Az angol telivér a világ egyik legkövetkezetesebb tenyésztői munkával kitenyésztett háziállatfajtája. Külleme nemes, száraz, könnyű fej, táguló orrlyukak, élénk szemek, sokszor tágan illesztett fülek. Hosszú, ívelt, gyakran alacsonyan illesztett nyak. Kifejezett, hosszú, magas mar, jellegzetes baltavágással. Rövid, izmos hát és ágyék. Dőlt, hosszú, jól izmolt lapocka. Inkább mély, mint dongás mellkas jellemzi.
Az angol telivér átlagos marmagassága 162cm(kancák) illetve 167cm (mének) igen nagy szórással. A telivértenyésztők ma is számon tartják, hogy lovaik melyik ősméntől származnak, és melyik kancacsaládba tartoznak. A magyar telivértenyésztés az 1800-as években kezdődőtt, nagyrészt Széchenyi István és Wesselényi Miklós kezdeményezésére. Legjobb eredményeit a század utolsó negyedében érte el, amikor 1876-ban Kisbér (Buccaneer-Mineral) megnyerte az epsomi Derbyt. AZ 1874-ben született Kincsem (Cambusan-Waternymph) pályafutása is erre az időre esett. Különleges rekordot tudhat magáénak a mai napig, 54 versenyből 54 győzelem, korának legjobbjaival szemben. Az angol telivér kitűnő regenátor ott, ahol nagy teljesítményre van szükség. A telivér karaktere, idegrendszeri adottságai azonban nem teszik alkalmassá a használati ló nemesítésére ott, ahol a ló gyengébb lovagló-képességű emberekkel találkozik.

Az angol telivér története: II. Károly uralkodása alatt Angliában virágzásnak indult a lóversenyzés. Az ősi kelta ló a galloway legjobb kancáit arab, török és berber import lovakkal kersztezték, hogy egy tetszetős és gyors versenylovat kapjanak. Ez a ló képzezte a fajta kiinduló állományát. Igazán jelentős szerepe két fajtának volt a fajta kialakulásában: a spanyol ló és az Arab telivér. A XVI-XVII. században leginkább arab lovak befolyásolták a fajtát: ezidőtájt körülbelül 160 mén érkezett Arábiából, Törökországból és Berberisztánból. Közülük három, Berley Turk, Darley Arabian, és Godolphin Arabian vérvonalára vezethető apai ágon vissza valamennyi telivér. A lóversenyek terjedésével szinte az egyetlen szelekciós tényező a gyorsaság lett. Az első méneskönyvet, a General Stud Book-ot 1793-ban adták ki. A ma élő összes telivér az ebben a méneskönyvben szereplő 237 kanca és 169 mén utódja. Az angol telivért nemesítőként alkalmazzák számos más fajta kialakulásánál, mert nemességet, keménységet, teljesítményt, gyorsaságot ad a fajtáknak. Mindazonáltal túlzott használata, vagy nem megfelően kiválasztott egyedek használata idegrendszeri problémákat okozhat, melyek végső soron a használhatóság rovására mennek.

Több mint kétszeresére nőtt két év alatt a színesfémlopásos bűnesetek száma - tájékoztatta lapunkat a Belügyminisztérium sajtóosztálya. Az okozott kár is a duplájára emelkedett, meghaladta a félmilliárd forintot, ugyanakkor a sértettek kármegtérülése a felére apadt, a tizenötmillió forintot sem éri el. Úgy tűnik tehát, hiába a megszigorított fémtörvény, az „iparág" továbbra is virágzik.

Márciusban vízügyi létesítményeket rongáló színesfémtolvajokat fogott el a rendőrség, akik Kiskörénél rongáltak meg különböző berendezéseket, miközben eltulajdonították a Jászsági-főcsatorna zsilipkapuját, valamint rézkábeleket. Az elkövetők mintegy százezer forint kárt okoztak, a rongálási kár azonban elérte az egymillió forintot. Két nappal később a kiskörei hullámtéri duzzasztómű darujánál is garázdálkodtak, rézkábeleket loptak el újabb négymilliós rongálási kárt okozva. A tetteseket elfogták, s Zalakomáromnál is sikerrel jártak a bűnüldözők, ahol a közelmúltban vasúti berendezéseket megrongáló kábeltolvajokat fogtak el. A bűnözők január közepétől hét alkalommal lopták a sínek mellől a vasúti vezetékeket. Múlt hét végén - a vasúti közlekedést is veszélyeztetve - a Karcag és Tiszafüred közötti vonal kunmadarasi szakaszán a sínpár mindkét oldalából lopott el két fiatalkorú 83 rögzítőcsavart. Baleset csak azért nem történt, mert a MÁV dolgozója vasárnap időben észlelte a bűncselekményt. A tolvajokat elfogták.

