A Citibank lakossági ügyfeleinek most nincs semmilyen teendője, nem ajánlott bankot váltaniuk, érdemes megvárniuk, míg kiderül, melyik hitelintézet veszi meg a cég lakossági üzletágát - vélik banki szakemberek.
A Citigroup a múlt kedden jelentette be, hogy 11 országban, köztük Magyarországon is el akarja adni lakossági üzletágát.
A közleményben a cég hangsúlyozta, hogy "Magyarország fontos ország a Citi számára, ahol tovább folytatja vállalati és intézményi, illetve kkv-ügyfeleinek (kis- és középvállalkozások) kiszolgálását, mint ahogyan azt 1985 óta teszi".
Az értékesítés a legtöbb érintett lakossági üzletág esetében folyamatban van, megvalósulása a piaci körülmények, a felügyeleti és egyéb jóváhagyások függvénye. A stratégiai lépések várhatóan 2015 végéig nagyrészt lezárulnak. Ebben az időszakban változatlanul zajlik a lakossági ügyfelek kiszolgálása.
A Citigroup a lépést azzal indokolta, hogy azokra a piacokra kíván összpontosítani, ahol a legnagyobb mérettel és növekedési potenciállal rendelkezik. A cég Magyarország mellett Costa Ricán, Csehországban, Egyiptomban, El Salvadorban, Guamban, Guatemalában, Japánban, Nicaraguában, Panamában, Peruban és Dél-Koreában adja el lakossági üzletágát.
A Citi kivonulásának részletei még nem ismertek, azonban ilyen helyzetekben általában a bankok eladják a portfóliójukat, és a korábbi feltételek mellett egy másik bank veszi át az ügyfeleket. Akár az is előfordulhat, hogy a hitelek esetében a bank elenged valamennyi tartozást, ha az ügyfél végleg törleszteni kívánja hitelét.
Binder István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője MTI-nek korábban a Citi lakossági üzletágánál eladásával kapcsolatban elmondta: "a fióktelep dönthet a meglevő állomány egy másik magyarországi hitelintézet, illetve hitelintézeti fióktelep részére történő átruházásáról. Állomány-átruházás esetén természetesen a hatályban lévő szerződések teljesítéséért - az átvételkor változatlan feltételekkel - az átvevő bank, fióktelep jótáll, így a betétesek vagy a hitellel rendelkezők esetében a folyamat nem jelent fennakadást, az ügyfeleknek nincs teendőjük."
Amíg a Citigroup nem talál vevőt, addig a magyar lakossági ügyfelek semmit nem vesznek észre az eladási tervből, nem változik a működés, az ügyfélszolgálat menete, beleértve a fiókokat, az internetbankot, a telefonos ügyfélszolgálatot, az ATM használatát.
Az ügyfelek lakossági bankbetétei tovább kamatoznak, a hiteleket ugyanúgy tovább kell törleszteni, a hitelkártyákat is ugyanúgy lehet használni, mint eddig, a feltételek nem változnak. Akinek hitele vagy hitelkártya tartozása van, csak akkor válthat az értékesítés lezárulta előtt bankot, ha azt kifizeti vagy újabb hitellel kiváltja.
A Citibank nem tartozik a hazai pénzpiac legjelentősebb szereplői közé, de portfóliójában sok a jól fizető lakossági ügyfél, ami értékessé teheti lakossági üzletágát a piacon.
Sean Bean is szerepel Ridley Scott új sci-fijében
Sean Bean is csatlakozott a Marson játszódó új Ridley Scott-sci-fi szereposztásához - értesült a The Hollywood Reporter.
A The Martian című filmben Matt Damon alakít bajba került űrhajóst, aki csapdába kerül egy marsi kolónián, és azért küzd, hogy életben maradjon, amíg a NASA esetleg mentőexpedíciót indít érte.
Kate Mara, Jeff Daniels, Michael Pena, Kristen Wiig és Jessica Chastain is látható majd a mozikban jövő novemberben debütáló filmben. Bean a NASA repülési igazgatóját játssza.
A Szárnyas fejvadász és A nyolcadik utas: a Halál rendezője a produceri munkán Simon Kinberggel és Aditya Sooddal osztozik. Andy Weir A marsi című nagy sikerű regénye nyomán Drew Goddard írta a forgatókönyvet.
