Minden idők legfejlettebb kiberkémkedését leplezte le a Kaspersky

A valaha tapasztalt legfejlettebb módszereket alkalmazó kiberkémkedési kampányt göngyölítette fel a Kaspersky Lab kiberbiztonsági vállalat - jelentette be telekonferencián szerdán Londonban Eugene Kaspersky, a cég alapítója, vezérigazgató.

A kampány amellett, hogy a Kaspersky saját vírusvédelmi technológiáját próbálta kipuhatolni, elsősorban az iráni atomprogrammal kapcsolatos nagyhatalmi tárgyalásokat és más nagy nemzetközi csúcstalálkozókat vett célba - mondta a vezérigazgató.
 
A vállalatánál kora tavasszal észlelték a behatolást. A szálak az eddig "ismert" egyik legtitokzatosabb és leghatékonyabb, fejlett állandó fenyegetettséget (Advanced Persistent Threat, APT) jelentő csoporthoz, a Duqu-hoz vezettek.     Eugene Kaspersky szerint a támadók nem számítottak rá, hogy a nyomukra fognak bukkanni. Hiszen valóban olyan eszközöket alkalmaztak, amelyek - szinte - nem hagynak nyomot.
 
Elég nagy oktalanságra vall egy kiberbiztonsági vállalatot megtámadni. Mindenesetre a tűzkeresztségben Duqu 2.0-nak elnevezett csoport "filozófiája és gondolkodásmódja generációkkal előtte jár bárminek, amivel az APT-világban eddig találkoztunk" - fogalmazott.       A cégvezető nyomatékosan hangsúlyozta, hogy ügyféladatokat a behatolás nem kompromittált. A támadók elsősorban a Kaspersky vírusvédelmi technológiáját próbálták kipuhatolni, ezen belül is leginkább az érdekelte őket, hogy éppen melyik fenyegetettség felderítésével foglalkoznak. A behatoláshoz három "nulladik napi" sérülékenységet használtak fel, amelyeket a Microsoft a Kaspersky jelzésére kijavított és a legutóbbi frissítések ezeket tartalmazták is.     A vizsgálatok során az is kiderült, hogy a szálak ennél sokkal messzebbre vezetnek. A Duqu 2.0 ugyanis számos áldozatot szedett a nyugati országokban, a Közel-Keleten és Ázsiában is, legfőképpen az iráni atomprogramról folytatott tárgyalásokkal összefüggésben. Kitüntető figyelemben részesített minden olyan eseményt, ahol nagyhatalmak vezető döntéshozói vettek részt. Fertőzöttnek bizonyult az Auschwitz-Birkenau haláltáborok felszabadításának 70. évfordulója alkalmából tartott rendezvény is.  

Eugene Kaspersky hangsúlyozta, hogy a támadást rendkívüli fejlettsége ellenére is megállították. Mivel azonban a fertőzés nem hagy statikus nyomot, az új fertőzést meg lehet akadályozni, de a már meglévő fetőzést nem lehet kimutatni. A fertőzés eltávolításához tehát a legutóbbi frissítések alkalmazásával újra kell indítani a számítógépet, hogy a védelmi eszközök mozgás közben kaphassák el a kártevőt - hívta fel a figyelmet.

Doktori címet szerzett 102 évesen egy berlini nő

Megvédte 78 évvel ezelőtt benyújtott doktori dolgozatát egy 102 éves berlini asszony, akit édesanyja zsidó származása miatt nem engedtek doktorálni a náci Németországban.

 Ingeborg Rapoport 1937-ben orvosi tanulmányai végeztével a torokgyíkról (diftéria), az akkoriban az első számú gyermekhalálozási okként számon tartott fertőző betegségről írt értekezést a hamburgi orvosi egyetemen, és a származása miatt nem csupán nem tudta megvédeni dolgozatát,  hanem el is kellett menekülnie az országból.
 
Az Egyesült Államokban telepedett le, megszerezte az orvosi végzettséget, családot alapított, gyerekorvosként dolgozott. Az ötvenes évek elején a kommunistaüldözések miatt az NDK-ba költözött, a kelet-berlini Charité egyetemi klinikán helyezkedett el és az újszülöttgyógyászati szakterület (neonatológia) professzora lett, Európában elsőként.