Nem minden esetben kíséri azonban szerencse a nyomozókat. Milliós kárt okozott az a tolvaj; aki nemrég bronz alkatrészeket lopott egy szolnoki tésztakészítő üzem telephelyéről, a meglovasított berendezések összértéke nagyjából másfél millió forint volt. Korábban két és fél kilométernyi alumínium légkábelt loptak el villanyoszlopokról a Tolna megyei Alsónyéknél, a kár itt egymillió forintra rúgott. Az eset szaporította a megyei kárlistát, hiszen csak idén már 15 transzformátor-rongálás történt, a kár eléri a 20 milliót. Ez évben országosan eddig 400 milliós veszteséget okoztak a transzformátorolaj- és színesfémtolvajok az E.ON-nak, a transzformátorokból pedig az év első negyedéve alatt 35 tonna rezet loptak el a cégtől. Tavaly a fővárosi HÉV- és a villamosvonalakon több mint százszor történt kábellopás, rongálás, melyek során a tolvajok több mint 15 kilométer kábelt tulajdonítottak el, veszélyeztetve a közlekedés biztonságát.

A kiválasztott esetek is bizonyítják: továbbra is dübörög a fémbiznisz. A lopások az egymást követő kormányok erőfeszítései ellenére is csak átmenetileg csökkentek. A Belügyminisztériumtól kapott összesítésekből kiderült, hogy a 2008-ban regisztrált hat és fél ezernél is több kohászati termék lopási bűncselekménye egy évvel később majdnem harmadára apadt, amikor a fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló törvény életbe lépett. Ám tavaly újra nőtt a fémlopások száma, több mint ezer üggyel többet regisztráltak a rendőrségnél az előző évihez képest. A látókörükbe került orgazdák száma a törvény életbelépése után sem csökkent jelentősen, tavaly pedig ismét nőtt az orgazda-bűncselekmények száma is.

Nem mutat kedvezőbb képet a kárérték alakulása sem, hiszen míg 2009-ben a színesfémlopások alkalmával keletkezett kár 260 millió forint volt, addig tavaly ez több mint duplájára, 550 millióra hízott, miközben a megtérülési érték kevesebb mint felére csökkent. Míg két éve a károsultak 35 millió forint megtérülési értékkel számolhattak, az elmúlt esztendőben már csak alig 15 millióval.

A 2009-ben életbe lépett fémtörvény fő célja a jogalkotók szándéka szerint az volt, hogy a kulturális javakban, köz- és magántulajdonban okozott károkat, az ezekből eredő fekete- és szürkegazdaságot visszaszorítsák.

A jelenleg hatályos büntetőtörvény szerint ha a színesfémlopást kisebb értékű nemesfémre, nemesfém ötvözetére vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra követik el, az 3 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható, míg a különösen jelentős értékre, illetve különösen nagy értékre, de bűnszervezetben, közveszély helyszínén, üzletszerűen, avagy dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás öttől tíz évig terjedő szabadságvesztést vonhat maga után. Ha az orgazdaság bűncselekményét kisebb értékű nemesfémre, nemesfém ötvözetére vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra követik el, az 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, míg a különösen jelentős értékre, és/vagy üzletszerűen elkövetett orgazdaságot a törvény öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetheti. Ám az orgazdákat a statisztikák szerint ez a legkevésbé sem izgatja.

