A Fővárosi Főügyészség Jozef R. és P. Tamás ellen előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntette miatt vádat emelt az Aranykéz utcai robbantás ügyében a Fővárosi Törvényszéken - tájékoztatta az ügyészség csütörtökön az MTI-t.

A Fővárosi Főügyészség életfogytig tartó szabadságvesztést indítványozott mindkét vádlott esetében.
    

A vádirat lényege szerint a szlovák állampolgár Jozef R. elsőrendű vádlott P. Tamás másodrendű vádlottól megbízást kapott Boros József Károly megölésére, mert a sértett korábban terhelő vallomást tett P. Tamásra és társaira is több bűncselekménnyel kapcsolatban. Jozef R. a megbízást elfogadta, majd az általa megtervezett robbantásos merénylet előkészítésébe Jozef H.-t is bevonta. Jozef R. beszerezte a robbanóanyagot, és távirányításos robbantószerkezetet készített, valamint a sértett mozgását, az általa rendszeresen használt útvonalakat is feltérképezte.
    

Ezután, Jozef R. utasításai szerint, Jozef H. a mintegy 4500-5000 grammnyi, TNT-t tartalmazó robbanóanyagot egy Polski Fiatba rejtette, amelyet hamis okiratokkal szerzett meg. Az autót Jozef H. a bűncselekmény elkövetése előtti napokban leparkolta az Aranykéz utca 1-3. szám előtti útszakaszon, ahol a sértett naponta közlekedett.
    

Boros József Károly 1998. július 2-án 11 óra 44 perckor gépkocsival érkezett a helyszínre, ahol Jozef R. már lesben várta. Pár perc múlva, amikor a sértett gyalogosan elhaladt a Polski Fiat közelében, Jozef R. távirányítással működésbe hozta a robbantószerkezetet.
    

A robbantás következtében a merénylet célpontja, Boros József Károly és még három ember életét vesztette, húszan különböző súlyosságú sérüléseket szenvedtek.
    

A Fővárosi Főügyészség L. János György gyanúsítottal szemben a nyomozást bizonyítottság hiányában megszüntette, az ismeretlen helyen tartózkodó Jozef H. ügyét pedig elkülönítette.
    

Az 1998. július 2-ai volt Magyarországon az első eset, hogy vétlen emberek is áldozatul estek alvilági leszámolásnak. Pusztító erejű pokolgép robbant Budapest belvárosában, az V. kerületi Aranykéz utca 2. számú ház előtt.
    

A merénylet célpontja és egyik áldozata a Boros Tamás néven emlegetett Boros József Károly ismert vállalkozó volt, akit a rendőrség koronatanúként tartott számon az olajmaffiaügyben. Nyilvánosságra hozott rendőrségi videovallomása és az alvilágot leleplező nyilatkozatai miatt a hazai alvilág olajügyekből és más bűncselekményekből meggazdagodott vezéralakjainak többsége már rég halottnak szerette volna őt tudni. Boros az ellene korábban elkövetett merényletek utáni kihallgatásokon neveket, eseményeket, helyszíneket említett meg, amelyek az olajüzlethez és az akkori robbantássorozathoz kapcsolódtak.
    

A hatalmas erőkkel meginduló nyomozás kiderítette, hogy a felrobbantott kis Polskit hamis személyi igazolvánnyal vásárolta meg Jozef Hamala, egy szlovák állampolgárságú, szlovák és magyar alvilági kapcsolatokkal rendelkező férfi, akit azonban a nemzetközi körözés ellenére nem találtak meg. Hamalát a rendőrség ismerte már mint a hírhedt Josef Rohác szervezetének tagját.
    

A cseh rendőrség 2008. október végén közúti ellenőrzés során elfogta Jozef Rohácot. A kiadatási eljárás után 2009 júliusában a Fővárosi Főügyészség előre kitervelten elkövetett emberölés kísérlete és robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés miatt vádat emelt ellene. Büntetőpere 2010. február 23-án kezdődött, és 2010. október 26-án a Fővárosi Bíróság első fokon felmentette az előre kitervelten elkövetett emberölés kísérletének vádja alól (egy másik, a Seres Zoltán halálát eredményező, 1999. április 12-ei merényletben), de két év börtönre ítélte robbanóanyaggal visszaélés miatt, és három évre kiutasította Magyarországról. Az Aranykéz utcai ügyben felelősségre vonás nem történt.
    

Rohácot a Fenyő-gyilkosság ügyében Magyarországon kiadott európai elfogatóparancs alapján 2011 februárjában ismét őrizetbe vették Szlovákiában. Szlovákia kiadta Magyarországnak, ahol előzetes letartóztatásba került. Az ellene folyó vizsgálat során az Aranykéz utcai eset ügyében is felmerültek újabb szempontok.
    

