Évente tizenöt millió eurót meghaladó összeget költ fejlesztésekre a következő években a Budapest Airport (BA). Egyebek mellett megépülhet a 2. terminál utasforgalmi kapacitását bővítő új móló - mondta Jost Lammers, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek adott interjúban.
A repülőtér vezetője szerint a fejlesztéseket az utasforgalom folyamatos és erős növekedése indokolja. 2014-ben már több mint 9 millió utast szolgáltak ki, ami történelmi rekord, a Malév-korszakot is beleértve. Az idén eddig már 12 százalékkal nőtt az utasforgalom, és az év végére először meghaladhatja a 10 milliót.
A kétszámjegyű bővülés jelentősen meghaladja a régió többi repülőterén regisztráltat (az első fél évben 12,3 százalékkal több utas fordult meg Budapesten, az EU-s átlag 4,9 százalék), és bár ezt a növekedési ütemet nem lesz könnyű fenntartani, 2018-ban 12 millió utassal számolnak - tette hozzá.
Ennyi utas kiszolgálásához azonban már bővíteni kell a 2. terminál kapacitását is. Az egyre több hosszú távú járat miatt a 2B terminál oldalán kell elsősorban fejleszteni. A legsürgetőbb beruházás az új móló, amely a terminálépülethez kapcsolódva egyszerre tud több diszkont és hagyományos, keskeny és széles törzsű gépet kiszolgálni - mondta Jost Lammers.
A tervek már készülnek, jövőre kiírják a tendereket, 2018-ban pedig át is adhatják a létesítményt. Emellett bővítik és fejlesztik az utasbiztonsági ellenőrző pontokat és a parkolókat is - mondta.
A vezérigazgató úgy látja, nagy lehetőségek adódnak új, a légi és a földi áruszállító vállalatok igényeit kielégítő logisztikai, raktár- és irodaépületek építésében. Hangsúlyozta, hogy nem vetették el egy új légiáru bázis építésére vonatkozó korábbi terveiket, ennek megvalósításához azonban még "időre és további dinamikus növekedésre van szükség". A Cargo City névre keresztelt központ átadása 2018-2019 előtt nem várható.
Jost Lammers a légiközlekedéshez kapcsolódó néhány egyéb iparágban, például a repülőgép-karbantartásban rejlő komoly fejlesztési lehetőségeket is kiemelte. A jelenleg a repülőtéren működő, Boeing és Airbus gépek forgalmi- és nagyjavításait végző két karbantartó vállalat, az Aeroplex of Central Europe és a Lufthansa Technik Budapest 750-800 magasan képzett munkavállalót foglalkoztat. E cégek jelentős fejlődési potenciállal rendelkeznek. Az iparág az autógyártáshoz hasonló húzóágazattá is válhat Magyarország számára; ehhez megvannak a megfelelően képzett szakemberek.
A repülőtér adottságai kiválóak, jók a közlekedési kapcsolatok, a területe pedig nagyobb, mint a világ egyik legforgalmasabb repülőteréé, a London Heathrow-é - mondta Jost Lammers.
Az utasforgalommal kapcsolatban a vezérigazgató elmondta, "a diszkont és a hagyományos légitársaságok egészséges arányú összetétele" alakult ki Ferihegyen. Nem elhanyagolható az sem, hogy a Budapestre érkező utasok 99 százaléka már valóban Magyarországra utazik, nem csak átszáll. Ezek a közvetlen, úgynevezett point-to-point utasok jelentős összegeket költenek Budapesten, és hozzájárulnak a GDP növekedéséhez, míg az átszálló utasok (2011-ig évente 1,5 millió volt) csupán rövid időt töltenek el a repülőtéren, a tranzitterületen kívül semmilyen szolgáltatást nem vesznek igénybe.
Hátrány viszont, hogy átszálló utasok nélkül nehezebben tudnak hosszú távú járatokat üzemeltető légitársaságokat megnyerni, mivel jelenleg nem üzemel regionális, vagy úgynevezett "ráhordó" légitársaság Budapesten - tette hozzá.
A Malév-korszakhoz képest most annyival van rosszabb helyzetben a repülőtér, hogy a dél-balkáni régiót senki nem fedte le, pedig jelentős potenciál rejlik ebben a piacban is. Podgorica, Szarajevó, Tirana és a Balkán-régió néhány egyéb célállomása most csak Bécsen vagy Münchenen keresztül érhető el Budapestről. Ezek a közvetlen kapcsolatok hiányoznak, mondta, hozzátéve: ehhez egy olyan légitársaságra lenne szükség, amely kisebb kapacitású gépekkel, regionális járatokat üzemeltetne.
Az 1. terminál újranyitásával kapcsolatban Jost Lammers elmondta, az épület nem alkalmas az utasforgalom hatékony kezelésére, illetve két, egymástól 6 kilométerre lévő terminál párhuzamos üzemeltetése nem gazdaságos. Az 1. terminál épülete az építészeti örökség gyönyörű darabja, amit természetesen meg kell óvni, műemléki jellege miatt azonban a belső kialakításán nem lehet módosítani, ami pedig elengedhetetlen lenne, például egy nagyobb kapacitású utasbiztonsági ellenőrzőpont kialakításához. A BA jelenleg rendezvényközpontként hasznosítja az épületet; konferenciák, autóbemutatók, koncertek, filmforgatások helyszínéül szolgál - jegyezte meg.
A vezérigazgató megerősítette, az utasforgalmi fejlesztéseket a továbbiakban a 2. terminálra összpontosítják, ahol a további kivitelezésekhez elegendő szabad terület áll rendelkezésre. A közeljövőben megvalósulni látszó egyik legfontosabb projekt egy konferenciatermekkel felszerelt repülőtéri hotel építése, amire az utasok és a légitársaságok részéről is igény mutatkozik, ez jó üzleti lehetőséget teremt.
