Beutazási tilalom - Orbán: Magyarország jogállam, bizonyítékok nélkül nem indulhat eljárás

Az Amerikai Egyesült Államok döntése, hogy kiket enged be az országba, azt Magyarország csak tudomásul veheti - közölte Orbán Viktor magyar kormányfő pénteken Brüsszelben.

    A kormányfő szerint lényegében egy vádról van szó, a bizonyítékok ugyanakkor az amerikaiaknál vannak, állításuk szerint hiteles információik vannak. Ha ezeket átadják, a magyar hatóságok azonnal lépni is fognak - tette hozzá.
 
"Miután Magyarország jogállam, bizonyíték nélkül nem lehet eljárást indítani" - jelentette ki a kormányfő. Hozzátette: Magyarországon zéró tolerancia van, így ha korrupció gyanúja merül fel, és bizonyítékok kerülnek elő, akkor a magyar hatóságoknak kötelességük lépni az ügyben.
 
A kormányfő szerint megoldaná az ügyet, ha azok, akiknek bizonyítékaik vannak, átadnák vagy nyilvánosságra hoznák őket. "Sokan vagyunk, akik nem értik, hogy ez miért nem történik meg" - fogalmazott Orbán Viktor.
 
Magyarországon a kormányfő szerint a törvény amúgy azt is előírja, hogy ha valaki tudomást szerez korrupcióról, akkor az erre vonatkozó információt fel kell tárnia. Ezt az amerikaiakkal szemben azért nem hangsúlyozza Magyarország, mert nem akarja kiélezni a viszonyt az Egyesült Államokkal.
 
A miniszterelnök szerint egyetlen konkrét ügyre derült eddig fény, amelyet a többek között étolajat forgalmazó Bunge Zrt. jelentett 2011-ben az adóhatóságnál. Erről az ügyről a kormány szerdán jelentést hallgatott meg, amelyet a nemzetgazdasági miniszter nyilvánosságra is hozott.

 "Politikai vizsgálatokat Magyarországon nem folytatunk, ezután sem fogunk folytatni, vizsgálatot csak jogszerűség alapján lehet folytatni" - válaszolta a miniszterelnök egy kérdésre. A kormányfő közölte: amint az amerikaiak átadják a szükséges információkat, el fog indulni a vizsgálat.
 
A kormányfő szerint nem arról van szó, hogy a magyar titkosszolgálatok ne tudnák kideríteni, kiket sújtott az Egyesült Államok beutazási tilalommal, hanem elvi kérdés, hogy aki vádol, annak kell megneveznie az érintetteket.
 
A miniszterelnök egyenesen lehetetlennek nevezte, hogy egy másik ország bármely magyar állampolgár ellen bizonyítékok nélkül vádakat fogalmazzon meg, a magyar hatóságok pedig ez alapján vizsgálatot indítsanak. "Ez azt jelentené, hogy nem tudjuk megvédeni a saját állampolgárainkat" - hangoztatta a kormányfő.

Az adócsalásért elítélt Silvio Berlusconi jó magaviseletért büntetéskedvezményben részesül

Jó magaviselete eredményeként büntetéscsökkentésben részesül, és a kiszabott ítélet határideje előtt befejezi a közmunkavégzést Silvio Berlusconi volt olasz kormányfő, aki vissza akar térni az aktív politikai életbe és részt akar venni a következő olasz választásokon.
 

Silvio Berlusconi, a Hajrá Olaszország (FI) jobbközép párt elnöke az általa birtokolt egyik kereskedelmi televízióadón maga közölte pénteken, hogy február 15-én befejezi a közmunkavégzést. Jó magaviselete miatt a bíróság a büntetéséből elengedett majdnem négy hónapot - tette hozzá.
   
A volt olasz kormányfőt adócsalásért 2013. augusztusában jogerősen egy év közmunkavégzésre ítélték. Silvio Berlusconi idén május 9-én kezdett el dolgozni a Milánótól nem messzi Cesano Bosconében levő Szent Család nevű idősek otthonában. A 78 éves politikus hetente egyszer négy órát dolgozik az otthonban, ahol a magatehetetlen, Alzheimer-kórban szenvedő idős betegek ápolásában segít. Május óta Silvio Berlusconi egyetlen egy alkalommal sem halasztotta el a közmunkavégzést. Azt az előírást is tiszteletben tartotta, hogy milánói lakhelyét kizárólag bírósági engedéllyel hagyhatja el. Az utóbbi hónapokban Silvio Berlusconi az ügyészeket és bírákat sem támadta meg - amit az ügyészség szintén feltételként szabott meg.
  
