Mustáng ló

A mustáng ló Amerika vadlova. A spanyol hódítók elvadult lovai több, mint 300éve élnek vad ménesben, több-kevesebb emberi beavatkozással, szabadon. Ezért spanyol mutángoknak is hívják őket. Elsősorban Arizona, Texas, Idaho, Nevada, Utah államban és a Wyoming- sivatagban találhatóak. Száz évvel ezelőtt létszámuk milliós nagyságrendekre volt tehető, ma aéig pár ezer. A legelőjüket féltő farmerek vadásszák is őket. Színűk az összes eredeti variácot mutatja. Ma természetvédelmi oltalom alatt állnak. A mustáng lovaknak több mai amerikai lófajta kialakulásában szerepe volt és még van. A mustáng ló marmagassága 135 -155 cm, természetes szelekcióval alakult, a természeti viszonyokhoz alkalmazkodott fajta.

Nóniusz

A nóniusz tulajdonképpen angol félvér. A fajtát alapító Nonius senior hadizsákmányként került az osztrák kincstár kezére, és a mezőhegyesi ménesben fedezett 1816-1822-ig. 1850 körül már a nóniusz fajtává alakult, 200-as kancaállományán kívül tájfajtakörzete is egyre erősödött. Az 1920-as években az ország fedezőmén állományának 20% nóniusz volt. Külleme: A kosfej előfordul a fajtában de nem kizárólagos. Nyaka izmos, és magasan illesztett. Marja középhosszú, háta, ágyéka szintén. Fara izmos, mellkasa mély és dongás. Patahibák előfordulhatnak a fajtában.

A 19. század elején, a napóleoni háborúk idején az osztrákok egy francia ménesből több fiatal lovat zsákmányoltak, köztük egy Nonius nevű világospej, anglo-norman mént is, melyet 1816-ban Mezőhegyesre osztottak be. Ő lett Nonius Senior, a fajta "ősapja". 17 éven állt a tenyésztésben, ez idő alatt 368, vegyes fajtájú kancát fedezett, és született utána 79 mén és 122 kancacsikó. A kancák között voltak arab telivérek és spanyol-nápolyi származásúak is. Nonius Senior nem volt feltűnően szép ló, de ezekkel a kancákkal sikerült olyan utódokat létrehozni, amelyek megfeleltek a tenyésztési célnak, amely egy erős testfelépítésű katonai hátas és hámos lófajta kialakítása volt. 15 törzsmén fia összesen 100 tenyészéven keresztül fedezett Mezőhegyes-en. A nóniuszokkal eleinte szoros rokontenyésztést űztek, hogy rögzítsék tulajdonságaikat. Anóniusz lovaknál  kialakult küllemi hibák kiküszöbölésére angol telivér ménekkel végzett cseppvérkeresztezést alkalmaztak.

A kiegyezés után, a 19. század végén Mezőhegyesen fedezett az a négy mén, amelyek utódaikon keresztül több generáción át rögzítették és alakították a fajtát. 1943-ra az összes fajtatiszta nóniusz mén származása ezeknek a méneknek a genealógiai vonalára vezethető vissza, amelyet akkor neveztek el A, B, C és D vonalnak. A vonalak segítségével kerülték el a további szoros rokontenyésztést. Ez a besorolás mind a mai napig fennmaradt annak ellenére, hogy 1965-ben a törzsmének számozását újból 1-gyel kezdték, tekintet nélkül a korábbi vonalbeosztásra. 1961-ben a mezőhegyesi állományt a Hortobágyra telepítették. A II. világháború után a nóniusz mint katonaló elveszítette szerepét, és főleg az Alföldön mint igásló vált kedveltté. A mezőgazdaságból is lassan kiszorultak, és számuk ezzel együtt rohamosan csökkent. 1989-ben alakult meg a Nonius Lótenyésztő Országos Egyesület, amely a fajtatiszta tenyésztést és a génmegőrzést tűzte ki elsődleges célul. Talán a legkedvezőbb helyzetben van lófajtáink közül, mert régi nagy ménesei megmaradtak, eredeti kancacsaládjai fellelhetők.

Mezőhegyesi sportló

A második világháború után az 1950-es években a magyar mezőgazdaságot átszervezték, az addig fontos szerepet játszó lovat, gépesítés váltotta fel. Ennek megfelelően a magyar lótenyésztés is átalakult, így Mezőhegyes is. Az addig Mezőhegyesen tenyésztett Mezőhegyesi fajtákat áthelyezték más ménesekbe és új célokat tűztek a ménes elé. 1962-ben a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium a Mezőhegyesi Ménes számára új alapítólevelet adott ki: "Tekintettel a nemzetközi sportvilág elvárásaira, valamint ilyen irányú hazai igényre, feladatait az alábbiakban jelölöm meg" Az ugró sportban az eddigieknél nagyobb képességű, illetve a mindenkori nemzetközi szintek teljesítésére alkalmas magyar ugró sport ló kitenyésztése.  Ennek érdekében biztos örökítő anyagú, tömeges, rámás, tetszetős megjelenésű, nyugodt vérmérsékletű, olyan ló anyag kitenyésztése, mely ugróképessége és idomíthatósága révén a lovassport világversenyeiben előírt követelményeket is tudja teljesíteni.

Ezen kívül a magyar lótenyésztés és a mezőhegyesi tenyészmunka színvonalát is méltóan képviseli." A fenti célok megvalósításához igen vegyes összetételű törzskanca állomány állt rendelkezésre melyben nóniusz, mezőhegyesi félvér, gidrán, dán, norvég, lengyel, és néhány ismeretlen eredetű kanca volt. Ez a kancaállomány később kiegészült néhány import kancával (Schneider fani, Merci Paris, Hetéra, Hozomány) és magyar tenyésztésű a sportban már kipróbált egyeddel. Ehhez az igen különböző kancaállományhoz holsteini, hannoveri és angol telivér méneket állítottak tenyésztésbe. Ezek közül kiemelkedő jelentőséggel bírt az angol-arab anyától származó Ramzes fia Ramzes Junior és a telivér Anblick apaságú holsteini mén, Aldato. A hannoveri fajtából kiemelkedő mének a Gotthard, Goldstern vonalból származó Hajnal, és a Ferdinand apai vonalból származó Wendit. Nagy hatást gyakoroltak az angol telivér mének, mint Merengő XX, Chitet XX, Korrenbleem XX, Kemál XX, és Akitos XX, mely mének fedeztek telivér törzstenyészetekben is. Mezőhegyesi Sportló tenyésztés elindítása után 18 évvel az 1980-as Moszkvai Olimpián a magyar csapat IV. helyezett lett. A csapat mindhárom lova és a tartalék ló is mezőhegyesi tenyésztésű volt ezzel is igazolva a helyes tenyésztési irányt. A fajta 1984-ben, mint Mezőhegyesi Sportló állami fajtaelismerést nyert.  A fajta elismerését követő egy évtized, még ezen lovak által képviselt színvonalon telt, viszont a rendszerváltozás hatásai érvényesültek a mezőhegyesi sportló tenyésztében is. A törzskanca állomány még részben őrizte a genetikai értékeket, de az eredmények lassan elmaradtak, a lótenyésztés és versenyeztetés költségeit a kiváló genetikát képviselő egyedek értékesítésével enyhítették a mezőhegyesi sportló megmentése érdekében.

