A számok annak fényében értékelhetők, hogy 2008-ban 920 készház épült Magyarországon, a tagozatot alkotó cégek száma ezen idő alatt 36-ról 9-re csökkent.
Jövőre az export a negyedével nőhet, az itthoni eladás viszont jó, ha 15 százalékkal bővül - olvasható a tagozat becslésében.
Az export 90 százalékát két vállalkozás adja, míg a maradék három cég között oszlik meg, a kivitel célországai közé Svájc, Ausztria, Németország és Olaszország tartozik.
A külföldi megrendelők kevésbé árérzékenyek, mint a magyarok, ott 30 százalékkal többet lehet kapni ugyanazért a házért. Az anyagárak megegyeznek szerte Európában.
A külföldi vevőnél elsődleges szempont a határidő, ezt követi a minőség, majd pedig a fenntarthatóság, ez utóbbi az alacsony energiafogyasztást, valamint a bioanyagok beépítését jelenti.
Idehaza az ár a döntő szempont, ezért például a bioanyagból készült hőszigetelés, vagy a vályog vakolat szóba sem kerül. Ugyanakkor előnyös változás az, hogy inkább kisebb, de kevesebb energiával fűthető házakat vásárolnak a magyar vevők. Ez viszont háttérbe szorítja az alternatív energiák használatát, mivel megfizethető a gázzal való fűtés, míg például a napkollektor beépítése drága, és hosszú a megtérülési ideje.
A készházak gyártói, építői azt tapasztalták, hogy a szerkezetkész házaktól a félkész, illetve a kulcsrakész átadás felé tolódik a kereslet. A szerkezetkész épületbe nincsenek beépítve a nyílászárók, és hiányzik róla a tetőfedő anyag. A félkész ház kívülről késznek látszik, de belül hiányzik a gépészet, a burkolat és a festés.
Érdekes változás a magyar piacon az is, hogy a készház vásárlók 90 százaléka készpénzzel fizet, a többiek a lakástakarék-pénztári finanszírozást választják.
Kárpáti József, a MAKÉSZ elnöke az MTI-nek elmondta: a szűkös kereslet ellenére ősszel újra megrendezik a Készház vásárt.
forrás: MTI