Silvio Berlusconi hangsúlyozta, hogy a közmunkavégzés letöltését követően vissza akar térni az aktív politikai életbe, és részt akar venni a következő olasz választásokon. Hangoztatta, hogy nem számolja fel az 1993-ban általa alapított FI-t, és nem adja át senki másnak az olasz jobbközépet vezető párt irányítását. Silvio Berlusconi emlékeztetett arra, hogy a bíróság két évre eltiltotta a köztisztségviseléstől is, de a politikus szerint ezt az ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága semmisnek fogja nyilvánítani.
  
Silvio Berlusconi volt négyszeres olasz kormányfőt tavaly november 27-én megfosztották parlamenti mandátumától, és idén nem indulhatott a májusi európai parlamenti választásokon sem.

Megoldódott az óriáskarú dinoszaurusz fél évszázados rejtélye

Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült megoldania egy titokzatos óriáskarú dinoszaurusz rejtélyét, amely fél évszázadon át tartotta izgalomban az őslénykutatókat.    

Az 1960-as évek közepén a kutatók két hatalmas dinoszauruszkar csontjait tárták fel Mongóliában, majd évtizedeken át folytak a találgatások arról, hogy hajdanán milyen állathoz tartozhattak a gigászi végtagok. A szakemberek most a titokzatos őslény testének többi maradványát is megtalálták és megállapították, hogy a teremtmény még annál is furcsább volt, mint azt korábban gondolták.
   

"Kiderült, hogy az egyik legbizarrabb dinoszaurusszal van dolgunk, amelynek külseje túlszárnyalja a képzeletünket" - fogalmazott Yuong Nam Lee, a Nature című folyóiratban szerdán közölt tanulmány vezetője, a dél-koreai Geotudományok és Ásványi Erőforrások Intézetének (Kigam) igazgatója.
    

Fél évszázadon keresztül a kutatók mindössze annyit tudtak a teremtményről, hogy hatalmas, mintegy 2,4 méter hosszú alkarjai voltak, amelyek három darab szintén méretes karomban végződtek. Az őslény neve, a Deinocheirus mirificus is szokatlan, rémisztő kezeket jelent. Az állat külsejére vonatkozó találgatások a zsákmányát hatalmas karmaival megragadó, T-Rex típusú ragadozótól kedve egészen a méretes karjaival a fákon himbálódzó óriási, lajhárszerű állatig terjedtek.
    

A Mongóliában feltárt két, szinte teljesen épp csontváznak köszönhetően azonban most vége a spekulációknak. A nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport szerint a Deinocheirus mirificus hatalmas volt: a majdnem öt méter magas és orrától a farka hegyéig nagyjából 11 méter hosszú állat hat-hét tonnát nyomott és testén itt-ott tollak meredeztek. Megnyúlt feje a kacsáéra emlékeztető csőrben végződött, nem voltak fogai és hátán hatalmas "vitorlát" hordozott.
    

A mintegy hetven millió évvel ezelőtt élt teremtény a mai struccok ősi rokona volt. Az állat rövid és zömök lábai hatalmas lábfejekben végződtek, amelyeken a karmok közti széles, lapos csontok akadályozták meg, hogy a dinoszaurusz elsüllyedjen az élőhelyéül szolgáló vizenyős területek mocsaras talajában. A lábak és a döntött széles csípő alapján a kutatók arra jutottak, hogy az állat valószínűleg nagyon lassan mozgott. Gyomortartalmából a szakemberek arra következtettek, hogy növényekkel és hallal táplálkozott: erős nyelve segítségével tudta felszívni a táplálékot a folyók és tavak aljáról.
    

"Korábban nem voltunk tisztában a funkciójukkal, de most úgy véljük, hogy a hatalmas karmokkal ellátott hosszú alkarok az édesvizekben előforduló fűszerű növények kiásására és begyűjtésére szolgáltak" - idézte Lee-t a BBC News.
    
(http://www.bbc.com/news/science-environment-29729412)

forrás: MTI
kép: http://www.bbc.com/

A magyar válogatott négy helyet javítva az 50.

A magyar válogatott négy helyet javítva az 50. a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) legfrissebb, csütörtökön nyilvánosságra hozott világranglistáján, melyet továbbra is a világbajnok német válogatott vezet Argentína és Kolumbia előtt.