Magyar hidegvérű

A hidegvérű lovakra elsősorban az erős csontváz, a tömeges izomzat és a lassú mozgás, erős bokaszőrzet jellemző.Igásmunkára (egykor esetleg nehéz páncélzatú lovasok hordására) alkalmas fajták tartoznak ide. A hidegvérű lovakat sok régész a mai Belgium területén élt vadlóra (solutré, equus robustus) vezeti vissza, mások ennek a létét is tagadják, és a hidegvérű lovakat csupán a domesztikáció termékének tekintik. Szerintük a régészeti leletek arra utalnak, hogy nagy testű, erős lovakat először keleten tenyésztettek, és az európai hidegvérű lovak csak később alakultak ki, ki centrumban: Nyugat-Európa tengerparti területe látszik a fő központnak (mai Franciaország, Belgium, Anglia, Dánia), a másik centrum pedig valószínűleg az Alpok vidéke (Noricum) volt.

Ennek a ló típusnak első célja a nehéz páncélos lovagok hordozása lehetett. A múlt században azután az egyre intenzívebbé váló mezőgazdaság (cukorrépa-termesztés) igényének megfelelő mindenféle elterjedt. A különböző hidegvérű fajták, többnyire a klasszikus hidegvérű fajták, egymással és más helyi vagy akár melegvérű fajtával való kombinációja révén alakultak ki. Ezért a hidegvérű és a melegvérű fajtacsoport között átmeneti fajták is vannak. A technika fejlődése és a gépesítés miatt ezekre, a lófajtákra az 1960-ás évektől kezdve egyre kevésbé volt szükség, létszámuk rohamosan csökkent, és sok fajta a kihalás követlen veszélyébe került. Ma már úgy látszik, hogy ez a folyamat megáll, mert  az emberiség egyre inkább felismeri, hogy az állattenyésztés géntartalékainak fenntartása indokolt mind szakmai, mind kulturális szempontból;  a különböző bemutatókon sikerrel szerepelnek hidegvérű lovak; a hústermelés, a vágócsikó-előállítás néhány országban ismét előtérbe állítja ezeket a fajtákat; az olajárrobbanás óta bizonyos rövidtávú fuvarozásban – úgy tűnik – vannak előnyei a gépekkel szemben, és környezetvédelmi meggondolásokból Nyugat-Európa erdeiben ismét előtérbe kerül.

A magyar hidegvérű Tulajdonképpen hazánk belga-ardenni jellegben kitenyésztett hidegvérű fajtáját hívjuk így. Gyakorlatban ma már teljes hidegvérű lóállományunk ebbe a fajtába tartozik. Kialakulása. A múlt század végén szórványosan került be az országba néhány ardenni mén, és látva a jól sikerült utódokat, a percheronnal, a norfolkival és a nórival való próbálkozás után a Kisbéri Ménesbirtok 1881-ben, 1896-ban és 1897-ben ardenni kancákat és méneket importált. Ezzel egy 60-70-es létszámú ménesnek az alapját vetette meg. 1992-től törzskönyvezték a hidegvérű állományt. A belga importok az 1930-as években folytatódtak, és főként Baranya megyében kezdett a belga-ardenni jellegű magyar hidegvérű kialakulni. A II. világháború után az állományt néhány francia ardenni és mintegy 60 belga import mén segítségével regenerálták.

A tenyészetnél tehát a belga ló közepes típusa. A magyar hidegvérű ennél valamivel szikárabb és kevésbe homogén. A tenyészetői kedv a hidegvérű lótenyésztésben a 60-as évektől sem csökkent olyan mértékben, mint a melegvérű állományban, nagyrészt azért, mert a tenyész körzetek megszűnése után a hidegvérű lovak az Alföldön is terjedni kezdtek. Felhasználása. Használatuk a városi fuvarozásban is előnyös volt, a mezőgazdasági nagyüzemek egyike-másika is előnyt látott a könnyebben kezelhető és a kocsis minőségével szemben igénytelenebb, hidegvérű lovak alkalmazásában. Így a lóállomány országos csökkenése a hidegvérű lovak arányának növekedését hozta. A hidegvérű törzstenyészetek (pl. Szentegát, Görögsal, Zalaegerszegi Á. G.) sorra megszűntek ugyan (csak a göllei Mgtsz maradt hivatalosan törtenyészet), a hidegvérű ménállomány viszont ma már a fedezőméneknek kb. egyharmadát, teszi ki Magyarországon. Noha exportunk döntő hányadát a vágóló adja, a hústermelés irányába történő szelekcióra csak a 80-as évek végétől kezdve vannak próbálkozások.

Kisbéri félvér

A 18-19. században Magyarország előkelő helyet foglalt el a Monarchián belül a lótenyésztés területén. Ez volt az az idő, amikor a katonaságnak egyre több lóra volt szüksége. Ez vezetett oda, hogy 1853-ban gróf Batthyány Kázmér elkobzott kisbéri birtokán egy 300 kancából álló ménest állítottak fel. Eredetileg angol telivéreket akartak tenyészteni, de ennyi angol telivér kanca beszerzését nem tette lehetővé a Monarchia anyagi helyzete. Ezért csak néhány angol telivért szereztek be, az állomány többi részét vegyes fajtájú, de gondosan válogatott kancákkal töltötték fel. A szelekció által egyre egységesebbé váló kancaállományt az első időben angol telivér ménekkel fedeztették, s ezért típusában egészen ahhoz hasonlatossá vált. Hogy elkerüljék a telivérekre jellemző finom csontozatot, idegességet és igényességet, egy idő után mezőhegyesi félvérekkel fedeztettek, és 1904-től már egy kisbéri félvérrel, Fenék I-gyel is. Az I. világháború után a tenyésztés iránya megváltozott, már a telivérek helyett csak kisbéri és mezőhegyesi félvérekkel fedeztettek, így a kisbéri félvér tömegesebb lett, de megőrizte eleganciáját, gyorsaságát. A kisbéri félvér méneket igen gyakran felhasználták a gidrán tenyésztésében is.