A Terrorelhárítási Központ 2012. július 14-én öt embert fogott el az 1990-es években elkövetett emberölések miatt. Egyikük, Portik Tamás 1994 és 2000 között az - olajügyletekkel kapcsolatba hozott - Energol Rt. igazgatója volt. A cég tevékenysége révén jelentős vagyont szerzett, és nagy befolyásra tett szert az alvilágban. Egy időben a legkeresettebb magyar bűnözők listáját is vezette.
    

A hatóságok őt gyanúsítják az 1996-os Prisztás-gyilkossággal, valamint Seres Zoltánnak és testőrének meggyilkolásával is. Portik Tamás a vádirat szerint 1996-ban elszámolási vitába keveredett a budapesti éjszakai élet másik meghatározó alakjával, Prisztás Józseffel, és elhatározta, hogy megöleti. Egy ismerőse csalta a III. kerületi Ladik utcai tetthelyre az áldozatot, ahol Portik Tamás testőre pisztollyal megölte őt. Portik Tamást a Prisztás-gyilkosség ügyében felbujtóként elkövetett minősített emberölés miatt 2014 februárjában első fokon, nem jogerősen tizenegy év fegyházra ítélte a Fővárosi Törvényszék.

A csapadékos időjárásnak köszönhetően országszerte jelentősen visszaesett a parlagfű pollenkoncentrációja, ezért az Országos Környezetegészségügyi Intézet mérsékelte a korábban kiadott riasztási fokozatokat - közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) csütörtökön az MTI-vel.

A megelőző héten az ország északkeleti csücskében a parlagfű pollenterhelése meghaladta a légköbméterenkénti ezer pollenszemet, és az Aerobiológiai Monitorozási Hálózat észlelései szerint továbbra is a nyíregyházi és a kecskeméti mérőállomás környezetében található a legtöbb parlagfű pollen a levegőben, az elmúlt héten naponta átlagosan 100-199 pollenszemet mértek légköbméterenként.
    

Emiatt ebben a két térségben harmadik fokozatú (piros) riasztás van érvényben, az ország túlnyomó részén pedig második fokozatú (narancs) riasztás.
    

Az ÁNTSZ azonban felhívja a figyelmet: a parlagfűre érzékenyeknek továbbra is számítaniuk kell arra, hogy tüneteik jelentkezhetnek. Számukra továbbra is javasolt a reggeli szellőztetés, a gyakori hajmosás, a megszokottnál gyakoribb porszívózás és ágyneműcsere.

Távozik posztjáról Pintér Attila, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, a következő három tétmérkőzésen Dárdai Pál irányítja a nemzeti csapatot - jelentette be csütörtökön sajtótájékoztatón Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke.    

Pintér Attilát tavaly december 19-én nevezték ki. Irányításával öt találkozót játszott a csapat, két-két győzelem és vereség mellett egy döntetlent ért el. Az egyetlen tétmérkőzésén, az északírek elleni szeptember 7-i, hazai Európa-bajnoki selejtezőn kikapott a válogatott (1-2), és így már az első forduló után nehéz helyzetbe került a továbbjutást illetően.
    

Csányi Sándor jelezte: ideiglenesen, a téli szünetig a Hertha BSC alkalmazásában álló Dárdai Pál, korábbi 61-szeres válogatott játékos irányítja a csapatot.
    

A válogatott október 11-én Romániában játszik, három nappal később a Feröer-szigeteken lép pályára, majd november 14-én fogadja a finn csapatot Eb-selejtezőn.

A magyar válogatott húsz helyet rontva az 54. a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) legfrissebb, csütörtökön - Pintér Attila szövetségi kapitány távozásának napján - nyilvánosságra hozott világranglistáján, melyet továbbra is a világbajnok német válogatott vezet Argentína és Hollandia előtt.

A 2016-os franciaországi Eb selejtezősorozatában a magyarokkal azonos csoportban szereplő csapatok közül a FIFA honlapja szerint a görög a 14., a román pedig a 26., míg a finnek a 65., a magyarokat az első Eb-selejtezőn Budapesten legyőző északírek a 71., a feröeriek pedig a 179. helyen állnak.
    

A szem bizonyos sejtjeinek megváltozása segíthet felismerni az Alzheimer-kórt - állítják amerikai kutatók állatkísérleteik eredményeire hivatkozva.

A retinahártya veszített vastagságából azoknál az egereknél, amelyek genetikai beavatkozás után Alzheimer-kórosak lettek. Mivel a retina szerves része az idegrendszernek, ezért neuronjainak pusztulása kapcsolatos lehet az Alzheimer-kóros agysejtek elhalásával - tudósított a BBC hírszolgálata az amerikai Idegtudományi Társaság konferenciáján elhangzott előadásról.

   

Scott Turner, a Georgetowni Egyetem orvosi karán működő memóriazavar-program igazgatója, a kutatás vezetője munkatársaival a retina rétegeinek vastagságát egy eddig nem vizsgált területen vette szemügyre.