Civil Reakció:

Szerkesztői vélemény:

Az az információ jutott tudomásunkra a mai nap folyamán, hogy a Dabasi és Gyóni roma közösség kiszemelte magának a május elsejei támadás sértettjeit.
Bűnösnek van beállítva, az alkalmazott, a Szebb Jövőért Polgárőrség tagjai /akik civilben tartózkodtak a Szőlősi kocsmában/ és az összes falusi civil aki a kocsmában tartózkodott.
Civil Reakció:

Még a végén nekünk kell Magyaroknak félnünk a Saját az az a Saját Házunkban.
Szerkesztői vélemény:

Nem segélyes, kapott, ingyen felépített hanem amiért megdolgoztunk.
Majd ha ez a csőcselék is megdolgozik bármiért, akkor majd talán képes lesz felfogni, elfogadni az emberi és anyagi értékeket...

helyszín: Magyarország
cím: a színek háborúja...
forgatókönyvet írták: Cindián Társulat
a helyiségeket átrendezik: hát ŐK !
Kommentek közvetlenül a  facebook  -ra:

Szétvertek egy dabasi kocsmát a cigányok vasárnap, miután előző nap a kocsmáros pénztárcáját eltulajdonították és a kocsmából kitiltották őket.

Szombaton egy két cigány meglopott egy dabasi kocsmárost, aki az eset után kitiltotta a szórakozóhelyről a tolvajokat. Az érzékeny lelkű cigányok azonban ebbe nem nyugodtak bele, s másnap több tucatnyian tértek vissza szamurájkardokkal, baseball-ütőkkel felfegyverkezve, hogy sérelmüket megtorolják. A kocsmát szétverték, a vendéglátóipari-egységből ekkor a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület helyi tagjaitól kértek segítségét, akik ki is érkeztek a helyszínre, azonban a cigányok nem ijedtek meg. A cigány - kb. 80 fős- társaság a polgárőröknek is nekirontott, úgy tudjuk, hogy az egyesület három tagját orvosi ellátásban kellett részesíteni, egyiküket a kórházban ápolják.

A Hunhír.info értesülései szerint a helyszínre kiérkező kb. 20 rendőr nem intézkedett. Szemtanúk elmondása alapján úgy tudjuk, annak ellenére, hogy az elkövetőket megmutatták a kékruhásoknak, azok nem mertek fellépni a cigányokkal szemben. Egy idő után azt mondták, hogy nem találják az elkövetőt, és egyébként is átadták a Pest megyeieknek az ügyet.

A kocsma környékén 100-200 ember gyülekezik. Az esetleges fejleményekről a Hunhír a későbbiek során beszámol.

A dabasi cigányok tegnapi támadásáról közleményt adott ki a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság. A rövid szöveg 19 óra 38 perckor jelent meg a police.hu honlapon.

„Eljárás csoportos garázdaság miatt...

Egy korábbi nézeteltérés miatt nem szolgáltak ki két helyi férfit Dabas-Szőlő egyik vendéglátóhelyén. A két férfi távozott, de nem sokkal később 6-8 fős társasággal tértek vissza, majd vitatkozni és dulakodni kezdtek a kiszolgáló személyzettel és az ott tartózkodó vendégekkel is.
A dulakodás következtében három személy megsérült, akiket a mentők kórházba szállítottak. A Dabasi Rendőrkapitányság munkatársai azonnal megkezdték és jelenleg is folytatják az adatgyűjtést, a körülmények tisztázását. A bűncselekménnyel összefüggésbe hozható két személyt a Ceglédi Rendőrkapitányságra előállították, társaikat keresik.

Az esetleges további jogsértések megakadályozása miatt a rendőrség a helyszínen a szükséges erőkkel megjelent.”

A közleményben egy szó sem esik az elkövetők etnikai hovatartozásáról, de a „csoportos garázdaság” jelzős szerkezet mindent elárul. A cigánybűnözők köztudomásúan falkában szeretnek garázdálkodni, illetve rettegni.

Mert – ne legyen kétségünk – Dabason is a rettegés volt a támadás oka. Holnap tárgyalja a T. Ház a Btk. szigorításáról szóló törvényjavaslatot, amely állítólag az ún. „egyenruhás bűnözés” visszaszorítására irányul. A mai dabasi eset jó felütés a holnapi vitához. Mert megint cigánybűnözők voltak az elkövetők. Ellenük érdekes módon nem készül semmilyen törvénymódosítás, nincs terítéken a megfelelő büntetési tételek szigorítása. Nem kellene bevezetni a Btk. módosítása során egy új törvényi tényállást? A neve lehetne például „csoportos rettegés”...