Az 1940-es évek elején három trakehneni mén érkezett Kisbérre, hogy általuk a tulajdonságokat javítsák. Széplak, Formás és Lobogó értékes tenyésztési vonalakat alapított, amelyek közül az első kettő ma is létezik. A II. világháború megtizedelte az állományt. Többek között 78 egyedet hadizsákmányként az Amerikai Egyesült Államokba vittek, és ott elárvereztek. A kisbéri félvér fajtatiszta tenyésztése az 1953-ban megalapított Hungarian Horse Associationnak köszönhetően mindmáig fennmaradt. A megmaradt 150 kisbéri ló a Bábolnai Állami Gazdaság tulajdonába került. Ezekkel a kancákkal és a magánménesek állományából álló sárvári ménes kancáival kezdődött a fajta regenerálása. Az 1960-as években kezdődött, meggondolatlan keresztezések, amelyek egy új sportlófajta megteremtését tűzték ki célul, a kisbéri félvért veszélyeztetett helyzetbe sodorták, a régi tenyésztési vonalak nagy rész eltűnt. Az 1989-ben megalakult Kisbéri-félvér Lótenyésztő Országos Egyesület a megmaradó népies és az egykori törzstenyészetekből kikerült állományból próbálja a hagyományos vonalakat megmenteni, és új vonalakat teremteni.

A kisbéri félvér lovak a lovassport valamennyi ágában eredményesen használhatók. Az angol telivérhez igen hasonló, elegáns megjelenésű, szilárd szervezetű hátasló, amely könnyebb hámos munkára is alkalmas. A kancák marmagassága bottal 163-168 cm. Leggyakoribb színe a sárga és a pej, de előfordul szürkében és feketében is.

Lipicai ló

Ez a fajta az 1580-ban Lipicán alapított udvari ménesből származik. A lipicai ló nem túl nagy méretű, nemes, de nem finom fejű. Nyaka magasan illesztett,rövid. Izmos hátú ló, jól izmolt farú, inkább dongás, mint mély, korrekt lábállású, kemény patájú fajta. Ügetőmozgására jellemző a magas lábemelés és az akciós mozgás. A fajtában sok a szürke, de pej és fekete színű is előfordul. Lipicán ez a tipikus hegyi fajta. Nagyon jóindulatú, tanulékony, eredetileg a híres, bécsi spanyol iskola számára tenyésztették. Szívós, igénytelen, rendkívül tömör csontozatú, nagy munkakészségű és -bírású lovak. Régen főlegés idomított is remekül megállja helyét. A cirkuszlovak szinte kivétel nélkül lipicaiak.

A lipicai ló igen tanulékony, nagyon engedelmes, jó munkakészségű, szilárd szervezetű, ellenálló, nem nagy igényű fajta. Elsősorban fogatló, kiváló hintós és kocsiló, emellett a spanyol iskolában hagyományosan használt lófajta. Nemzetközileg igen eredményes a fogatsport területén. Általában szürke, de gyakran előfordul fekete, sőt pej is. Bottal mért marmagassága 152-162 cm. A lipicai ló nem túl nagy méretű, nemes, de nem finom fejű. Nyaka magasan illesztett,rövid. Izmos hátú ló, jól izmolt farú, inkább dongás, mint mély, korrekt lábállású, kemény patájú fajta. A lipivcai lovaküÜgetőmozgására jellemző a magas lábemelés és az akciós mozgás. A fajtában sok a szürke, de pej és fekete színű is előfordul.

Hucul ló

A hucul a  „Kárpátok pónija”. A konikkal együtt a tarpán egyenes leszármazottjának tudják. A múlt században nemesítették arabbal is, erre vall szép feje és elegáns formája. Külleme. Nyaka szépen ívelt, izmos; háta ágyéka hosszú; fara csapott, jól izmolt; lábai szárazak, igen kemény, kicsi jól alakult patákkal. Minden színben előfordul, gyakori a fakó. A tudósok három típusát különböztetik meg: tarpán-hucul (az „eredeti”), a bystrec-hucul (konikkeresztezés) és a prezwalski hucul (a mongol lóval keresztezve). Híres ménese Romániában Lucina, Lengyelországban Siray. Magyarországi ménese Bántapusztán volt, ma az Aggteleki Nemzeti Parkban van belőle néhány egyed. Nevezetes vonalai: Goral, Hroby. Marmagassága 125-135 cm. Rendkívül igénytelen, kitartó málhás-, hátas- és igásló. A bosnyák hegyiló Bosznia-Hercegovina és a környező országok rögszilárd fajtája.
Őshonos, tarpán típusú és prezwalski típusú lovak, keveredésének tekintik, amely – főképpen a török idők alatt – arab hatására kissé átalakult, bár jellegét nem veszítette el. Külleme. Marmagassága 130-140 cm.A hucul ló feje nemes, széles homlokú. Nyaka magasan illesztett. Rövid izmos hát és ágyék, jól izmolt, kissé csapott far, száraz, inas végtagok jellemzik, rendkívül kemény, kicsi patákkal. A gacsos állás gyakori. A különböző háborúkban a hegyivadász-alakulatok értékes málháslova volt. Kitűnő szolgálatot tett a II. világháború partizánharcai idején is. A harmincas évek óta három genealógiai vonalat különböztetnek meg e fajtában, amelyeket a borikei ménesben alakítottak ki. Ezek: Misko, Barut, Agan. A bosnyák lovat mindenütt nagyon értékelik igénytelensége, kitartása és a hegyi ösvényeken biztos lépése miatt. A hucul lovakban sokan jó ugróképességet is fölfedezni vélnek. A környező országok (Dalmácia, Görögország, Albánia, Bulgária) hegyi lovainak nemesítésében is szerepet kapott.

Gidrán ló

A gidrán lófajta Mezőhegyesen alakult ki. A fajtában időnként arab, majd nagymértékben angol telivér méneket is használtak. Erőteljes szervezetű, többnyire nagy rámájú, inkább hátas típusú fajta. Könnyű, elegáns kocsilóként is használható. Feje az anglo-arabokra jellemzően nemes, szikár, inkább egyenes profilvonalú. Nyaka középmagasan illesztett, hosszú, jól ívelt, esetleg középhosszú. Marja hosszú, magas kifejezett baltavágással. Többnyire jól izmolt. Az angol telivér kedvező maralakulása kifejezésre jut. Háta, ágyéka középhosszú, feszes, széles, jól izmolt. Az angol telivér génhányadtól függően a mellkas többé vagy kevésbé mély, de mindig terjedelmes. A lapockája dőlt, jól izmolt, terjedelmes, elég hosszú. Kéthasznú, egyaránt alkalmas hátas- és fogatlónak. Mint sportlovat is kedvelik, fogathajtásban és díjugratásban is eredményeket ér el. Melegvérű, szilárd szervezetű. Erős csontozatú, középnehéz fajta. A mének bottal mért marmagassága 160-168 cm, a kancáké 155-167 cm.

