Barátságos mosoly, kézfogás, egyetértő nyilatkozatok, a feszültség legkisebb jelen nélkül – Robert Fico szlovák kormányfő a hónap elején igazi diplomáciai sikerként könyvelhette el berlini útját, és kétoldalú megbeszéléseit Angela Merkel kancellárral. A várakozásokkal ellentétben még azt is sikerült elérnie a szlovák diplomáciának, hogy egy a német gazdaság számára egyébként kényes ügy szóba se kerüljön. Sőt a megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Angela Merkel egy kérdésre válaszolva azt mondta: az RWE energetikai konszern és a Szlovák Gázművek vitája olyan gazdaságpolitikai kérdés, amibe a szövetségi kormány nem szól bele.Pedig az RWE – a másik nagy tulajdonos, Gas de France-al együtt – éppen elhagyni akarja Szlovákiát: a két cég hiába birtokol 49 százalékos (az irányítási joggal járó) részesedést a Szlovák Gázművekben, az állam a maga 51 százalékával folyamatosan megakadályozza az áremeléseket, így a multiknak elfogyott a türelmük, és bejelentették, hogy távozni akarnak. Mindez azonban a legkevesebb feszültséget sem okozza a szlovák kormány, valamint francia és német partnerei között a jelek szerint.
Üdvöske
Ficónak az Európai Unióba sem raportra kell járnia, mint magyar kollégájának, kifejezetten üdvöskének számít uniós fórumokon. (Egyébként nincs olyan hónap, hogy ne utazzon többször is Brüsszelbe, szlovák rossz nyelvek szerint már több időt tölt ott, mint Pozsonyban.) A szlovák kormány megítélése általában is kifejezetten pozitív nemzetközi szinten. (Orbán Viktor beszűkült diplomáciai mozgásteréről korábban írtunk.) Pedig, ha egyenként megvizsgáljuk a márciusban kormányra került politikus lépéseit, számos hasonlóságot láthatunk az Orbán-kormánnyal.
Fico is egy furcsa nemzeti konzultációval kezdte regnálását, igaz, ő nem leveleket küldött ki álkérdésekkel, hanem egyházak, szakszervezetek, munkáltatói szervezetek képviselőivel ült le, és alakított meg egy Nemzeti Szolidaritási Tanácsot – amiből azért a kormánykritikus civil szervezetek az utolsó szálig kimaradtak. A testülettel azóta is folyamatosan konzultál, ezen keresztül születnek meg a legfontosabb gazdasági döntések – melyek között megszorító jellegűeket is bőven találni, hiszen a szlovák büdzséből 1.5 milliárd forintot kell megtakarítani a kormányfő szerint, hogy tartani lehessen a 3 százalékos hiánycélt.
Ebből 500 millió euróra Fico is a magánnyugdíjpénztári vagyon egy részének lenyúlásával tenne szert Fico, ennek érdekében az eddigi 9 helyett csak 5 százalékot utal tovább a befizetett járulékokból a kormány a cégeknek, a többi megy a nagy közösbe. Fico emellett ősztől lehetővé teszi, hogy egy fél éven át a pénztártagok visszaléphessenek az állami rendszerbe. A lépést a kormányfő többek között azzal indokolta, hogy az államnak évente több mint egymilliárd euróval kell szubvencionálnia az állami nyugdíjbiztosítót, mivel annak bevételkiesést okoz, hogy a járulékok egy része a második pillérbe folyik be. A magánnyugdíjpénztárak a kormányfő szerint "elértéktelenítik az állami kasszából átutalt lakossági pénzeket". "Annak érdekében, hogy az emberek kilépjenek, arra is kész vagyok, hogy kampányt folytassak, éppen úgy, ahogy azt a nyugdíjpénztárak tették a belépés érdekében" – mondta egy nyilatkozatában. Korábban ugyanakkor azt ígérte az érintett nyugdíjpénztáraknak, hogy megemelhetik kezelési költségeiket, így sikerült elejét venni a hangos tiltakozásnak.
Ficon államosítana is, igaz, ő ezt az egészségügyben szeretné megtenni. Többször kifejezte óhaját, hogy a két magánbiztosító helyett teljes állami rendszert szeretne ismét. Egy ízben megengedhetetlennek nevezte, hogy a magánkézben lévő biztosítók "milliókat szelnek le a közforrásokból" miközben az egészségügyben takarékoskodni kell. Kérdés, miből, ez ugyanis rengeteg pénz lenne. Becslések szerint egy biztosítottat 650 euróért lehetne visszavenni, a nagyobbik cégnek, a Doverának 1.3 millió biztosítottja van, a kisebbik Union 370 ezer ügyféllel rendelkezik – senki nem tudja, erre honnan lenne pénz.
Bankadó - ott is
Nyomul a szlovák bankadó is: az Európai Unióban Szlovákiában lesz a legmagasabb a bankszektor adóterhelése 2013-tól, miután hatályba lépnek a kormány e téren tervezett változtatásai - figyelmeztetett a szlovák bankszövetség (SBA) pénteken. (Most még a magyar a legmagasabb, de 2013-tól nálunk kivezetik ezeket.) A szlovák bankok adóterhei hatszor lesznek magasabbak, mint az EU-s átlag, 22-szeresen haladják meg a Németországban és 29-szeresen a Franciaországban működő bankokra kirótt terheket - állítja Marcel Laznia, a bankszövetség elemzője a szervezet honlapján pénteken közétett írásában.
Szlovákiában tavaly, a Radicová kormány idején hagyták jóvá a bankadó bevezetését. A januárban bevezetett bankadó mértéke jelenleg 0,4 százalék. Robert Fico még májusban jelentette be: kabinetje ez évre vonatkozóan további különadót vezet be a bankokra, illetve a kormány konszolidációs csomagjának keretén belül szeptembertől megváltoztatja a 0,4 százalékos bankadó kivetési alapját. A banki különadóból 50 millió euró bevételre számít a kormány az idén, a bankadó pedig - annak megemelését követően - az eddigi bevétel közel kétszeresét, évi 200 millió eurót hozhat az államkasszába.
Ugyancsak nem kímélte Fico a közmédiát sem. A pozsonyi parlament leváltotta kedden a közszolgálati Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) vezérigazgatóját, Miloslava Zemkovát. A vezérigazgató elmozdítását a törvényhozás médiabizottsága indítványozta arra hivatkozva, hogy Zemková törvényt sértett, mivel egy több mint százezer eurós szerződésről nem tájékoztatta a közmédiát ellenőrző tanácsot. Ez mindenki számára mondvacsinál ügynek tűnik, a politikai cél egyértelmű (akár csak Magyarországon): megbízható, saját emberekkel feltölteni a közmédia vezetését. Nem véletlen, hogy bJozef Viskupic, a legtöbb parlamenti képviselővel rendelkező ellenzéki párt, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) képviselője "politikai kivégzésnek" nevezte a vezérigazgató leváltását.
Zemková tagadja, hogy törvényt sértett volna az adott ügyben. A parlament általi menesztését törvénytelennek nevezte, és jelezte: az alkotmánybírósághoz fordul az ügyben.
Fico ennek ellenére is elismert szereplője az európai politikának. Sokak szerint ez elsősorban annak köszönheti, hogy nem csak taktikusabb odahaza, de az a kettős beszéd sem jellemzi, mint magyar kollégáját: töretlenül hangoztatja európai elkötelezettségét, és el is hiszik neki partnerei.
forrás: hvg.hu