A kormányzati intézkedések nem segítik a szegényeket, a Fidesz-kormány felrúgta a társadalmi szolidaritás szerződését, ezért azt újra kell kötni - erről Kónya Péter, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke beszélt csütörtökön Budapesten.

A szegénység elleni küzdelem világnapja alkalmából a Blaha Lujza téri aluljáróban tartott sajtótájékoztatón Kónya Péter, aki az Együtt-PM szövetség társelnöke is, azt mondta: "egy olyan országban élünk, ahol a kormány a különböző intézkedéseivel nem a szegények felzárkózását, hanem a középrétegek lesüllyedését segíti elő".

   

A szabálysértési törvény módosításával kapcsolatban kijelentette, hogy az a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő embereket, a hajléktalanokat sújtja, ugyanis kitiltják őket a közterületekről, az aluljárókból.

   

Nyilvánvalóan nem az a megoldás, hogy ezek az embereket az utcán éljenek, de nem büntetni kell őket, hanem segíteni rajtuk - mondta Kónya Péter.

   

Beszélt arról, hogy ma Magyarországon körülbelül négymillió ember él a létminimum szintjén és 300-400 ezer gyermek éhezik nap mint nap.

   

Kónya Péter közölte, a világnap alkalmából a Blaha Lujza téri aluljáróba szervezett akciójuk keretében aktivistáik adományokat gyűjtenek szegényeknek, valamint reggelig "elfoglalják az aluljárót, és életvitelszerűen fognak lakni ott az aktivisták".

   

Elmondta azt is, hogy tudják, az ilyen akciókkal nem tudnak segíteni a szegénységben élők helyzetén, de fel tudják hívni a társadalom és a döntéshozók figyelmét arra: "újra kell kötni Magyarországon a társadalmi szolidaritás szerződését".

   

Kónya Péter közölte, hasonló akciókat szerveztek Egerben, Körmenden és Veszprémben.

   

Szabó Tímea, az Együtt-PM társelnöke arról beszélt, hogy az elmúlt három évben a Fidesz-kormány Magyarországot katasztrofális állapotba sodorta: az ország több mint fele szegénységben él, több százezer gyermek éhes, és több tízezren élnek az utcán.

   

Szerinte a kormány hazudik amikor arról beszél, hogy segít a családoknak, a szegényeknek. Hivatalos statisztikák szerint a három- és többgyerekesek körében a szegénységi ráta az elmúlt három évben a duplájára, azaz negyven százalékra nőtt - mondta Szabó Tímea.

   

Kijelentette: az Együtt-PM célja, hogy hosszútávon csökkentse a szegénységet és megállítsa a középosztály lecsúszását.

   

Erre nem lehet várni több mint egy évig, a kormányváltásig, ezért azonnali intézkedéseket szeretnének elérni a kormánynál - mondta a független országgyűlési képviselő.

   

Közölte, a most tárgyalt költségvetési törvényhez olyan módosító indítványokat adnak be, amelyek megszüntetnék azt a tervet, hogy jövőre 84 milliárdot fordítsanak stadionépítésekre, a közmédiára szánt 70 milliárdot pedig 30 milliárd forintra csökkentenék.

   

Az ezekből felszabadul forrásokat a szegénység felszámolására, a gyermekéhezés megszüntetésére fordítanák - jelentette ki Szabó Tímea.

    

Iványi Gábor, az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője azt hangsúlyozta: a szegénység világnapján a szolidaritásra kell emlékeztetni, "a szegénység kezelése minden időben közügy".

Késésekre lehet számítani a vasút több vonalán csütörtökön.

A Mávinform tájékoztatása szerint Szentlőrinc és Sellye között 5 óra 15 perckor egy motorvonat szarvast gázolt, emiatt késnek a Szentlőrincről induló járatok.

   

Murony és Mezőberény között meghibásodott a vasúti jelző- és biztosítóberendezés, emiatt a Budapest-Szolnok-Békéscsaba vasútvonalon 20-30 perccel megnő a vonatok menetideje.

   

A tájékoztatás szerint a Budapest-Vác, illetve Budapest-Vácrátót-Vác vasútvonalon 10-20 perces késésekkel számoljanak az utasok, mert reggel egy vonatszerelvény műszaki hibája miatt keletkezett torlódás. A vasúttársaság a késések csökkentése érdekében más vonatszerelvényt állít be és figyeli a vonatközlekedést, hogy nagyobb késés ne történjen - közölte a Mávinform.

   

Pusztamonostor és Jászberény között - 5 óra 30 perckor - síntörés miatt a vonatok csak lépésben, óránként 5 kilométeres sebességgel haladhatnak egy szakaszon, emiatt a Hatvan-Szolnok vasútvonalon 20-30 perces késések várhatóak.