Bean jelenleg a TNT csatorna Legends című idén indult krimisorozatában játszik főszerepet. De feltűnik majd 2015 februárjában a Wachovski testvérek Jupiter felemelkedése című sci-fijében is, és mostanában fejezte be a munkát a Pixels című Adam Sandler-vígjátékban, amelyet jövő nyáron mutatnak be.
http://www.hollywoodreporter.com/heat-vision/sean-bean-joins-matt-damon-742226
A The Martian című filmben Matt Damon alakít bajba került űrhajóst, aki csapdába kerül egy marsi kolónián, és azért küzd, hogy életben maradjon, amíg a NASA esetleg mentőexpedíciót indít érte.
Kate Mara, Jeff Daniels, Michael Pena, Kristen Wiig és Jessica Chastain is látható majd a mozikban jövő novemberben debütáló filmben. Bean a NASA repülési igazgatóját játssza.
A Szárnyas fejvadász és A nyolcadik utas: a Halál rendezője a produceri munkán Simon Kinberggel és Aditya Sooddal osztozik. Andy Weir A marsi című nagy sikerű regénye nyomán Drew Goddard írta a forgatókönyvet.
Bean jelenleg a TNT csatorna Legends című idén indult krimisorozatában játszik főszerepet. De feltűnik majd 2015 februárjában a Wachovski testvérek Jupiter felemelkedése című sci-fijében is, és mostanában fejezte be a munkát a Pixels című Adam Sandler-vígjátékban, amelyet jövő nyáron mutatnak be.
http://www.hollywoodreporter.com/heat-vision/sean-bean-joins-matt-damon-742226
A kábeltelevíziós szövetség tiltakozik az adó bevezetése ellen
Tiltakozik az internetadó bevezetése ellen a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség (MKHSZ), amelynek tagjai jellemzően az ország kistelepülésein végeznek internet, kábeltelevízió, és telefonszolgáltatást.
Az MKHSZ kéri a kormányt, hogy a hírközlést sújtó újabb adó bevezetését alaposan fontolja meg, mert veszélybe kerülhet az a 2020. évre tervezett kormányzati cél, hogy Magyarország területén minden háztartás számára elérhetővé váljon a 30 megabit/secundum sávszélességű internet szolgáltatás - olvasható a szervezet közleményében, amelyet szerdán juttatott el az MTI-hez.
Az MKHSZ tiltakozik az újabb ágazati különadó kivetése ellen, ami miatt további súlyos veszélybe kerülhetnek a szövetséghez tartozó vállalkozások. Közleményük szerint a 2013 januárjától hatályos közműadó bevezetése miatt már több kisebb vállalkozás megszüntette a működését, és arra is van példa, hogy kábelhálózatot bontottak le.
Az MKHSZ tagjainak vállalkozásai és hálózatai azokon a településeken működnek, ahol a multinacionális társaságoknak üzleti megfontolásból nem volt rentábilis kábelhálózat kiépítése. Ebből következően az MKHSZ tagjainak működése nagyon fontos az ott élő emberek számára, hiszen másképp nem, vagy csak nehezen jutnának korszerű kábeltelevízió és internet szolgáltatáshoz - áll a szövetség közleményében.
Az MKHSZ kéri a kormányt, hogy a hírközlést sújtó újabb adó bevezetését alaposan fontolja meg, mert veszélybe kerülhet az a 2020. évre tervezett kormányzati cél, hogy Magyarország területén minden háztartás számára elérhetővé váljon a 30 megabit/secundum sávszélességű internet szolgáltatás - olvasható a szervezet közleményében, amelyet szerdán juttatott el az MTI-hez.
Az MKHSZ tiltakozik az újabb ágazati különadó kivetése ellen, ami miatt további súlyos veszélybe kerülhetnek a szövetséghez tartozó vállalkozások. Közleményük szerint a 2013 januárjától hatályos közműadó bevezetése miatt már több kisebb vállalkozás megszüntette a működését, és arra is van példa, hogy kábelhálózatot bontottak le.
Az MKHSZ tagjainak vállalkozásai és hálózatai azokon a településeken működnek, ahol a multinacionális társaságoknak üzleti megfontolásból nem volt rentábilis kábelhálózat kiépítése. Ebből következően az MKHSZ tagjainak működése nagyon fontos az ott élő emberek számára, hiszen másképp nem, vagy csak nehezen jutnának korszerű kábeltelevízió és internet szolgáltatáshoz - áll a szövetség közleményében.
A Munkástanácsok a cafeteriára vonatkozó javaslat visszavonását kéri a kormánytól
A Liga Szakszervezetekhez hasonlóan a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) is tiltakozik a béren kívüli juttatások (cafeteria) adóterhének "jelentős emelése" ellen, és arra kéri a kormányt, fontolja meg a javaslat visszavonását.
