A jogellenességét szabályozó fővárosi hajléktalanrendelet mellékletének egyik pontját, valamint az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult a jogszabály miatt. A Kúria eljárását Székely László, az alapvető jogok biztosa kezdeményezte.
Az ombudsman a tavaly decemberi "Budapest főváros közigazgatási területén a közterületek azon részének kijelöléséről, ahol az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenesnek minősül" elnevezésű fővárosi közgyűlési rendelet törvényességi felülvizsgálatát és több rendelkezésének megsemmisítését kérte a legfelsőbb bírói fórumtól, mert álláspontja szerint a rendelet túllépi a 2012-es szabálysértési törvény felhatalmazásának kereteit.
Az alapvető jogok biztosa szerint a törvényi felhatalmazás korlátja, hogy a tiltott zónák kijelölésére kizárólag a szabálysértési törvényben meghatározott védendő értékekhez, célokhoz kötötten, azaz a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében van lehetőség. Továbbá az önkormányzat nem tilthatja meg az egész közterületen, csak annak meghatározott részein az életvitelszerű tartózkodást.
A Fővárosi Önkormányzat a kúriai eljárásban megalapozatlannak minősítette az ombudsman indítványát, és kérte annak elutasítását. Hivatkozott többek között arra, hogy csak a legforgalmasabb közlekedési csomópontoknál rendeltek el tilalmat, a fővárosban pedig 6500 férőhelyet tartanak fenn azért, hogy az arra rászoruló embereknek ne kelljen közterületeken életvitelszerűen tartózkodniuk.
A Kúria döntése szerint az ombudsman indítványa részben megalapozott.
A Kúria önkormányzati tanácsa döntésének indokolásában kimondta: a szabálysértési törvény felhatalmazó rendelkezéseinek keretét túllépő önkormányzati szabályozás formai törvénysértést és a norma megsemmisítését eredményezi.
A Kúria határozata szerint megállapítható, hogy "a törvényalkotó elsődlegesen a szabálysértési szankcionálás és a helyi közösségek szintjén kívánta kezelni a hajléktalansággal kapcsolatos különböző helyzeteket". Az Ab azonban nem tartja összeegyeztethetőnek az alaptörvénnyel - ezen belül a jogállamisággal és a hajléktalanok méltóságával - a lakhatási szegénység és az ahhoz kapcsolódó magatartások, például a guberálás kriminalizálását.
"A lakhatási szegénység - és az azzal szoros összefüggésben álló guberálás - létállapot, amely a közösség számára is szociális kötelezettségeket teremt. A hajléktalan életvitel társadalomra veszélyesség hiányában nem büntethető. (...) A jog eszközei önmagukban nem alkalmazhatóak hatékonyan arra, hogy a közösséget +védjék+ a lakhatási szegénység és az azzal járó körülmények látványától" - áll a Kúria határozatában.
Az Ab által megfogalmazott követelmény, hogy a hajléktalan személy nem rekeszthető ki a települések, egyes önkormányzatok illetékességi területének egészéből, sőt egyes összefüggő településrészekből sem, hiszen az ilyen szabályozás a hajléktalan embert, a hajléktalanságot sújtaná. Továbbá a szabályozásnak kellően pontosnak kell lennie, nem megengedhetőek a helyi jogalkotásban az olyan megfogalmazások, amelyek bizonytalanná teszik annak a közterületnek a lehatárolását, relativizálják a tilalmazott közterület kiterjedését, amelyen a hajléktalan ember életvitelszerű tartózkodásával szabálysértést követ el.
A Kúria osztotta az ombudsman álláspontját a tekintetben, hogy a szabálysértési törvény felhatalmazó rendelkezéseit megszorítóan kell értelmezni, ez pedig azt jelenti, hogy "a közterületen való életvitelszerű tartózkodás csak ott lehet tilalmazott - teret engedve ezzel a szabálysértési eljárásnak és a szankció esetleges alkalmazásának -, ahol a védendő értékek kifejezetten, tényszerűen igazolhatóan érvényesülést kívánnak, (...) ahol az életvitelszerű tartózkodás és az azzal szükségképpen, elkerülhetetlenül együtt járó körülmények kifejezetten összeegyeztethetetlenek a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelmének szempontjaival."
A Kúria az önkormányzattal egyetértve elutasította az indítványnak azt a részét, amely kifogásolta, hogy a több mint 70 fővárosi kezelésű aluljáró közül 34-ben megtiltották a hajléktalanok életvitelszerű tartózkodását. A Kúria szerint ezek fizikai jellege indokolja zavartalan megközelíthetőségüket, illetve a biztonságos kijutást, továbbá nem egyeztethető össze rendszeres, tömeges használatuk és a közbiztonság garantálhatósága az életvitelszerű lakhatással.
Ugyanakkor a Kúria az indítvány alapján megsemmisítette a vitatott rendelet 1. melléklet 8. pontját, amely a parkolási rendeletre utalva tiltja ki a hajléktalan embereket, ami a szabálysértési törvény felhatalmazásának kereteit meghaladja, továbbá az egyértelműség követelményének sem tesz eleget.
A Kúria önkormányzati tanácsa a szabálysértési törvény felhatalmazó rendelkezését "a Fővárosi Közgyűlés jogalkotói jogkörének korlátozottságára tekintettel alkotmányosan aggályosnak ítélte, ezért ebben a körben az Alkotmánybírósághoz fordult", és erre tekintettel az indítvány egyes vonatkozásait elkülönítette, amelyekről majd az Ab döntése után határoz.
A Kúria szeptember 9-ei keltezésű határozata a Magyar Közlöny október 30-ai számában jelent meg, és ez év végéig ad határidőt a fővárosnak a döntés végrehajtására, tekintettel az október 12-ei helyhatósági választásokra és a jogalkotás időigényére.
forrás : MTI