   

A szerda esti műszaki okok miatti késések a Budapest-Győr-Hegyeshalom, illetve a Budapest-Pusztaszabolcs vasútvonalon csütörtök reggel üzemkezdetre megszűntek.

Az egyéni és a váltó kategóriákban közel 250-en állnak rajthoz a három országot érintő, ötnapos Bécs-Pozsony-Budapest ultramaratoni futóversenyen, mely szombaton reggel indul a bécsi Praterből.

Az idei, 317 kilométeres versenyre már nevezett a tavalyi egyéni verseny első három helyezettje, a váltóra pedig mintegy 50 csapat jelezte eddig részvételi szándékát. A rendezők pénteken este a Győri ETO parkban lévő versenyközpontban és másnap a rajt előtt órákban a bécsi Ernst Happel Stadionban is elfogadnak nevezéseket.

   

A szervezők a szokásos Bécs-Pozsony-Győr-Tata-Budakeszi-Budapest útvonalon idén egy kisebb módosítást hajtottak végre: a szlovák fővárosban ezúttal nem a Testnevelési Egyetem atlétikai pályáján lesz a befutó és a másnapi rajt, hanem egy másik sportlétesítményben. Ennek oka, hogy az elmúlt években gond volt a kísérőkocsik parkolásával, ezért hosszabbították meg az útvonalat.

   

A második nap a pozsonyi rajt után Rajkánál érik el Magyarországot a futók, majd a Szigetköz festői szépségű tájain kanyargó útvonalon érkeznek Győrbe, a Széchenyi István Egyetem nagy sportcsarnokába. A harmadik szakaszon a Győri ETO stadion parkolója és tatai edzőtábor között 62 kilométert, a negyedik etapon Tata és Budakeszi Knáb János utcai iskola tornacsarnoka között a jól ismert dimbes-dombos útvonalon 59 kilométert tesz meg a mezőny. A zárószakasz félmaratoni táv lesz, a budapesti Sportmax2-ben ér véget az embert próbáló verseny. Az utolsó napon külön félmaratoni versenyt rendeznek azok számára, aki nem vállalkoznak az ötnapos megmérettetésre.

   

Egy tavalyi közlekedési balesetből okulva változtattak a szervezők a versenyszabályokon. Előfordul ugyanis, hogy a pályán lévő csapattag hamarabb teszi meg futva a szakaszt, mint a kerülőutat választó kísérőkocsi a váltótárssal. Ilyen jellegű késés esetén a soron következő versenyző időjóváírás figyelembevételével folytathatja a versenyt. Ezzel a módosítással az a célja a szervezőknek, hogy a késés miatt ne a közlekedés más résztvevőit veszélyeztetően közelítsék meg a csapatbusszal a váltóhelyet.

Bírósági eljárás esetén még adótitokra hivatkozva sem tarthatja vissza a kapcsolódó vizsgálatokból származó bizonyítékait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), így könnyen előfordulhat, hogy az adózó méltányosabb eljárásra számíthat egy adóper, mint egy adóhatósági vizsgálat esetén - derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda legfrissebb tanulmányából.

Az ügyvédi iroda által a tanulmány főbb megállapításait összegző, MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az elmúlt években több olyan adóhatósági eljárás is lezajlott, amelyben az adózó nem ismerhette meg a NAV bizonyítékait, mert azok adótitoknak minősültek. Ez az anomália leggyakrabban az úgynevezett kapcsolódó vizsgálatos eljárásokra jellemző, amelyek során az adóhatóság az adózó üzleti partnereit is ellenőrzi, és az így összegyűjtött adatokat használja fel az adózóval szemben.

   

A kapcsolódó vizsgálatokban feltárt bizonyítékok visszatartását az adóhatóság rendszerint azzal indokolja, hogy ezek során olyan információk is napvilágra kerülnek, amelyek a vizsgált üzleti partnerek üzleti titkainak, illetve adótitoknak minősülhetnek.

   

"A bizonyítékok visszatartása miatt az adóhatóság határozatai sok esetben olyan bizonyítékokon alapulnak, amelyeket az érintett adózók nem ismerhettek meg, és amelyekkel szemben érdemben védekezni sem tudtak" - idézi a közlemény Harcos Mihály okleveles adószakértőt, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédjét.

   

A jelentésből az is kiderül, hogy korábban a kérdés megítélése még a bíróságok előtt sem volt egyértelmű. Az ellentmondó ítélkezési gyakorlatnak a Kúria vetett véget: a közelmúltban meghozott jogegységi határozata rámutat, hogy egy adóper nem dönthető el olyan bizonyítékok alapján, amelyeket az adózó nem ismerhetett meg. A határozat hangsúlyozza, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog azt jelenti, hogy az adóperben részt vevő adózónak joga van a perbeli bizonyítékokat megismerni.