Színe kizárólag sárga lehet, több-kevesebb fehér jeggyel. Könnyű, elegáns kocsilóként is használható. Feje az anglo-arabokra jellemzően nemes, szikár, inkább egyenes profilvonalú. Nyaka középmagasan illesztett, hosszú, jól ívelt, esetleg középhosszú. A gidrán ló marja hosszú, magas kifejezett baltavágással. Többnyire jól izmolt. Az angol telivér kedvező maralakulása kifejezésre jut. A gidrám lovak háta, ágyéka középhosszú, feszes, széles, jól izmolt. Az angol telivér génhányadtól függően a mellkas többé vagy kevésbé mély, de mindig terjedelmes. A gidrán ló lapockája dőlt, jól izmolt, terjedelmes, elég hosszú.

Haflingi ló

A haflingi kis testű, hidegvérű fajta a kis ló méret felső, és a hidegvérű alsó határán. Az Alpok kis testű, kemény lova, főképpen Tirolban és Vorarlbergben alakult ki, de ma már sokféle elterjedt fajta. Kimutatható benne jól a nóri és az arab hatása. „Szélességi mérete, testtömege, izmosultsága a nórié, keménysége, vérmérséklete és nemessége a keleti vérre vall”-írja róla Schwark professzor. Haflingi kialakulása: A fajta megalapítójának a 249 Folie nevű 1874-ben született mént tekintik, amely annak ma is ismert jellegét és színét (mosott sárga) megadta. Ennek a ménnek alapja 133 El’Bedavy XXII. arab félvér mén, amely az El’Bedavy arab telivér törzsből származik. 249 Folie három fia azután egységesítette a haflingi ló fajtát. A haflingi jó tulajdonságait először rokon tenyésztéssel rögzítették, és rendkívül kiegyenlített fajtává alakult. Újabban a megváltozott tenyészcéloknak megfelelően arabbal javították hátas tulajdonságait. A haflingi ló külleme szép arányos, csukafejű nagy szemű, kis fülű ló. Erős, magasan illesztett nyak, erős vállak, nem kifejezett mar, hosszú rugalmas hát, izmos, néha csapott far, száraz, jól alkotott végtagok, néha keskeny csánk jellemzia haflingi lovat. Kemény, szabályos patái vannak. Színe sárga és mosott sárga, a fejen esetleg kis jegyekkel, a lábak jegytelenek. Marmagassága 140-150 cm. Mint könnyű hidegvérű, a hegyi terepen jó igásló volt, arabbal keresztezve is rendkívül gyorsan terjed (Németország, Olaszország, Svájc, Magyarország, USA). Olasz változatának neve: Avelingo. Ma már 33 országban törzskönyvezik. 1975-ben nemzetközi Haflingi szövetségét is megalapították. Néhány egyede Magyarországra is eljutott.

Fríz ló

A fríz lovakat bokaszőrei, izmoltsága alapján hidegvérű lónak is lehetne tekinteni, de eleganciája, mozgása és a fogatsportban játszott szerepe átsorolja a melegvérű lófajták közé. A fríz ló szép fejű magasan illesztett rövid nyakú, hosszú törzsű, nem mély ,ellkasú, csapott, izmos farú, hosszúlábú kocsiló, bár lovagolják is. Lábain hosszú bokaszőrőket visel. A fríz lovak színe kizárólag fekete, többnyire jegytelen. Ügetőmozgása jellegzetesen élénk és akciós. Hollandia kezdeti fogatsportjaiban is szerepet kapott, pedig mozgása főként mutatós, mintsem hasznos. Ősi fajtának tartják, i.e. 1000-ből eredő ásatási leletek mutattak hasonló típust. Marmagassága 155cm-160cm. A fríz ló máig megőrizte fajtája ősi jellegzetességeit, kitartását és kiegyensúlyozottságát. Elismerésre méltó testfelépítése, robusztus megjelenése ellenére igénytelen állat.


Egészséges, dinamikus mozgású, ellenállóképes ló, minden különösebb igény nélkül. Térölelő, lendületes jármódja, vérmérséklete, mozgékonysága, a hátsó lábak tolóereje és az ügetésben megmutatkozó erőteljes térdmunka rendkívül magával ragadó. A kistermetű fríz ló korrekt gerincvonalát jól hangsúlyozza az ívelt és büszkén hordott nyak, amely fejlett, széles mellkasba és erős, hosszú vállakba megy át. A far csapott, a mar kidomborodó, a fej hosszú, de nemes. A szemek nagyok és élénk pillantásúak, a fülek mozgékonyak, finom szabásúak. A törzs tömeges, erős és mély. A hát rövid, íve kissé megtört. A sörény és a farok szőre sűrű, hosszú, enyhén hullámos, ritkítani vagy befonni csak ritkán szokták. A végtagok rövidek, erősek, jó csontozatúak. A fríz lovak hosszú bokaszőrt viselnek. A paták kemények és jól formáltak A 20. század elejéig a frízek fele pej volt, ma viszont kizárólag fekete frízeket tenyésztenek tovább. Ezek általában jegytelenek: a fehér csillag a homlokon az egyetlen jegy, ami engedélyezett. A lófajta egyedei ragaszkodnak az emberhez, mégis rosszul viselik a büntetést: nem ritka, hogy hónapokig nem nyerik vissza a bizalmukat, ha bántják őket.

Angol telivér

Az angol telivér a világ egyik legkövetkezetesebb tenyésztői munkával kitenyésztett háziállatfajtája. Külleme nemes, száraz, könnyű fej, táguló orrlyukak, élénk szemek, sokszor tágan illesztett fülek. Hosszú, ívelt, gyakran alacsonyan illesztett nyak. Kifejezett, hosszú, magas mar, jellegzetes baltavágással. Rövid, izmos hát és ágyék. Dőlt, hosszú, jól izmolt lapocka. Inkább mély, mint dongás mellkas jellemzi.
Az angol telivér átlagos marmagassága 162cm(kancák) illetve 167cm (mének) igen nagy szórással. A telivértenyésztők ma is számon tartják, hogy lovaik melyik ősméntől származnak, és melyik kancacsaládba tartoznak. A magyar telivértenyésztés az 1800-as években kezdődőtt, nagyrészt Széchenyi István és Wesselényi Miklós kezdeményezésére. Legjobb eredményeit a század utolsó negyedében érte el, amikor 1876-ban Kisbér (Buccaneer-Mineral) megnyerte az epsomi Derbyt. AZ 1874-ben született Kincsem (Cambusan-Waternymph) pályafutása is erre az időre esett. Különleges rekordot tudhat magáénak a mai napig, 54 versenyből 54 győzelem, korának legjobbjaival szemben. Az angol telivér kitűnő regenátor ott, ahol nagy teljesítményre van szükség. A telivér karaktere, idegrendszeri adottságai azonban nem teszik alkalmassá a használati ló nemesítésére ott, ahol a ló gyengébb lovagló-képességű emberekkel találkozik.