A MOSZ szerdai, MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta, hogy az emelés várható előnyei - vagyis az adóbevételek - jelentősen elmaradnak a munkavállalókat érintő negatív hatástól. A közteher növelése különösen az alacsony jövedelmű rétegeket érintheti érzékenyen, mivel jövedelmük jelentős részét teszi ki; az Erzsébet-utalványt például nagyrészt az alapvető élelmiszerek megvásárlására költik.
A Munkástanácsok azt is kéri, hogy a "dolgozók széles körét hátrányosan érintő intézkedést" ne vezessék be a munkavállalói érdekképviseletekkel való egyeztetés nélkül.
A kedden benyújtott adótörvény-tervezet szerint az egészségügyi hozzájárulásról (eho) szóló törvényben a korábbi 14 százalék helyett a munkáltatói juttatásokra 27 százalékos terhet vezetnének be - fejti ki a szakszervezeti szövetség, hozzátéve: a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például az önkéntes pénztári juttatások, vagy a SZÉP-kártya, vagy az Erzsébet-utalvány után a kifizetők a jelenlegi 35,7 százalék helyett 51,17 százalékos adót "kénytelenek fizetni".
A tapasztalatok szerint ennek következménye az lehet, hogy a cafeteria-keretek 15 százalékkal csökkenhetnek - írja a szakszervezet. Ennél valamivel kisebb mértékben, de jócskán megdrágul a kereteken felüli juttatás adóterhe is: a mostani 51,17 százalék helyett 65,79 százalék lehet az adó. További változás, hogy a 2014-ban még 500 ezer forintos éves kedvezményes (de most megemelt adózású) keretet 450 ezer forintra csökkentik - hívja fel a figyelmet az érdekképviselet.
A beterjesztő a javaslatokat a munkavállalók képviselőivel előzetesen nem egyeztette, annak következményeit az érintettek jövedelmére és jövedelem különbségeire nem mérte fel, vagy, ha igen, a hatásvizsgálat eredményét az érdekképviseletekkel nem ismertette - olvasható a közleményben.
Bár az adótörvények között vannak olyanok is, amelyek összességében a bérből élők jövedelmét növelhetik - ilyen a családi adóalap kedvezmény növelése 2 eltartott gyermek esetén -, de ennek forrását nem a béren kívüli juttatások megdrágítása útján kellett volna előteremteni - olvasható a közleményben.
A MOSZ szerdai, MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta, hogy az emelés várható előnyei - vagyis az adóbevételek - jelentősen elmaradnak a munkavállalókat érintő negatív hatástól. A közteher növelése különösen az alacsony jövedelmű rétegeket érintheti érzékenyen, mivel jövedelmük jelentős részét teszi ki; az Erzsébet-utalványt például nagyrészt az alapvető élelmiszerek megvásárlására költik.
A Munkástanácsok azt is kéri, hogy a "dolgozók széles körét hátrányosan érintő intézkedést" ne vezessék be a munkavállalói érdekképviseletekkel való egyeztetés nélkül.
A kedden benyújtott adótörvény-tervezet szerint az egészségügyi hozzájárulásról (eho) szóló törvényben a korábbi 14 százalék helyett a munkáltatói juttatásokra 27 százalékos terhet vezetnének be - fejti ki a szakszervezeti szövetség, hozzátéve: a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például az önkéntes pénztári juttatások, vagy a SZÉP-kártya, vagy az Erzsébet-utalvány után a kifizetők a jelenlegi 35,7 százalék helyett 51,17 százalékos adót "kénytelenek fizetni".
A tapasztalatok szerint ennek következménye az lehet, hogy a cafeteria-keretek 15 százalékkal csökkenhetnek - írja a szakszervezet. Ennél valamivel kisebb mértékben, de jócskán megdrágul a kereteken felüli juttatás adóterhe is: a mostani 51,17 százalék helyett 65,79 százalék lehet az adó. További változás, hogy a 2014-ban még 500 ezer forintos éves kedvezményes (de most megemelt adózású) keretet 450 ezer forintra csökkentik - hívja fel a figyelmet az érdekképviselet.
A beterjesztő a javaslatokat a munkavállalók képviselőivel előzetesen nem egyeztette, annak következményeit az érintettek jövedelmére és jövedelem különbségeire nem mérte fel, vagy, ha igen, a hatásvizsgálat eredményét az érdekképviseletekkel nem ismertette - olvasható a közleményben.
