Sziebert György, a BKV volt jogi igazgatója és további tizenkét társa - köztük Rényi-Vámos Krisztina, a Budapest Airport volt jogi igazgatója és Fuzik Zsolt, a BKV volt informatikai igazgatója - ellen gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelezettségszegéssel, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség.
A közleményben azt írták: a vádirat szerint Sz. György a Budapest Airport jogi előadójaként, R. Krisztina pedig a BA jogi igazgatójaként 2008-ban és 2009-ben több olyan ügyvédi irodával kötött megbízási szerződést, amelynek tagjai hajlandóak voltak a vádlottak által kért – jellemzően a megbízási díj 5-10 százalékát kitevő - jogtalan előnyt a vádlottak számára visszajuttatni.
A közlemény szerint Sz. György 2009 nyarán - már a BKV Zrt. jogi igazgatójaként – együttműködve F. Zsolt vádlottal, a BKV Zrt. informatikai igazgatójával, ugyancsak jogtalan előnyt kért a BKV Zrt. részére informatikai szolgáltatás nyújtására irányuló megállapodás alapján egy kft.-nek kifizetett vállalkozói díjból.
A Fővárosi Főügyészség szerint a vádlottak a munkaszerződésükben írt kötelezettségüket megszegték, mert a Budapest Airport, illetve a BKV gazdasági érdekeit megsértették.
Az eljárást a Fővárosi Törvényszék folytatja le, a vádlottak szabadlábon védekeznek.
A vesztegetési ügy 2009. december 4-én derült ki, amikor a rendőrség házkutatást tartott a BKV Akácfa utcai székházában. A székházat megszálló rendőrök egy informatikai szerződést kerestek először. Az akkori feltételezések szerint ebből a szerződésből osztottak volna vissza több millió forintot, ezt vehette át a szintén december 4-én, egy óbudai mélygarázsban vesztegetés közben tetten ért BKV-s jogi igazgató, Sziebert György.
forrás: (MTI)
Vádat emeltek a BKV és a Budapest Airport volt jogi igazgatója és több ügyvéd ellen
Budai Gyula a múlt héten kezdeményezte, hogy hozzanak létre parlamenti vizsgálóbizottságot, amely a Malév és a Budapest Airport "szocialisták és szabad demokraták általi" privatizációját, a légitársaság visszaállamosítási körülményeit valamint a társaság felszámolását előidéző, 2002-2010 között meghozott intézkedéseket az ebben az időszakban felmerülő döntéshozói felelősség kérdéskörét vizsgálná.
Az MTI azzal kapcsolatban kérdezte Budai Gyulát, hogy Józsa István és Szekeres Imre szocialista képviselők a Malévval kapcsolatban egy másik vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezték, amely a 2010-ben hivatalba lépett Orbán-kormány intézkedéseit és felelősségét vizsgálná meg az ügyben.
Emellett Józsa István az eredeti, Budai Gyula által jegyzett javaslathoz két módosító indítványt is benyújtott: az egyik 180 napról, 90 napra rövidítené le az MSZP-s képviselő szerint "politikai hangulatkeltés célzatával létrehozandó" testület működését, míg a másik azt rögzítené, hogy a vizsgálat nem érinti az Orbán-kormány felelősségét, mert azt az általuk kezdeményezett másik bizottság vizsgálná.
Budai Gyula ezekkel kapcsolatban kijelentette: az eredeti változatban tartja fenn a vizsgálóbizottságról szóló előterjesztését, amelyet hétfőn tárgyal majd a parlament.
Szerinte a szocialisták a módosítókkal és az új bizottság kezdeményezésével hiteltelenné akarják tenni az egészet ügyet, és a politikai felelősséget akarják magukról elhárítani. Holott szerinte teljesen egyértelmű, hogy Malév csődjét a 2007 és 2010 közötti kormányok, a Gyurcsány és Bajnai-kabinet intézkedései okozták, a 2010 utáni Malévnak nyújtott támogatásnak ehhez semmi köze.