Az angol telivér története: II. Károly uralkodása alatt Angliában virágzásnak indult a lóversenyzés. Az ősi kelta ló a galloway legjobb kancáit arab, török és berber import lovakkal kersztezték, hogy egy tetszetős és gyors versenylovat kapjanak. Ez a ló képzezte a fajta kiinduló állományát. Igazán jelentős szerepe két fajtának volt a fajta kialakulásában: a spanyol ló és az Arab telivér. A XVI-XVII. században leginkább arab lovak befolyásolták a fajtát: ezidőtájt körülbelül 160 mén érkezett Arábiából, Törökországból és Berberisztánból. Közülük három, Berley Turk, Darley Arabian, és Godolphin Arabian vérvonalára vezethető apai ágon vissza valamennyi telivér. A lóversenyek terjedésével szinte az egyetlen szelekciós tényező a gyorsaság lett. Az első méneskönyvet, a General Stud Book-ot 1793-ban adták ki. A ma élő összes telivér az ebben a méneskönyvben szereplő 237 kanca és 169 mén utódja. Az angol telivért nemesítőként alkalmazzák számos más fajta kialakulásánál, mert nemességet, keménységet, teljesítményt, gyorsaságot ad a fajtáknak. Mindazonáltal túlzott használata, vagy nem megfelően kiválasztott egyedek használata idegrendszeri problémákat okozhat, melyek végső soron a használhatóság rovására mennek.

Több, mind duplájára nőtt a színesfémlopás...

Több mint kétszeresére nőtt két év alatt a színesfémlopásos bűnesetek száma - írta a szerdai Magyar Nemzet.

A lap a Belügyminisztériumtól kapott összesítés alapján arról számolt be, hogy a színesfémlopások az egymást követő kormányok erőfeszítései ellenére is csak átmenetileg csökkentek.

Az adatok szerint 2008-ban a regisztrált hat és félezernél is több kohászati termék lopási bűncselekménye egy évvel később majdnem a harmadára apadt, amikor a fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításról szóló törvény életbe lépett. Tavaly azonban újra nőtt a fémlopások száma, több mint ezer üggyel többet regisztráltak a rendőrségnél az előző évihez képest.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint míg a 2009-ben a színesfémlopások alkalmával keletkezett kár 260 millió forint volt, addig tavaly ez több mint 550 millióra nőtt, miközben a megtérülési érték kevesebb, mint a felére csökkent. Két éve a károsultak 35 millió forint megtérülési értékkel számolhattak, az elmúlt esztendőben már csak alig 15 millióval.

forrás: Magyar Nemzet - MTI - barikad.hu

"Két Hét": Dübörög a fémbiznisz...

Alább a fideszes(!) Magyar Nemzet csak és kizárólag nálunk olvasható (saját szkennelésű), mai cikke. Arról számol be, amit mi is tudunk: nem csupán gyilkosság-, lopás-, emberrablás stb. fronton nem következett el a Fidesz által a választások előtt ígért Két Hét, hanem a színesfémlopások területén sem. Ezzel nem foglalkozik a Fidesz meg Pintér: bezzeg az „egyenruhás” az „bűnöző”, az minden eszközzel, a teljes bűnügyi apparátussal, minden erőnket megfeszítve, apait-anyait beleadva üldözendő...

Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy mindezt nem egy kormányellenes, így a valóságosnál rosszabb bűnügyi helyzet esetleges propagálásában igazán nem érdekelt médium írja – nem mi és nem is  valami balliberális lap. A cikk:

Tavaly a tolvajok félmilliárd forint kárt okoztak, kicsi a megtérülés
Dübörög a fémbiznisz

Több mint kétszeresére nőtt két év alatt a színesfémlopásos bűnesetek száma - tájékoztatta lapunkat a Belügyminisztérium sajtóosztálya. Az okozott kár is a duplájára emelkedett, meghaladta a félmilliárd forintot, ugyanakkor a sértettek kármegtérülése a felére apadt, a tizenötmillió forintot sem éri el. Úgy tűnik tehát, hiába a megszigorított fémtörvény, az „iparág" továbbra is virágzik.

Márciusban vízügyi létesítményeket rongáló színesfémtolvajokat fogott el a rendőrség, akik Kiskörénél rongáltak meg különböző berendezéseket, miközben eltulajdonították a Jászsági-főcsatorna zsilipkapuját, valamint rézkábeleket. Az elkövetők mintegy százezer forint kárt okoztak, a rongálási kár azonban elérte az egymillió forintot. Két nappal később a kiskörei hullámtéri duzzasztómű darujánál is garázdálkodtak, rézkábeleket loptak el újabb négymilliós rongálási kárt okozva. A tetteseket elfogták, s Zalakomáromnál is sikerrel jártak a bűnüldözők, ahol a közelmúltban vasúti berendezéseket megrongáló kábeltolvajokat fogtak el. A bűnözők január közepétől hét alkalommal lopták a sínek mellől a vasúti vezetékeket. Múlt hét végén - a vasúti közlekedést is veszélyeztetve - a Karcag és Tiszafüred közötti vonal kunmadarasi szakaszán a sínpár mindkét oldalából lopott el két fiatalkorú 83 rögzítőcsavart. Baleset csak azért nem történt, mert a MÁV dolgozója vasárnap időben észlelte a bűncselekményt. A tolvajokat elfogták.

Nem minden esetben kíséri azonban szerencse a nyomozókat. Milliós kárt okozott az a tolvaj; aki nemrég bronz alkatrészeket lopott egy szolnoki tésztakészítő üzem telephelyéről, a meglovasított berendezések összértéke nagyjából másfél millió forint volt. Korábban két és fél kilométernyi alumínium légkábelt loptak el villanyoszlopokról a Tolna megyei Alsónyéknél, a kár itt egymillió forintra rúgott. Az eset szaporította a megyei kárlistát, hiszen csak idén már 15 transzformátor-rongálás történt, a kár eléri a 20 milliót. Ez évben országosan eddig 400 milliós veszteséget okoztak a transzformátorolaj- és színesfémtolvajok az E.ON-nak, a transzformátorokból pedig az év első negyedéve alatt 35 tonna rezet loptak el a cégtől. Tavaly a fővárosi HÉV- és a villamosvonalakon több mint százszor történt kábellopás, rongálás, melyek során a tolvajok több mint 15 kilométer kábelt tulajdonítottak el, veszélyeztetve a közlekedés biztonságát.

A kiválasztott esetek is bizonyítják: továbbra is dübörög a fémbiznisz. A lopások az egymást követő kormányok erőfeszítései ellenére is csak átmenetileg csökkentek. A Belügyminisztériumtól kapott összesítésekből kiderült, hogy a 2008-ban regisztrált hat és fél ezernél is több kohászati termék lopási bűncselekménye egy évvel később majdnem harmadára apadt, amikor a fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló törvény életbe lépett. Ám tavaly újra nőtt a fémlopások száma, több mint ezer üggyel többet regisztráltak a rendőrségnél az előző évihez képest. A látókörükbe került orgazdák száma a törvény életbelépése után sem csökkent jelentősen, tavaly pedig ismét nőtt az orgazda-bűncselekmények száma is.