   

Azt figyelték meg, hogy a retina belső és a gyűjtősejtektől kapott információt feldolgozó ganglionsejtes rétege csak az Alzheimer-kóros egereknél vékonyodott el. A ganglionsejtes réteg ezeknél az állatoknál a felére csökkent, a belső sejtréteg pedig az egyharmadára.

   

Ha a kutatás eredményei embereknél is alkalmazhatók, a tudósok azt remélik, új lehetőség nyílik a súlyos memóriavesztéssel és elbutulással járó kór korai diagnózisára. Arra gyanakodnak ugyanis, hogy a retinarétegek elvékonyodása sokkal korábban elkezdődik, mint a mentális képességek hanyatlása.

   

A tudósok abban bíznak, hogy eredményeik alapján a jövőben a szemorvosok - megfelelő eszközökkel - a rutinvizsgálat részévé tehetik az Alzherimer-kór jeleinek felismerését.

forrás: MTI

kép: orientpress.hu

Eddig 19 halálesetet hoztak összefüggésbe a General Motors gépjárműveinek hibás gyújtáskapcsolóival - jelentette ki hétfőn Ken Feinberg ügyvéd, az áldozatok kárpótlására létrehozott alap felügyelője.

Feinberghez öt hét alatt 125 halálesettel és 320 sérüléssel kapcsolatos kárpótlási igény futott be, amelyek közül az ügyvéd 31-et ítélt jogosnak. A dokumentáció mérlegelése még tart.
    

A GM-gyújtáskapcsolók hibájának következtében életüket vesztett emberek családjának egymillió dollárt fizet az alap, pótolja az áldozat halála miatt kiesett jövedelmet, az özvegyeknek és az eltartottaknak pedig 300 ezer dollárt utalnak át.
    

További négy embernek megbénult négy vagy két végtagja, kettős amputációt, agyi vagy súlyos égési sérülést szenvedett el. A sérültek 20-500 ezer dolláros kártérítést kapnak.
    

A legtöbb kárvallott huszonéves, aki az első gépkocsiját vezette. A GM korábban azt állította, hogy a gyújtáskapcsoló hibája miatt 13-an haltak meg. Az autógyártónál már egy évtizeddel ezelőtt is tudtak a hibáról, de ezt hivatalosan csak az idén februárban ismerték el. Az ügy miatt 2,6 millió autót hívtak vissza.
    

A kifizetések ügyében intézkedő Feinberg korábban a 2001. szeptember 11-i terrortámadások, a mexikói-öbölbeli olajömlés, valamint a bostoni maraton elleni terrortámadás károsultjainak és áldozatainak kárpótlási alapját felügyelte. A panaszok elbírálása független a GM-től, de az autógyár dönt arról, hogy a kártérítési program mely modellekre és problémákra terjed ki.
    

A GM ellen a 2009-ben bejelentett csődje miatt számos ügyben nem indítható felelősségre vonási eljárás. Egy szövetségi bíró most azt mérlegeli, hogy a mentesség érvényes-e a gyújtáskapcsoló esetére is. Az autógyártó egyébként 65 különböző okból az idén csaknem 30 millió járművet hívott vissza.

A dinoszauruszok kihalását okozó meteorbecsapódás kedvezett a lombhullató erdők elterjedésének bolygónkon - állítják az Arizonai Egyetem kutatói, akik eredményeiket a PLoS Biology című, szabad hozzáférésű folyóiratban ismertették.

Hatvanötmillió évvel ezelőtt egy 10 kilométer átmérőjű meteor csapódott be a Yucatán-félszigeten, világszerte óriási erejű szökőárakat, földrengéseket, vulkánkitöréseket okozva. A katasztrófa következtében - mint ez közismert - kihaltak a dinoszauruszok, amelyek átadták bolygónkon helyüket az emlősöknek. Az azonban kevésbé ismert, hogy mi történt azokkal a növényekkel, amelyekkel a dinoszauruszok táplálkoztak - olvasható a ScienceDaily hírportálon.
    

A kutatók Észak-Dakota déli részén, az úgynevezett Hell Creek-formációban fosszilizálódott növények leveleinek ezreit gyűjtötték össze. A leletek 2,2 millió éves periódusból származnak: a kréta időszak végének utolsó 1,4 millió évét, valamint a paleogén 800 ezer éves szakaszát ölelik fel. Ebben a periódusban a feltételezések szerint kipusztult a növényi fajok fele.
    

A tudósok vizsgálták a levelek tömörségét, elemezték az erezettségüket, arra keresve a választ, hogy mennyi vizet volt képes a növény "szállítani", és mennyire hatékonyan tudta hasznosítani a szén-dioxidot.
    

A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a katasztrófa megtizedelte az örökzöld virágzó növényeket, amelyek a becsapódás előtt uralták a Földet. Esetükben sokkal pusztítóbb volt a kataklizma hatása, mint a lombhullató fajtáknál.