A vizsgálóbizottság kezdeményezéséhez az LMP-s Scheiring Gábor is benyújtott egy módosító javaslatot, amelyben megváltoztatná a bizottság elnevezését, és 2012-ig hosszabbítaná meg a vizsgált időszakot. A Házszabály szerint ugyanakkor az ideiglenes bizottság létrehozatalára irányuló határozati javaslathoz nem lehet olyan módosító javaslatot benyújtani, amely vizsgálóbizottság elnevezésére és a vizsgálat tárgyára vonatkozik.
forrás: (MTI)
Budai: a szocialisták el akarják hárítani a politikai felelősséget
Garázdaságban marasztalta el, és húszezer forintos pénzbírsággal sújtotta a Soproni Városi Bíróság pénteken azt a férfit, aki kecskefejet akasztott január elején a helyi Fidesz-iroda ajtajára.
A döntés egyelőre nem jogerős; noha azt Gál Szabolcs vádlott és védője tudomásul vette, a rendőrség később nyilatkozik, hogy fellebbez-e - tájékoztatta Boros Katalin, a Győri Törvényszék sajtótitkára az MTI-t.
Január 8-ra virradóra történt esetben először zaklatás miatt indított eljárást a soproni rendőrkapitányság. Tíz nappal később meg is találták az elkövetőt, aki beismerte a tettet. Közlése szerint ittas állapotban akasztotta az előző nap levágott állat fejét a kilincsre.
Két hete közölte Kuntzné Kékesi Éva szóvivő az MTI érdeklődésére, hogy mégsem zaklatás, hanem rendzavarás vétsége miatt továbbították az ügyet a városi bíróságra. Ez alakult menet közben garázdasággá.
forrás: (MTI)
Garázdaságban marasztalta el
Ma lejár a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezések határideje, e napon a fővárosban két postán meghosszabbított nyitva tartással várják az ügyfeleket. Szintén ezen a napon jár le az érettségire jelentkezés módosított határideje, a diákok a május-júniusi vizsgaidőszakra eddig adhatják be kérelmüket.
A jelentkezési technikában, az eljárási rendben az előző évekhez viszonyítva jelentős változás nincs, ugyanakkor a hallgatókkal szemben támasztott minőségi követelmények erősítését jelenti az, hogy 2012-ben már 240 pont a jogszabályi minimum, ez alatt senkit nem lehet felvenni alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre. További fontos változás, hogy az emelt szintű érettségiért ez évtől 50 többletpontot lehet szerezni, és a többletpontok maximuma 100 pont lesz. A mesterképzések esetében továbbra is a felsőoktatási intézmények határozzák meg a pontozási rendszert, a felvételi követelményeket, ott az egyedüli megkötés az, hogy a 100 pontos rendszert kell alkalmazni.
A felvételi eljárás alapdíja 9000 forint. Ezért három képzés megjelölésére van lehetőség. Minden egyes további jelentkezési helyért 2000 forint kiegészítő díjat kell fizetni.
Azok a jelentkezők, akik jelentkezési lapjukhoz csatolva megfelelő dokumentummal igazolják hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetüket, és ezen a jogcímen többletpontra jogosultak, kedvezményben részesülhetnek a felvételi eljárás alapdíjának megfizetése során. A hátrányos helyzetűek az alapdíj összegéből 50, a halmozottan hátrányosak 100 százalékos kedvezményt kapnak.
Február 24-én a Budapest 62 posta (Teréz krt. 51., Nyugati pályaudvar), illetve a Budapest 114 - Mammut posta (Lövőház u. 1-5. - Mammut Bevásárlóközpont) egyaránt 22 óráig tart nyitva. A többi postai szolgáltató hely változatlan rend szerint fogadja az ügyfeleket - áll a közleményben, amelyben kitértek arra is, hogy valamennyi posta "a forgalom folyamatos figyelemmel követésével, szükség esetén a szolgálat átszervezésével bonyolítja le a jelentkező forgalmat" - közölte korábban a Magyar Posta.
A szakemberek ugyanakkor azt javasolják, hogy a diákok éljenek az e-felvételi lehetőségével. Egyszerű, kényelmes, gyors és kiszűri az olyan hibákat, amelyeket kitöltés közben a papíron jelentkezők meglehetősen nagy számban vétenek. Az elektronikus jelentkezési felületen súgók, útmutatók, üzenetek, keresők segítik a biztos kitöltést. További információkat a www.felvi.hu oldalon találhatnak az érdeklődők.
forrás: (MTI)
Ma lejár a felsőoktatási felvételire és az érettségire jelentkezések határideje
A Mol Csoport 152,1 milliárd forint nettó eredményt ért el 2011-ben, szemben az egy évvel korábbi 104 milliárd forinttal, a társaság nettó árbevétele egy év alatt 24 százalékkal, 5.341 milliárd forintra emelkedett.