Nem mutat kedvezőbb képet a kárérték alakulása sem, hiszen míg 2009-ben a színesfémlopások alkalmával keletkezett kár 260 millió forint volt, addig tavaly ez több mint duplájára, 550 millióra hízott, miközben a megtérülési érték kevesebb mint felére csökkent. Míg két éve a károsultak 35 millió forint megtérülési értékkel számolhattak, az elmúlt esztendőben már csak alig 15 millióval.

A 2009-ben életbe lépett fémtörvény fő célja a jogalkotók szándéka szerint az volt, hogy a kulturális javakban, köz- és magántulajdonban okozott károkat, az ezekből eredő fekete- és szürkegazdaságot visszaszorítsák.

A jelenleg hatályos büntetőtörvény szerint ha a színesfémlopást kisebb értékű nemesfémre, nemesfém ötvözetére vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra követik el, az 3 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható, míg a különösen jelentős értékre, illetve különösen nagy értékre, de bűnszervezetben, közveszély helyszínén, üzletszerűen, avagy dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás öttől tíz évig terjedő szabadságvesztést vonhat maga után. Ha az orgazdaság bűncselekményét kisebb értékű nemesfémre, nemesfém ötvözetére vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra követik el, az 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, míg a különösen jelentős értékre, és/vagy üzletszerűen elkövetett orgazdaságot a törvény öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetheti. Ám az orgazdákat a statisztikák szerint ez a legkevésbé sem izgatja.

forrás: Kuruc.info

Újra Dabas...

Az az információ jutott tudomásunkra a mai nap folyamán, hogy a Dabasi és Gyóni roma közösség kiszemelte magának a május elsejei támadás sértettjeit.
Bűnösnek van beállítva, az alkalmazott, a Szebb Jövőért Polgárőrség tagjai /akik civilben tartózkodtak a Szőlősi kocsmában/ és az összes falusi civil aki a kocsmában tartózkodott.

forrás: Zöld Gábor

Civil Reakció:

Még a végén nekünk kell Magyaroknak félnünk a Saját az az a Saját Házunkban.

lakos: Zsuzsa

Szerkesztői vélemény:

Nem segélyes, kapott, ingyen felépített hanem amiért megdolgoztunk.
Majd ha ez a csőcselék is megdolgozik bármiért, akkor majd talán képes lesz felfogni, elfogadni az emberi és anyagi értékeket...

ötletelő: Dabas Kritika 2370.info

Adjon Isten Szebb Jövőt !

Az az információ jutott tudomásunkra a mai nap folyamán, hogy a Dabasi és Gyóni roma közösség kiszemelte magának a május elsejei támadás sértettjeit.
Bűnösnek van beállítva, az alkalmazott, a Szebb Jövőért Polgárőrség tagjai /akik civilben tartózkodtak a Szőlősi kocsmában/ és az összes falusi civil aki a kocsmában tartózkodott.

forrás: Zöld Gábor

Civil Reakció:

Még a végén nekünk kell Magyaroknak félnünk a Saját az az a Saját Házunkban.

lakos: Zsuzsa

Szerkesztői vélemény:

Nem segélyes, kapott, ingyen felépített hanem amiért megdolgoztunk.
Majd ha ez a csőcselék is megdolgozik bármiért, akkor majd talán képes lesz felfogni, elfogadni az emberi és anyagi értékeket...

helyszín: Magyarország
cím: a színek háborúja...
forgatókönyvet írták: Cindián Társulat
a helyiségeket átrendezik: hát ŐK !

ötletelő: Dabas Kritika 2370.info

Kommentek közvetlenül a  facebook  -ra:

Óriási balhé Dabason - „Hagyományőrző” cigányok szétvertek egy kocsmát, többen megsérültek

Szétvertek egy dabasi kocsmát a cigányok vasárnap, miután előző nap a kocsmáros pénztárcáját eltulajdonították és a kocsmából kitiltották őket.

Szombaton egy két cigány meglopott egy dabasi kocsmárost, aki az eset után kitiltotta a szórakozóhelyről a tolvajokat. Az érzékeny lelkű cigányok azonban ebbe nem nyugodtak bele, s másnap több tucatnyian tértek vissza szamurájkardokkal, baseball-ütőkkel felfegyverkezve, hogy sérelmüket megtorolják. A kocsmát szétverték, a vendéglátóipari-egységből ekkor a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület helyi tagjaitól kértek segítségét, akik ki is érkeztek a helyszínre, azonban a cigányok nem ijedtek meg. A cigány - kb. 80 fős- társaság a polgárőröknek is nekirontott, úgy tudjuk, hogy az egyesület három tagját orvosi ellátásban kellett részesíteni, egyiküket a kórházban ápolják.

A Hunhír.info értesülései szerint a helyszínre kiérkező kb. 20 rendőr nem intézkedett. Szemtanúk elmondása alapján úgy tudjuk, annak ellenére, hogy az elkövetőket megmutatták a kékruhásoknak, azok nem mertek fellépni a cigányokkal szemben. Egy idő után azt mondták, hogy nem találják az elkövetőt, és egyébként is átadták a Pest megyeieknek az ügyet.

A kocsma környékén 100-200 ember gyülekezik. Az esetleges fejleményekről a Hunhír a későbbiek során beszámol.

A dabasi cigányok tegnapi támadásáról közleményt adott ki a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság. A rövid szöveg 19 óra 38 perckor jelent meg a police.hu honlapon.

„Eljárás csoportos garázdaság miatt...

Egy korábbi nézeteltérés miatt nem szolgáltak ki két helyi férfit Dabas-Szőlő egyik vendéglátóhelyén. A két férfi távozott, de nem sokkal később 6-8 fős társasággal tértek vissza, majd vitatkozni és dulakodni kezdtek a kiszolgáló személyzettel és az ott tartózkodó vendégekkel is.
A dulakodás következtében három személy megsérült, akiket a mentők kórházba szállítottak. A Dabasi Rendőrkapitányság munkatársai azonnal megkezdték és jelenleg is folytatják az adatgyűjtést, a körülmények tisztázását. A bűncselekménnyel összefüggésbe hozható két személyt a Ceglédi Rendőrkapitányságra előállították, társaikat keresik.

Az esetleges további jogsértések megakadályozása miatt a rendőrség a helyszínen a szükséges erőkkel megjelent.”

A közleményben egy szó sem esik az elkövetők etnikai hovatartozásáról, de a „csoportos garázdaság” jelzős szerkezet mindent elárul. A cigánybűnözők köztudomásúan falkában szeretnek garázdálkodni, illetve rettegni.