   

Harcos Mihály rámutatott: a Kúria jogegységi határozata csak a bíróságok előtti eljárásokra vonatkozóan rendezi a kérdést, ezért továbbra is tisztázatlan, vajon az adóhatósági eljárásban elzárhatók-e a bizonyítékok az adózók elől.

   

Az ügyvédi iroda tapasztalatai szerint az adózók meglepően ritkán kérdőjelezik meg az adóhatóság állításait: ha a NAV azt írja a határozatában, hogy kapcsolódó vizsgálatot végzett egy üzleti partnernél, akkor az adózók ezt általában elhiszik.

   

Az adóhatóság több esetben állította, hogy egy bizonyos ellenőrzési cselekményt elvégzett, majd a per során kiderült, hogy ezt nem tudja semmivel sem igazolni. A Kúria egy korábbi döntése azonban rámutat, hogy ha a hatóság bizonyítási cselekményének nincs hivatalos nyoma, azaz arról nem áll rendelkezésre még jegyzőkönyv vagy hatósági feljegyzés sem, akkor az ellenőrzési cselekményre nem lehet bizonyítékként hivatkozni - ismerteti az ügyvédi iroda.

Gyűrűk, gyöngyök, órák, több zacskónyi aranypor és törtarany, a Karadjordjevic királyi család ékszerei, felbecsülhetetlen értékű pénzérmék, valamint egy titokzatos kulcs került eddig elő Joszip Broz Tito hagyatékából a belgrádi sajtó nem hivatalos értesülése szerint.

A Vecernje Novosti című belgrádi napilap szerdán jelentetett meg cikket Tito széfjéről, amelyet eddig a Szerbiai Nemzeti Bankban őriztek és most a belgrádi Alapfokú Bíróságra szállítottak.

   

A kérdéses kulcsról nemcsak azt nem lehet tudni, hogy mit nyit, hanem még azt sem, hogy Titoé vagy a Karadjordjevic családé volt-e. A nemzeti bankban őrzött széfben ugyanis számos olyan vagyontárgyat találtak, amelyek a szerb királyi családhoz köthetők.

   

A volt jugoszláv elnök 1980-as halálát követően indult meg a vita a hagyatékról, de a széf kinyitása és a vagyon elosztása még mindig várat magára.

   

Violeta Kocic Mitacek, a néhai elnök fiának és Zlatica nevű unokájának képviselője azt mondta, hogy a hozzájuk eljuttatott listán nincsenek konkrét adatok, nem lehet tudni, hogy melyik zacskóban mi van.

   

A másik Tito-unoka, Joska képviselője pedig azt nyilatkozta a lapnak, hogy ha bebizonyosodik bármelyik értéktárgyról is, hogy a Karadjordjevic család tulajdona, akkor azt azonnal vissza fogják adni.

   

A belgrádi Alapfokú Bíróság most kijelöli a hagyatéki tárgyalás folytatásának időpontját és a korábban összeírt vagyontárgyakkal együtt a széfben található tárgyakat is szétosztja Tito özvegye, Jovanka, fia, Misa és négy unokája között.

   

Az egyelőre kérdéses, hogy a titokzatos kulcs, amely a feltételezések szerint egy svájci széfet nyit, kihez kerül majd.

Az MTA-ELTE Lendület Asztrofizikai Kutatócsoport csatlakozik a jelenleg tervezett legnagyobb nemzetközi égboltfelmérési projekthez, a hamarosan induló LSST (Large Synoptic Survey Telescope) programhoz, amelynek keretében egy Észak-Chilében épülő obszervatórium 20 milliárd objektumról, a Naprendszeren belüli égitestektől a legtávolabbi galaxisokig készít majd felvételeket.

Az erről tartott szerdai budapesti sajtótájékoztatón Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke hangsúlyozta, hogy világraszóló eredmények születnek az Akadémia és az egyetemek összefogásában. Mint az MTA elnöke kiemelte, az Akadémia által 2009-ben indított Lendület program, amelyet 2011-ben az egyetemekre is kiterjesztettek, olyan tudományos műhelyek létrejöttét támogatja, amelyek érdemben képesek részt venni a nagy nemzetközi kutatási projektekben.

   

"A Frei Zsolt egyetemi tanár által vezetett csoport ezt a fajta kutatói, kutatási kiválóságot szemlélteti, amelynek támogatására indítottuk a programot" - fejtegette Pálinkás József, kiemelve, hogy a Lendület programnak köszönhetően olyan tudományos műhelyek jönnek létre az akadémiai kutatóintézetekben és az egyetemeken, amelyekben a fiatalok is megtalálják a lehetőséget tudományos életpályájuk kiteljesedéséhez.