A pénteken közzétett konszolidált, nemzetközi számviteli elvek (IFRS) alapján készült tőzsdei gyorsjelentés szerint a csoport tavaly a negyedik negyedévet 31 milliárd forint veszteséggel zárta, míg a harmadik negyedévben 36,4 milliárd forint nettó eredményt ért el: az első három negyedévben a nyereség 183 milliárd forint volt, 170 százalékkal több mint 2010 hasonló időszakában.
Az elemzők a negyedik negyedévben 44 milliárd forint nettó eredményt vártak.
A csoportszintű eredményben a kutatás-kitermelés (upstream) és a gáz szegmensek nyereségét a feldolgozás-kereskedelem (downstream) üzletág vesztesége gyengítette.
Az egy részvényre jutó eredmény 1.747 forint volt 2011-ben, ami 42 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
A közlemény idézi Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatót, aki eredményekről elmondta, teljesítményüket negatívan befolyásolták a vártnál nehezebb üzleti körülmények a downstream üzletágban, a makrogazdasági és szabályozói környezet, illetve a szíriai események is. Annak érdekében, hogy a Mol az upstream növekedést a jövőben is biztosítsa, felgyorsítják beruházási programjaikat, s nagyobb hangsúlyt helyeznek Oroszországra, Kazahsztánra és Irak Kurdisztáni Régiójára. Emellett folytatják a munkát a közép-kelet-európai régióban is, kiaknázva a társaság több évtizedes tapasztalatát.
Hozzátette, bár a downstream szegmens gyenge eredményt hozott, javulásra számítanak és továbbra is terveznek néhány szelektív beruházást ezen a területen.
A gyorsjelentés szerint a Mol 2011-ben ismét erős működési eredményt ért el a továbbra is kihívásokkal teli környezet ellenére. A kamat- és adófizetés, illetve értékvesztés előtti eredménye (EBITDA) 6 százalékkal, 644 milliárd forintra nőtt tavaly, míg a 335 milliárd forintos üzleti eredmény gyakorlatilag megegyezett az előző évivel.
Az upstream szegmens speciális tételek nélküli üzleti eredménye 16 százalékkal 330 milliárd forintra emelkedett, így továbbra is a növekedés motorja maradt. A szegmens eredményét javította a magasabb szénhidrogén ár és a megnövekedett nemzetközi szénhidrogén-termelés. A magyar termelés után fizetett bányajáradék összege 14 százalékkal, 102 milliárd forintra nőtt a magasabb járadékkulcs és emelkedő szénhidrogén árak miatt.
A downstream szegmens speciális tételek nélküli üzleti vesztesége 2 milliárd forint volt tavaly, a nyomott üzletági környezet, illetve a horvátországi finomítói leállások miatt. A feldolgozás-kereskedelem szegmens újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” üzleti vesztesége 21 milliárd forintot tett ki, ugyanakkor a szegmens a horvát INA nélkül 50 milliárd profitot ért el.
A csoport tavaly közel 29 milliárd forintot fizetett magyarországi válságadó formájában.
A működőtőke-változás előtti, üzleti tevékenységből származó cash flow 19 százalékkal 611 milliárd forintra nőtt. A magasabb árakkal összhangban megnövekedett működőtőke-igény ellenére 2011-ben 372 milliárd forint pozitív működési cash flow-t ért el a csoport.
A gyorsjelentés szerint a pénzügyi műveletek nettó vesztesége 2011-ben megfeleződött a 2010-es veszteséghez képest, és 57 milliárd forintot tett ki. Tavaly 56 milliárd forint nettó árfolyamnyereség keletkezett - köszönhetően annak, hogy a 2011. harmadik negyedévtől az árfolyamveszteség saját tőkében került elszámolásra a nettó befektetés-fedezeti ügylet számviteli elszámolásának eredményeként. Az előző évben, 2010-ben ezen a soron 47 milliárd forint volt a veszteségével.
A nettó hitelállomány a gyengébb forint ellenére 900 milliárd forintra csökkent az év végére, amely javuló, 28 százalékos eladósodottságot eredményezett, szemben a 2010. év végi 31,3 százalékkal.