 A hamburgi egyetem orvosi címére így már egyáltalán nem volt szüksége. "Az elvekről van szó, nem rólam. Nem saját magam miatt védtem meg a dolgozatot, és 102 évesen nem is volt valami egyszerű mutatvány. Az áldozatokért tettem. Az egyetem pedig helyre akarta hozni az igazságtalanságot és nagyon türelmes volt, amiért hálás vagyok" - mondta Ingeborg Rapoport a Der Tagesspiegel című berlini lapban pénteken megjelent interjúban.

 A felkészülést a vizsgára nagyban nehezítette, hogy a dolgozat nem került elő és a vizsgázó látása erősen leromlott. "Megpróbáltam felidézni a dolgozat problémafelvetését, az elemzési módszeremet és a következtetést, a barátaim meg +kiguglizták+, hogy mi minden történt a torokgyík területén az utóbbi csaknem nyolcvan évben" - mondta Ingeborg Rapoport.

Halálos gázolás az M5-ösön

Egy, a leállósávban az autója rakományát igazító férfit gázolt halálra egy tehergépkocsi szerdára virradó éjszaka az M5-ös autópályán - közölte a rendőrség honlapján a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság.

A sztráda 29. kilométerszelvényében, eddig ismeretlen okból történt baleset következtében a 45 éves férfi a helyszínen életét vesztette.
 
A helyszíni szemle idejére a járműforgalmat az autópálya belső sávjába terelték az érintett szakaszon - közölte a rendőrség.

Lengyelországban közzéteszik az egykori auschwitzi haláltábor személyzetének teljes listáját

A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) nyilvánosságra hozza az egykori auschwitz-birkenaui náci német koncentrációs tábor személyzetének rendelkezésére álló teljes listáját, az őrök és az SS tagjai mellett a lágerhivatalnokokét és az ápolónőkét is.

    A nácizmus és kommunizmus bűneit kutató és a vétkesek ellen eljáró IPN listáján 8753 személy, köztük 186 nő neve szerepel - tájékoztatta a Rzeczpospolita című napilapot Waldemar Szwiec, az IPN krakkói részlege nyomozati osztályának vezetője. Az osztály négy éve vizsgálódik a második világháború alatt az auschwitzi haláltáborban elkövetett bűntettek ügyében.
 
A korábbi listák alapján csak 4-6 ezer személy volt ismert, akik közül az IPN adatai szerint csak 770 embert ítéltek el a második világháború befejezése után - írta a lap. A bővebb névsor lehetővé teszi az eddig a büntetőeljárást elkerülő háborús bűnösök bíróság elé állítását. A nyomozók feltételezése szerint az auschwitzi haláltábor több tucat működtetője még életben van.
 
Swiec elmondta: a 770 elítéltnél sokat többet állítottak bíróság elé a háború utáni szövetséges megszállási zónákban, majd a két német állam területén, az egykori Csehszlovákiában, Hollandiában és a Szovjetunióban. Sok vádlottat azonban felmentettek, vagy megszüntették az ellenük folytatott eljárást.
 
Közlése szerint jelenleg a már összeállított lista ellenőrzésén dolgoznak, a kutatók többek között a forrásanyagokat vizsgálják, összevetik a névsort a láger szervezeti hálózatával. Így minden személy szolgálati adatait közzétehetik majd, és összeállíthatják a táborban végzett orvosi kísérletek áldozatainak névsorát is.
 
Arról, hogy milyen formában teszik közzé a listát, még nem született döntés.
 
Az auschwitzi koncentrációs tábort a náci Németország 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára építtette Lengyelországnak a harmadik birodalomhoz csatolt részén. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre. A megszállt Lengyelország területén működtetett számos más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye.
 
Az auschwitzi múzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, de sok volt a lengyel, roma és szovjet hadifogoly is. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret. Az auschwitzi lágerkomplexumban a náci németek legkevesebb 1,1 millió embert, köztük mintegy 1 millió zsidót gyilkoltak meg.

Megszűnik a közmédia csatornáinak hagyományos felbontású, műholdas sugárzása

Június 30-án megszűnik a közmédia televíziós csatornáinak hagyományos felbontású (SD), műholdas sugárzása. Akik egyéni műholdvevővel rendelkeznek és nem fizetnek valamilyen szolgáltatónak a televíziós csatornákért, át kell állniuk a már évek óta elérhető, nagyfelbontású (HD) adásra.