Bár az adótörvények között vannak olyanok is, amelyek összességében a bérből élők jövedelmét növelhetik - ilyen a családi adóalap kedvezmény növelése 2 eltartott gyermek esetén -, de ennek forrását nem a béren kívüli juttatások megdrágítása útján kellett volna előteremteni - olvasható a közleményben.
Leonardo DiCaprio a gorillák védelméről szóló dokumentumfilmen dolgozott
Leonardo DiCaprio executive produceri feladatot vállalat egy Netflix számára készült gorillás dokumentumfilmben - közölte a The Hollywood Reporter.
A Virunga című film Orlando von Einsiedel rendezésében arra a küzdelemre hívja fel a figyelmet, amelyet vadőrök folytatnak vadorzókkal a veszélyeztetett gorillák megvédelmezésére a Kongói Demokratikus Köztársaság területén fekvő Virunga Nemzeti Parkban.
A dokumentumfilmet egyidejűleg mutatják be november 7-én a Netflix internetes műsorszóró programjában, valamint New York-i és Los Angeles-i filmszínházakban.
"Az olyan filmek, mint a Virunga ablakot nyitnak a világ hihetetlen kulturális és természeti sokféleségére, bemutatják, hogy milyen erők próbálják ezeket elpusztítani, és hogyan küzdenek azért emberek, hogy megvédjék" - jelentette ki DiCaprio, aki Appian Way produkciós cégén keresztül kapcsolódott bele a munkába.
A színész úgy fogalmazott: a Netflixszel való közös munka ezen a filmen izgalmas lehetőséget nyújtott arra, hogy a nézőket tájékoztassák és érdeklődésüket felkeltsék a téma iránt.
http://www.hollywoodreporter.com/news/netflix-leonardo-dicaprio-teaming-documentary-741833
A Virunga című film Orlando von Einsiedel rendezésében arra a küzdelemre hívja fel a figyelmet, amelyet vadőrök folytatnak vadorzókkal a veszélyeztetett gorillák megvédelmezésére a Kongói Demokratikus Köztársaság területén fekvő Virunga Nemzeti Parkban.
A dokumentumfilmet egyidejűleg mutatják be november 7-én a Netflix internetes műsorszóró programjában, valamint New York-i és Los Angeles-i filmszínházakban.
"Az olyan filmek, mint a Virunga ablakot nyitnak a világ hihetetlen kulturális és természeti sokféleségére, bemutatják, hogy milyen erők próbálják ezeket elpusztítani, és hogyan küzdenek azért emberek, hogy megvédjék" - jelentette ki DiCaprio, aki Appian Way produkciós cégén keresztül kapcsolódott bele a munkába.
A színész úgy fogalmazott: a Netflixszel való közös munka ezen a filmen izgalmas lehetőséget nyújtott arra, hogy a nézőket tájékoztassák és érdeklődésüket felkeltsék a téma iránt.
http://www.hollywoodreporter.com/news/netflix-leonardo-dicaprio-teaming-documentary-741833
Csökkentené az Artisjus a vendéglátó-ipari zenei jogdíjakat
Jelentősen, átlagosan 19,5 százalékkal csökkentené az Artisjus a vendéglátó üzletek által fizetett zenei jogdíjakat jövőre - közölte a zenei szerzőket képviselő Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület hétfőn az MTI-vel.
A szervezet közleménye szerint benyújtotta az erről szóló díjszabástervezetét a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, amelyet előzetesen egyeztetett a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségével (VIMOSZ) és a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségével (MSZÉSZ).
A végső döntés a közigazgatási és igazságügyi miniszter hatásköre, decemberre várható a jóváhagyás - írja az Artisjus közleményében.
A tervezet szerint a szerzők, előadók és kiadók csökkentik, egyben egyszerűsítik tarifarendszerüket: a javaslat a zeneszolgáltatást is folytató üzletek díjkalkulációja során a nekik otthont adó település lélekszámát veszi figyelembe. A jogvédő iroda szerint ezzel megszűnik az eddigi közigazgatási alapú besorolás, illetve a meghosszabbított nyitvatartási idő súlya is csökken.
A döntés hátterében a szerzői egyesület által készített elemzés áll, amely a vendéglátóiparból származó díjbevételek elmúlt években jelentkező, kézzel fogható csökkenésére keresett magyarázatot és kiutat - olvasható a tájékoztatásban.