Az elmúlt évben a beruházások és befektetések értéke 274 milliárd forint volt, ami 18 százalékkal alacsonyabb a 2010. évinél. A beruházások az upstream szegmensben a kelet-közép-európai régióra, Oroszországra és Irak Kurdisztáni Régiójára, míg a downstream szegmensben a Pozsonyi Hőerőmű (TPP) átépítésére és a Rijekai Finomító modernizációja első fázisának befejezésére irányultak.
A gyorsjelentés kitér a térség üzemanyag keresletére is: a dízel iránti kereslet a régióban 2 százalékkal nőtt, összhangban a regionális gazdaságok erősödő export-tevékenységével, és az emelkedő gazdasági fogyasztás miatt. A motorbenzin-kereslet, ezen belül főként a lakossági szektor alacsonyabb vásárló-ereje miatt, 5 százalékkal mérséklődött. A visszaesésben szerepet játszott az is, hogy tavaly a benzin világpiaci termék-jegyzésára 34 százalékkal nőtt.
Magyarországon a Mol benzin-értékesítése csökkent a gyorsjelentés szerint rendkívül magas üzemanyagárak következtében, míg a dízel és az autógáz eladás nőtt, összhangban az export vezérelte gazdasági növekedéssel. A kiskereskedelmi üzemanyag-értékesítés mennyisége közel változatlan maradt - 1 százalékkal csökkent -, míg a Mol piaci részesedése 36,4 százalékra nőtt.
A csoport teljes motorüzemanyag-értékesítése 4 százalékkal nőtt éves szinten, így a piaci részesedése 20 százalékról, 21 százalékra emelkedett a kelet-közép-európai régióban, összhangban a stratégiai célokkal.
A Mol papírjaival a budapesti tőzsde "A" kategóriájában kereskednek, a részvény csütörtöki záró ára 18.800 forint volt, az elmúlt egy évben 13.760 forint és 25.715 forint között mozgott az értékpapír árfolyama.
forrás: (MTI)
A pénteken közzétett konszolidált, nemzetközi számviteli elvek (IFRS) alapján készült tőzsdei gyorsjelentés szerint a csoport tavaly a negyedik negyedévet 31 milliárd forint veszteséggel zárta, míg a harmadik negyedévben 36,4 milliárd forint nettó eredményt ért el: az első három negyedévben a nyereség 183 milliárd forint volt, 170 százalékkal több mint 2010 hasonló időszakában.
Az elemzők a negyedik negyedévben 44 milliárd forint nettó eredményt vártak.
A csoportszintű eredményben a kutatás-kitermelés (upstream) és a gáz szegmensek nyereségét a feldolgozás-kereskedelem (downstream) üzletág vesztesége gyengítette.
Az egy részvényre jutó eredmény 1.747 forint volt 2011-ben, ami 42 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
A közlemény idézi Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatót, aki eredményekről elmondta, teljesítményüket negatívan befolyásolták a vártnál nehezebb üzleti körülmények a downstream üzletágban, a makrogazdasági és szabályozói környezet, illetve a szíriai események is. Annak érdekében, hogy a Mol az upstream növekedést a jövőben is biztosítsa, felgyorsítják beruházási programjaikat, s nagyobb hangsúlyt helyeznek Oroszországra, Kazahsztánra és Irak Kurdisztáni Régiójára. Emellett folytatják a munkát a közép-kelet-európai régióban is, kiaknázva a társaság több évtizedes tapasztalatát.
Hozzátette, bár a downstream szegmens gyenge eredményt hozott, javulásra számítanak és továbbra is terveznek néhány szelektív beruházást ezen a területen.
A gyorsjelentés szerint a Mol 2011-ben ismét erős működési eredményt ért el a továbbra is kihívásokkal teli környezet ellenére. A kamat- és adófizetés, illetve értékvesztés előtti eredménye (EBITDA) 6 százalékkal, 644 milliárd forintra nőtt tavaly, míg a 335 milliárd forintos üzleti eredmény gyakorlatilag megegyezett az előző évivel.
Az upstream szegmens speciális tételek nélküli üzleti eredménye 16 százalékkal 330 milliárd forintra emelkedett, így továbbra is a növekedés motorja maradt. A szegmens eredményét javította a magasabb szénhidrogén ár és a megnövekedett nemzetközi szénhidrogén-termelés. A magyar termelés után fizetett bányajáradék összege 14 százalékkal, 102 milliárd forintra nőtt a magasabb járadékkulcs és emelkedő szénhidrogén árak miatt.
