A német kormány
elképzelhetőnek tartja, hogy megszűnik Nagy-Britannia uniós tagsága a
tervezett bevándorlási korlátozások nyomán - írta a Der Spiegel vasárnap
megjelent számában.
Az
Európai Bizottság által követelt 2,13 milliárd eurós pótlólagos
befizetés ügyét lehet rendezni, "mert amikor pénzről van szó, az EU-ban
még mindig sikerült megoldást találni", az uniós társállamokból
Nagy-Britanniába érkező munkavállalók bevándorlásának korlátozásával
viszont David Cameron kormányfő elérkezhet ahhoz a ponthoz, ahonnan
nincs visszaút, vagyis fenntarthatatlanná válhat az ország tagsága a
közösségében - vélekednek a kancellári hivatalban és a
külügyminisztériumban.
Angela Merkel kancellár a legutóbbi uniós
csúcson négyszemközti beszélgetést folytatott David Cameronnal, és
elmondta neki, hogy a német kormány nem áll ki többé Nagy-Britannia
uniós tagságának megtartása mellett, ha a brit kormány valóban megteszi a
kilátásba helyezett intézkedéseket - írta a Spiegel.
Amennyiben
London bevándorlási korlátozásokat vezet be, "akkor ennyi volt" -
idézett a lap egy meg nem nevezett kormányzati forrást.
Kétséges,
hogy Londonban megértették a kancellár üzenetét, hiszen Cameron néhány
nappal később ismét "vöröslő fejjel" szónokolt a törvényhozás alsóházban
az EU-társállamokból érkezők letelepedésének korlátozásáról - tette
hozzá a Spiegel.
Angela Merkel már többször közreműködött a
London és az EU viszonyában kialakult feszültségek enyhítésében, például
amikor Cameron elutasította Jean-Claude Juncker megválasztását az
Európai Bizottság elnökének.
A társállamokból érkező
munkavállalók betelepülésének korlátozása viszont megkérdőjelezi a négy
szabadság - a személyek, az árucikkek, a szolgáltatások és a tőke szabad
áramlása - elvét, amely "az európai integráció DNS-e", és aki ilyet
tesz, azzal még "a közismerten kompromisszumkereső kancellár is
felmondja a szolidaritást" - írta a Der Spiegel.
A német kormány
szerint David Cameron nagy sebességgel közelít ahhoz a határhoz, amelyen
túl már nem lehet visszafordulni, hiszen amennyiben valóban szigorítja a
bevándorlást, akkor Németország és sok más tagállam ellenállása miatt
vesztesként tér haza Brüsszelből, és végül elveszíti a brit európai
uniós tagságról rendezendő népszavazást.
A Bundestag - a német
törvényhozás alsóháza - külügyi bizottságának egyik csoportja a napokban
látogatást tett Londonban, és a brit kollégákkal találkozva
válsághangulatot tapasztalt. Norbert Röttgen, a bizottság elnöke
rémülten számolt be arról, hogy milyen nagy befolyásra tettek szert az
EU-ellenes erők.
"A politikai diskurzust az Egyesült Királyság
Függetlenségi Pártja (UKIP) uralja" - mondta Röttgen a májusi európai
parlamenti választáson legtöbb szavazatot begyűjtő pártról, amelynek
politikai programja Nagy-Britannia kiléptetése az EU-ból, és az uniós
állampolgárok szabad munkavállalásának megszüntetése.
A
Konzervatív Párt a UKIP utánzásával, témáinak átvételével próbálkozik,
és "úgy tűnik, mintha nem működne túl jól ez a stratégia" - mondta a
Bundestag külügyi bizottságának elnöke a Der Spiegelnek, amely szerint
Berlinben azzal számolnak, hogy ha Cameron továbbra is ezt a politikát
követi, akkor akarata ellenére teljesítheti ellenfelei legnagyobb
vágyát, Nagy-Britannia uniós tagságának megszüntetését.
David
Cameron az utóbbi hetekben több nyilatkozatában is kijelentette, hogy
nem lehet korlátlan jognak tekinteni az EU-n belüli szabad
munkaerőmozgást. Cameron szerint meg kell teremteni a lehetőséget arra,
hogy a régi tagállamok korlátozhassák a munkavállalók bevándorlását az
EU-hoz újonnan csatlakozó országokból addig, amíg azok gazdaságai fel
nem zárkóznak az övékéhez hasonló fejlettségi szintre.
A brit
kormányfő a Konzervatív Párt nemrégiben tartott éves kongresszusán azt
mondta, hogy a bevándorlás szigorításának kérdésében nem fogad el
nemleges választ Brüsszeltől.
Brit sajtóértesülések szerint a
londoni vezetés egyebek között azt fontolgatja, hogy bevezetik a
"vészfékként" emlegetett jogszabályi megoldást, amely felhatalmazná a
kormányt az EU-társállamokból érkezők betelepülésének leállításra
bizonyos előre meghatározott szint elérése után, azon az alapon, hogy a
további bevándorlás elfogadhatatlan terheket róna a közszolgáltatási
rendszerre és a társadalmi kohézióra.