A 2016-os franciaországi Eb selejtezősorozatában a magyarokkal azonos csoportban szereplő csapatok közül a FIFA honlapja szerint a százszázalékos északír együttes 28 helyet lépett előre, így Dárdai Pál szövetségi kapitány alakulatát megelőzve a 43. helyen áll. A görögök a 18., a románok a 21., a finnek a 63., a feröeriek pedig a 187. helyet foglalják el.

    A legfrissebb FIFA-ranglista (zárójelben az előző helyezés):
    ------------------------------------------------------------
 1. (1.) Németország 1669 pont
 2. (2.) Argentína 1565
 3. (3.) Kolumbia 1420
 4. (5.) Belgium 1388
 5. (4.) Hollandia 1375
 6. (6.) Brazília 1307
 7. (9.) Franciaország 1191
 8. (7.) Uruguay 1184
 9. (11.) Portugália 1175
10. (8.) Spanyolország 1119
...18. (14.) Görögország 946
...21. (26.) Románia 876
...43. (71.) Észak-Írország 625
...50. (54.) MAGYARORSZÁG 561
...63. (65.) Finnország 510
...187. (179.) Feröer-szigetek 42

Zuhan a Tesco eredménye, távozik a cégelnök

Bejelentette távozási szándékát csütörtökön Sir Richard Broadbent, a Tesco elnöke, miután a cég eredménye több mint 90 százalékkal zuhant, és a néhány hete kiderült, hatalmas mértékű előzetes eredménykalkulációs hiba is még nagyobbnak bizonyult az eddig becsültnél.

A legnagyobb brit kiskereskedelmi hálózat csütörtökön a Londoni Értéktőzsdén (LSE) közölte, hogy az augusztussal zárult fél évben az összes tételt tartalmazó adózás előtti eredmény 91,9 százalékkal 112 millió fontra (44 milliárd forintra) csökkent változatlan területű eladótérre számolva. Az egyszeri tételek és leírások kiszűrésével mért alapszintű adózatlan eredmény 46,6 százalékkal esett, 783 millió fontra.
 
 A nagy-britanniai értékesítés az idei pénzügyi év első felében 2,6 százalékkal 23,6 milliárd fontra csökkent. Az azonos eladótérre, áfa és üzemanyag-értékesítés nélkül számolt brit forgalom 4,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.
 
 A Nagy-Britannián kívüli európai értékesítés változatlan árfolyamon 1,6 százalékkal, jelenlegi árfolyamon mérve 9,1 százalékkal csökkent. A cég kiemelte ugyanakkor, hogy a magyarországi, a csehországi és a törökországi eladások értéke nőtt.
 
 Magyarországon a Tesco forgalma a csütörtöki köztes eredménybeszámoló szerint az idei pénzügyi év első felében 1 százalékkal emelkedett éves összevetésben, azonos eladótérre számolva. A beszámoló szerint ugyanakkor ez nem tartalmazza a dohánytermékeket, amelyeket 2013 júliusa óta a törvényi szabályozás értelmében a nagy kiskereskedelmi hálózatok nem forgalmazhatnak Magyarországon. A dohányféléket is beleszámolva a Tesco magyarországi értékesítése éves összehasonlításban 1,1 százalékkal csökkent az idei pénzügyi év első felében - áll a csütörtöki jelentésben.
  
A Tesco bejelentette azt is, hogy előzetesen kalkulált nagy-britanniai eredményeit összesen 263 millió fonttal becsülte túl.
 
 Korábban 250 millió fontos eredménytúlbecslésről volt szó, ám a Deloitte könyvvizsgáló cég által időközben elvégzett vizsgálat feltárta, hogy a cég az idei üzleti év első felére kiadott előzetes útmutatásában 118 millió fonttal, a 2013-2014-es pénzügyi év egészére 70 millió fonttal, az azt megelőző évre pedig 75 millió fonttal számolta túl eredményét.

  Az eredmények és a Deloitte vizsgálatának csütörtöki közzététele után Sir Richard Broadbent, a Tesco elnöke bejelentette lemondási szándékát, bár távozásának időpontját nem közölte. Sir Richard szerint az elmúlt hetekben napvilágra került problémák "mélységes sajnálkozásra adnak okot". A cég azonban gyorsan cselekedett a tényleges pénzügyi teljesítmény tisztázása érdekében, új igazgatói stáb alakult, amely "kezelni fogja" a téves eredménykalkuláció okait - hangsúlyozta a Tesco elnöke. Hozzátette: megkezdi "a terep előkészítését" ahhoz, hogy rendezett körülmények között végbemehessen saját utódlása, amint a cég ügyeit sikerül rendbe tenni.
 
