghez kötik, és ezek nem változnak. "Az ügy kellemetlen volt, nyilvánvalóan boldogabbak lettünk volna nélküle, de stratégiai érdek-, vagy értékváltozást nem okozott" - jelentette ki Rácz András az MTI-nek.
A két évvel ezelőtt kirobbant "cablegate" botránnyal kapcsolatban a résztvevők felidézték, hogy az amerikai külügyminisztériumnak küldött nagykövetségi táviratok, jelentések titkosságukat tekintve különböző fokozatúak voltak, különleges volt a nyelvezetük, és a tartalmuk jól tükrözte az amerikai diplomácia érdeklődését többi között a közép-európai régió országainak bel- és külpolitikája, azok főbb területei iránt. Ez utóbbiak között említették a szóban forgó államok transzatlanti elkötelezettségét, orosz kapcsolatait, továbbá Afganisztánnal és Iránnal kapcsolatos politikai magatartását. Magyarország vonatkozásában az egyik résztvevő hétszáz üzenetről tett említést.
A kiszivárogtatási ügy által felvetett dilemmák között említették a felszólalók az átláthatóság és a titkosság dilemmáját, valamint azt a kérdést, hogy hol húzódnak az átláthatóság határai. Rámutattak a "digitális diplomácia" korszakának kihívásaira, és ezzel kapcsolatban a kiszivárogtatásokat elkerülhetetlennek nevezték. Mindennek ellenére a fő megállapítás az volt, hogy a WikiLeaks-botrány nem a diplomáciát, csak annak "arculatát" változtatta meg. Mint ahogy nem okozott semmifajta változást az Egyesült Államok és a kelet-közép-európai térség országainak kapcsolataiban sem. Az ügy tanulságait azonban mindenképpen tanulmányozni kell.
Az amerikai hatságok Bradley Manning közlegényt gyanúsítják azzal, hogy a WikiLeaks kiszivárogtató portálnak titkos diplomáciai iratok százezreit szolgáltatta ki; hadbírósági tárgyalását szeptemberre tűzték ki. A portál alapítója a jelenleg Nagy-Britanniában tartózkodó, 40 éves ausztrál állampolgár, Julian Assange, akinek portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 400 ezer amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt két évben jelentős részüket át is adta médiapartnereinek. Assange-ot, aki korábban Svédországban élt, a stockholmi hatóságok szexuális bűncselekmények gyanújával körözik két egykori munkatársának feljelentése alapján; egyikük nemi erőszakkal, másikuk szexuális zaklatással vádolja. Egy londoni bíróság a közelmúltban úgy döntött, hogy Assange-ot ki kell adni Svédországnak.

Ezúttal dabasi fiatal alkotók munkáiból készült válogatást láthatnak az érdeklődők a Martinovics téri Trafikban.

A tárlaton bemutatásra kerülnek a Dabasi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat és az Oktatási- és Ifjúsági Szolgáltató Iroda által meghirdetett pályázatra beküldött versek és videók, valamint a Galéria Alapítvány rajzi kurzusán készült művek.

A versek szerzői: Christov Karolina, Kukk E. Luca, Román Virgínia

A rajzok alkotói: Gáspár Rita, Gyulafalvi Máté, Horváth Zsanett Karolina, Kmetyó Krisztina, Kmetyó László, Majer Zsuzsanna, Nagy Eszter, Nagy Eszter, Süveges Balázs, Urbánszki Barbara

Elutasította kedden az ír Legfelsőbb Bíróság Francis Ciarán Tobinnak, a két kisgyermek halálát okozó, tizenkét évvel ezelőtti leányfalui gázolás ír felelősének magyarországi kiadatását.

