Kara Ákos emlékeztetett, hogy a 2014 februárjában a kormány által elfogadott nemzeti infokommunikációs stratégiában már szerepelt, hogy minden háztartás számára elérhető legyen a szélessávú internet, amelyet a szolgáltatókkal együttműködve tudnak megvalósítani.
A politikus hozzátette: a fejlesztéshez a források már részben már rendelkezésre állnak, részben még keresik a megoldásokat.
Az államtitkár elmondta azt is, hogy a távközlési ágazat egyértelműen pozitív szerepet játszik a gazdasági növekedésben, a munkahelyteremtésben, a vállalkozások versenyképességének javításában és az esélyegyenlőség megteremtésében. Az ágazat 13-14 százalékát adja a bruttó hazai terméknek (GDP), a központi költségvetéshez mintegy 270 milliárd forinttal járul hozzá és csaknem 150 ezer embert foglalkoztat.
A politikus szerint az ágazat szakemberei felkészültek, ezt mutatja az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer), valamint a nemzeti mobil fizetési rendszer bevezetése. Ez utóbbi európai mércével is egyedülálló – tette hozzá.
Kara Ákos a közműadó felülvizsgálatáról elmondta: jónak látná, ha a teljesen új hálózatok építésekor, valamint a meglévő hálózatok jelentős korszerűsítésekor a legalább másodpercenkénti száz megabites sávszélességűre korszerűsített szakaszokon nem csupán csökkentenék, hanem a használatba vételt követő öt éven belül teljesen megszüntetnék a közműadó fizetési kötelezettséget.
Hozzátette: arra bíztatja az embereket, hogy a hamarosan induló nemzeti internet-konzultációban vegyenek részt.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy idén Budapesten rendezik meg a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) világtalálkozóját október 12. és 15. között, amelytől a gazdaság élénkülését és az ország versenyképességének növekedését várják a szakemberek.
Karas Mónika, a Nemzeti Média-és Hírközlési hatóság (NMHH) elnöke úgy fogalmazott, hogy a távközlés alapjaiban változtatta meg a világot és büszkék lehetünk magyar elődeinkre is e területen. Példaként említette Puskás Tivadart, a telefonhírmondó feltalálóját és Mihály Dénest, a hangos film feltalálóját.
Az NMHH elnöke elmondta, hogy ezek a „futurisztikus csodák” nem tűntek el, ma már az életünk részeivé váltak. A jövő generációjának pedig a ma született technikák lesznek életük részei. Ebben fontos szerepük van a hírközlési terület szakértőinek, akik nap mint nap járulnak hozzá az új technológiák felfedezéséhez, megalkotásához - mondta.
Az NMHH-nak fontos ez a munka, ezért is alapította meg tavaly a dr. Magyari Endre-díjat - tette hozzá.
Az elismerést évente két olyan szakember kapja meg, akik a hírközlés területén, a hírközlési piac fejlődéséért kimagaslóan tevékenykedtek több évtizeden át – folytatta az NMHH elnök.
A díjat Karas Mónika adta át Bartolits Istvánnak, a Budapesti Műszaki Egyetem docensének, aki villamosmérnök, 2010 óta az NMHH technológia-elemző főosztályának vezetője, valamint Fiala Károlynak, a spektrumszabályozás szakértőjének, aki munkájával a hazai spektrumszabályozás elterjedéséhez járult hozzá.
A távközlési világnapot 1968 óta tartják annak emlékére, hogy 1865. május 17-én Párizsban húsz ország képviselői, köztük Magyarország aláírták a Nemzetközi Távközlési Egyesület létrehozásáról szóló alapító okmányt. A Széchenyi István Egyetemen hatodik alkalommal rendezett konferenciát a világnap alkalmából.