 A Tesco szeptember végén indított átfogó vizsgálatot a Deloitte bevonásával annak kiderítésére, hogy miként lehetett - az akkori becslések szerint - negyedmilliárd fonttal (csaknem százmilliárd forinttal) elnézni a láncolat által a piacnak kiadott legutóbbi előzetes eredménybecslést.
 
 Dave Lewis, a Tesco-csoport vezérigazgatója, aki szeptember 1. óta áll a hálózat élén, az LSE-n akkor közzétett tájékoztatóban "súlyosnak" nevezte az ügyet és közölte, hogy a cég a vizsgálat eredményeinek ismertté válása után "határozott lépéseket" tesz.
 
 Lewis ezeket nem részletezte, de a Tesco már szeptemberben bejelentette, hogy több más vezető munkatársa mellett felfüggesztett állásából négy igazgatót, köztük Chris Busht, a Tesco nagy-britanniai üzletágának vezérigazgatóját.
  
A Tesco részvénye a csütörtöki kereskedésben 5,1 százalékos veszteségben járt a Londoni Értéktőzsdén.
  
A cég nehéz évet él át. Augusztusban három éven belül a harmadik nyereségfigyelmeztetését adta ki, amelynek nyomán 11 évi mélypontra süllyedt a Tesco-részvények árfolyama és nem sokkal korábban lemondott az előző vezérigazgató, Philip Clarke, miután a cég helyzetének javítását célzó, általa elindított egymilliárd fontos fejlesztési program nem hozta a várt eredményeket.
 
 Elemzői vélemények szerint a Tesco elsősorban a diszkontáruházak és az online értékesítés térnyerését szenvedi meg, és problémáit tetézi, hogy lassan reagált e piaci folyamatokra.

Várhatóan kevesebb autós vált biztosítót - nőhetnek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak

Az idei év végi kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) kampányban 200-250 ezer biztosítót váltó autósra és növekvő díjakra számít az első magyar online biztosító, a Genertel - mondta Csikós Dániel, a biztosító vezérigazgatója az MTI-nek.

A kgfb-törvény 2010. január 1-jétől eltörölte azt, hogy minden járműre egységesen az év első napjától az utolsóig kössenek kötelező biztosítást az autósok. A 2010 előtt vásárolt járműveknél maradt a január elsejei kgfb-évforduló, viszont a később vásároltaknál mindig a vásárlás napján "fordul" a kötelező biztosítás, vagyis azzal a nappal lehet biztosítót váltani. Az eltelt négy évben már a forgalomban lévő járművek fele sem tartozik az év végén biztosítót váltók körébe, így a megszokott novemberi kampánynak csökken a jelentősége.

   

Időközben változott a kgfb-díj meghirdetési szabálya is. Miután a biztosítók év közben bármikor módosíthatják a tarifáikat, mindössze annyi a kikötés, hogy azt 60 nappal korábban kell meghirdetniük. Ez vonatkozik az év végén forduló kötelező biztosításokra is, így a január első napjától alkalmazandó díjakat november elsejéig ki kell hirdetni.

   

Az év végi kampányok jelentőségének csökkenésével a Genertel vezérigazgatója szerint a biztosítók is stratégiát váltottak, és már nem a lassan a költségeiket sem fedező, leszorított díjakkal, hanem a kötelezőhöz kínált kapcsolódó szolgáltatásokkal operálnak. A Genertel az elsők között volt ezen a téren, amikor olcsó - de korlátozott kockázatot vállaló - casco biztosítást ajánlott a nála kötelező biztosítást kötőknek.

  

 A most novemberben induló kampányban a társaság ismét újít, amikor az autó mellett kerékpárra is felelősségbiztosítást kínál a társaság. Az ezer forint alatti díjért, a kgfb mellé megköthető kiegészítő biztosítás a család bármely tagja által, kerékpárral másnak okozott károkért vállalja a felelősséget.

   

A piac egészére várható díjnövekedést a károkra kifizetett összeg emelkedésével indokolta Csikós Dániel. Amíg 2008-ban a 32 ezer forintos éves átlagos kgfb-díjhoz alig több, mint 20 ezer forint kárkifizetés tartozott, addig idén a második negyedévben az átlagdíj nem érte el a 20 ezer forintot, míg a kárkifizetés 16 ezer forint volt. Amennyiben a kárkifizetésekhez hozzáadjuk a biztosítók költségeit is, akkor már kifejezetten veszteséges ez az üzletág, így a díjak alakulásában látszódó trendforduló ennek szükségszerű következménye.