A legfőbb ír fellebbviteli fórum az RTE ír közszolgálati médiatársaság beszámolója szerint többségi végzéssel utasította el a magyar kormány kiadatási folyamodványát, egyebek mellett azzal az érvvel, hogy fordított esetben magyar állampolgár sem lenne kiadható Írországnak.
A kiadatási ügyben első fokon eljáró dublini felsőbíróság tavaly februárban még úgy döntött, hogy nincs akadálya Tobin magyarországi kiadatásának.
Tobin, aki az Irish Life biztosítótársaság képviseletében három évig dolgozott Magyarországon, 2000. április 9-én, Leányfalun ütött el egy ötéves és egy kétéves kisgyermeket, akik a helyszínen meghaltak.
A vizsgálat megállapította, hogy a baleset okozója nagy sebességgel előzésbe kezdett, eközben elvesztette uralmát járműve felett, felhajtott járdára, és ott ütötte el a két gyermeket, akik közül a kisebbik babakocsiban ült.
Tobint 2000 novemberében távozott Magyarországról, miután kiküldetése lejárt. Két évvel később, távollétében háromévi szabadságvesztésre ítélték.
Az ítéletet másodfokon megerősítették, azzal a kiegészítéssel, hogy Tobin legkorábban 18 hónap letöltése után bocsátható szabadlábra.
A magyar hatóságok ezután kérték kiadatását Írországtól.
Az ügy kétszer került az ír bíróságok elé, Tobin kiadatását ugyanis 2007-ben a dublini felsőbíróság egyszer már elvetette, és azt a döntést egy évre rá az ír Legfelsőbb Bíróság megerősítette.
Az akkori per első fokon eljáró bírája annak idején elfogadta azt az érvelést, hogy Tobin kiküldetése lejártával nem "elmenekült" Magyarországról a rá kirótt büntetés megkezdése elől. Az indoklás úgy hangzott, hogy a menekülés akkor valósulhat meg, ha már megszületett az ítélet, Tobin azonban még a magyarországi bírósági eljárás kezdete előtt távozott.
Az európai elfogatóparancs írországi érvényesítéséhez az akkori ír törvények alapján annak bebizonyítására volt szükség az eljáró ír bíróság előtt, hogy a körözött személy elmenekült az elfogatóparancsot kiadó országból az ott letöltendő büntetés elől.
Ezt a cikkelyt a vonatkozó ír törvény későbbi módosítása során törölték a jogszabályból, és a leányfalui baleset ír felelősét 2009 novemberében - a magyar hatóságok immár második európai elfogatóparancs alapján - Dublinban őrizetbe vették, de szabadlábon védekezhetett. Ennek egyik feltétele volt, hogy a bíró által megszabott időpontokban meg kellett jelennie a dublini felsőbíróságon, emellett hetente háromszor a lakhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon is jelentkeznie kellett.
Az őrizetbe vétel utáni másfél évben tucatnyi meghallgatást tartott az első fokon eljáró dublini bíróság, legtöbbször azonban néhány perces bírósági megjelenésekről volt szó, amelyek során gyakran csak adatkiegészítés elrendeléséről és a tárgyalás újabb és újabb, esetenként többhavi elnapolásáról születtek döntések.
Tavaly február 11-én azonban a dublini felsőbíróság meghozta nem jogerős végzését arról, hogy nincs akadálya Tobin magyarországi kiadatásának. A bíró megállapította egyebek mellett, hogy semmilyen jogi korlátja nem volt az újabb magyar elfogatóparancs kiadásának.
Tobin a felsőbíróság tavalyi végzése ellen fellebbezést nyújtott be az ír Legfelsőbb Bírósághoz, novemberben pedig önként jelentkezett őrizetbe vételre, akkori ír sajtóbeszámolók szerint abból a meggondolásból, hogy ha az ellene folyó kiadatási eljárás Magyarország szempontjából sikerrel végződik, akkor büntetésébe valószínűleg beszámítják az őrizetben eltöltött időt.
Kedden azonban az ír Legfelsőbb Bíróság eljáró tanácsa 3-2-es többségi döntéssel azt a jogerős végzést hozta, hogy a második magyar kiadatási folyamodvány az ilyen ügyeket szabályozó eljárási rendbe ütközik, emellett viszonosságra sem lenne lehetőség, vagyis a legfőbb ír jogi fórum szerint hasonló esetben magyar állampolgárt nem lehetne kiadni az ír igazságszolgáltatásnak.
A bíróság megállapította azt is, hogy nincs jogi lehetőség Tobin magyarországi ítéletének írországi letöltésére sem, és elrendelte azonnali szabadlábra helyezését. Az RTE keddi beszámolója szerint Tobin anélkül távozott a bíróságról, hogy nyilatkozott volna a sajtónak.