Az Artisjus arra számít, hogy a jogdíjcsökkenés következtében több vendéglátóhely dönt majd a nyilvános zenefelhasználás mellett 2015-től. Ez reményeik szerint közép- vagy hosszabb távon képes lehet ellensúlyozni a díjcsökkentés hatását – a több helyen szóló zene pedig több elégedett vendéghez, és így sikeresebb vendéglátóiparhoz vezethet - írták.
„A válság 2008-as kialakulását követően az ágazat teljesítménye 18 százalékkal csökkent, amely tömeges bezárásokban nyilvánult meg” - idézi a közlemény Gál Pál Zoltánt, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) elnökét, aki hozzátette: „a 2013-14-es években megindult a vendégszám- és forgalomnövekedés, így megfelelő adózási háttér, versenyképes marketing háttérmunka mellett 2017-től normalizálódhat az érintett a vállalkozások gazdálkodása".
A szervezet közleménye szerint benyújtotta az erről szóló díjszabástervezetét a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, amelyet előzetesen egyeztetett a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségével (VIMOSZ) és a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségével (MSZÉSZ).
A végső döntés a közigazgatási és igazságügyi miniszter hatásköre, decemberre várható a jóváhagyás - írja az Artisjus közleményében.
A tervezet szerint a szerzők, előadók és kiadók csökkentik, egyben egyszerűsítik tarifarendszerüket: a javaslat a zeneszolgáltatást is folytató üzletek díjkalkulációja során a nekik otthont adó település lélekszámát veszi figyelembe. A jogvédő iroda szerint ezzel megszűnik az eddigi közigazgatási alapú besorolás, illetve a meghosszabbított nyitvatartási idő súlya is csökken.
A döntés hátterében a szerzői egyesület által készített elemzés áll, amely a vendéglátóiparból származó díjbevételek elmúlt években jelentkező, kézzel fogható csökkenésére keresett magyarázatot és kiutat - olvasható a tájékoztatásban.
Az Artisjus arra számít, hogy a jogdíjcsökkenés következtében több vendéglátóhely dönt majd a nyilvános zenefelhasználás mellett 2015-től. Ez reményeik szerint közép- vagy hosszabb távon képes lehet ellensúlyozni a díjcsökkentés hatását – a több helyen szóló zene pedig több elégedett vendéghez, és így sikeresebb vendéglátóiparhoz vezethet - írták.
„A válság 2008-as kialakulását követően az ágazat teljesítménye 18 százalékkal csökkent, amely tömeges bezárásokban nyilvánult meg” - idézi a közlemény Gál Pál Zoltánt, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) elnökét, aki hozzátette: „a 2013-14-es években megindult a vendégszám- és forgalomnövekedés, így megfelelő adózási háttér, versenyképes marketing háttérmunka mellett 2017-től normalizálódhat az érintett a vállalkozások gazdálkodása".
Szijjártó Péter Washingtonba utazik kedden
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Washingtonba utazik, ahol Victoria Nuland európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkárral tárgyal, szerdán pedig Amos Hochstein energiaügyekért felelős különmegbízottal találkozik - közölte Fülöp Judit, a tárca sajtófőnöke hétfőn az MTI-vel.
Fülöp Judit kifejtette: a miniszter amerikai útján több üzleti találkozón is részt vesz, többek között a General Motors és a General Electric vezetőségével folytat megbeszélést, továbbá ünnepélyes keretek között átadja a General Electric alelnökének a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést.
Szijjártó Péter az Egyesült Államokból Kanadába utazik, ahol találkozik John Baird külügyminiszterrel, majd Torontóban részt vesz az október 23-ai megemlékezésen és állampolgársági eskütételen. A miniszter ezután torontói és ottawai üzleti találkozókon vesz részt - tájékoztatott a minisztérium sajtófőnöke.
Fülöp Judit kifejtette: a miniszter amerikai útján több üzleti találkozón is részt vesz, többek között a General Motors és a General Electric vezetőségével folytat megbeszélést, továbbá ünnepélyes keretek között átadja a General Electric alelnökének a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést.
Szijjártó Péter az Egyesült Államokból Kanadába utazik, ahol találkozik John Baird külügyminiszterrel, majd Torontóban részt vesz az október 23-ai megemlékezésen és állampolgársági eskütételen. A miniszter ezután torontói és ottawai üzleti találkozókon vesz részt - tájékoztatott a minisztérium sajtófőnöke.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)