   

A kárkifizetések növekedését azzal magyarázta a vezérigazgató, hogy folyamatosan növekszik a gépjármű állomány - főleg a használt kocsik behozatalával -, miközben az üzemanyagárak csökkenésével az egyes autók is többet futnak az utakon. A legnagyobb költségnövekedést az okozza, hogy ezzel arányosan emelkedik a személyi sérüléses balesetek száma is.

forrás: MTI
kép:  www.tozsdeforum.hu

Internetadó - A szolgáltatókkal egyeztetett a nemzetgazdasági miniszter

Az internetadó bevezetésére vonatkozó javaslatról egyeztetett a nemzetgazdasági miniszter a távközlési szolgáltatókkal szerdán.

A távközlési adó kiterjesztését az internetes telefonszolgáltatásokra az indokolja, hogy nagyon sokan áttértek az adókötelezett hagyományos telefonszolgáltatások igénybevételéről az internetes telefonálásra - mondta Varga Mihály az általa kezdeményezett egyeztetésen a minisztérium szerda esti közleménye szerint.
 
A miniszter a megbeszélésen hangsúlyozta, hogy a  internetforgalom után fizetendő távközlési adót a szolgáltatóknak kell befizetniük. "Az igazságos közteherviselés azt diktálja, hogy az adóelkerülést lehetővé tevő kiskaput bezárjuk. Továbbra is az a célunk, hogy ne  a családokat és a  munkát adóztassuk, hanem a fogyasztásból és a forgalomból folyjon be a költségvetési bevétel" - mondta Varga Mihály.

 "A miniszter tisztázta a szolgáltatókkal azt a félreértést, hogy itt egy új adó bevezetéséről van szó. A törvényjavaslat az adóelkerülési lehetőség megszüntetésére, és nem az internethasználat általános megadóztatása szolgál" - áll a közleményben.
 
Kövesi Gabriella, a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) elnöke a találkozó után az MTI-nek elmondta, hogy Varga Mihály arról tájékoztatta őket: a kormány a távközlési adó internetszolgáltatásra történő kiterjesztésétől 20-25 milliárd forint bevételt vár. A miniszter közölte azt is, hogy a kormány nyitott a szolgáltatók javaslataira.
 
A tárca ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a szolgáltatók képviselői nyitottak voltak a probléma közös megoldására, felvetődött az a lehetőség is, hogy az ügyfelek után a szolgáltatók átalánydíjat fizetnek. A  miniszter megfontolásra érdemesnek tartotta azt a felvetést , hogy  felső korlátot vezessenek be és azt is, hogy az alacsony adatforgalmat ne terhelje adó.
 
Az egyeztetés zárásaként  Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslatra módosítására a parlamenti vita lezárásáig van lehetőség.

 Kövesi Gabriella kifejtette, hogy nincs túl sok idő az észrevételek megfogalmazására, hiszen az adótörvényeket a jövő évi költségvetéssel együtt tárgyalja a parlament, várhatóan november elején. Hozzátette, hogy a szolgáltatók a javaslat visszavonásában lennének érdekeltek.
 
Elmondta azt is, hogy a javaslat benyújtása előtt semmilyen szakmai egyeztetés nem volt, így váratlanul érte a távközlési szolgáltatókat a szektort érintő új adóteher.
 
Azzal kapcsolatban, hogy a javaslatba az is bekerült, hogy a távközlési adó csökkenthető legyen a társasági adóval, Kövesi Gabriella úgy vélekedett, hogy a szolgáltatók többségének ez nem jelent kedvezményt, mert éppen a távközlési és közműadó-fizetési kötelezettségek miatt jellemzően nincs nyereségük, így nem fizetnek társasági adót.
 
A HÉT elnöke elmondta azt is, hogy az Európai Unióban Magyarországon kívül csak néhány országban van iparági különadó, de kifejezetten az internetszolgáltatást sújtó adóról nincs tudomása.
 
A parlamentnek kedden benyújtott adócsomag-javaslat szerint jövőre az internetszolgáltatásra is kiterjesztik a távközlési adót, amelyet eddig a hanghívások, SMS-ek és MMS-ek után fizettek a távközlési szolgáltatók. Az előterjesztés szerint az adó mértéke minden megkezdett gigabájt adatforgalom után 150 forint lesz.