Orbán Viktor miniszterelnök politikájáról írt elemzést a Financial Times felzárkózó országokra szakosodott blogrovatában (beyondbrics) Gyurcsány Ferenc, miközben a választások kapcsán Orbán Viktor politikáját elemezte az osztrák Die Presse.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke cikkében a kormányfő politikáját a viccbeli vak lóhoz hasonlítja, amely a vevőjelölttel egyenesen a falnak vágtat, ám a lókereskedő szerint a ló "nem vak, hanem bátor".
Gyurcsány Ferenc szerint Orbán Viktor "igazi bajkeverővé" vált hazájában és Európában egyaránt. Sokat elárul azonban a magyar közügyek állapotáról, hogy miközben az Európai Unióban sokan bizalmatlanok, sőt erőteljesen kritizálják Orbán politikáját, otthon a miniszterelnök a legnépszerűbb politikusok között van, és a közvélemény-kutatások a Fidesz választási győzelmének erős valószínűségét jelzik.
A volt kormányfő szerint Rákosi Mátyás "aki nincs velünk, az ellenünk van", illetve Kádár János e tételt "ügyesen megfordító, aki nincs ellenünk, az velünk van" hangzatú alapelve után Orbán Viktor az "aki nincs velünk, az nem is létezik" politikáját honosította meg, jóllehet ezt nem deklarálta.
A paksi beruházás kapcsán Gyurcsány Ferenc azt írja, hogy Orbán Viktor annak idején őt hazaárulónak nevezte, amiért az Oroszországot elkerülő Nabucco földgázvezetéket "puszta álmodozásnak" nevezte, most azonban "egyetlen nap alatt Oroszország lett Magyarország legjobb barátja", akire még Magyarország pótlólagos energiaellátását is rábízták az évszázad legnagyobb részére.
Az ellenzéki politikus szerint "egész Magyarországot sokkolta", hogy a paksi atomerőmű bővítéséről szóló megállapodás előtt nem volt semmiféle szakmai vagy nyilvános vita, nem készültek tanulmányok a lehetséges jövőbeni energiatermelési opciókról, így például arról sem, hogy megújuló forrásokból teljesen vagy részlegesen nem lehet-e pótolni a jelenlegi paksi reaktorok majdani bezárásával kieső energiát. A kormány igazolható indokkal sem szolgált arra, hogy miért kellett rohanni egy ilyen döntéssel, amely hatalmas fontosságú Magyarország jövője szempontjából - fogalmaz írásában Gyurcsány Ferenc.
Az ellenzéki politikus szerint az egykori szovjetellenes, oroszellenes miniszterelnök egyszerűen hozott egy döntést, és pártja vakon követte. Mások megdöbbentek ugyan, de mivel a média nagy része kormányellenőrzés alatt áll, az embereknek kevés esélyük van a történtek megértésére.
"Nyugat helyett keletre fordultunk, és Magyarország tízmillió lakójával együtt e nagy és nagyon drága Orbán-kísérlet közepébe került" - fogalmaz a DK elnöke.
Orbán Viktor, aki valaha azt kiabálta az oroszoknak, hogy menjenek haza, ma Brüsszel ellen prédikál szabadságharcot, miközben EU-pénzeket markol fel, és Putyin kezéből eszik - fejeződik be Gyurcsány Ferenc írása a londoni gazdasági napilap blogrovatában.
Az osztrák Die Presse kommentárjában megállapítja, hogy a magyar kormány az Európai Uniót célzó "gyomortájéki ökölcsapások sorozata" után az utóbbi egy évben kifejezetten visszafogottan viselkedik, ami a közelgő parlamenti választással magyarázható.
A szerző az Orbán-kormány négy évéről mérleget vonva felidézi, hogy az Orbán-kormány az új alkotmányt sietősen, a többi parlamenti párttal történő egyeztetés nélkül fogadta el. Antidemokratikusnak mindazonáltal nem lehet nevezni az eljárást, mivel azt az Orbán-kormány kétharmados többsége legitimálta. Az új választási törvényről a Die Presse azt írja, hogy az ugyan tartalmazza a szabad és tiszta választások alapelveit, viszont az újrarajzolt választókerületi határok a Fidesznek kedveznek, illetve a választási bizottság egyoldalú összetétele is adhat lehetőséget a manipulációra.
A konzervatív osztrák lap kommentárja szerint az Alkotmánybíróságot érintő változások, illetve a következő parlament munkáját meghatározó Költségvetési Tanács kialakítása antidemokratikusnak értékelhető. Az igazságszolgáltatás függetlensége ellen hathat az Országos Bírósági Hivatal vezetőjének hosszú mandátuma és rendkívül széles hatásköre.
A több mint két kormányzati ciklus idejére hivatalba került és egyoldalúan a Fidesz által elfoglalt új médiahatóság hosszú távon gyakorolhat befolyást a közszolgálati médiumok felett - állapítja meg cikkében Benedikt Lentsch. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy még egyetlen, a kormányt bíráló adótól sem vonták meg a frekvenciát, és számos kereskedelmi csatorna képvisel kritikus tartalmat.
Az osztrák lap szerint a magyar demokráciára fenyegető igazi veszélyt az jelenti, hogy az Orbán-kormány idején az alkotmány módosításával lehetségessé vált a legfontosabb állami kulcspozíciók hosszú távú monopolizálása. Ezzel az Orbán-kormány „a nemzeti konzervatívok tényleges kormányzati szerepvállalása nélkül is hatást gyakorolhat a következő törvényhozásokra”.