Az európai országokban élő 15-24 éves korosztály rendkívül pesszimista a jövőt illetően, a megkérdezettek kevesebb mint egyharmada bízik abban, hogy jobban fog élni, mint a szülei - derül ki az Intrum Justitia legutóbbi fogyasztói fizetési hajlandóságot vizsgáló felméréséből.
 

A kutatásban több mint 21 ezer fogyasztó vett részt 21 európai országban.
  
A követeléskezelő cég a kutatás eredményét ismertető összefoglalóban emlékeztetett arra, hogy a hivatalos európai adatok szerint csaknem 5 millió 25 év alatti munkanélküli volt 2014 harmadik negyedévében, arányuk  több mint kétszer akkora, mint a teljes európai népességen belül.  A fiatalok a déli országokban boldogulnak a legnehezebben; Spanyolországban és Görögországban a 25 év alattiak több mint fele munkanélküli.
 
 A rossz gazdasági körülmények miatt a külföldre költözést kilátásba helyezők aránya különösen magas, 53 százalékos Görögországban, ezt követi 45 százalékkal Spanyolország, 43 százalékkal Lengyelország és 42 százalékkal Magyarország.
  
A fiatalok szerint a jövőben várható pénzügyi helyzetük rosszabb lesz, mint a szüleiké. Tízből három európai fiatalnak saját bevallása szerint nincs elég pénze ahhoz, hogy a számára megfelelő életszínvonalat elérje. A legnehezebb helyzetben az észtek, az írek és a franciák érzik magukat. Minden negyedik európai fiatal pénz nélkül marad a számlák befizetése után.
  
Az általános fizetési hajlandóság  tovább romlott Magyarországon is, amely  Görögország után második legrosszabb fizetési morállal rendelkező ország a régióban. A fiatalok helyzete halmozottan problémás.
 
 Bár a magyarok túlnyomó része fontosnak tartja a számlák befizetését és ezt lehetőség szerint időben meg is teszi, a lakosság 40 százalékának nehézséget okoz a befizetés. A nemfizetés elsődleges oka a munkanélküliség, illetve a hitelekhez kapcsolódó pénzügyi problémák.
  
A kutatást online önkitöltős kérdőív segítségével folytatták le. A potenciális válaszadók személyre szabott e-mailes meghívást kaptak. A felmérés célcsoportjai azok voltak, akik legalább 15 évesek, és főként vagy részben felelősek saját maguk vagy háztartásuk pénzügyeinek kezeléséért. Országonkénti kvótákat határozták meg nem, életkor és régió alapján, hogy mindenhol országos reprezentatív mintát kapjanak.

 Jobbik ellenzi, hogy az év végével megszűnjön a korkedvezményes nyugdíjrendszer.


Sneider Tamás, a párt alelnöke pénteki sajtótájékoztatóján felidézte, hogy egyes szakterületeken dolgozók után a munkáltató 13 százalékos extra járulékot fizetett, s ennek köszönhetően hamarabb nyugdíjba mehettek az érintettek.
  
Tévesnek nevezte azt az érvet, hogy a technikai fejlődés miatt kisebb fizikai és szellemi igénybevételnek vannak kitéve ezen munkavállalók. Az ellenzéki politikus példaként hozta, hogy egy mentősnek ugyanúgy le kell vinnie egy 140 kilós beteget az emeletről, és egy idősebb gépjárművezetőnek is nagyobb kihívás a munka.

  Sneider Tamás egyúttal azt követelte: a kormány számoljon el a 13 százalékos extra járulékkal, amelyet a jövő nyugdíjaira fizettek be a munkáltatók. Ha megszűnik a korkedvezményes nyugdíjrendszer, mi lesz az idei 22 milliárd forint sorsa? - kérdezte.

  A jobbikos politikus jelezte: részt vesz a LIGA Szakszervezetek pénteki demonstrációján.
 
 Kitért arra is, hogy módosító javaslatot nyújtottak be a költségvetéshez annak érdekében, hogy a nőkhöz hasonlóan a férfiak is nyugdíjba mehessenek 40 év munkaviszony után.

Novák Katalin úgy fogalmazott, hogy a tehetséggondozás kormányzati szinten is kiemelt feladat, amelyet bizonyít a jövőre induló 1,4 milliárd forintos Nemzeti tehetségprogram, ami a jövedelemadó egy százalékából valósul majd meg.
 
Az Erzsébet Talentum programról szólva az államtitkár elmondta, az 55 ezer Erzsébet-táborban részt vevő gyermek közül választották ki a mentorok azt a 112 gyermeket, akik az őszi és a tavaszi négynapos táborban részt vesznek. Ezt követően sem engedik el a mentorok a tehetségek kezét, nyomon követik a fejlődésüket - tette hozzá.

  Páskándi Ágnes, a Talentum program projektvezetője kiemelte, hogy a tematikus Erzsébet-táborban számtalan tehetséges gyerek tűnt fel, ez adta az ötletet arra, hogy a Magyar Nemzeti Üdülés Alapítvány kidolgozza a tehetséggondozó programot. Ennek keretein belül valósulnak meg a kétszer négynapos táborok, illetve Erzsébet-utalvánnyal támogatják a gyermekek családját, valamint a tábor idején a szállást, az étkezést és az utazást is biztosítják a résztvevőknek.
 
Az idei táborokban a sporton, az irodalmon, a zenén, a színjátszáson és a képzőművészeten belül 14 területen fejlődhetnek a 8 és 18 év közti fiatalok - mondta Páskándi Ágnes.
 
Martinek János, kétszeres olimpiai, négyszeres világ- és egyszeres Európa-bajnok öttusázó, szakmai táborvezető azt mondta, hogy mind az edzők, mind a gyerekek pozitívan értékelik az eddigi együttműködést.
 
Hozzátette: a rendelkezésre álló négy nap alatt arra van lehetőség, hogy a fiatalok finomítsák elméleti és gyakorlati tudásukat, így megalapozva, hogy a jövőben fizikailag és szellemileg teljesebb életet élhessenek.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat cáfolta, hogy a 2010-ben történt kolontári vörösiszapömlés után az iskolás gyermekek között szervezett "százforintos" adománygyűjtő akcióban befolyt összegből 10 millió forint eltűnt volna.

A szeretetszolgálat csütörtökön az MTI megkeresésére leszögezte: az adományokból egyetlen forintot sem fordítottak saját kiadásra. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is megerősítette: a szeretetszolgálat a teljes összeget a károsultakra fordította.


A Népszava szerdán az Emmi által megjelölt források adataira hivatkozva írta, hogy a százforintos gyűjtőakció során 73 millió forint gyűlt össze, viszont a lap összesítése szerint csak 62 millió 630 ezer forint adományt osztottak szét.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte, hogy a katasztrófa után az Emmi (akkor még Nefmi) az ország iskoláiban gyűjtést hirdetett az elöntött településeken élő gyerekek javára. A tárca a az akció lebonyolítására a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot kérte fel.

Az akció hivatalos lezárásáig, 2010. november 23-áig több mint 73 millió forintot fizettek be a számlára, a határidőn túli befizetésekkel együtt pedig végül 75,1 millió forint gyűlt össze. Az első segélyeket még 2010 karácsonya előtt kifizették - írták. A vörösiszap által elöntött házakban élő gyerekek fejenként 230 ezer forintot kaptak, a három településen élő többi gyerek pedig 10-10 ezer forintot kapott. Mindez összesen 64,9 millió forintot tett ki.

A fennmaradó 10,2 millió forintot "az élet újraszervezése során" 2013 nyaráig használták fel. A három település iskoláinak felső tagozatosai 2012-ben (48-an) Erdélybe, 2013-ban (47-en) a Délvidékre utazhattak egyhetes nyaralásra. Az egyhetes határon túli táborozás utazással és teljes ellátással számított költsége egy gyermekre mintegy 60 ezer forintot jelentett, vagyis a táborok 2,6 millió és 2,9 millió forintba kerültek.

A gyűjtésből származó további 4,7 millió forintból a devecseri kastélyparkban játszóteret alakítottak ki - írta a szeretetszolgálat, hozzátéve: "az iszapömlés után ez volt az olyan közösségi helyszín, amit a katasztrófa után birtokba vehettek a városban élő gyerekek".

A szeretetszolgálat másfél évig tevékenykedett a katasztrófa helyszínén, ez idő alatt 27 segélyprogramot valósított meg, közülük egy volt a minisztériummal közösen lebonyolított "százforintos" gyűjtőakció - olvasható a közleményben.

 A Mal Zrt. Ajka melletti iszaptározójának gátja 2010. október 4-én szakadt át. A vörösiszap három települést öntött el, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt, tíz ember meghalt, mintegy százhúszan kerültek kórházba, több száz ház vált lakhatatlanná. Az anyagi kárt több tízmilliárd forintra becsülték.