A downstream szegmens speciális tételek nélküli üzleti vesztesége 2 milliárd forint volt tavaly, a nyomott üzletági környezet, illetve a horvátországi finomítói leállások miatt. A feldolgozás-kereskedelem szegmens újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” üzleti vesztesége 21 milliárd forintot tett ki, ugyanakkor a szegmens a horvát INA nélkül 50 milliárd profitot ért el.
A csoport tavaly közel 29 milliárd forintot fizetett magyarországi válságadó formájában.
A működőtőke-változás előtti, üzleti tevékenységből származó cash flow 19 százalékkal 611 milliárd forintra nőtt. A magasabb árakkal összhangban megnövekedett működőtőke-igény ellenére 2011-ben 372 milliárd forint pozitív működési cash flow-t ért el a csoport.
A gyorsjelentés szerint a pénzügyi műveletek nettó vesztesége 2011-ben megfeleződött a 2010-es veszteséghez képest, és 57 milliárd forintot tett ki. Tavaly 56 milliárd forint nettó árfolyamnyereség keletkezett - köszönhetően annak, hogy a 2011. harmadik negyedévtől az árfolyamveszteség saját tőkében került elszámolásra a nettó befektetés-fedezeti ügylet számviteli elszámolásának eredményeként. Az előző évben, 2010-ben ezen a soron 47 milliárd forint volt a veszteségével.
A nettó hitelállomány a gyengébb forint ellenére 900 milliárd forintra csökkent az év végére, amely javuló, 28 százalékos eladósodottságot eredményezett, szemben a 2010. év végi 31,3 százalékkal.
Az elmúlt évben a beruházások és befektetések értéke 274 milliárd forint volt, ami 18 százalékkal alacsonyabb a 2010. évinél. A beruházások az upstream szegmensben a kelet-közép-európai régióra, Oroszországra és Irak Kurdisztáni Régiójára, míg a downstream szegmensben a Pozsonyi Hőerőmű (TPP) átépítésére és a Rijekai Finomító modernizációja első fázisának befejezésére irányultak.
A gyorsjelentés kitér a térség üzemanyag keresletére is: a dízel iránti kereslet a régióban 2 százalékkal nőtt, összhangban a regionális gazdaságok erősödő export-tevékenységével, és az emelkedő gazdasági fogyasztás miatt. A motorbenzin-kereslet, ezen belül főként a lakossági szektor alacsonyabb vásárló-ereje miatt, 5 százalékkal mérséklődött. A visszaesésben szerepet játszott az is, hogy tavaly a benzin világpiaci termék-jegyzésára 34 százalékkal nőtt.
Magyarországon a Mol benzin-értékesítése csökkent a gyorsjelentés szerint rendkívül magas üzemanyagárak következtében, míg a dízel és az autógáz eladás nőtt, összhangban az export vezérelte gazdasági növekedéssel. A kiskereskedelmi üzemanyag-értékesítés mennyisége közel változatlan maradt - 1 százalékkal csökkent -, míg a Mol piaci részesedése 36,4 százalékra nőtt.
A csoport teljes motorüzemanyag-értékesítése 4 százalékkal nőtt éves szinten, így a piaci részesedése 20 százalékról, 21 százalékra emelkedett a kelet-közép-európai régióban, összhangban a stratégiai célokkal.
A Mol papírjaival a budapesti tőzsde "A" kategóriájában kereskednek, a részvény csütörtöki záró ára 18.800 forint volt, az elmúlt egy évben 13.760 forint és 25.715 forint között mozgott az értékpapír árfolyama.
forrás: (MTI)
Mol: nagyobb nyereség és bevétel 2011-ben
Elkészültek az első Mercedes B-osztályú gépkocsik Kecskeméten.
Mercedes B-osztályú gépkocsi áll a Mercedes-Benz kecskeméti gyára előtt. A felvétel 2012. február 22-én készült.
forrás: (MTI) / fotó: Ujvári Sándor
Mercedes B-osztályú gépkocsi áll a Mercedes-Benz kecskeméti gyára előtt. A felvétel 2012. február 22-én készült.
forrás: (MTI) / fotó: Ujvári Sándor
autó
,
autó-motor
,
Kecskemét
,
képek
Új Mercedes B-osztály
Feliratkozás:
Megjegyzések
(
Atom
)