Mert – ne legyen kétségünk – Dabason is a rettegés volt a támadás oka. Holnap tárgyalja a T. Ház a Btk. szigorításáról szóló törvényjavaslatot, amely állítólag az ún. „egyenruhás bűnözés” visszaszorítására irányul. A mai dabasi eset jó felütés a holnapi vitához. Mert megint cigánybűnözők voltak az elkövetők. Ellenük érdekes módon nem készül semmilyen törvénymódosítás, nincs terítéken a megfelelő büntetési tételek szigorítása. Nem kellene bevezetni a Btk. módosítása során egy új törvényi tényállást? A neve lehetne például „csoportos rettegés”...

forrás: HUNHÍR.INFO

Hamis a Roma Sajtóközpont által elterjesztett információ...

Hamis a Roma Sajtóközpont által elterjesztett információ: a Dabas-szőlői civilek és a helyi Jobbik ma 19.00 órakor megtartják a meghirdetett demonstrációt, amit szabályosan bejelentettek és a rendőrség tudomásul vett - tájékoztatták lapunkat a szervezők. 

A rendezvényre a település központjában, a Kinizsi utcában kerül sor.

A közlemény szerint a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület megegyezett a helyi cigányokkal, hogy "békés úton rendezik" a kialakult helyzetet. Ezzel szemben csupán annyi történt, hogy egy helyi cigány vezető felhívta az egyik közeli településen élő egyik polgárőrt, aki jelezte: a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület nem vesz részt a demonstráción. A Jobbikkal, valamint a helyi civilekkel, akik a megmozdulást szervezték, senki sem egyeztetett.

A Jobbik helyi szervezete a Pest megyei vezetőség tudtával és jóváhagyásával csatlakozott a demonstrálókhoz, erősítette meg Pribék József, a Jobbik helyi elnöke.

Nem igaz, hogy "békés kis falu"

Dutka Iván, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület táborfalvai szervezetének vezetője az nyilatkozta: "A rend híve vagyok, ez egy nyugodt kis falu, és szeretném, ha a jövőben is az maradna."

A helyi lakosok gyakorlatilag torkig vannak az ehhez hasonló kijelentésekkel, hiszen eddig is mindennaposak voltak a terménylopások, betörések, melyeket a lakók már be sem jelentettek a rendőrségnek. A tegnap lezajlott tombolás, melyben hárman megsérültek itt is pontosan rávilágított arra, hogy komoly problémák vannak a helyi cigányság egy részével - ismerve a rendőrség tehetetlenségét és passzivitását - gyakran már be sem jelentettek - mondta el a barikad.hu-nak Csanádi Gábor, a Jobbik Pest megyei önkormányzati képviselője.

Mint ismeretes, két tucatnyi cigány tegnap délután vascsövekkel, szamurájkardokkal felfegyverkezve szétverte a helyi kocsmát. Az ügy előzménye is éppen egy lopás volt, ami miatt két cigányt kitiltottak a sörözőből. Ők tértek vissza társaikkal elégtételt venni.

Egy békés ki falu látványába - normális esetben - semmiképpen nem illik bele egy ilyen cselekmény. A liberális jogvédők állandó siránkozásával ellentétben a történtek a lakosság nagy részében valóban komoly riadalmat keltettek. A rendőrség nyolc embert állított elő felfegyverkezve, csoportosan előállított garázdaság miatt - emlékeztett a politikus.

forrás: barikad.hu

Bekapatott Dabasi Cindiánok!

Ma este 19 órakor demonstrációt szerveznek Dabas-Szőlő központjában, a Kinizsi utcában. A civil lakosság a közbiztonság katasztrofális helyzetére szeretné felhívni a figyelmet.

Amint arról beszámoltunk, a demonstráció apropóját a tegnap esti Dabas-Szőlőn történt verekedés adta. Egy Dabas-Szőlőkben lévő sörözőben ittas cigányok fenyegetőztek, majd mikor elküldte őket a személyzet, akkor megfenyegették őket, hogy visszajönnek többen és szétverik a helyiséget. Egy nagyobb cigány társaság ellopta a söröző pultosának barátjától a pénztárcáját és a kocsikulcsát. Ekkor a társaság tagjait kitiltották a sörözőből.

Tegnap a kora délutáni órákban a társaságból több fiatal cigány megjelent ittasan, azonban őket nem szolgálták ki, közölték velük, hogy ki vannak tiltva. A férfiak ekkor megfenyegették a söröző személyzetét, hogy ennek lesz folytatása, visszajönnek többen és szétverik a helyiséget.Ekkor kérték a Szebb Jövőért Polgárőrség tagjainak segítségét.

Kiérkezésükkor már nem tartózkodtak a helyszínen a cigányok, így nem tudtak intézkedni, ez a rendőrség hatásköre. A pultos hölgy megköszönte a segítségüket, megkínálta őket kávéval és üdítővel. A polgárőrök a szórakozóhely hátsó részén lévő kerthelyiségbe mentek az italokkal. Körülbelül 3-4 percet múlva hallották, hogy a sörözőből kiabálás és dulakodás zaja hallatszik. Elindultak a helyiségbe ahol látták, hogy a berendezési tárgyak a földön hevernek összetörve és 10-12 fő cigány férfi botokkal, baseball-ütőkkel és egy szamurájkarddal a helyiségben lévő vendégeket üti.

Amikor észrevették a polgárőröket akkor többen rájuk rontottak, botokkal ütni kezdtek őket. Sikerült a vendégek segítségével pár perces küzdelmet követően kiszorítani őket, azonban ekkor megpróbálták rájuk zárni a kocsma vasrácsát. Ezt meg tudták akadályozni, kirúgták az ajtót, kimentek, ahol ismét rájuk rontottak.

A dulakodás során az egyik polgárőr a fején szenvedett vérző sérülést. Két vendég sérült, az egyikük belső combját szúrta át a cigányok által ráhajított, széttört fa szék darabja. A másik vendég a fején sérült. A támadók három kocsival voltak, erősen ittas állapotban, számukra láthatóan mindegy volt, hogy kit ütnek. Az egyik jármű kulcsát sikerült kivenni a kocsiból, de a dulakodás során egy megijedt civiltől visszaszerezték a cigányok. Elmenekültek a helyszínről, de kijelentették, hogy még többen visszajönnek és mindegyiküket legyilkolják(!).

A rendőrség és a mentők értesítve lettek. A rendőrség nagy erőket mozgósított. A helyiségben két videokamera vette és rögzítette a történteket. A fején sérült polgárőrt a mentő elszállította kivizsgálásra, sérülése nyolc napon belül gyógyuló, könnyű sérülés. A tanúnkénti kihallgatásuk megtörtént, az elkövetők közül több személyt megneveztek. A rendőrség a Készenléti Rendőrség segítségével 8 személyt elfogott és előállított Ceglédre. Ellenük felfegyverkezve, csoportosan elkövetett garázdaság miatt indult eljárás.

forrás: barikad.hu

Bekapatott Dabasi Cindiánok!

Ma este 19 órakor demonstrációt szerveznek Dabas-Szőlő központjában, a Kinizsi utcában. A civil lakosság a közbiztonság katasztrofális helyzetére szeretné felhívni a figyelmet.