   

"Az asztrofizika leginkább nagy nemzetközi együttműködésben művelhető, hiszen kutatásainak +alanya+ a végtelen Univerzum, és csak úgy léphetünk előre, ha egyre jobb felvételeket készítünk az égboltról. Épp ezért 10-15 évente új nemzetközi projekt indul, amelyeknek köszönhetően az eget egyre mélyebben, azaz egyre halványabb objektumokat megfigyelve, egyre nagyobb felbontásban lehet fényképezi. Az így keletkező hatalmas adatbázisok feldolgozásához pedig speciális számítástechnikai és adatbányászati eszközökre van szükség" - emelte ki Frei Zsolt, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára, aki 2012-ben nyert támogatást az MTA Lendület pályázatán.

   

Ismertetése szerint kutatócsoportja legfontosabb projektje a LIGO (Laser Interferometer Gravitational Wave Observatory) programban való részvétel. Az Egyesült Államokban - Washington és Louisiana államokban - megépített, lézeres interferométerként működő gravitációs hullámdetektor a gravitációs hullámok megfigyelésére szolgál. Einstein 1916-ban jósolta meg a gravitációs hullámok létét, közvetlen bizonyítékot azonban mind a mai napig nem találtak, holott kimutatásuk, rendszeres észlelésük nemcsak az általános relativitáselméletet igazolná, hanem új információkkal szolgálna a csillagokról és a galaxisokról.

   

"A hagyományos csillagászati megfigyelések az elektromágneses spektrum különböző tartományában folynak, a fény azonban egészen más információt hordoz, mint amilyeneket reményeink szerint a gravitációs hullámokból kinyerünk" - magyarázta Frei Zsolt, aki a sajtótájékoztatón bemutatta kutatócsoportja által a Lendület program keretében a LIGO számára kifejlesztett, az alacsonyfrekvenciájú környezeti zajok kiszűrésére szolgáló műszert. Az obszervatórium tíz készüléket rendelt, amelyeket november közepén szerelnek be.

   

A kutatócsoport a közelmúltban csatlakozott a Panoramic Survey Telescope and Rapid Response System (Pan-STARRS) elnevezésű égtérképező projekthez, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alaptól most nyert 240 millió forintnak köszönhetően pedig részt vehet az LSST-ben, amelyet Frei Zsolt a következő évtized legfontosabb csillagászati projektjének nevez. Az Észak-Chilében 2682 méter magasságban épülő obszervatórium 8,5 méter átmérőjű főtükre segítségével 20 milliárd égitestről szolgáltat majd információt. Üzembe lépése után 3 naponta a teljes égboltot lefényképezi majd és mindenféle objektumokról, kezdve a Naprendszeren belüli égitestektől a legtávolabbi galaxisokig készít majd felvételeket.

   

"A magyar asztrofizikusoktól azt várják, hogy a tudományos együttműködésben vegyünk részt és járuljunk hozzá a távcső üzemeltetéséhez. Mi azért csatlakozunk a projekthez már most, hogy szavunk legyen a tudományos megfigyelési stratégia meghatározásában, s minél hamarább megtanuljuk alkalmazni azokat a bonyolult szoftvereket, amelyekkel a továbbiakban majd dolgoznunk kell. Így gyorsabban tudunk majd eredményeket elérni" - fogalmazott Frei Zsolt.

Liszt Ferenc születésének évfordulója alkalmából a korábbi évek hagyományát követve komolyzenei koncertet szervez Magyarország kijevi nagykövetsége október 22-én az ukrán fővárosban.

Az Ukrajnában is népszerű zeneszerző tiszteletére immár harmadik alkalommal szervezett esten idén Balog József zongoraművész lép fel szólókoncerttel Ukrajna Nemzeti Filharmóniájának koncerttermében - tájékoztatta a külképviselet szerdán az MTI-t.

   

Az ukrajnai magyar Liszt-hagyomány népszerűsítése érdekében idén először nemcsak Kijevben, hanem október 20-án a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszkban is fellép a magyar zongoraművész.

   

A kijevi koncert programjában Liszt-művek és -átiratok szerepelnek, az első részben az áriáké és daloké a főszerep Wagner és Verdi emlékére, a másodikban az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc kap főszerepet.

   

A nagykövetség Liszt-emlékestjei az elmúlt két évben rendkívül népszerű, magas presztízsű társadalmi események voltak, számos misszióvezető, ukrán cégvezető és prominens társadalmi személy jelent meg a rendszerint teltházas koncerteken.