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) tájékoztatása szerint június 30-án megszűnik az M1, M2, Duna és Duna World tévécsatornák hagyományos felbontású sugárzása az Eutelsat 9A műholdról. Felhívták rá a figyelmet, hogy már jelenleg is elérhető a korszerűbb, jobb kép- és hangminőséget biztosító nagyfelbontású változat, ezért arra kérik az érintett nézőket és kábelszolgáltatókat, hogy hangolják át műholdvevőjüket. A műhold pozíciója változatlan, így a parabolaantennát nem kell elforgatni.
 
Az érdeklődők részletesebb információt, segítséget a www.mtva.hu/vetel honlapon, a teletext 314. oldalán, valamint telefonon a +36-1-759-5050-es számon kaphatnak - közölték.
 
Vigh Zoltán digitális átállás koordinátor az MTVA Youtube-csatornájának nyilatkozva elmondta: a közszolgálati média öt éve kezdte el a HD-sugárzást, azóta párhuzamosan sugározzák adásaikat hagyományos és nagyfelbontású változatban. Úgy fogalmazott: az öt év kellő átállási időt eredményezett, a régi műholdvevők kiöregedtek, elhasználódtak, tehát megszüntethető a régi változat.

 Kifejtette: az átállásban azok az egyéni műholdvevővel rendelkező nézők érintettek, akik nem fizetnek valamilyen szolgáltatónak a televíziós csatornákért. A belföldi nézők egy nagyon szűk köre érintett és az európai, határon túli nézők. A tengeren túliak azonban nem.
 
Hozzátette: az érintett nézők egy figyelemfelhívó feliratcsíkot láthatnak a műsorok alján. Mint mondta, aki nem látja a tájékoztató feliratot, az biztosan nem érintett. Aki fizet a szolgáltatásért, és véletlenül mégis látja a feliratot, az sem érintett, de érdemes ezt jeleznie szolgáltatójának június 30-ig - tette hozzá.
 
Vigh Zoltán kitért arra is: ellenőrizni kell a műholdvevőt, hogy alkalmas-e a nagy felbontású, tehát a HD adások vételére. Ezt általában egy, a készülék elején vagy a hátlapján megtalálható matrica, felirat jelzi. Be kell hangolni az adást az új vételi paraméterekkel, és ha megjelenik a kép, akkor a nézőnek nincs további teendője - mondta. Ha nem, akkor nagy valószínűséggel ki kell cserélni a készüléket egy HD műholdvevőre - tette hozzá.

Megint kutatnak a legendás náci tavi arany után Berlin mellett

Ismét kutatnak a legendás náci arany után a Berlin melletti Stolpsee tóban.

A feltételezések szerint a 2. világháború végnapjaiban - mai árfolyamon - 350 milliárd forint értékben süllyesztettek aranyat és platinát a nácik a Berlintől északra lévő, 400 hektáros vízfelületű tó fenekére, nehogy a kincs a szovjet hadsereg kezére jusson. A héten egy izraeli kincsvadász, Yaron Svoray a német hatóságok támogatásával, a legkorszerűbb hanglokátorral és radarral nekikezdett a tavi nyomozásnak.

A legendát elsősorban egy hajdani szemtanú, Eckhardt Litz vallomása élteti. Litz közvetlenül a háború befejeződése után a szövetségesek egy bizottságának azt mondta, hogy látta, amint 30 ember a koncentrációs táborok rabruhájában nehéz ládákat cipel a tó mellett parkoló teherautókról egy kompra. A hajó azután a tó közepére ment, ott bedobálták róla a vízbe a ládákat, majd visszatért a partra, ahol a rabokat gépfegyvertűzzel megölték - vallotta Litz.

Svoray nem az első, aki megpróbálja meglelni a Stolpsee kincsét. Az 1980-as években az NDK titkosrendőrsége katonai búvárokkal kutattatott a ládák után, két éve pedig üzletemberek egy csoportja próbálkozott, de hiába - jegyezte meg a The Daily Telegraph című brit lap.

forrás: MTI

Átadták az Év gyerekkönyve díjakat

Átadták szombaton az Év gyerekkönyve díjakat Budapesten: a legjobb gyerekkönyvíró Kollár Árpád, a legjobb ifjúsági könyv írója Lakatos István lett.