Amint arról beszámoltunk, a demonstráció apropóját a tegnap esti Dabas-Szőlőn történt verekedés adta. Egy Dabas-Szőlőkben lévő sörözőben ittas cigányok fenyegetőztek, majd mikor elküldte őket a személyzet, akkor megfenyegették őket, hogy visszajönnek többen és szétverik a helyiséget. Egy nagyobb cigány társaság ellopta a söröző pultosának barátjától a pénztárcáját és a kocsikulcsát. Ekkor a társaság tagjait kitiltották a sörözőből.

Tegnap a kora délutáni órákban a társaságból több fiatal cigány megjelent ittasan, azonban őket nem szolgálták ki, közölték velük, hogy ki vannak tiltva. A férfiak ekkor megfenyegették a söröző személyzetét, hogy ennek lesz folytatása, visszajönnek többen és szétverik a helyiséget.Ekkor kérték a Szebb Jövőért Polgárőrség tagjainak segítségét.

Kiérkezésükkor már nem tartózkodtak a helyszínen a cigányok, így nem tudtak intézkedni, ez a rendőrség hatásköre. A pultos hölgy megköszönte a segítségüket, megkínálta őket kávéval és üdítővel. A polgárőrök a szórakozóhely hátsó részén lévő kerthelyiségbe mentek az italokkal. Körülbelül 3-4 percet múlva hallották, hogy a sörözőből kiabálás és dulakodás zaja hallatszik. Elindultak a helyiségbe ahol látták, hogy a berendezési tárgyak a földön hevernek összetörve és 10-12 fő cigány férfi botokkal, baseball-ütőkkel és egy szamurájkarddal a helyiségben lévő vendégeket üti.

Amikor észrevették a polgárőröket akkor többen rájuk rontottak, botokkal ütni kezdtek őket. Sikerült a vendégek segítségével pár perces küzdelmet követően kiszorítani őket, azonban ekkor megpróbálták rájuk zárni a kocsma vasrácsát. Ezt meg tudták akadályozni, kirúgták az ajtót, kimentek, ahol ismét rájuk rontottak.

A dulakodás során az egyik polgárőr a fején szenvedett vérző sérülést. Két vendég sérült, az egyikük belső combját szúrta át a cigányok által ráhajított, széttört fa szék darabja. A másik vendég a fején sérült. A támadók három kocsival voltak, erősen ittas állapotban, számukra láthatóan mindegy volt, hogy kit ütnek. Az egyik jármű kulcsát sikerült kivenni a kocsiból, de a dulakodás során egy megijedt civiltől visszaszerezték a cigányok. Elmenekültek a helyszínről, de kijelentették, hogy még többen visszajönnek és mindegyiküket legyilkolják(!).

A rendőrség és a mentők értesítve lettek. A rendőrség nagy erőket mozgósított. A helyiségben két videokamera vette és rögzítette a történteket. A fején sérült polgárőrt a mentő elszállította kivizsgálásra, sérülése nyolc napon belül gyógyuló, könnyű sérülés. A tanúnkénti kihallgatásuk megtörtént, az elkövetők közül több személyt megneveztek. A rendőrség a Készenléti Rendőrség segítségével 8 személyt elfogott és előállított Ceglédre. Ellenük felfegyverkezve, csoportosan elkövetett garázdaság miatt indult eljárás.

forrás: barikad.hu

Demonstráció Dabas-Szőlőben !

Ma este 19 órakor demonstrációt szerveznek Dabas-Szőlő központjában, a Kinizsi utcában. A civil lakosság a közbiztonság katasztrofális helyzetére szeretné felhívni a figyelmet.

Amint arról beszámoltunk, a demonstráció apropóját a tegnap esti Dabas-Szőlőn történt verekedés adta. Egy Dabas-Szőlőkben lévő sörözőben ittas cigányok fenyegetőztek, majd mikor elküldte őket a személyzet, akkor megfenyegették őket, hogy visszajönnek többen és szétverik a helyiséget. Egy nagyobb cigány társaság ellopta a söröző pultosának barátjától a pénztárcáját és a kocsikulcsát. Ekkor a társaság tagjait kitiltották a sörözőből.

Tegnap a kora délutáni órákban a társaságból több fiatal cigány megjelent ittasan, azonban őket nem szolgálták ki, közölték velük, hogy ki vannak tiltva. A férfiak ekkor megfenyegették a söröző személyzetét, hogy ennek lesz folytatása, visszajönnek többen és szétverik a helyiséget.Ekkor kérték a Szebb Jövőért Polgárőrség tagjainak segítségét.

Kiérkezésükkor már nem tartózkodtak a helyszínen a cigányok, így nem tudtak intézkedni, ez a rendőrség hatásköre. A pultos hölgy megköszönte a segítségüket, megkínálta őket kávéval és üdítővel. A polgárőrök a szórakozóhely hátsó részén lévő kerthelyiségbe mentek az italokkal. Körülbelül 3-4 percet múlva hallották, hogy a sörözőből kiabálás és dulakodás zaja hallatszik. Elindultak a helyiségbe ahol látták, hogy a berendezési tárgyak a földön hevernek összetörve és 10-12 fő cigány férfi botokkal, baseball-ütőkkel és egy szamurájkarddal a helyiségben lévő vendégeket üti.

Amikor észrevették a polgárőröket akkor többen rájuk rontottak, botokkal ütni kezdtek őket. Sikerült a vendégek segítségével pár perces küzdelmet követően kiszorítani őket, azonban ekkor megpróbálták rájuk zárni a kocsma vasrácsát. Ezt meg tudták akadályozni, kirúgták az ajtót, kimentek, ahol ismét rájuk rontottak.

A dulakodás során az egyik polgárőr a fején szenvedett vérző sérülést. Két vendég sérült, az egyikük belső combját szúrta át a cigányok által ráhajított, széttört fa szék darabja. A másik vendég a fején sérült. A támadók három kocsival voltak, erősen ittas állapotban, számukra láthatóan mindegy volt, hogy kit ütnek. Az egyik jármű kulcsát sikerült kivenni a kocsiból, de a dulakodás során egy megijedt civiltől visszaszerezték a cigányok. Elmenekültek a helyszínről, de kijelentették, hogy még többen visszajönnek és mindegyiküket legyilkolják(!).

A rendőrség és a mentők értesítve lettek. A rendőrség nagy erőket mozgósított. A helyiségben két videokamera vette és rögzítette a történteket. A fején sérült polgárőrt a mentő elszállította kivizsgálásra, sérülése nyolc napon belül gyógyuló, könnyű sérülés. A tanúnkénti kihallgatásuk megtörtént, az elkövetők közül több személyt megneveztek. A rendőrség a Készenléti Rendőrség segítségével 8 személyt elfogott és előállított Ceglédre. Ellenük felfegyverkezve, csoportosan elkövetett garázdaság miatt indult eljárás.

forrás: barikad.hu

Kommentek közvetlenül a  facebook  -ra: