Mol: nagyobb nyereség és bevétel 2011-ben

A Mol Csoport 152,1 milliárd forint nettó eredményt ért el 2011-ben, szemben az egy évvel korábbi 104 milliárd forinttal, a társaság nettó árbevétele egy év alatt 24 százalékkal, 5.341 milliárd forintra emelkedett.

A pénteken közzétett konszolidált, nemzetközi számviteli elvek (IFRS) alapján készült tőzsdei gyorsjelentés szerint a csoport tavaly a negyedik negyedévet 31 milliárd forint veszteséggel zárta, míg a harmadik negyedévben 36,4 milliárd forint nettó eredményt ért el: az első három negyedévben a nyereség 183 milliárd forint volt, 170 százalékkal több mint 2010 hasonló időszakában.

Az elemzők a negyedik negyedévben 44 milliárd forint nettó eredményt vártak.

A csoportszintű eredményben a kutatás-kitermelés (upstream) és a gáz szegmensek nyereségét a feldolgozás-kereskedelem (downstream) üzletág vesztesége gyengítette.

Az egy részvényre jutó eredmény 1.747 forint volt 2011-ben, ami 42 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

A közlemény idézi Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatót, aki eredményekről elmondta, teljesítményüket negatívan befolyásolták a vártnál nehezebb üzleti körülmények a downstream üzletágban, a makrogazdasági és szabályozói környezet, illetve a szíriai események is. Annak érdekében, hogy a Mol az upstream növekedést a jövőben is biztosítsa, felgyorsítják beruházási programjaikat, s nagyobb hangsúlyt helyeznek Oroszországra, Kazahsztánra és Irak Kurdisztáni Régiójára. Emellett folytatják a munkát a közép-kelet-európai régióban is, kiaknázva a társaság több évtizedes tapasztalatát.

Hozzátette, bár a downstream szegmens gyenge eredményt hozott, javulásra számítanak és továbbra is terveznek néhány szelektív beruházást ezen a területen.

A gyorsjelentés szerint a Mol 2011-ben ismét erős működési eredményt ért el a továbbra is kihívásokkal teli környezet ellenére. A kamat- és adófizetés, illetve értékvesztés előtti eredménye (EBITDA) 6 százalékkal, 644 milliárd forintra nőtt tavaly, míg a 335 milliárd forintos üzleti eredmény gyakorlatilag megegyezett az előző évivel.

Az upstream szegmens speciális tételek nélküli üzleti eredménye 16 százalékkal 330 milliárd forintra emelkedett, így továbbra is a növekedés motorja maradt. A szegmens eredményét javította a magasabb szénhidrogén ár és a megnövekedett nemzetközi szénhidrogén-termelés. A magyar termelés után fizetett bányajáradék összege 14 százalékkal, 102 milliárd forintra nőtt a magasabb járadékkulcs és emelkedő szénhidrogén árak miatt.

A downstream szegmens speciális tételek nélküli üzleti vesztesége 2 milliárd forint volt tavaly, a nyomott üzletági környezet, illetve a horvátországi finomítói leállások miatt. A feldolgozás-kereskedelem szegmens újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” üzleti vesztesége 21 milliárd forintot tett ki, ugyanakkor a szegmens a horvát INA nélkül 50 milliárd profitot ért el.

A csoport tavaly közel 29 milliárd forintot fizetett magyarországi válságadó formájában.

A működőtőke-változás előtti, üzleti tevékenységből származó cash flow 19 százalékkal 611 milliárd forintra nőtt. A magasabb árakkal összhangban megnövekedett működőtőke-igény ellenére 2011-ben 372 milliárd forint pozitív működési cash flow-t ért el a csoport.

A gyorsjelentés szerint a pénzügyi műveletek nettó vesztesége 2011-ben megfeleződött a 2010-es veszteséghez képest, és 57 milliárd forintot tett ki. Tavaly 56 milliárd forint nettó árfolyamnyereség keletkezett - köszönhetően annak, hogy a 2011. harmadik negyedévtől az árfolyamveszteség saját tőkében került elszámolásra a nettó befektetés-fedezeti ügylet számviteli elszámolásának eredményeként. Az előző évben, 2010-ben ezen a soron 47 milliárd forint volt a veszteségével.

A nettó hitelállomány a gyengébb forint ellenére 900 milliárd forintra csökkent az év végére, amely javuló, 28 százalékos eladósodottságot eredményezett, szemben a 2010. év végi 31,3 százalékkal.

Az elmúlt évben a beruházások és befektetések értéke 274 milliárd forint volt, ami 18 százalékkal alacsonyabb a 2010. évinél. A beruházások az upstream szegmensben a kelet-közép-európai régióra, Oroszországra és Irak Kurdisztáni Régiójára, míg a downstream szegmensben a Pozsonyi Hőerőmű (TPP) átépítésére és a Rijekai Finomító modernizációja első fázisának befejezésére irányultak.

A gyorsjelentés kitér a térség üzemanyag keresletére is: a dízel iránti kereslet a régióban 2 százalékkal nőtt, összhangban a regionális gazdaságok erősödő export-tevékenységével,  és az emelkedő gazdasági fogyasztás miatt. A motorbenzin-kereslet, ezen belül főként a lakossági szektor alacsonyabb vásárló-ereje miatt, 5 százalékkal mérséklődött. A visszaesésben szerepet játszott az is, hogy tavaly a benzin világpiaci termék-jegyzésára 34 százalékkal nőtt.

Magyarországon a Mol benzin-értékesítése csökkent a gyorsjelentés szerint rendkívül magas üzemanyagárak következtében, míg a dízel és az autógáz eladás nőtt, összhangban az export vezérelte gazdasági növekedéssel. A kiskereskedelmi üzemanyag-értékesítés mennyisége közel változatlan maradt - 1 százalékkal csökkent -, míg a Mol piaci részesedése 36,4 százalékra nőtt.

A csoport teljes motorüzemanyag-értékesítése 4 százalékkal nőtt éves szinten, így a piaci részesedése 20 százalékról, 21 százalékra emelkedett  a kelet-közép-európai régióban, összhangban a stratégiai célokkal.

A Mol papírjaival a budapesti tőzsde "A" kategóriájában kereskednek, a részvény csütörtöki záró ára 18.800 forint volt, az elmúlt egy évben 13.760 forint és 25.715 forint között mozgott az értékpapír árfolyama.
forrás: (MTI)

Miniszterek mint a nép szolgái!?...

Aki nemhiszi, járjon vagy olvasson utána. Ennek a feltételeknek nem nagyon tudnak megfelelni az újkori kormányok miniszterei. Sőt ha eléggé megvizsgáljuk/körbejárjuk ezt a témát akkor vesszük igazán észre, hogy szolgáink felülkerekedve a nép akaratán, ők döntenek rabszolga/szolga sorba minket. Rabszolgaság definíciója: A rabszolga olyan ember, akit megfosztottak személyes szabadságától, tárgyként kezelik és mint ilyen, valaki másnak a tulajdona. A rabszolgák adásvételének a neve rabszolga-kereskedelem. Fontos jellemző, hogy a szabadságtól való megfosztás fizikai vagy intézményesített erőszakkal történik, célja a gazdasági kizsákmányolás. Hivatalosan ma a rabszolgaság a világ minden országában megszűnt. Ennek ellenére sok ember él ilyen típusú függőségben. /mint mi Magyarok/  
/ Sajnos ebben a formában az újkori rabszolgákra/Miniszterekre ez nem igaz/nem vonatkozik./

Csak egy pár apróság:

Mentelmi jog = Felelősség alól való kibúvás, Költségtérítések és lobbi pénzek = Szabad rablás
"Nos" Ha idézhetem jelen vezérünket, akkor csak annyi lenne a kérdésem ezek közül mi az ami az érdekeimet/érdekeinket képviseli és hol nyilvánul meg bennük /miniszterekben/ a szolgák által tanúsított alázat/méltóság.
ui.: A méltóság direkt módon nem párosul az alázattal. (ezt még tanulniuk kell)

Íme egy példa a Tinta Könyvkiadó fordításából:

magyar->latin rész:

keresett szó	latin szótári alak	magyar jelentés(ek)
szolga	minister, ministri m	szolga
szolga	puer, -i m	fiú; szolga
szolga	servus, -i m	szolga, rabszolga

ötletelte: Tubiyooly

támaszkodva: Wikipedia

forrás: Tinta KönyvkiadóDabas Kritika 2370

Nézze meg, mit húzott ki a beszédéből Orbán!...

Az elhangzottaknál több dologról is beszélt volna Orbán Viktor hétfői, idénynyitó parlamenti beszédében, de néhány bekezdést vagy mondatot kihúzott az eredeti nyomtatott szövegből.

 Kimaradt a beszédből a szociális bolthálózat, illetve az a rész, amely arról szólt volna, hogy a rendőrök naponta kapjanak el egy uzsorást. Orbán stilisztikai módosításokat is végzett. Nézze meg, mit húzott ki a beszédéből a kormányfő, és mit írt át!

"Azt mondtam az országos rendőrfőkapitánynak, hogy akkor lennék nyugodt, ha az ősszel nem telne el úgy nap, hogy legalább egy uzsorával gyanúsított személyt fülön ne csípnének" - többek között ezt a mondatot is kihúzta a parlamentben elmondott beszédéhez készült jegyzeteiből Orbán Viktor.
Orbán eredetileg egy szociális bolthálózatról is beszélt volna, de az erre vonatkozó teljes bekezdést áthúzta a jegyzeteiben, ahogy átfirkálta az Otthonvédelmi tervről szóló első bekezdést is. A rezsi maximálásáról szóló eredeti nyomtatott részhez több sort is hozzáírt. Ezenkívül kisebb stilisztikai módosításokat végzett a szövegen, volt, ahol kihúzott egy "annál"-t, volt, ahol a "közösségit" írta át "védelmire".

Kukkantson bele Orbán jegyzeteibe a lenti képre kattintva!

az alapot az [origo] biztosította

Gyurcsány mehet a bíróságra...

Gyurcsány Ferenc igazi demokratának titulálta magát. A 2006-os tömegoszlatásokról és a kordonországról nem beszélt. A bekiabálások és a szavazás emlékeztették minderre.

Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztéséről döntött az országgyűlés. Az ügyészség a sukorói kaszinóbotrány és telekügylet bizonyos részletei miatt emelt vádat a korábbi miniszterelnök ellen. Gyurcsány Ferenc a szavazás előtti beszédében kijelentette, az ügyészség valótlant állít, hazudik. (Hazudtál reggel délben meg este – hallatszik több felől az ülésteremben.) Közölte, amit az ügyészség megküldött az Országgyűlésnek, annak egyetlen szava sem helytálló. A korábbi miniszterelnök elmondta, kormányával azon dolgozott, hogy egy olyan beruházás jöjjön létre, amely 1 milliárd dollárt hasznot hoz az országba és 2500 munkahelyet teremt. Gyurcsány a botrányok ellenére is kijelentette, úgy gondolja ez egy jó beruházás lett volna, bár sokan nem látták ezt át, csak ágáltak ellene.

A korábbi kormányfő közölte, hogy hivatali visszaéléssel gyanúsítják. Hozzátette, ha ez azt jelenti, hogy országa boldogulásáért dolgozott, akkor nem egyszer és egy rendben, hanem több tucatszor követte el ezt a bűnt.

(A bekiabálások ekkor már igencsak felerősödtek: Miazhogy! Nagyonis! Nemcsak ezeket a bűnöket követted el!)

A volt kormányfő közölte, ez csak látszólag jogi ügy, valójában politikai leszámolás. Orbán Viktor 2007-ben tett kijelentését idézte – amelyet a WikiLeaks iratok nyilvánosságra hozásakor derült ki a napokban – hogyha lehetősége van rá, meg kell ölnie politikai ellenfelét.

„Jobban szeretném látni Gyurcsányt holtan, mint sebesülten.” – idézte a mostani miniszterelnök szavait a korábbi kormányfő.

Majd hozzátette, egy alávaló hatalom uralja ma Magyarországot. Minden demokratának büszkén hezitálás nélkül fel kell ez ellen lépnie.

(A bekiabálások rendszeressé váltak: Ki a demokrata, te tömegbelövető?)

„Van-e bűnöm?” – tette fel a kérdést Gyurcsány. (Újabb bekiabálás: Millió te tolvaj.) „Politikai értelemben van.” – folytatta. A korábbi miniszterelnök közölte, a bűne az volt, hogy 2002-ben és 2006-ban is elbukott a Fidesz a szocialistákkal szemben. (Ismét egy bekiabálás: Igen 2006-ban kardlappal, szemkilövetéssel és kordonnal tartottál fenn demokráciát.)

Gyurcsány Ferenc közölte, Polt Péter a Fideszhez lojális legfőbb ügyész a vádlottak padjára akarja ültetni. Hozzátette, a jelenkor feldúlt, antidemokratikus rendszerének lesz kritikusa és vádlója. (Gúnyos kacaj fut át mondatait követően a termen.)

A volt kormányfő közölte, készen áll ennek a csatának a megvívására. „Magyarországon több mint 50 éve volt koncepciós per.” – tette hozzá. (A padsorokból több helyről hallható: 2006-ban azért személyesen is átéltünk jópárat! De rossz a memóriád!)
Végül a bukott miniszterelnök kijelentette ő továbbra is Magyarországért és a köztársaságért harcol.

Gyurcsány mentelmi jogát az Országgyűlés 306 igen, 52 nem szavazattal függesztette fel.

Argo
barikad.hu

Vádat emeltek a BKV és a Budapest Airport volt jogi igazgatója és több ügyvéd ellen

Vesztegetés miatt vádat emelt a Fővárosi Főügyészség a BKV és a Budapest Airport volt jogi igazgatója és több ügyvéd ellen - közölte Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője pénteken az MTI-vel.
 
Sziebert György, a BKV volt jogi igazgatója és további tizenkét társa - köztük Rényi-Vámos Krisztina, a Budapest Airport volt jogi igazgatója és Fuzik Zsolt, a BKV volt informatikai igazgatója - ellen gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelezettségszegéssel, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség.
 
A közleményben azt írták: a vádirat szerint Sz. György a Budapest Airport jogi előadójaként, R. Krisztina pedig a BA jogi igazgatójaként 2008-ban és 2009-ben több olyan ügyvédi irodával kötött megbízási szerződést, amelynek tagjai hajlandóak voltak a vádlottak által kért – jellemzően a megbízási díj 5-10 százalékát kitevő - jogtalan előnyt a vádlottak számára visszajuttatni.
 
A közlemény szerint Sz. György 2009 nyarán - már a BKV Zrt. jogi igazgatójaként – együttműködve F. Zsolt vádlottal, a BKV Zrt. informatikai igazgatójával, ugyancsak jogtalan előnyt kért a BKV Zrt. részére informatikai szolgáltatás nyújtására irányuló megállapodás alapján egy kft.-nek kifizetett vállalkozói díjból.
 
A Fővárosi Főügyészség szerint a vádlottak a munkaszerződésükben írt kötelezettségüket megszegték, mert a Budapest Airport, illetve a BKV gazdasági érdekeit megsértették.
 
Az eljárást a Fővárosi Törvényszék folytatja le, a vádlottak szabadlábon védekeznek.
 
A vesztegetési ügy 2009. december 4-én derült ki, amikor a rendőrség házkutatást tartott a BKV Akácfa utcai székházában. A székházat megszálló rendőrök egy informatikai szerződést kerestek először. Az akkori feltételezések szerint ebből a szerződésből osztottak volna vissza több millió forintot, ezt vehette át a szintén december 4-én, egy óbudai mélygarázsban vesztegetés közben tetten ért BKV-s jogi igazgató, Sziebert György.
forrás: (MTI)

Budai: a szocialisták el akarják hárítani a politikai felelősséget

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos nem támogatja a Malév és a Budapest Airport privatizációját vizsgáló bizottságról szóló indítványához érkezett módosító javaslatokat és a légitársaság csődjében az Orbán-kormány szerepét vizsgáló új vizsgálóbizottság felállítását sem, mert szerinte ezekkel a szocialisták csak a politikai felelősséget akarják elhárítani maguktól - a fideszes politikus erről pénteken beszélt az MTI-nek.  
 
Budai Gyula a múlt héten kezdeményezte, hogy hozzanak létre parlamenti vizsgálóbizottságot, amely a Malév és a Budapest Airport "szocialisták és szabad demokraták általi" privatizációját, a légitársaság visszaállamosítási körülményeit valamint a társaság felszámolását előidéző, 2002-2010 között meghozott intézkedéseket az ebben az időszakban felmerülő döntéshozói felelősség kérdéskörét vizsgálná. 
 
Az MTI azzal kapcsolatban kérdezte Budai Gyulát, hogy Józsa István és Szekeres Imre szocialista képviselők a Malévval kapcsolatban egy másik vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezték, amely a 2010-ben hivatalba lépett Orbán-kormány intézkedéseit és felelősségét vizsgálná meg az ügyben.
 
Emellett Józsa István az eredeti, Budai Gyula által jegyzett javaslathoz két módosító indítványt is benyújtott: az egyik 180 napról, 90 napra rövidítené le az MSZP-s képviselő szerint "politikai hangulatkeltés célzatával létrehozandó" testület működését, míg a másik azt rögzítené, hogy a vizsgálat nem érinti az Orbán-kormány felelősségét, mert azt az általuk kezdeményezett másik bizottság vizsgálná.
 
Budai Gyula ezekkel kapcsolatban kijelentette: az eredeti változatban tartja fenn a vizsgálóbizottságról szóló előterjesztését, amelyet hétfőn tárgyal majd a parlament.
 
Szerinte a szocialisták a módosítókkal és az új bizottság kezdeményezésével hiteltelenné akarják tenni az egészet ügyet, és a politikai felelősséget akarják magukról elhárítani. Holott szerinte teljesen egyértelmű, hogy Malév csődjét a 2007 és 2010 közötti kormányok, a Gyurcsány és Bajnai-kabinet intézkedései okozták, a 2010 utáni Malévnak nyújtott támogatásnak ehhez semmi köze.
 
A vizsgálóbizottság kezdeményezéséhez az LMP-s Scheiring Gábor is benyújtott egy módosító javaslatot, amelyben megváltoztatná a bizottság elnevezését, és 2012-ig hosszabbítaná meg a vizsgált időszakot. A Házszabály szerint ugyanakkor az ideiglenes bizottság létrehozatalára irányuló határozati javaslathoz nem lehet olyan módosító javaslatot benyújtani, amely vizsgálóbizottság elnevezésére és a vizsgálat tárgyára vonatkozik.
forrás: (MTI)

Garázdaságban marasztalta el

Garázdaságban marasztalta el, és húszezer forintos pénzbírsággal sújtotta a Soproni Városi Bíróság pénteken azt a férfit, aki kecskefejet akasztott január elején a helyi Fidesz-iroda ajtajára.
 
A döntés egyelőre nem jogerős; noha azt Gál Szabolcs vádlott és védője tudomásul vette, a rendőrség később nyilatkozik, hogy fellebbez-e - tájékoztatta Boros Katalin, a Győri Törvényszék sajtótitkára az MTI-t.
 
Január 8-ra virradóra történt esetben először zaklatás miatt indított eljárást a soproni rendőrkapitányság. Tíz nappal később meg is találták az elkövetőt, aki beismerte a tettet. Közlése szerint ittas állapotban akasztotta az előző nap levágott állat fejét a kilincsre.  
 
Két hete közölte Kuntzné Kékesi Éva szóvivő az MTI érdeklődésére, hogy mégsem zaklatás, hanem rendzavarás vétsége miatt továbbították az ügyet a városi bíróságra. Ez alakult menet közben garázdasággá.
forrás: (MTI)