A legjobb illusztrátornak Hanga Rékát, a legjobb fordítónak Nádori Lídiát, a legeredetibb könyvnek a Dániel András Mit keresett Jakab az ágy alatt? című, a Pozsonyi Pagony kiadónál megjelent kötetét ítélte a zsűri.
  
A díjakról ítélő kuratórium összeállítására az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Magyar Gyerekkönyv Fórumot (HUBBY, az IBBY magyar szekciója) és a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának Magyarországi Egyesületét kérte fel - mondta el Pompor Zoltán, a HUBBY elnöke a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett szombati díjátadón.
  
Emlékeztetett: a hazai gyerekkönyves civil közösségben változások történtek az elmúlt időszakban. Idén februárban megalakult a Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY), amely a bolognai könyvfesztiválon felvételt nyert a Gyermekkönyvek Nemzetközi Szervezetébe (IBBY), immáron hivatalosan magyar szekcióként.
  
Az elnök hozzátette azt is, hogy az év gyerekkönyve díjat hagyományosan az Ünnepi könyvhéten és Gyermekkönyvnapokon osztják ki. Idén a zsűri tagjai és a kategóriák is nyilvánosak voltak. A zsűri tagja volt Besze Barbara kritikus, Csájiné Knézics Anikó tanító, Kucska Zsuzsanna könyvtáros, Rényi Krisztina illusztrátor, Szekeres Nikolett kritikus, Gombos Péter egyetemi oktató és Pompor Zoltán HUBBY elnök.
 
 A díjakat az Emmi összesen 1 millió forinttal, díjanként 200 ezer forinttal támogatja - tájékoztatott.
  
A legjobb gyerekkönyv elismerést Kollár Árpád, a Csimota kiadó gondozásában megjelent Milyen madár című verseskötetéért érdemelte ki. Szepesi Nikolett kritikus véleménye szerint "Kollár Árpád annyira bátran és elemien határoz meg egy fiktív nézőpontot, hogy abban már nem keressük a sokszor hiányolt gyerek szemszöget, és nem kérhetjük rajta számon a felnőtt olvasó elvárásait sem, hiszen e kettő egyszerre érvényesül".
  
Lakatos István Óraverzum (Tisztítótűz) című regényéről, amely a Magvető Kiadónál látott napvilágot, Gombos Péter úgy vélekedett: a jó sci-fik szinte minden erénye megvan a kötetben, s a "regény annyira friss, annyira szellemes s mindamellett oly mértékben előzmény nélküli a magyar ifjúsági irodalomban, hogy kétségkívül megérdemli a díjat".
  
A Cerkabella kiadónál megjelent Bibedombi szörnyhatározó illusztrátori munkájáért Hanga Réka vehette át a legjobb illusztrátornak járó díjat. "Hanga Réka illusztrációi elgondolkodtatók, és ugyanúgy, ahogy a szöveg a kép nélkül csökevényes, a kép a szöveggel, sőt sok esetben a képaláírásokkal együtt ad támpontokat egy-egy félelmetes vagy kevésbé félelmetes lény megértéséhez" - hangsúlyozta Besze Barbara.
  
A legeredetibb könyv díjat Dániel András Mit keresett Jakab az ágy alatt? című, a Pozsonyi Pagony kiadónál megjelent kötete kapta. Kucska Zsuzsanna méltatása szerint "Dániel András egész kis világot teremtett a kuflikkal, ezekkel a bumfordian aranyos és humoros lényekkel. Köteteit olvasva, nézegetve kuncoghatunk, nevethetünk és beszélgethetünk. Ez a kötet mesekönyv, böngészőkönyv, interaktív képeskönyv, vicces is, szórakoztató is, fantáziadús, eredeti könyv."
  
A legjobb fordító Nádori Lídia lett, a Kolibri kiadónál megjelent Torzonborz újabb gaztettei című munkájának magyar nyelvre ültetéséért. Pompor Zoltán kiemelte: Torzonborz most már valószínűleg évtizedekig az esti mesék szereplője lesz, mert felolvasva legalább olyan jól gördül a szöveg, mint amikor némán elmerülünk benne. "Torzonborz nevét és vidám gaztetteinek élményét Nádori Lídiának köszönhetjük, aki sokoldalú író, műfordító" - hangsúlyozta.